Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)

2004-05-04 / 102. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZŐ 2004. MÁJUS 4. RÖVIDEN Hekmatjar hívei átálltak Kabul. Lemondott a fegyve­res harcról és átállt Hamid Karzai afgán államfő kormá­nyának oldalára a Hizb-i-Isz- lámi (Iszlám Párt). A Gul- buddin Hekmatjar volt minisz­terelnök nevével fémjelzett mozgalom vezetése tavaly no­vember óta folytatott tárgyalá­sokat az afgán kormánnyal an­nak érdekében, hogy lehetősé­get kapjanak törvényes és füg­getlen szervezetként bekap­csolódni az ország politikai életébe. A döntést a mozgalom végrehajtó tanácsa hozta és nem Hekmatjar, aki menekü­lésben van, s az USA is keresi őt. A szovjet megszállás idején (1979-1989) a Hizb-i-Iszlámi a megszállók ellen harcoló mudzsahedek egyik fő moz­galma volt. (MTI) Merénylet kínaiak ellen Karacsi. Autóba rejtett po­kolgép robbanása megölt teg­nap három kínai mérnököt, to­vábbi tizenegynek pedig sérü­léseket okozott Pakisztán dél­nyugati részén, az iráni határ közelében fekvő Gavadar kikö­tőben. A támadás áldozatává vált kínaiak a China Harbor Company alkalmazottai vol­tak. A támadás indítéka egy­előre ismeretlen, a hatóságok azt sem tudták megállapítani, hogy öngyilkos merénylet volt- e vagy pedig távirányítással hozták működésbe a pokolgé­pet. Radikális muzulmán cso­portok gyakran támadtak ko­rábban külföldieket az ázsiai ország területén, kínaiak azonban eddig még nem vál­tak célponttá. Kína ugyanis Pa­kisztán egyik fő ázsiai szövet­ségese és kereskedelmi part­nere. (MTI) Elnök lett a diktátor fia Panamaváros. Martin Torrijos, az egykori katonai diktátor, Omar Torrijos tábor­nok fia lesz Panama új elnöke, miután a vasárnapi választá­son nagy előnnyel végzett az első helyen. A 40 éves Martin Torrijos az ellenzéki Szociálde­mokrata Párt jelöltjeként in­dult. A panamai választási bí­róság bejelentette Torrijos győ­zelmét. Martin apja, Omar Torrijos tábornok 1968-ban katonai államcsínnyel ragadta magához a hatalmat. 1977- ben lett különösen népszerű, amikor elérte, hogy az USA kö­telezettséget vállaljon arra: 1999-ben átadja az ország gaz­dasági életének alapját képező Panama-csatorna irányítását Panamának. (MTI) Ifjabb Torrijos mostMireya Moscoso asszonyt váltja fel tisztségében (Reuters) írásos megrovásban részesítették az iraki foglyok kínzásáért felelős amerikai katonatiszteket Túl enyhe büntetés MTI-HÍR Bagdad. Több tisztet és tiszthe­lyettest elmarasztalt az amerikai hadsereg az iraki foglyok megkín- zásáért. A legsúlyosabb írásos bün­tetésben, megrovásban részesítet­tek hat tisztet és tiszthelyettest, egy hetedik katona pedig enyhébb fi­gyelmeztetést kapott a Bagdad melletti Abu Garib börtönben elkö­vetett visszaéléseket vizsgáló eljá­rás keretében. Erről egy magas ran­gú amerikai katonatiszt számolt be tegnap. Egy második fegyelmi eljá­rást is indítottak a börtönben alkal­mazott kihallgatási módszerek mi­att, miután olyan értesülések láttak napvilágot, hogy a börtönőrök hír­szerző tisztek bátorítására bántal­mazták a foglyokat. A vizsgálattal párhuzamosan hat másik katonát büntetőügyi eljárás keretében hall­gattak ki. Mint kiderült, Ricardo Sanchez tábornok, az Irakban állo­másozó amerikai csapatok parancs­noka még januárban vizsgálatokat rendelt el a bántalmazások ügyé­ben, s márciusban emeltek vádat a hat katonai rendőr ellen testi sértés, kegyetlen, és megalázó bánásmód alkalmazása miatt. A foglyok meg­alázása tavaly november és decem­ber között zajlott, és húsz börtönőr érintett az ügyben. Seymour