Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)

2004-05-14 / 110. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2004. MÁJUS 14. Kertészkedő 11 Nagyszabású permetezés a dél-szlovákiai erdőkben Tarra rágják a fákat ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Légi permetezéssel próbálják a szlovákiai erdészek megakadályozni, vagy legalább mérsékelni a főként tölgyfákat veszélyeztető gyapjaspille terjedé­sét. A kártevő 8500 hektár lomble­velű erdőt veszélyeztet. Ebből 7500 hektár állami, 1000 hektár pedig magántulajdonban van. Pe­ter Gogola, az erdészeti vállalat szóvivője szerint a permetezések május 19-ig eltartanak, miközben a költségek elérik a 12 millió koro­nát. A legveszélyeztetettebb körze­tek közé sorolható Léva, Nagyta- polcsány, Tótmegyer és Szomolány térsége. A védekezésre három sze­lektív környezetkímélő készít­ményt használnak fel, éspedig Bio­bit XL-t, Dimilin 48 SC-t és Nomolt 15 SC-t. Ezek 1,5-3 dl/hektár ada­golásban sem az emberre, sem a haszonállatokra nem károsak. A gyapjaspille nemcsak Szlová­kiában okoz komoly fejfájást, ha­nem a környező országokban is. Légi permetezéshez folyamodnak Csehországban, Magyarországon és Németországban is. Az erdésze­ti vállalat szóvivője szerint Szlová­kiában utoljára 1999-ben kellett bevetni a repülőgépeket e vesz­élyes, a lomblevelű fákat vesz­élyeztető kártevő ellen. Tamasek Zoltán, a biológiai növényvédelem egyik legnagyobb szlovákiai szak- tekintélye szerint ajánlatos lenne védekezni a közutak melletti fákat tarra rágó aranyfarú pille, vala­mint a kertekben, parkokban óriá­si károkat okozó amerikai szövő­lepke ellen is. (gyor) Május derekán kiültethető palánták Paradicsomi igények ÖSSZEFOGLALÓ Május közepén, végén a szórvá­nyos éjszakai fagyok elmúltával kiültethetjük szabadföldbe az előnevelt paradicsompalántákat. A paradicsom csak kellően felme­legedett talajban fejlődik kielé­gítően. A későbbi ültetés miatt ke­letkezett lemaradást gyorsan be­hozza, ám ha fagy éri, az a növény pusztulásához vezet. A paradi­csom gyökere érzékeny a sérülé­sekre, ezért a karókat még ültetés előtt vetjük le. A karó 40-50 cm mélyen kerüljön a talajba. A karós paradicsomot általában egy haj­tásra neveljük, így ültetésnél ele­gendő a 60 cm sortávolság. A bok­ros paradicsom esetében a tőtá­volság a fajta növekedési erélyétől függ, azonban átlagosan 50 x 50 cm tenyészterülettel számoljunk. Amennyiben palántáink túlsá­gosan megnyúltak, alsó harmada is a földbe kerüljön. A növények ott járulékos gyökereket fejleszte­nek. A mélyebb ültetésnél fennáll annak a veszélye, hogy a gyökerek a hideg talajba kerülve, lassabban fejlődnek. Éppen ezért mélyebb ültetésnél a töveket nem függőle­gesen, hanem kissé ferdén helyez­zük a talajba. így elkerülhető a gyökerek károsodása. A hajtáso­kat ezután könnyen rögzíthetjük megfelelő szögben a karóhoz. A paradicsom körüli ápolási te­endők közül az oldalhajtások eltá­volítása, a kacsozás az egyik leg­fontosabb. Erre már akár az ülte­téskor is szükség lehet. A nagyobb oldalhajtások gyengítik a főhajtás fejlődését, emellett hátrányt je­lentenek a növényvédelemben is. A túl sűrű hajtásrendszer miatt a paradicsomtövek nem maradnak levegősek, a nedvesség lassan szá­rad fel a levelekről, ami a gombás fertőzések melegágya. A paradicsom vízigényes, a ter­mések megfelelő fejlődéshez rendszeres vízellátást kíván. A be­tegségek elkerülése érdekében ön­tözésnél ügyeljünk arra, hogy a le­velekre és a fejlődő termésekre le­hetőleg ne kerüljön víz. Számol­nunk kell azzal is, hogy a paradi­csom gyökerei közvetlenül a talaj- szín alatt, szétterülve növekednek, ezért a kapáláskor könnyen meg­sérthetjük. Ennek elkerülésére cél­szerű a talajt valamilyen mulcsré- teggel takarni, ez megakadályoz­za a felszín gyors kiszáradását és a gyomok elterjedését. (Kertbarát) A póréhagymát a többi hagymafélétől eltérően frissen szervestrágyázott területre érdemes ültetni Csaknem egész évben termesztik A Földközi-tenger partvi­dékéről származó póré­hagymát térségünkben egyévesként termesztik, csupán magtermesztése kétéves. Fő fogyasztási idénye decembertől márci­usig tart és szárítmányt is készítenek belőle. SLEZÁK KATALIN A póréhagymának nyári, őszi (átmeneti) és téli (áttelelő) fajtái ismertek, a három típus megjelené­sében is jól elkülöníthető. A nyári fajták vüágoszöld levelűek, hosszú, fehér szárrésszel. Gyorsan növe­kednek, szárazanyag-tartalmuk alacsony, fagyérzékenyek. A téli fajták rövidebb szárnak, vaskosab- bak, levelük kékeszöld, a fagyot jól viselik. Az őszi csoport átmenetet képez a nyári és a téli között. A többi hagymafélétől eltérően frissen szervestrágyázott területen termesztik. Az őszi mélyszántáskor a szerves trágyán kívül műtrágyát is dolgoznak a talajba. Helyrevetéssel és palántaneveléssel szaporítható. A helyrevetés régebben csaknem ki­zárólagos volt, ma a termésbizton­ság érdekében fokozatosan terjed a palántaneveléses technológia. A helyrevetés ideje március. A helyre 35^15 cm sor-, 8-10 cm tőtávolságra vetik. Az állomány 1-2 lombleveles korban 10-15 ern­es tőtávolságra egyelik. A palánta­nevelés időtartama 6-10 hét. A pa­lántanevelő ágyban négyzetméte­renként 500 növényt nevelnek a ki­ültetésig. A palánták akkor alkal­masak a kiültetésre, ha elérték a 20-22 cm hosszúságot, és ceruza- vastagságúak. Nyári fajták ter­mesztésekor április végén, május elején ültetik ki a palántákat, ame­lyeket fűtött berendezésekben ne­veltek. Az őszi póréhagyma palán­tája májusi kiültetéssel már fűtet- len berendezésekben is nevelhető. A június eleji kiültetésű áttelelő ter­mesztéshez pedig szabadföldi ágy­ban is nevelhetjük a palántát. Eh­hez áprilisban kell vetni a magot. Ültetéskor a sortávolság általá­ban 30^10 cm, a tőtávolság 10-20 cm. A nyári fajták állomá­nya sűrűbb. A palántákat általá­ban 15 cm mély barázda aljába ültetik, majd a barázdát fokoza­tosan feltöltik. Ezzel növelhető az etiolált, fehér szárrész hossza. A barázda feltöltése után a töltöge- tést tovább folytatják, ügyelve ar­ra, hogy ne érjék el a legalsó