Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)
2004-05-15 / 111. szám, szombat
28 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2004. MÁJUS 15. KÜLDJÖN EGY KÉPET! Tisztelt olvasó, küldjön egy képet gyermekéről! Minden héten ezen az oldalon közlünk egy-egy, sorszámmal ellátott felvételt. Az olvasók döntik majd el - a beküldött szelvények száma alapján, melyik a legsikerültebb kép. Azon gyermekek képét várjuk, akik 2003 szeptembere óta születtek. Pinke Kittinek hívnak, Perbetén lakom, 2004. február 21-én születtem a komáromi kórházban. Anyukám szerint nyugodt, mindig mosolygó baba vagyok és nagyon szeretek enni. A fényképen 10 hetes vagyok és éppen fürödtem. Az ütközéssel járó sportot - korcsolyázás -kerülni kell Ésszerű mozgás jó közérzet AJÁNLÓ Régen elmúlt az az idő, amikor a kismamának kilenc hónapos testi nyugalmat és kímélést javasoltak. Ma már tudjuk, hogy az ésszerű testmozgás jó közérzetet biztosít az anya és magzata számára. Ha a kismama jó testi állapotban van, könnyebben viseli a „terhet” és a szülést. Természetesen nem minden sportág alkalmas a várandós anyáknak. Figyelembe kell venni, hogy a hormonháztartás megváltozott, a kötőszöveti szerkezetek meglazultak, fokozódott a sérülés veszélye. Az első 12 hétben a magzat sérülékenysége miatt semmiféle torna nem javasolt. Ha valaki sportolt a terhessége előtt, erre az időszakra érdemes abbahagynia. Tilosak azok a sportágak, amelyek gyors indulással és hirtelen megállással járnak, mint például a labdajátékok, lovaglás. Kerülendők az eseüeges ütközéssel járó sportok, mint a síelés, korcsolya. Manapság népszerű a konditermi edzés, ha nehéz róla lemondani, végezhető továbbra is, de legyen kisebb a súly, kerüljék az ug- rálós gyakorlatokat, a tempó legyen lassabb. Az edző tudjon a terhességről. Lehet kerékpározni, csak nem a hegyi utakon, hanem sík területen. Futás, kocogás mérséklettel végezhető. Az eddig felsorolt sportágakban az edzések erőlködésmentesek legyenek. Várandósok számára a legideálisabb mozgásforma az úszás. A terhesség valóban fizikai terhet jelent az anya számára, ha ez boldog teher is. Az úszás alkalmával a víz felhajtóereje következtében nem terhelődik az ízület, könnyű kiegyenesíteni a hátat, a gerincet. A másik ideális mozgás a terhestorna. Ezt a speciális tornát csak az erre képzett szakember tarthatja. Rendkívül jó hatású a sorstársak közössége, a csoportos tornákon speciális gyakorlatokkal felkészítik az anyákat a szülésre, erősítik a medenceizmokat, lazítják az ízületeket, a gyakorlatsorokkal javítják a vérkeringést és a testtartást. EREDMÉNYHIRDETÉS Négynapos üdülést nyert Masica Mária illésházi olvasónk. Viaredin-csomagot küldünk Tánczos Anna dunaszerdahelyi olvasónknak. A szoptatás elősegíti a csecsemő kiegyensúlyozott testi, lelki fejlettségét Amikor az emlő megtelik tejjel Az ésszerű táplálkozás elősegíti a tejképződést A csecsemő természetes és kívánatos táplálási módja az anyatejes táplálás. Az egészséges csecsemő szoptatásának biológiai akadálya csak kivételes esetben van, az anya, illetve a csecsemő súlyos testi- vagy szellemi betegsége az esetek mindössze 1%-ában jelenti a szoptatás ellenjavallatát. DR. NOLL JUDIT A fejlett országokban azonban számos társadalmi eredetű tényező csökkenti az anyák szoptatási kedvét. Sok, a szakmájában érvényesülni kívánó, karrierre törő anya a szoptatás 6-12 hónapját elvesztegetett időnek tartja, más esetben a munkából való kiválás komoly anyagi veszteséget jelent a családnak, ezért napjainkban a nők nagy arányú korai munkába