Hersh amerikai újságíró a CNN amerikai hírtelevízióban arra mutatott rá, a kínzásokról hónapok óta tudomása lehetett az iraki amerikai katonai vezetésnek, hiszen azokkal kapcso­latban három vizsgálatot is indítot­tak. Mint tegnap beszámoltunk ró­la, az Abu Garib börtön eddigi pa­rancsnokát, Janice Karpinski dan­dártábornok asszonyt leváltották, helyét Geoffrey Miller vezérőrnagy, a guantanámói fogolytábor eddigi parancsnoka vette át. Janice Karpinski dandártábornok asszonyt eltávolították tiszt­ségéből (Reuters-felvétel) Felrobbantott hidak Adzsár-grúz feszültség Tbiliszi. Adzsáriai fegyveresek felrobbantották vasárnap a három fő hidat, amely eddig összekötötte a Grúziához tartozó, autonóm Adzsáriát Grúzia többi részével. Aszlan Abasidze adzsár vezető az­zal indokolta a hidak lerombolását, hogy megelőző intézkedéseket kel­lett hozni egy lehetséges grúz fegy­veres akció elhárítása végett. Állítá­sa szerint több grúz katonai egység tábort vert az autonóm köztársaság határától alig egy kilométerre. Mi- haü Szaakasvili, az új grúz államfő tíz napot adott az adzsáriai veze­tőknek az autonóm köztársaságban létrehozott milíciák leszerelésére, és a grúz alkotmány rendelkezései­nek hiánytalan végrehajtására. A korábbi grúz elnök, Eduard Sevardnadze jó viszonyt ápolt Abasidzével. (MTI) Lengyelországban az ellenzéki erők zöme egyértelműen új választásokat akar Nem áll szándékában lemondani a kormányfői posztról Ariel Sáron átdolgozná leszavazott tervét Nem múlt el a válság Varsó. Aligha oldódik meg a lengyel kormányválság Leszek Miller távozásával és Marek Belka miniszter­elnökké jelölésével. Belkának napokon belül el kellene nyernie a parla­menti képviselők többségé­nek támogatását is. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Egy nappal Lengyelország uniós csatlakozása után, vasárnap dél­után lemondott Leszek Miller és kormánya. Marek Belka kijelölt miniszterelnök és új kormánya még aznap este letette az esküt Aleksander Kwasniewski államfő kezébe. Kwasniewski már koráb­ban Marek Belka volt kétszeres pénzügyminisztert és miniszterel­nök-helyettest jelölte az új kabinet élére. Az 51 éves Belka a legfonto­sabb tárcák, így a külügyi, a gaz­dasági és a védelmi tárca élén nem tervez változást. Közölte: elődje Irakkal kapcsolatos politikáját is folytatni kívánja. Miller márciusban jelentette be, hogy május 2-án távozik hivatalá­ból, miután a kormányzó Balolda­li Demokratikus Szövetség (SLD) képviselőinek egy csoportja Marek Borowski házelnök vezeté­sével egy új baloldali pártot alapí­tott, és ezzel a kormánypárt ketté­szakadt. A kormányválság azon­ban Miller távozásával aligha ol­dódik meg, Belkának napokon be­lül el kellene nyernie a parlamenti képviselők többségének támoga­tását. Ez azonban varsói megfi­gyelők szerint jelen pillanatban rendkívül nehéznek tűnik, az SLD és szövetségesei ugyanis kisebb­ségben vannak, és a kormány megerősítéséhez 30 szavazat hi­ányzik. Ha Belka és kormánya mégis bizalmat kap, mindenek­előtt a költségvetési deficit és a nagyarányú munkanélküliség problémájával kell megküzdenie. A kialakult helyzet árt Lengyelor­szág nemzetközi tekintélyének. A hatalmi űr akadályozza az uniós csatlakozást követő, legégetőbb intézkedések megtételét, másrészt elriasztja a külföldi beruházókat is. Amikor Miller az SLD elnöke­ként 2001-ben megalakította kor­mányát, a szavazók 41 százaléká­nak támogatását élvezte, mára ez alig 8 százalékra zsugorodott. Mil­ler kormányfőként bevezette ugyan az országot az EU-ba, az el­múlt csaknem három évben a sú­lyos gazdasági problémák és a korrupció miatt eljátszott bizal­mat azonban képtelen volt vissza­szerezni. Belka 2003 júniusától Irakban dolgozott, kezdetben a nemzetkö­zi segélyek koordinálásával bízták meg. Március végén járt le iraki megbízatása. 