Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)

2004-05-15 / 111. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2004. MÁJUS 15. 26 Egészségünkre A skizofrénia az agy megbetegedése Kordában tartott tünetek A családi környezetben élő betegek kezelésének költsége a kórházi ápolásnak a felét teszi ki Személyre szabott bánásmódot! A beteg gyakran levert, kedvetlen, depressziós... (Képarchívum) TÁJÉKOZTATÓ A személyiség szétesése néha las­san fejlődik ki, máskor viszont hirte­len, heves zavarodottsággal és ér­zelmi nyugtalansággal kezdődik. Megjelenése valójában rendkívül változatos, általában a serdülőkor tájékán jelentkezik, de kialakulhat később is, nők esetében ilyen szem­pontból a szülés és a változás kora kritikus időszak. Általában azt tart­ják, hogy minél korábban alakul ki, annál rosszabb a prognózis, de so­kat számít a betegnek a betegséget megelőző állapota: minél rendezet­tebb életet él a kór felbukkanása előtt, annál nagyobb az esélye az önálló életvitelre, és a tünetek kor­dában tartására. Szemben a hangulatbetegségek­kel, ahol hangulatzavarról beszé­lünk, a skizofrénia esetében a gon­dolkodás folyamatának és tartal­mának sérüléséről van szó. Gyakori az asszociációk felbomlása, önma­gukban értelmes, de összefüggése­ikben értelmetlen szavak használa­ta. A betegek, mintha ezer szálon futnának gondolataik, nem tudják figyelmüket összpontosítani. Sok­szor vannak téveszméik, például, ISMERTETÉS A skizofrénia kutatásában, s így kezelésében az utóbbi évtizedek­ben jelentős változás tapasztalha­tó. A korszerű gyógyszerek megfe­lelő adagolásával a betegek túlnyo­mó részében javulás érhető el, és 10-15 százalékuknál a tünetmen­tesség elérése sem leheteden. A ke­zelést gyakran a betegségtudat hiá­nya nehezíti, mely megakadályoz­za a pácienst a tabletták rendszeres szedésében. A gyógyszerekkel egyébként a betegség legfőbb okát, egy idegingerület-átvivő anyagot, a dopamin működését próbálják csökkentem. A skizofrének kóros dopamin-érzékenysége magyaráz­hatja ugyanis a betegség legjellem­zőbb tüneteit: a gondolkodásza­vart, a hallucinációkat, vagy a fi­gyelemhiányt. Az atipikus antipszichotikumok majd 50 éve segítik a skizofréniá­hogy más, mások beavatkoznak gondolataikba, külső erők ellenőr­zése alatt állnak, vagy megtámad­ják, összeesküsznek ellenük, meg­mérgezik őket. Az észlelési zavarok is jellegzete­sek, nem ritkán látják, hallják úgy, hogy a világ megváltozott: a han­gok hangosabbak, a színek erőseb­bek. Bizonyos időszakokban a be­teg képtelen a tárgyakat egészben látni, és nem ritka a saját test meg­változásának érzése sem. Jellegze­tes tünet a hallucináció, a beteg el­sősorban hangokat hall, de előfor­dulhatnak vizuális hallucinációk is. Egyeseknél gyakoriak a bizarr megnyilvánulások, grimaszok, fur­csa arckifejezések, vagy szokatlan testhelyzetek. A hozzátartozóknak gondoz okoz a beteg kedveüensége, külö­nösképpen érzelmi eltompulása, elsivárosodása, amely mögött bel­ső nyugtalanság feszül, olykor düh­rohamok formájában törve a fel­színre. Skizofréniában szenvedett pl. Al­bert Einstein fia, az író James Joyce lánya, a pszichológus Carl Jung édesanyja, vagy Csontváry Kosztka Tivadar festő, (erf) ban szenvedőket. A rendszeres gyógyszerszedés állapotuk ja­vulásához, stabilizálásához vezet. Sajnos, a betegek közül sokan nem szedik rendszeresen a gyógyszert, holott a skizofrénia első epizódja után legalább két éven át fontos az orvosság. A pszichiáterek eddig nem tudtak mit kezdeni a gyógy­szert elutasító betegekkel, ám úgy tűnik, májustól hatásos szer áll ren­delkezésükre, a Risperdal Consta injekció. Hatóanyaga, a risperdon lassan oldódik, ezért elég, ha két­hetente kapja a beteg. Az orvos, a család feladata, hogy meggyőzze a beteget az együttműködés