állása tapasztalható. Az anyaság, mint társadalmi szerep jelentősen vesztett értékéből. A szoptatás elősegíti a csecsemő kiegyensúlyozott testi, lelki fejlettségét és a különféle betegségekkel szembeni ellenálló-képességét. A féléves koráig kizárólag anyatejjel táplált és a későbbi hónapokban is szopó csecsemő egész életén át élvezi az anyatej nyújtotta előnyöket. A tejtermelés a szülést követő 34. napon indul, melyet köznapi szóval tejbelövellésnek neveznek. Az emlők ekkor egy-két óra alatt megtelnek tejjel, megkeményednek, feszülnek. Hasonló elváltozás figyelhető meg a járulékos mirigyekben is. A tejtermelés beindulásának hormonális alapja van. A méhlepény leválását követően igen gyorsan csökken az agyalapi mirigy működésére negatív hatást kifejtő tüszőhormon szintje. Az agyalapi mirigy elülső lebenyében termelődő hormon (prolaktin) hatására megindul az emlő mirigyeiben a tejtermelés. Az első napokban a tej összetétele az előtejéhez hasonló, ezért átmeneti tejnek is nevezik. Csak kb. a 10-15. nap után nyeri el az anyatejre jellemző minőségét. A nem szoptatott csecsemők sajnálatosan nagy arányának hátterében álló egyik tényező a szoptatás korai időszakában, különösen az első napokban végzett hozzátáplálás. A tejkiáramlás legerősebb ingere a szopás, minek során a mell kiürülésével párhuzamosan fokozódik a prolaktinelválasztás. A mell kiürülése idegi úton stimulálja az agyalapi mirigy hátsó lebenyét, ahonnan oxitocin áramlik ki. Ez elősegíti a tejmirigyjáratok kiürülését. Hatására az emlő mirigyei körül elhelyezkedő izomsejtek összehúzódnak, miáltal az anyatej a bimbó mögötti gyűjtőcsatornákba jut, ahonnan a csecsemő könnyűszerrel ki tudja szívni. A mell rendszeres kiürülésének hiányában csökken a prolaktin- és a tejelválasztás, ami egy ördögi kört okoz. Az egyre nehézkesebb szoptatás miatt a csecsemő egyre több tápszert kap, mely egyrészt rontja a csecsemő szopási kedvét, másrészt csökkenti a tejelválasztást. A szoptatás ily módon történő meghiúsulása néhány egyszerű szabály megtartásával megelőzhető. Elsősorban el kell oszlatni a szoptatással kapcsolatos tévhiteket. Minden egészséges anya képes a csecsemője számára szükséges mennyiségű tej elválasztására! A szoptatás háttérbe szorulásáért kimondva, kimondatlanul gyakran az anyáék hiúsága, melleik feszességének, alakjának elvesztésétől való félelem is felelős. A mellek mérete nem áll összefüggésben a szoptatásra való képességgel. Az emlő mirigyállományának mennyisége közel sem mutat akkora egyéni különbséget, mint az emlőn belüli zsírszövet nagysága. A szoptatás során a mirigyállomány kiteijedése miatt a mellek mérete megnő. Tekintettel arra, hogy a melleken belül izomzat nincs, azok alakjáért, tartásáért a kötőszöveti rostok felelősek. A megnövekedett méret miatt kétségtelenül nagyobb megterhelés hárul ezekre, emiatt nagyon fontos a megfelelő felfüggesztést biztosító, se túl szoros, se túl laza melltartó viselése. A szoptatással kapcsolatban gyakran merül a mell tónusának csökkenésétől és a mell elformátlanodásától való félelem. Ha az anya a terhesség végén és a szoptatás időszaka alatt megfelelő melltartót hord, ez az aggodalom jórészt alaptalan. A szoptatás kiváltotta prolaktinelválasztás elősegíti a mell szülés előtti tónusának visz- szanyerését. Megfelelően összeállított étrend mellett a szoptató anyának az elhízástól sem kell tartania, sőt a szoptatás elősegítheti a terhesség előtti testsúly mihamarabbi visszanyerését, (g-g) Olyan genetikai károsodásoknál kell korlátozni a születést, amelyek a