2002. július 2-i le­mondásáig a Miller-kormány pénzügyminisztere volt. Ezt a tár­cát vezette néhány hónapig a 90- es évek közepén Wlodzimierz Cimoszewicz kormányában is. Belka nem élvez egyértelmű tá­mogatást a pártok részéről. A Len­gyel Parasztpárt elnöke úgy nyilat­kozott, hogy pártja számára Belka nehezen elfogadható. Az SLD koa­líciós társa, a Munka Uniója elnö­ke, Marek Pol korábban feltételek­hez kötötte az új kormány támo­gatását. A Parasztpárt és egy törpe frakció kivételével az ellenzék zö­me egyértelműen új választásokat akar. Kwasniewski közölte, hogy ha a kormány létrehozásának kí­sérlete kudarcot vall, idén augusz­tusban rendezik meg az előre ho­zott parlamenti választásokat. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. Nem kívánja be­nyújtani lemondását Ariel Sáron izraeli kormányfő,' jóllehet párt­jának tagjai nagy többséggel el­utasították kivonulási tervét. Mi­után tegnap hajnalra megerősí­tést nyert, hogy a jobboldali Likud pártban tartott szavazás Sáron vereségével végződött, a kormányfő rövid közleményben tudatta, hogy sajnálja, de tudo­másul veszi az eredményt. Hang­súlyozta, hogy nem kíván le­mondani, s hamarosan konzultá­ciókat kezd a további lépésekről kormányának minisztereivel, va­lamint a Likud és a koalíciós pár­tok vezetőségével. Sáron koráb­ban értésre adta, hogy egyfajta bizalmi szavazásnak tekinti a tervéről rendezett párton belüli szavazást. A Likud 193 190 be­jegyzett tagja közül 96 700 vett részt a voksoláson, tehát a tag­ság több mint 50 százaléka élt szavazati jogával. A leadott sza­vazatok 59,5 százaléka elutasí­tó, 39,7 százaléka támogató, a maradék 0,8 százalék érvényte­len volt. Ehud Óimért miniszter­elnök-helyettes, a Saron-terv el­ső számú támogatója úgy nyilat­kozott a szavazás után, hogy a kormányfő terve az egyedüli megoldás, ezt a kezdeményezést már nem lehet leállítani. A balol­dali ellenzék vezéralakja, Simon Peresz ugyanakkor előrehozott választások kiírását tartja szük­ségesnek. „A mostani szavazás eredménye azt mutatja, hogy egy kisebbség próbálja rákény­szeríteni akaratát a többségre. Ebből a helyzetből csak az elő­rehozott választás jelenthet ki­utat” - hangsúlyozta. Peresz sze­rint a miniszterelnök tervéről tartott szavazás eredménye tart­hatatlan helyzetbe hozta Izraelt nemzetközi téren is, mivel Geor­ge Bush amerikai elnök mara­déktalan és fenntartások nélküli támogatásáról biztosította Sáron elképzelését. Egyébként az izra­eli közvélemény összességében támogatja azt az elképzelést, hogy Izrael vonuljon ki a Gázai övezetből, ahol mintegy 8 ezer izraeli telepes és közel 1,5 millió, palesztin él. Óimért tegnap dél­után bejelentette: Sáron átdol­gozza kivonulási tervét. Remélhetőleg fény derül a miniszterelnök elleni merénylet politikai hátterére és megrendelőire is Legija, a Djindjics-gyilkosság értelmi szerzője MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Belgrád. Alighanem új megvilá­gításba került a Zoran Djindjics szerb miniszterelnök elleni me­rénylet. Remélhetőleg fény derül a gyilkosság politikai hátterére és megrendelőire is, ha bíróság elé áll a merénylet értelmi szerzőjének tartott Milorad Lukovics Legija, aki vasárnap éjszaka feladta magát a rendőrségen. ' Több mint egyéves bujkálás után Legija előbukkant a