levé­lelágazást, mert különben a belső levelek szennyeződnek. A töltö- getéssel egy menetben kerülhet sor a gyomirtásra és a talajporha- nyításra is. Gazdaságos termesz­tés csak öntözéssel valósítható meg, tenyészidőszakonként 5-6 öntözésre van szükség, alkalman­ként 30-35 mm víz kijuttatásá­val. Az öntözéskor augusztusig nitrogénfejtrágyázás is javasolt. Az állomány növényvédelmé­re is gondot kell fordítani, a be­tegségek közül a póréhagyma al- ternáriás levélfoltossága és a pó­réhagymarozsda, a kártevők kö­zül pedig az aknázólegyek, a do- hánytripsz és a vetési bagolylep­ke okozhat gondot. A nyári fajtá­kat a fagyok előtt be kell takarí­tani, a télálló fajtákat ugyanak­kor akár tavaszig is a területen hagyhatjuk. A nyári fajták 2 ern­es átmérőtől piacképesek, a téli és áttelelő fajtákat általában 4-5 cm-es átmérővel szedik. A továb­bi vastagodás a legtöbb fajtánál a minőség (íz) rovására megy. A töveket nem lehet kézzel kihúz­ni, csak gépi alávágás, lazítás után szedhetők ki a földből sérü­lés nélkül. A felszedés után a külső száraz, sérült leveleket eltávolítják, és a lombozatot a piac igényei szerint méretre visszakurtítják. Szárítás­ra a zöld leveleket is használják, amíg friss fogyasztásra a fehér, puhább rész alkalmasabb. A termés hosszabb idejű táro­lására a szabályozott légterű tá­rolók a legalkalmasabbak, de 0-3 fokon, megközelítőleg 95%- os relatív páratartalomnál is el­tartható két hónapig. Az elérhető termésmennyiség hektáronként 25-50 tonna. A borsó többségét térségünkben március 10-e és április 20-a között vetik, ennél később nem éri meg Április végével zárul a vetés ideális időpontja TÓTH KAMILL Áprüis végével lezárul a borsó vetésének idénye, és ez a be­rögződés nem alaptalan. Akkorra a talaj a téli csapadékból szárma­zó nedvességének a javát már el­vesztette, és ez gyakran hiányos keléshez vezethet. Ezért a borsót célszerű öntözhető területre vet­ni, s kelesztő öntözéssel ellátni, kivéve, ha megfelelő mennyiség­ben esett csapadék. Április vége ezért is küszöb-időpont a borsó­termesztésben, mert attól kezdve általában erősödik a nappali fel- melegedés, a nappalok is jóval hosszabbak, így a borsó nem ké­pes a fajtára jellemző zöldtöme­get nevelni. Ebből kifolyólag rö­vid ízközökkel rendelkező ala­csony állományt kapunk, amely­nek a termésátlaga jóval kisebb, a szemek érése gyorsabb, és gyak­ran a szemméret is elmarad a faj­tára jellemzőtől. Korai vetésre a kifejtőborsók al­kalmasak. Ezek éréslefutása rend­kívül gyors, ezért könnyebb elvé­teni a betakarítási időpontot. Ké­sei vetésre főként a velőborsó-faj- ták javasolhatók, mert ezek érése jóval hosszabban elhúzódik. A ve­tés időpontja nagyban függ a ter­vezett betakarítástól. Régebben a fajták tenyészidejét napokban ad­ták meg a vetőmagtermesztő cé­gek. Hamarosan viszont nyilván­valóvá, és egyben bevált gyakor­lattá vált, hogy a zöldborsó fejlődése nem az idővel, hanem a hőmérséklettel arányos, ezért a je­lenleg forgalmazott fajták eseté­ben a tenyészidőt nem napokban, hanem