Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)
2004-05-14 / 110. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2004. MÁJUS 14. Kertészkedő 11 Nagyszabású permetezés a dél-szlovákiai erdőkben Tarra rágják a fákat ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Légi permetezéssel próbálják a szlovákiai erdészek megakadályozni, vagy legalább mérsékelni a főként tölgyfákat veszélyeztető gyapjaspille terjedését. A kártevő 8500 hektár lomblevelű erdőt veszélyeztet. Ebből 7500 hektár állami, 1000 hektár pedig magántulajdonban van. Peter Gogola, az erdészeti vállalat szóvivője szerint a permetezések május 19-ig eltartanak, miközben a költségek elérik a 12 millió koronát. A legveszélyeztetettebb körzetek közé sorolható Léva, Nagyta- polcsány, Tótmegyer és Szomolány térsége. A védekezésre három szelektív környezetkímélő készítményt használnak fel, éspedig Biobit XL-t, Dimilin 48 SC-t és Nomolt 15 SC-t. Ezek 1,5-3 dl/hektár adagolásban sem az emberre, sem a haszonállatokra nem károsak. A gyapjaspille nemcsak Szlovákiában okoz komoly fejfájást, hanem a környező országokban is. Légi permetezéshez folyamodnak Csehországban, Magyarországon és Németországban is. Az erdészeti vállalat szóvivője szerint Szlovákiában utoljára 1999-ben kellett bevetni a repülőgépeket e veszélyes, a lomblevelű fákat veszélyeztető kártevő ellen. Tamasek Zoltán, a biológiai növényvédelem egyik legnagyobb szlovákiai szak- tekintélye szerint ajánlatos lenne védekezni a közutak melletti fákat tarra rágó aranyfarú pille, valamint a kertekben, parkokban óriási károkat okozó amerikai szövőlepke ellen is. (gyor) Május derekán kiültethető palánták Paradicsomi igények ÖSSZEFOGLALÓ Május közepén, végén a szórványos éjszakai fagyok elmúltával kiültethetjük szabadföldbe az előnevelt paradicsompalántákat. A paradicsom csak kellően felmelegedett talajban fejlődik kielégítően. A későbbi ültetés miatt keletkezett lemaradást gyorsan behozza, ám ha fagy éri, az a növény pusztulásához vezet. A paradicsom gyökere érzékeny a sérülésekre, ezért a karókat még ültetés előtt vetjük le. A karó 40-50 cm mélyen kerüljön a talajba. A karós paradicsomot általában egy hajtásra neveljük, így ültetésnél elegendő a 60 cm sortávolság. A bokros paradicsom esetében a tőtávolság a fajta növekedési erélyétől függ, azonban átlagosan 50 x 50 cm tenyészterülettel számoljunk. Amennyiben palántáink túlságosan megnyúltak, alsó harmada is a földbe kerüljön. A növények ott járulékos gyökereket fejlesztenek. A mélyebb ültetésnél fennáll annak a veszélye, hogy a gyökerek a hideg talajba kerülve, lassabban fejlődnek. Éppen ezért mélyebb ültetésnél a töveket nem függőlegesen, hanem kissé ferdén helyezzük a talajba. így elkerülhető a gyökerek károsodása. A hajtásokat ezután könnyen rögzíthetjük megfelelő szögben a karóhoz. A paradicsom körüli ápolási teendők közül az oldalhajtások eltávolítása, a kacsozás az egyik legfontosabb. Erre már akár az ültetéskor is szükség lehet. A nagyobb oldalhajtások gyengítik a főhajtás fejlődését, emellett hátrányt jelentenek a növényvédelemben is. A túl sűrű hajtásrendszer miatt a paradicsomtövek nem maradnak levegősek, a nedvesség lassan szárad fel a levelekről, ami a gombás fertőzések melegágya. A paradicsom vízigényes, a termések megfelelő fejlődéshez rendszeres vízellátást kíván. A betegségek elkerülése érdekében öntözésnél ügyeljünk arra, hogy a levelekre és a fejlődő termésekre lehetőleg ne kerüljön víz. Számolnunk kell azzal is, hogy a paradicsom gyökerei közvetlenül a talaj- szín alatt, szétterülve növekednek, ezért a kapáláskor könnyen megsérthetjük. Ennek elkerülésére célszerű a talajt valamilyen mulcsré- teggel takarni, ez megakadályozza a felszín gyors kiszáradását és a gyomok elterjedését. (Kertbarát) A póréhagymát a többi hagymafélétől eltérően frissen szervestrágyázott területre érdemes ültetni Csaknem egész évben termesztik A Földközi-tenger partvidékéről származó póréhagymát térségünkben egyévesként termesztik, csupán magtermesztése kétéves. Fő fogyasztási idénye decembertől márciusig tart és szárítmányt is készítenek belőle. SLEZÁK KATALIN A póréhagymának nyári, őszi (átmeneti) és téli (áttelelő) fajtái ismertek, a három típus megjelenésében is jól elkülöníthető. A nyári fajták vüágoszöld levelűek, hosszú, fehér szárrésszel. Gyorsan növekednek, szárazanyag-tartalmuk alacsony, fagyérzékenyek. A téli fajták rövidebb szárnak, vaskosab- bak, levelük kékeszöld, a fagyot jól viselik. Az őszi csoport átmenetet képez a nyári és a téli között. A