semmi­ből, odasétált a belgrádi házánál őrt álló csendőrökhöz, és közölte velük, hogy önként kíván jelent­kezni a rendőrségen. Legija a ható­ságok szemében első számú közel­lenség, sokan fellélegeznek várat­lan előbukkanása után, de lesznek jócskán olyanok is, aki vegyes ér­zésekkel fogadják tettét: Szerbiá­ban a délszláv háborúkat megjárt veteránok és a radikálisan hangolt szélsőséges nacionalisták ma is hőst, élő legendát lámák benne. Legija 1965. március 15-én szüle­tett, s húszéves sem volt, amikor belépett a francia idegenlégióba (innen kapta becenevét, a Legiját). Hétéves szolgálata alatt megjárta a világ szinte összes háborús öveze­tét, harcolt Csádban, Líbiában, Bej­rútban, Francia-Guyanán és a Per­zsa-öbölben. A délszláv konfliktus­sorozat kirobbanása után, 1992- ben tért vissza Jugoszláviába, és csatlakozott a hírhedt szerb önkén­tes gárdához, az Árkán parancs­noksága alatt álló, Tigrisek nevű félkatonai osztaghoz. Az erdődi ki­képzőtáborban tanította a mester­ségre Árkán kommandósait, har­colt a horvátországi, a boszniai és a koszovói háborúban. A kilencven 90-es évek közepén csatlakozott az állambiztonsági szolgálat aláren­deltségében működő, vörössap­kásnak nevezett kommandóhoz (JSO), s nemsokára az egység pa­rancsnoka lett. Neve összeforrt a halálosztaggal, amelynek „hőstet­teiről” legendák keringenek Szer­biában, noha a Djindjics-gyily- kosság után fény derült arra, hogy jó néhányan a vörössapkások kö­zül politikai bűntetteket követtek el a milosevicsi vezetők utasításá­ra. Legija kulcsembere lett az alvi­lágnak, a zimonyi klánnak, amely­nek vezetőit már korábban is jól is­merhette. Jelenleg három súlyos politikai bűntett elkövetésével vá­dolják. Öt vörössapkás az ő utasí­tására rabolta el 2000 augusztusá­ban Ivan Sztambolics volt szerb el­nököt. Köze volt a Vük Draskovics jelenlegi külügyminiszter ellen 1999 októberében és 2000 nyarán elkövetett merényletkísérlethez, s állítólag Legija és a zimonyi bűn­banda raboltatta el Milorad Miskovicsot, a Delta Holding nevű vállalat igazgatóját és Milije Ba- bovicsot, a Verano Motors cég társ- tulajdonosát. A hatóságok Legiját tartják a Djindjics-gyilkosság értel­mi szerzőjének, s ezért nyilvánva­lóan bíróság elé kell állnia, mihelyt folytatódik a per. Nem világos, hogy Legija, a háromgyermekes családapa miért éppen most adta fel magát, s hogy az időzítés kap­csolatba hozható-e azzal, hogy Djindjics gyilkosainak perét az utóbbi napokban-hetekben egyre több furcsa és meghökkentő ese­ménykísérte. Legija a vörössapkások parancs­nokaként (CTK/AP) Az al-Kaidát gyanúsítják NATO elleni merénylet? Ankara. A NATO isztambuli csúcsértekezlete ellen tervezett me­rényletet hiúsított meg - saját beje­lentése szerint - a török rendőrség. Az Isztambultól 250 kilométernyire fekvő Bursa városában őrizetbe vet­ték az Anszár al-Iszlám radikális muzulmán szervezet huszonöt tag­ját. A rendőrök fegyvereket és rob­banóanyagokat foglaltak le náluk, továbbá négyezer olyan CD-t, ame­lyeken Oszama bin Laden, az al- Kaida nemzetközi terrorszervezet vezetője ad kiképzési útmutatáso­kat -jelentette tegnap a CNN Türk televízió. További részleteket nem hoztak nyilvánosságra a rendőri akcióról, így az sem ismeretes, ho­gyan derült fény a szervezkedésre, és az sem, mikor történtek az őri­zetbe vételek. A június 28-29-ére kitűzött csúcson, amelynek köz­ponti témája az iraki rendezés lesz, a tervek szerint részt vesz George Bush amerikai elnök és számos más nyugati vezető is. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents