Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)

2004-05-15 / 111. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. MÁJUS 15. A felére akarják csökkenteni az Abu Graib börtönben fogva tartott irakiak számát Maradna is, menne is Trabant-körút Szófiában, nem akármilyen utasokkal. Baloldalt Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár, a volánnál Szolomon Paszi bolgár külügyminiszter, a 25 éves jármű büszke tulajdono­sa. Az nem igaz, hogy Scheffer új gépkocsi-típust keres a NATO- központ alkalmazottai számára. Paszi már két korábbi NATO- főtitkárt is megtrabantoztatott. (Reuters-felvétel) Sonia Gandhi nem kell a nacionalistáknak Sietős kormányalakítás RÖVIDEN Az al-Kaida vállalta Dubaj. Az al-Kaida szaúdi sejtjének tagjai lőtték agyon az öt nyugati állampolgárt május elején a szaúd-arábiai Janbuban - áll a terrorháló­zat szaúdi vezetőjének tegna­pi közleményében. Az Abdu- íaziz al-Mukrinnak tulajdoní­tott közlemény szerint a két amerikai, két brit és egy ausztrál állampolgárt meg­gyilkoló négy fegyveres veze­tője az al-Kaida oldalán har­colt Szomáliában és Afga­nisztánban. A dokumentum kitér arra is, hogy a bin Laden vezette terrorhálózat segíti az amerikai erők elleni iraki fel­kelőket. (MTI) Koidzumi Phenjanba megy Tokió. A kommunista Észak-Koreába látogat a jövő hét végén Koidzumi Dzsuni- csiro japán miniszterelnök. A tokiói média tegnapi jelen­tése szerint a látogatás fő célja a találkozó azon japá­nok családtagjaival, akiket Phenjan több évtizeddel ez­előtt raboltatott el, hogy ké­mek kiképzésében működje­nek közre. Kim Dzsong 11 észak-koreai vezető másfél évvel ezelőtt maga is elis­merte, hogy országának ügy­nökei a hetvenes és nyolcva­nas években elraboltak 13 japán személyt (Tokió több­ről tud). Öt elrabolt időköz­ben hazatért, nyolcán - phenjani állítások szerint - meghaltak. A hazatértek csa­ládjai Észak-Koreában ma­radtak, ezek sorsáról lesz szó Koidzumi útján. A látogatás megindíthatja a két ország közötti diplomáciai kapcso­latok felvételéről szól tár­gyalásokat, egyúttal segíthet Koidzumi otthoni népszerű­ségének fokozásában. (MTI) Koidzumi feltehetően szó­ba hozza az észak-koreai atomprogramot is (Képarchívum) Vezérkari ezredes öngyilkossága Kijev. Öngyilkos lett egy ukrán vezérkari ezredes, akit állítólag részben felelősség terhel azért a több napig tar­tó, halálos áldozatokat is kö­vetelő robbanássorozatért, amely a múlt héten egy hadi­anyagtelepen történt Ukrajna délkeleti részén. Olekszandr Szudakov a védelmi minisz­térium logisztikai főosztályát vezette és az ő hatáskörébe tartozott a hatalmas melito- poli telep is. Az ezredes még szerdán ugrott ki egy kijevi lakóház tizedik emeletéről és szörnyet halt. (MTI) Bagdad/Nedzsef/Kerbela. Szabadon engedtek tegnap több mint háromszáz iraki foglyot a Bagdad peremén lévő Abu Graib börtönből. Nyütan felvetette az ameri­kaiak távozásának lehető­ségét tegnap Paul Bremer, Irak amerikai polgári kor­mányzója. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ „Ha az átmeneti kormány (amely a június 30-i hatalomátadás után irányítja majd Irakot) a távo­zásunkat kéri, kivonulunk, bár nem hiszem, hogy ezt fogja tenni” - jelentette ki Bremer a Dijála iraki tartomány kormányzójával és munkatársaival tartott megbeszé­lésen. „Nyilvánvalóan nem marad­hatunk egy olyan országban, ahol nem látnak bennünket szívesen, de az ideiglenes kormányzótanács megszűnése nem jelenti, hogy az USA távozik Irakból” - tette hozzá. Ködösítő nyilatkozat Az eseüeges amerikai kivonulás­ról szólva Marc Grossman külügyi államtitkár ellentétes kijelentése­ket tett csütörtökön, amikor