Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)
2004-05-15 / 111. szám, szombat
új szó 2004. május is. ________________________________________________________________EGÉSZSÉGÜNKRE 23 So hasem késő, hogy agyunk edzésébe belefogjunk, hiszen az elért eredmények minden korban jelentősek. Napi kétszer 10 perc edzés elegendő is. Szellemi frissességünk titka a memóriatréning „Hová tehettem már megint az olvasószemüvegemet?”, sóhajtozik a nagymama, míg kisunokája kétségbeesetten igyekszik angol szavakat magolni, s a szülők azon vitatkoznak, vajon a „Sophi világa” c. könyvet Gadner, Mader vagy esetleg Hader írta-e. MERCZ MÁRIA A példa bizonyára kicsit kiélezett, mégis hűen illusztrálja, mennyi nehézségünkbe telik, hogy információt jegyezzünk meg, s azt hosszú távon raktározni is tudjuk... Hogy agyunk hogyan működik, s milyen feltételek mellett tagadja meg az együttműködést, még távol sem tisztázott kérdés. Ám a tudoJó tanács Míg az emberi agy csodadrogját feltalálják, jobb, ha a jól bevált „agydoppingra” hagyatkozunk, és elegendő vitamint és nyomelemet veszünk magunkhoz. Mint ahogy azt több nemzetközi klinikai tanulmány is bizonyította, a ginszengkivonat enyhítheti az öregedés következményeit. Azoknál a betegeknél, akik agyi vérellátási zavarban és az agyi artériák rugalmasságának csökkenésében szenvednek, ginszenggel és gingkóval különösen jó eredményeket érhetünk el a memóriáért folytatott küzdelemben. mány nem adja fel, hogy az emberi agy komplex adatfeldolgozásának titkára rábukkanjon. Tanulás - öröm vagy teher? Mielőtt adatokat és tényeket idézhetnénk fel, raktároznunk is kell azokat. Az információ az idegsejtekben bonyolult biokémiai folyamatok során hatalmas fehérje- molekulákká, azaz részecskékké alakul. A folyamatban az agykérgen kívül mélyebben fekvő agyi területek, mint pl. az érzelmekkel összefüggésbe hozott limbikus rendszer vagy a hipotalamusz is részt vesznek. Ez az oka annak, hogy a tanulás és az emlékezés értelmileg és érzelmileg mindig egyidejűlegjátszódnak le. Azt is mondhatnánk, könnyebben és gyorsabban tanulunk, ha a tanulás örömet jelent, ha sikerélményünk van, s ha a téma érdekel is bennünket. A kisgyerekek ezt automatikusan tudják: miközben próbálják felfedezni környezetüket, egyre ügyesebbek és kompetensebbek lesznek. Számukra a tanulás csupa öröm. Abban a korban, amikor beszélni tanulnak, játszi könnyedséggel sajátítanak el akár több idegen nyelvet is egyszerre, amire a felnőttek még fáradságos tanulással sem képesek. A kérdések zuha- tagát elviselő szülők nagyon is jól ismerik ezt a helyzetet. A kíváncsiság és tudásvágy az iskola sokszor túlságosan szigorú keretei között azonban gyorsan lankad. A tanulás hirtelen teherré válik, sokszor akár kínlódássá is. További nehézséget jelent, hogy a tartalmat többnyire absztrakt módon, verbálisán, képletek és szabályok formájában tanítják, ami azt eredményezi, hogy a gyerekek teljes mértékben csak értelmükre, intellektusukra hagyatkozhatnak. De nagyon sok gyereknek, sőt a felnőttek nagy részének is kimondottan nehezére esik a tanulásnak ez a formája. Hiszen az absztrakt-verbális módszer mellett még jó néhány olyan „csatornával” is