szülés után nem kezelhetők A veszélyeztetettség meghatározása SOROZAT A genetikai tanácsadás során felmérik a veszélyeztetettség mértékét, éspedig a következő általános elvek alapján: 1. A legfontosabb annak megítélése, hogy mekkora a várható ártalom súlyossága. Hét kategóriát különítünk el: a) Különösebb problémát nem okozó kis elváltozások, ilyen például a tömpeujjúság. b) Orvosi beavatkozást igénylő, de az életet és a társadalmi tevékenységet nem veszélyeztető ártalmak, például a csípőficam. c) A társadalmi beilleszkedést nehezítő kórképek, mint például a veleszületett vakság. d) Az életet esetleg megrövidítő rendellenességek, ide sorolhatjuk például a súlyosabb veleszületett szívhibákat. ej Az életet veszélyeztető és a társadalmi beilleszkedést nehezítő ártalmak, ilyen a nyitott gerinc. f) A bizonyosan halálos betegségek, például a Duchenne-féle izomelfajulás. (E súlyos ártalom általában húszéves korig halálos.) g) Az önálló társadalmi tevékenységet lehetetlenné tevő ártalmak, ide tartozik például a súlyosabb értelmi fogyatékosság és az elmebetegségek több típusa. A genetikai tanácsadás során súlyosaknak az utolsó három pontba tartozó ártalmakat tekintjük. 2. Kezelhető-e a várható ártalom? Természetszerűleg elsősorban az olyan genetikai károsodásoknál kell törekednünk a fokozott születéskorlátozásra, amelyek a szülés után nem kezelhetők vagy nem korrigálhatok hatékonyan. Egy csípőficamos anya gyermekénél például mintegy 15%-os valószínűséggel várható a csípőficamra való hajlam előfordulása. Mégis, mivel korai felismeréssel és szakszerű kezeléssel a hajlamnak csípőficammá való alakulása megelőzhető, a 15%-os „közepes” kockázat nem jelent különösebb gondot. 3. Felismerhető-e a várható rendellenesség méhen belüli vizsgálattal? Az újabban meghonosodott orvosi módszerek lehetőséget nyújtanak a terhesség huszadik hete előtt számos súlyosabb magzati ártalom méhen belüli felismerésére. Ha beigazolódik a gyanú, akkor a terhesség a huszadik hétig még megszakítható. 4. Mekkora a valószínűsége a várható ártalom előfordulásának, illetve átörökítésének? Még az orvosgenetikában kevésbé jártas szakemberek is a kockázat nagyságát vélik a genetikai tanácsadás legmeghatározóbb részének. Pedig ez nem igaz. A súlyosság, a kezelhetőség és a méhen belüli felismerhetőség a legfontosabb a veszélyeztetettség megítélésében, s nem az előfordulás valószínűsége, vagyis a kockázat. Az orvosi genetikában három öröklődési móddal számolunk: a) A kromoszómapárok egy-egy helyéhez kötött génártalmak a Mendel-szabályok szerint öröklődnek. Az adott kromoszómahely génpáijának egymáshoz való viszonya alapján feltétlen és lappangó öröklődést különítünk el. Ha a beteg domináns öröklődésű ártalma az egyik szülőben is előfordul, akkor az újabb terhességben a kockázat 50%. Ha viszont a szülők egészségese, akkor új mutációról van szó, így az ismétlődés kockázata 0%. b) A kromoszómák több helyéhez kötött sokgénes ártalmak a Galton-szabályok szerint öröklődnek. Ezek megnyilvánulását a gének száma, valamint a környezeti hatások jelentősen befolyásolják, így a különböző modellek segítségével kiszámított elméleti kockázati értékeket mindig szembesíteni kell a tapasztalati tényekkel. ej Végül, ha a kromoszómák számbeli és alakbeli rendellenességeinek következményeit vesszük számba, a tapasztalati értékekre támaszkodunk. (Részletek dr. Czeizel Endre Az egészséges utódokért című munkájából) egészségünkre Szerkeszti: Kovács Ilona Levélcím: Egészségünkre, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469