a kép­viselőház külügyi bizottságának tagjai kérdezték. Először azt mond­ta, hogy az irakiak nem akaiják az amerikaiak távozását, majd amikor Dana Rohrabacher képviselő egye­nes, igen vagy nem választ kért, MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Koppenhága. Két dán ápolónő szemtanúja volt annak, hogy brit katonák iraki foglyokat kegyetle­nül megkínoztak - jelentette be a dán védelmi minisztérium. A két nővér tavaly szeptemberben a brit ellenőrzés alatt lévő déli-iraki Bászra egyik tábori kórházában dolgozott, amikor egy kihallgatás­ról két súlyosan bántalmazott ira­ki férfit szállítottak be hozzájuk. Az egyikük később belehalt a kín­zás közben elszenvedett sebeibe. A két szemtanú jelentette az esetet egy dán katonai jogi tanácsadónő­nek. Jelentésük azonban csak most csütörtökön jutott el a kop­penhágai védelmi minisztérium­ba. A tárca vezetője, Soeren Gade a dán vezérkari főnökséget kérte fel, hogy jáijon utána: miért nem jutott akkor a legfelsőbb dán kato­MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem/Gáza. Több száz épület, lerombolására adott enge­délyt Ariel Sáron a Gázai övezet déli részén, a palesztin Rafahban - jelentette tegnap a közszolgálati rádió. A házak lerombolását azu­tán engedélyezte az izraeli kor­mányfő, hogy szerdán újabb öt iz­raeli katonát öltek meg a térség­ben. Sáron utasítása értelmében e házak lerombolásával szélesítik a Gázai övezet és Egyiptom határa mentén húzódó - Phüadelphia ne­vű - folyosót. Elsőként a lakatlan épületeket semmisítik meg, majd a lakott ingatlanok következnek ­igent mondott arra, hogy ha az ira­kiak kérik, akkor az amerikaiak ki­vonulnak. Később azonban azzal értett egyet, amit egy másik bizott­sági tag, Walter L. Sharp altábor­nagy mondott, azaz, hogy Irak ide­iglenes alkotmánya és egy ENSZ- határozat az USA vezette erőre bíz­ta a felelősséget Irak biztonságáért a közeljövőben. Ekkor azt mondta, hogy az amerikai erők nem távoz­nak. Foglyokat engedtek el Tegnap délelőtt 315 embert en­gedtek ki a Bagdad peremén lévő, már Szaddám Húszéin rendszere alatt hírhedtté vált Abu Graib bör­tönből, amely újra a hírek közép­pontjába került az amerikai őrök kegyetlenkedései miatt. A foglyok katonai védelem alatt, buszokon utaztak az iraki polgári védelmi központjába, amely jelenleg ameri­kai tábor, s amely szintén Bagdad nyugati peremén van. Ott engedték őket végleg szabadon, iraki törzsi vezetők részvételével rendezett ce­remónián. Ez volt a második szaba­dulási hullám, amelyet a hónap vé­géig több másik is követ. Május 4- én 280-an térhettek haza. A terv az, hogy május végéig a felére csök­kentsék Abu Graibban a jelenlegi háromezer fölötti fogolylétszámot. Háború a temetőben Nedzsefben, a síiták egyik szent városában tegnap amerikai harcko­csik és gyalogság nyomult előre a város központja felé, folyamatosan nai vezetés tudomására a szemta­núi beszámoló. Azt a választ kap­ta, hogy a tanácsadónő a brit koa­líciós haderő hatóságait tájékoz­tatta az esetről, ahol azt mondták neki: már vizsgálják az ügyet. Gade az esetből azt szűrte le, hogy a Irakban állomásozó dán kato­nák, akik a brit parancsnokság kö­telékében teljesítenek szolgálatot, derült ki a híradásból. A védelmi tárca illetékese egyelőre nem erő­sítette meg a rádió értesülését. Vi­szont a koradélutáni órákig az iz­raeli buldózerek már húsz házat döntöttek romba Rafahban és köz­vetlen környékén. Száeb Erekat palesztin főtárgya­ló hangsúlyozta: az izraeli terv vég­rehajtása hatalmas katasztrófa len­ne a palesztin nép számára. Felszó­lította a nemzetközi közösséget, hogy akadályozzák meg a