rendelkezünk, amelyeket örököltünk, ill. korábbi tapasztalataink alapján tettünk magunkévá, s amelyek meghatározzák, milyen típusúak vagyunk, tehát hogyan tanulunk legkönnyebben. A vizuális típus: leghatékonyabban látás, olvasás, megfigyelés, illusztrációk, ill. kísérletek alapján tanul. Az auditív típus hallás és beszéd alapján tanul a leggyorsabban. Számára az a legoptimálisabb, ha egy tanár, egy iskolatárs vagy kolléga magyarázza el köznyelven az anyagot. A félreértéseket kérdésekkel el lehet oszlatni, egyszerű példák és vázlatok segítenek a megértésben. A tapintással tanuló típus az anyagot leginkább tapintással, érintéssel teszi magáévá. Azt a fizikai törvényszerűséget, miszerint a nyomás nem más, mint ha az erőt osztjuk a felülettel, leginkább tapintással érti meg. Két ceruzát vesz a kezébe, egyiket hegyével felfelé, a másikat hegyével lefelé. Ha a lapos felületet nyomja meg a hüvelykujjával, nem érez reakciót. Ha ugyanezt a nyomást gyakorolja a ceruzahegyre, az fájdalmat vált ki. Miért? Mert a ceruzahegy kis felülete miatt érzékelhetően felerősíti a nyomást. Tanulható-e a helyes tanulási mód? Úton-útfélen szembesülünk azzal a ténnyel, hogy újra tanulnunk kell valamit. A probléma csak az, hogy senki sem mondja meg nekünk, hogyan tehetnénk ezt a leghatékonyabban. Ezzel magyarázható az a tény is, hogynéha a legtehetségesebb tanulók, egyetemisták is megbuknak egy-egy vizsgán. Félreértés ne essék: természetesen előfordul, hogy valaki azért bukik meg, mert a stressz vagy a túlságosan nagy elvárás akadályt gördít a jól megtanult anyag visszaadásába. Ám a sikertelenség gyökere a bevésés rossz technikájában is rejtőzhet. Az emlékezés és tanulás pszichológiájával foglalkozó szakemberek az egyéni tanulásteljesítmény növelésére hatékony stratégiákat fejlesztettek ki, ill. már meglévőket fedeztek fel újra. A legtöbb stratégia pedig már évezredek óta az emberi tudás része. A következők közülük a legfontosabbak: ♦ A tanulás céljának tudatosítása: ahhoz, hogy az agyban található kis kerekek olajozottan forogjanak, fontos tudatosítanunk, miért is tanulunk, mi a motivációnk. Aki tudatosítja magában, milyen haszna származhat a tananyagból, máris könnyített a helyzetén. Ha a személyes előny nem ismerhető fel vagy nagyon csekélynek tűnik, akkor egy kilátásba helyezett mozi (a nyelvtanfolyam után) vagy egy olaszországi út (a vizsgák után) igen ösztönzőleg hathatnak. ♦ Asszociáció: a teljesen ismeretlen anyaggal való konfrontáció stresszt vált ki a középagyban és a szimpatikus idegrendszerben sok katekolamin szabadul fel, amely a rövid távú emlékezést talán még lehetővé teszi, de az anyag megértését már gátolja. Könnyebben tanulunk meg új dolgokat, ha azokat már ismert tartalmakkal köthetjük össze. ♦ Redukció: mielőtt egy hatalmas anyag részleteibe bocsátkoznánk (és esetleg az időből is kifutnánk), jobb, ha áttekintjük előbb a teljes tartalmat, és a lényeget kiszűrjük. Ebbe a „csontvázba” a későbbi tanulási folyamat során könnyebben és gyorsabban illeszthetjük be a részleteket. ♦ Kidolgozás: ennek során a tananyagot logikus összefüggéseibe rendezzük, ami megkönnyíti a tárolt információ „lehívását”. Egy telefonszámot pl. logikus számsorként jegyezhetünk meg, vagy a helységnek a nevét, ahol el kell kanyarodnunk, összeköthetjük vala- müyen ismert személy nevével. ♦ Ismétlés: hogy a rövid távú (10-20 mp-nyi) emlékezetben található információ hosszú távon tárolható legyen, először is figyelmesen el kell olvasnunk, és aztán gondolatban vagy hangosan azonnal el kell ismételnünk. Hogy az információ stabilan megragadjon, további ismétlésekre van szükség: az elsőre egy, a másodikra két, a harmadikra négy, a negyedikre pedig nyolc nap múlva. A memória (nem) a kor kérdése 1959-ben Amerikában több mint 5000 középkorú nő és férfi részvételével hosszú távú kísérletbe kezdtek. A kísérleti alanyokkal 35 éven keresztül memóriateszteket csináltattak, hogy dokumentálhassák a szellemi képesség hanyatlását. Az eredmények azt mutatták, hogy a romlás a hatvanas évek közepén kezdődik, és 75 évesen felgyorsul, különösen a fejszámolás és a téri orientáció területén. Az esély arra, hogy ebben a korban is fittek legyünk szellemileg, csak csekély 15%. Jó hír: aki fiatalon, ill. 40-50- es éveiben edzi memóriáját, idős korára is friss marad szellemileg. A kísérleti személyek egy részét rendszeresen „agytornára“ fogták. Közülük a 70 évesek emlékezőtehetség tekintetében éppolyan jól teljesítettek, mint a 60 évesek, és nyolcvan körül is jobb formában voltak szellemileg, mint az átlag. Tehát sohasem késő még az idősebb emberek számára sem , hogy agyuk trenírozásába belefogjanak, hiszen az elért eredmények minden korban jelentősek. Napi kétszer 10 perc edzés már elegendő is. Az igazi memóriatablettákat bizony még nem fedezték fel, bár Franciaországban és Amerikában e tekintetben már jó eredményeket értek el az agykutatók. A legjobb eredmények alvás után A legeredményesebben nem akkor működik az emlékezetünk, amikor befejeztük a tanulást, hanem 8-10 órával később. Egy tanulmány szerint, ha tanulás után egy éjszakát zavartalanul aludhatunk, akkor másnap különösen jól emlékezünk a bevésettekre. Úgy tűnik, az alvás ideje alatt a megtanultak tovább szilárdulnak az emlékezetben. Egy további kísérletből az derült ki, hogy ha azokban a fázisokban ébresztenek fel bennünket, amikor álmodunk, az emlékezőképességünk az előző nap szintjén marad. (Ami nem bizonyít egyebet, mint hogy tényleg alváskor, vagyis inkább az álom során tanulunk legtöbbet.) Pszichológusok szerint a „termékeny szünet” a sportolók körében is jól ismert. Azok a síelők, akik áprilistól novemberig szünetet tartanak, a következő szezonban jobban síelnek, mint az előző tél végén. Mind a testi, mind a szellemi emlékezőképesség gyengülhet sérülések, fáradtság, túlzott alkoholfogyasztás, ill. másnaposság következtében, valamint a természetes öregedési folyamat előrehaladtával. Míg a felsorolt zavarok közül az elsők többnyire elmúlnak, felmerül a kérdés, mit tehernek az idősebbek, hogy szellemi frissességüket megőrizhessék... TRÜKKÖK ÉS TIPPEK A MINDENNAPOKRA Hogyan jegyezzük meg új ismerőseink nevét? 1. Keressünk egy olyan szót, amely a személy nevére emlékeztet bennünket. Pl.: ha bemutatják nekünk Rózsa asszonyt, asszociáljunk a tüskére (nincsen rózsa tövis nélkül)! 