ún. hasznos hőösszegben adják meg. Ennek meghatározása nagyon egyszerű. Vetéstől kezdődően a napi átlaghőmérsék­leteket a borsó életfolyamatainak alsó hőküszöbértékeként leírt 4,4 fokkal csökkentve összegzik. A hőösszeg-igény fajtára jel­lemző, és bizonyos hibahatárokon belül jól használható a vetés üte­mezéséhez. A korai borsófajták 650-670, amíg a későbbiek 950— 970 fok hőösszeget igényelnek. A fajta hőösszeg-igényét mindig az optimális zsengeségi állapot eléré­séig számítják. Gyakorlatban a borsó többségét március 10-e és április 20-a között vetik. Ez alatt a 40 nap alatt kb. 150 fok C hőegy- ségösszeg halmozódik fel, amit célszerű 3-6 vetési szakaszra osz­tani. A borsófajták egyéb jelzései is nagyban segítenek a szakaszolás­ban. Amennyiben egy nap vetjük el az összes borsót, célszerű külön­böző hőösszeg-igényű fajtákat al­kalmazni, így azok szedése érési ütemüktől függően folyamatos. MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta _____________Árfolyam Valuta_____________Árfolyam EM U - euró 40,306 Lenqvelzlotv 8,424 Anqolfont 60,078 Maqvar forint (100) 15,771 Cseh korona 1,258 Svéd korona 4,409 Dán korona 5,416 Szlovén tollár (100) 16,895 Japán jen(100) 29,808 Svájci frank 26,212 Kanadai dollár 24,450 USA-dotlár 33,981 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 39,16-41,46 32,88-35,28 1,23-1,29 14,79-16,79 OTP Bank 39,27-41,32 33,13-34,97 1,23-1,29 15,21-16,37 Postabank 39,30-41,40 33,21-34,99 1,24-1,30 15,18-16,42 SzL Takarékpénztár 39,25-41,27 33,08-34,82 1,22-1,30 15,08-16,50 Tatra banka 39,30-41,40 33,21-34,99 1,24-1,30 15,18-16,42 UniBanka 39,29-41,35 33,19-34,92 1,23-1,30 15,17-15,18 Általános Hitelbank 39,26-41,36 33,15-34,92 1,23-1,30 14,93-16,66 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SUA) [ PIACI ÁRSÉTA sárgarépa Pozsony május 13-án 18 Sk/kg Komárom május 13-án 12-14 Sk/kg Rimaszombat május 13-án 20 Sk/kg Zseliz május 13-án 15 Sk/kg Losonc május 13-án 14-18 Sk/kg petrezselyem (korai) 40 Sk/kg ■■P5 Sk/kg hí 38 Sk/kg (15 Sk/csomó) 18 Sk/kg 25-30 Sk/kg burgonya (korai) 18 (34-48) Sk/kg 16 Sk/kg 16 (38) Sk/kg 12 Sk/kg 10-14 (30) Sk/kg tojás ;MÜ 3,70-4,20 Sk/db 2,80-3,30 Sk/db HR. 2,90 3 Sk/db 2,80 Sk/db zöldpaprika 130 Sk/kg, 10-13 Sk/db 12-16 Sk/db X 10-12 Sk/db 13-15 Sk/db karalábé Hi 10-15 Sk/db Hl ■B*-8 Sk/db JHI Hi 18 sk/kg HMHi X HU 12 Sk/dbfHI zeller 15-40 Sk/kg 20 Sk/kg 35 Sk/kg X 25 Sk/kg káposzta Hk 8-12 Sk/kg ;fHI X HHRR12 Sk/kg j— X HR 8 sk/kg Hl vöröshagyma 20 Sk/kg 12-14 Sk/kg 20 Sk/kg 12 Sk/kg 19-20 Sk/kg fokhagyma 80 Sk/kg ■■§5 Sk/db UH HHHPO Sk/kg —« 70 Sk/kg 42-65 Sk/kg paradicsom 46-80 Sk/kg 80-96 Sk/kg X 70 Sk/kg 45-55 Sk/kg §uborka HR 30-40 Sk/kg m ■1° Sk/kg Hl Hmm36 sk/kg hhb 44 Sk/kg 35-39 Sk/kg újhagyma 6-10 Sk/csomó 6-8 Sk/csomó 10 Sk/csomó 7 Sk/csomó 8-10 Sk/csomó fejes saláta 10 Sk/fej 4-8 Sk/fej 8 Sk/fej 5-6 Sk/fej 8-9 Sk/fejHI retek 6-10 Sk/csomó 5-6 Sk/csomó 6-8 Sk/csomó 5 Sk/csomó 8-10 Sk/csomó 11.. I i i) i c j :. i ) I < i . . I ,

Next

/
Thumbnails
Contents