házrom­bolásokat. Ezek arra utalnak, hogy Izraelnek nem áll szándékában ki­vonni csapatait a Gázai övezetből. Négy palesztint lőttek agyon az izraeli katonák tegnapra virradóra lőve a Mahdi Hadseregének neve­zett síita milícia hevenyészett állá­sait. Lövöldözés folyt a városban több helyen is; a harcok központja azonban Nedzsef hatalmas régi te­metője, ahol több négyzetkilométe­res területen, évszázadok óta te­metkeztek síita hívők a világ min­den tájáról, akik Ali imám sírhelye közelében, megszentelt földben akarták elnyerni végső nyughelyü­ket. A gerillák a síremlékek között kerestek fedezéket, és ki-kitörve, páncéltörő gránátokkal és aknave­tőkkel válaszoltak az amerikaiak­nak. A temetőt a levegőből harci helikopterek ellenőrizték. Veszélyben a nagyajatollah A harcokban megrongálódott Ali imám mauzóleuma is, a kár nem jelentős. Délutánig tíz síita milicista esett el - közölte asz- Szadr szóvivője. Ali asz-Szisztáni síita nagyajatollah egyik munka­társa felszólította az ellenfeleket, hogy szüntessék be a harcot, és távozzanak a városból. „A harc egyre közelebb kerül a nagyajatolláh házához. Attól tar­tunk, veszélyben van az élete. (...) Kérjük a koalíciós erőket és Szadr milíciáját, hogy hagyják el Nedzsef szent városát” - mondta Mohammed Bákir al-Mohri aja- tolláh Kuvaitból újságíróknak. Külön kérte az amerikaiaktól, hogy ne sértsék meg Nedzsef szentségét, ne rongálják meg a szentélyeket és a temetőt, ahol vallási vezetők nyugszanak. a kínzásokba nem keveredtek be­le. Figyelembe véve az alárendelt­ségi viszonyokat, a miniszter kérte vezérkari főnökségét, hogy továb­bi értesüléseket gyűjtsön össze az ügyről. A brit katonai vezetés hoz­zájárult ahhoz, hogy az incidens hátterének tisztázásához szüksé­ges információkat a dánok rendel­kezésére bocsátják. a Gázai övezetben, nem messze az Egyiptomi határtól. Három felfegy­verzett palesztin tüzet nyitott a ka­tonákra, akik ezt követően agyon­lőtték őket. Egy negyedik palesz­tint is lelőttek, aki megpróbált tá­madást végrehajtani egy zsidó tele­pülés ellen - közölték izraeli kato­nai források. A rafahi menekülttá­borban - itt razziáztak az izraeliek - kitört lövöldözés, valamint egy helikoptertámadás során tucatnyi palesztin sérült meg. Az újabb ál­dozatokkal 4016-ra emelkedett a palesztin területeken és Izraelben 2000 szeptembere óta tartó erő­szakcselekmények halálos áldoza­tainak száma. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Újdelhi. Támogatják az indiai választásokon meglepetésszerű győzelmet aratott Indiai Nemzeti Kongresszus (INK) párt szövetsége­sei, hogy az új kormányfő Sonia Gandhi legyen, aki tegnap máris tárgyalásokat kezdett az új kabinet mielőbbi létrehozása érdekében. A tőzsdék viszont nem fogadták kitö­rő örömmel a - főként a vidéki sza­vazóknak köszönhető - hatalmi váltást: indexeik négyéves mély­pontra zuhantak, mert a gazdasági szereplők attól tartanak, hogy Gandhiék baloldali szövetségesei megpróbálják lassítani a hindu na­cionalista előd által megkezdett re­formokat. A befektetők egy része sietve kivonult például több állami (rész)tulajdonú vállalatból. Jólle­het Gandhi érzékelhetően kellő tá­mogatást élvez a miniszterelnök­ségre, ő maga még nem jelezte egy­értelműen, hogy vállalja-e a szerep­kört, amellyel India történetének első külföldi születésű kormányfője London. A brit kormányfőt saj­tóértesülések szerint most már sa­ját pártjából is mind többen arra ösztökélik, hogy lazítsa kapcsola­tait Amerikával. Tony Blair azon­ban egy tegnapi lapinterjúban vi­lágossá tette, hogy erre nem haj­landó, és azt is, hogy nem készül lemondani. A The Guardian sze­MTI-HÍR Belgrád. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a Demokrata Párt (DS) stratégiai együttműkö­désről szóló megállapodást írt alá tegnap Belgrádban a két párt elnö­ke, Kasza József és Borisz Tadics. Ezzel hosszú távú együttműködés­re kötelezték el magukat: közös je­löltlistákat, illetve jelöltek állítanak a köztársasági, vajdasági tartomá­nyi és helyhatósági választásokon. A VMSZ és a DS vállvetve fog küz­deni a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalommal rendelkező, pénzügyi tekintetben is autonóm Vajdaságért. Mindkét párt céljának tekinti a joguralom megteremtését, lehetne. Gondot okoz, hogy Ra- dzsiv Gandhi Olaszországban szü­letett özvegye a család hagyomá­nyai ellenére még műidig politikai újoncnak számít: bár félje 1991-es meggyilkolása után pártelnökké választották, ezt először elutasítot­ta, és a tisztséget csak 1998 óta tölti be ténylegesen. A leköszönő kormányfő, Atal Bi­hari Vádzspaji hindu nacionalista pártja tegnap közölte: a vezető ál­lami pozíciókat tősgyökeres india­iaknak kellene betölteniük. „Nincs kifogásunk Sonia Gandhi szemé­lye ellen, de úgy érezzük, hogy az elnöki, az alelnöki és a kormányfői tisztséget tőrzsgyökeres indiaiak­nak kellene betölteniük” - fogal­mazott a Bháratíja Dzsanata Párt (Indiai Néppárt) elnöke, Venkaiah Naidu. A párt részéről korábban azt hangoztatták: újraválasztásuk esetén megtiltanák, hogy külföl­dön születettek magas hivatali tisztséget viseljenek, s ennek érde­kében alkotmánymódosítást is kezdeményeznének. rint most már a kormányzó Mun­káspárt vezető tisztviselői is köve­telik Blairtől, hogy távolodjon el a Bush-kormányzattól, és jelenítsen meg független brit politikai állás­pontot Irak és a Közel-Kelet kér­désében. Blair azonban szinte in­gerült hangnemben mondta: „Az ember nem a legnagyobb nehéz­ségek közepette kezdi el bolondí- tani legfőbb szövetségesét.” az ország nemzetközi kötelezettsé­geinek feltétel nélküli teljesítését, az emberi és kisebbségi jogok kö­vetkezetes érvényesítését. Elisme­rik a kisebbségek jogát az önigaz­gatásra és a perszonális autonómi­ára. Tadics szerint a megállapodás nem azt jelenti, hogy a két párt kö­telezően mindig együtt indul a vá­lasztásokon, de műidig egyeztetni fognak erről. Mint mondta, pártja hibát követett azzal, hogy nem mű­ködött együtt a VMSZ-szel a de­cemberi parlamenti választáson. Kasza szerint a két párt programja és politikai eszmevilága nagyon kö­zel áll egymáshoz. A VMSZ támo­gatni fogja Tadicsot a június 13-i el­nökválasztáson. A bászrai tábori kórház ápolónői szerint brit katonák iraki foglyokat kínoztak Két dán szemtanú is jelentkezett Háromezer dollár a halott fiúért Bagdad. Egy iraki férfi tegnap azt állította, hogy brit katonák megkínozták és megölték fogva tartott fiát, majd az esetért bocsá­natot kértek, és 3000 dolláros kártérítést ajánlottak fel a családnak. Daúd Szálim az al-Arabíja hírtelevízióban szólalt meg. A bászrai Ibn al-Haiszam hotelban dolgozó fiát és másik hat irakit tavaly szeptember 14-én vették őrizetbe brit katonák, a letartóztatást nem indokolták meg. Két nappal később a férfi megnézhette fia holttest­ét, amelyen törések, zúzódások és bántalmazások nyomai látszot­tak. A brit védelmi tárca megerősítette, a 3000 dollár kifizetése a családdal való megegyezés után valóban megtörtént. (MTI) Arid Sáron utasítása hatalmas katasztrófát jelent a palesztin nép számára Lerombolják Rafahot az izraeliek? Szeretnék, ha eltávolodna a Bush-kormánytól Tony Blair nem mond le MTI-HÍR Stratégiai együttműködés a VMSZ és a DS között Kaszáék Tadics mellett

Next

/
Thumbnails
Contents