szüksé­géről. Hiszen az injekciózás mel­lett, amíg a szervezetben nem ál­landósul a hatóanyag szintje, há­rom hétig fontos a megfelelő orvos­ság szedése is. Az injekciós kezelést csak a másképp nem gyógyítható skizofréniások kaphatják, az egész­ségbiztosító téríti a költségeket. A skizofrénia az egyik leg­súlyosabb pszichiátriai be­tegség, amely a népesség egy százalékát érinti. Mint általában minden elme­bajról, a tudathasadásos elmezavarban szenvedők­ről többnyire csak a köz­vetlen környezetük tud. PÉTERÉI SZONYA Nem kevés emberről van szó: a szlovák fővárosban kb. 5 ezer, az országban 50 ezer skizofrén él. Százezren vannak, akiknek min­dennapi életet érinti, a hozzátar­tozókat is beleértve. Emiatt a ski­zofrénia is azon megbetegedések közé tartozik, amelyeknél a keze­lés és a gyógyítás eszközeinek megteremtésekor nem érvénye­sülhet a kizárólag gazdasági szemlélet - hangsúlyozta dr. Alojz Rakús pszichiáter-főorvos. A skizofréniában szenvedők száma nemzetközi viszonylatban megközelítőleg állandó értéket mutat. Vannak olyan betegek, akik életük során csupán egy ski­zofrén epizódot élnek át, ők álta­lában nem is szerepelnek a sta­tisztikákban. A hazai szakértők szerint sajnos az első epizód utá­ni visszaesés gyakorisága 82 szá­zalékos. A skizofrén betegek kör­nyezetében élők élete nem köny- nyű, hisgen naponta találkoznak e betegség okozta nehézségek­kel. Befolyásolja életüket az ápo­lás és a nagy felelősség, hogy épp ők azok, akik nagy hatással lehetnek a betegre, így a kezelés hatékonyságára. Fontos szem­pont az is, hogy a tágabb környe­zet hogyan viszonyul a betegség­hez, beteghez. Nem titok, hogy a skizofrének legtöbbször félelmet és tartózkodást váltanak ki az emberekből, így elszigeteltségük növekedhet. Épp ezért - magya­rázta a pszichiáter-, a skizofré­nia kezelése nem csupán orvosi, hanem társadalmi kérdés is, amelynek megoldásában együtt­működésre van szükség. Ma már egyértelműen téves a korábbi korokra jellemző, a súlyos pszi­chés elváltozásokat okozó beteg­ségek kizárólag orvosi megköze­lítése, amely a beteget kiemelte hagyományos környezetéből és mesterségesen elszigetelt kör­nyezetbe helyezte. A pszichiátria ugyanis ma már olyan eszközök­kel dolgozik, amelyek legtöbb­ször az együttélést, a megszokott környyezetben ma­radást támogatják. A legmoder­nebb gyógyszeres és klinikai ke­zelések a normális életkörülmé­nyek fenntartását tűzik ki célul, ami sokszor finanszírozási kér­déseket vet fel, amelyekre a megnyugtató választ a felelős­ségteljes egészségpolitikának kellene megadnia. A lelki beteg­ségek - így a skizofrénia - keze­léséhez szükséges feltételek megteremtésénél gazdasági szempontok nem irányíthatják a döntési mechanizmust. A családi környezetben elő betegek keze­lésének költsége körülbelül a kórházi ápolás felét, harmadát teszi ki. Az otthoni gondozás a szigorúan ellenőrzött gyógysze­res kezelés mellett lehet haté­kony, jelentősen csökkenthető vele a visszaesés kockázata. Az otthoni ápolás szorgalmazása az öngyilkossági statisztikák fényé­ben még jelentősebb hangsúlyt kap. A skizofrének öngyilkossági mutatója a nők esetében 13-szor annyi, mint a női elkövetők átlagos száma. Férfiak esetében ez a mutató húszszoros öngyil­kossági rátát mutat. Az atipikus antipszichotikumok ötven éve segítenek Tabletta helyett injekció Világviszonylatban a HIV-fertőzöttség nagysága ma már jócskán fölülmúlja a korábban készített előrejelzéseket Továbbra is Afrikában és Ázsiában legsúlyosabb a helyzet ÖSSZEÁLLÍTÁS Több mint 10 éve, hogy a sajtó először adott hírt a döbbenetes új betegség, az AIDS járványszerű terjedéséről. A járványügyi ada­tok azt mutatják, hogy Szlovákia nemzetközi összehasonlításban kedvező helyzetben van, de a ká­bítószer-használat és az, hogy