2. Jegyezzük meg a személy egy markáns vonását, pl. Rózsa asz- szonyszeplőit! 3. Vetítsük ki a talált kifejezést a személyre, képzeljük el pl. Rózsa asszonyt, amint éppen a kertjét rendezgeti! Telefonszámok és egyéb számok bevésése Vizsgáljuk meg, hogy rendelke- zik-e a szám különös matematikai tulajdonsággal: pl. a 32 264 megjegyezhető a 32 x 2 = 64 kombinációjaként; a 826-t a 8 = 2 + 6 segítségével véshetjük be. De „lefordíthatjuk” a számot akár pénzösszegre (82 euró és 6 cent), akár súlyra is (82 kg és 6 dkg). Születési dátumok, házszámok és ruhaméretek is szolgálhatnak emlékezetünk megtámogatóiként. Egy elfelejtett számra könnyebben emlékezhetünk, ha megpróbáljuk felidézni a szám ritmusát, amit előtte természetesen igyekeztünk jól megjegyezni. Milyen kombinációban jegyeztük meg őket ( 8, 2, 6 vagy 82,6 esetleg 826)? Fontos teendők elalvás előtt Legyen az ágyunknál mindig notesz és ceruza, hogy éjszakai szellemi sziporkáinkat feljegyezhessük! Ha felírtuk, utána könnyebben és nyugodtabban alszunk, mert nem kell a megjegyzésükön töprengeni. Bejárati ajtó, gáz és vasaló Ha útközben elönt bennünket a forróság, mert felmerül bennünk a kérdés, vajon kikapcsoltuk-e a vasalót, akkor próbáljuk meg magunkat a következőre rászoktatni: minden alkalommal, amikor pl. kikapcsoljuk a vasalót, kísérjük cselekedetünket egy hangosan kimondott mondattal, kb. így: „Most tudatosan kikapcsolom a vasalót.” Félretett tárgyak Alapvetően szoktassuk magunkat hozzá, hogy a kulcsot, az olvasószemüveget vagy a tv-újságot mindig ugyanarra a helyre tegyük! Ha pl. nem találjuk a lakáskulcsot, szisztematikusan kövessük visszafelé lépéseinket! Honnan jöttünk, hol-mindenütt jártunk a lakásban, és hova szerettünk volna menni? Nézzünk meg minden helyet, ahova egyébként le szoktuk tenni a kulcsunkat (zsebbe, kabátba, csészébe)! Próbáljunk megemlékezni arra, mi vonta el a figyelmünket, amikor a helyére szerettük volna tenni a kulcsot! Időpontok és találkák Próbáljuk meg vizualizálni az időpontot! Ha pl. a barátnőnkkel kedden cipőt szeretnénk vásárolni, képzeljünk el egy hatalmas plakátot egy cipővel, amelyen hatalmas neonbetűkkel a „kedd“ szó áll. Extra tippek ♦ Ha tompának, kábultnak érezzük magunkat, kávé helyett zöldteát vagy vörösteát igyunk. ♦ A rendszeres túlhajszoltság, kevés alvás jelentősen rontja az agyi teljesítményt, ezért ha csökkent a memóriája, próbáljon többet pihenni, aludni! ♦ Tankolja fel agysejtjeit vitaminokkal! Különösen hatékonyak a B-vitaminok, Q10 és a C-vitamin. Elősegítik a sejtek energiatermelését, és javítják az idegsejtek összehangolt funkcióit. ♦ Az agysejteket táplálják a telítetlen zsírsavak (halolaj, szőlőmagolaj, ligetszépeolaj, borágóolaj) és a lecitin is. Érdemes nagy túlterheltség idején kúraszerűen alkalmazni őket. ♦ Az agysejtek rendkívül érzékenyek az oxigénhiányra, hiszen ez az energiatermelésükhöz nélkülözhetetlen. Pótolja a hiányzó oxigént rendszeres légzőgyakorlatokkal, szellőztessen gyakran, és ha mindez nem elég, menjen oxigénregeneráló kúrára! ♦ A rendszertelen étkezés, az alacsony vércukor és a túl nehéz ételek is rontják a szellemi teljesítményt. Ezért ügyeljen a kiegyensúlyozott, rendszeres, teljes érték reformétkezésre!