a fi­atalok egyre korábban kezdenek rendszeresnek mondható nemi életet élni, további erőfeszítéseket követel nálunk is. Sajnos csalódnia kell annak, aki arra számít, hogy a betegség meg­(Martin Bandzák felvétele) ismerésével túl vagyunk a krízi­sen. Világviszonylatban a problé­ma nagysága ma jócskán fölül­múlja a korábban készített előre­jelzéseket. Az AIDS elleni küzdelemben mérföldkövet jelentő retrovirális kezelés bevezetésének köszönhe­tően a lappangási idő, és a bete­gek élete is meghosszabbodik, mi­vel a kezelés meggátolja a vírus szaporodását a gazdaszervezet­ben. Ezért a járvány méretét és terjedését nem az AIDS-betegek, hanem a HIV-fertőzöttek száma jellemzi leginkább. 2001-ben a frissen fertőződöttek 5 millióan voltak, különösen szomorú, hogy közülük 0,8 millió gyerek. Össze­sen 40 millió fertőzött és AIDS-es él a világban A leginkább érintett terület Af­rikának a Szaharától délre fekvő része, ahol 3,5 millió új fertőzöt­tet regisztráltak. Ha a következő 20 évben nem nő megfelelően a megelőzés, gyógykezelés és gon­dozás hatékonysága, 55 millió af­rikai haláláért felelősek. 11 millió afrikai gyermek maradt árva vagy félárva az AIDS következté­ben. Egyes kelet-afrikai orszá­gokban a lakosság csaknem 10 %- a fertőzött. Az európai régió AIDS és HIV- fertőzöttség szempontjából há­rom eltérő területre bontható. Nyugat-Európában 1997 után az új AIDS-esetek száma egyhar- maddal, az AIDS okozta halálozás pedig a felére csökkent. A fertőző­dések és a halálozások száma az 1993-94-es csúcs óta folyamato­san csökken. 2001-ben 1 millió la­kosra 55 új fertőzött jutott. Csök­kent azon új fertőződések száma, akik intravénás drogélvezet miatt vagy homoszexuális úton váltak áldozattá. Az új esetek között vi­szont sajnálatosan nagy a hetero­szexuális úton való fertőződések száma. Ezen a területen tehát még nagyon szükséges a felvilá­gosítás. Közép-Európában Románia ki­vételével minden évben kb. 1 mil­lió lakosonként 6 új fertőződést regisztráltak, ami szerencsére elég alacsony szám, körülbelül hatoda a nyugat-európai értékek­nek. A legtöbb új eset ebben a ré­gióban - ahová mi is tartozunk - az 1989-91-es években volt, és 92 %-ukat Romániából jelentették. A legtragikusabb a helyzet Ke­let-Európábán, ahol 1999. óta fo­lyamatosan és nagyon merede­ken emelkedik a HIV-fertőzöttek száma, az elsődleges fertőződési forrás egyértelműen az intravénásán beadott droghoz használt injekciós tű. 2001-ben 100 000 embernek kellett szem­benéznie azzal, hogy vírushordo­zóvá vált. (ki) Ne engedjetek meghalni! Egy felmérés szerint az egy főre számított HIV-fertőzést tekintve Ázsiában Kambodzsa áll az első helyen. Az elmúlt években létrejött a HlV-pozitív árvák csoportja, akiknek szülei is AIDS-ben haltak meg. A gyerekek rendszerint az utcára kerülnek, de először kegyetlen kö­rülmények között különböző árvaházakban tengetik életüket. Az alacsony műveltségi szint, a tájékozatlanság a társadalom perifériá­jára sodorja a gyerekeket. A szlovákiai Magna children at risk polgári társulás ennek alapján döntött úgy, hogy megpróbál a HIV-fertőzött gyermekeknek segíteni. Phnom Penhben felépítette a remény házát, ahol HIV-fertőzött gyerekeket kezelnek szlovákiai orvosok és nővé­rek. Szállást, élelmet, művelődést, ruházatot biztosítanak nekik. A HIV-fertőzés ma még nem gyógyítható, de megfelelő kezeléssel 10- 15 évvel meghosszabbítható az élet. A Pólus City Centerben április 29-én nyílt és május 31-ig tekinthető meg Martin Bandzák képkiállí­tása, amely a HIV-fertőzött kambodzsai árvák mindennapjait mutat­ja be. Ebből az alkalomból a Magna children at risk gyűjtést rende­zett a gyermekek megsegítésére. Számlaszám: 266 572 0087/1100 Tatra Banka vagy 266 072 0088/1100 Tatra Banka

Next

/
Thumbnails
Contents