többi hagymafélétől eltérően frissen szervestrágyázott területen termesztik. Az őszi mélyszántáskor a szerves trágyán kívül műtrágyát is dolgoznak a talajba. Helyrevetéssel és palántaneveléssel szaporítható. A helyrevetés régebben csaknem kizárólagos volt, ma a termésbiztonság érdekében fokozatosan terjed a palántaneveléses technológia. A helyrevetés ideje március. A helyre 35^15 cm sor-, 8-10 cm tőtávolságra vetik. Az állomány 1-2 lombleveles korban 10-15 ernes tőtávolságra egyelik. A palántanevelés időtartama 6-10 hét. A palántanevelő ágyban négyzetméterenként 500 növényt nevelnek a kiültetésig. A palánták akkor alkalmasak a kiültetésre, ha elérték a 20-22 cm hosszúságot, és ceruza- vastagságúak. Nyári fajták termesztésekor április végén, május elején ültetik ki a palántákat, amelyeket fűtött berendezésekben neveltek. Az őszi póréhagyma palántája májusi kiültetéssel már fűtet- len berendezésekben is nevelhető. A június eleji kiültetésű áttelelő termesztéshez pedig szabadföldi ágyban is nevelhetjük a palántát. Ehhez áprilisban kell vetni a magot. Ültetéskor a sortávolság általában 30^10 cm, a tőtávolság 10-20 cm. A nyári fajták állománya sűrűbb. A palántákat általában 15 cm mély barázda aljába ültetik, majd a barázdát fokozatosan feltöltik. Ezzel növelhető az etiolált, fehér szárrész hossza. A barázda feltöltése után a töltöge- tést tovább folytatják, ügyelve arra, hogy ne érjék el a legalsó levélelágazást, mert különben a belső levelek szennyeződnek. A töltö- getéssel egy menetben kerülhet sor a gyomirtásra és a talajporha- nyításra is. Gazdaságos termesztés csak öntözéssel valósítható meg, tenyészidőszakonként 5-6 öntözésre van szükség, alkalmanként 30-35 mm víz kijuttatásával. Az öntözéskor augusztusig nitrogénfejtrágyázás is javasolt. Az állomány növényvédelmére is gondot kell fordítani, a betegségek közül a póréhagyma al- ternáriás levélfoltossága és a póréhagymarozsda, a kártevők közül pedig az aknázólegyek, a do- hánytripsz és a vetési bagolylepke okozhat gondot. A nyári fajtákat a fagyok előtt be kell takarítani, a télálló fajtákat ugyanakkor akár tavaszig is a területen hagyhatjuk. A nyári fajták 2 ernes átmérőtől piacképesek, a téli és áttelelő fajtákat általában 4-5 cm-es átmérővel szedik. A további vastagodás a legtöbb fajtánál a minőség (íz) rovására megy. A töveket nem lehet kézzel kihúzni, csak gépi alávágás, lazítás után szedhetők ki a földből sérülés nélkül. A felszedés után a külső száraz, sérült leveleket eltávolítják, és a lombozatot a piac igényei szerint méretre visszakurtítják. Szárításra a zöld leveleket is használják, amíg friss fogyasztásra a fehér, puhább rész alkalmasabb. A termés hosszabb idejű tárolására a szabályozott légterű tárolók a legalkalmasabbak, de 0-3 fokon, megközelítőleg 95%- os relatív páratartalomnál is eltartható két hónapig. Az elérhető termésmennyiség hektáronként 25-50 tonna. A borsó többségét térségünkben március 10-e és április 20-a között vetik, ennél később nem éri meg Április végével zárul a vetés ideális időpontja TÓTH KAMILL Áprüis végével lezárul a borsó vetésének idénye, és ez a berögződés nem alaptalan. Akkorra a talaj a téli csapadékból származó nedvességének a javát már elvesztette, és ez gyakran hiányos keléshez vezethet. Ezért a borsót célszerű öntözhető területre vetni, s kelesztő öntözéssel ellátni, kivéve, ha megfelelő mennyiségben esett csapadék. Április vége ezért is küszöb-időpont a borsótermesztésben, mert attól kezdve általában erősödik a nappali fel- melegedés, a nappalok is jóval hosszabbak, így a borsó nem képes a fajtára jellemző zöldtömeget nevelni. Ebből kifolyólag rövid ízközökkel rendelkező alacsony állományt kapunk, amelynek a termésátlaga jóval kisebb, a szemek érése gyorsabb, és gyakran a szemméret is elmarad a fajtára jellemzőtől. Korai vetésre a kifejtőborsók alkalmasak. Ezek éréslefutása rendkívül gyors, ezért könnyebb elvéteni a betakarítási időpontot. Kései vetésre főként a velőborsó-faj- ták javasolhatók, mert ezek érése jóval hosszabban elhúzódik. A vetés időpontja nagyban függ a tervezett betakarítástól. Régebben a fajták tenyészidejét napokban adták meg a vetőmagtermesztő cégek. Hamarosan viszont nyilvánvalóvá, és egyben bevált gyakorlattá vált, hogy a zöldborsó fejlődése nem az idővel, hanem a hőmérséklettel arányos, ezért a jelenleg forgalmazott fajták esetében a tenyészidőt nem napokban, hanem ún. hasznos hőösszegben adják meg. Ennek meghatározása nagyon egyszerű. Vetéstől kezdődően a napi átlaghőmérsékleteket a borsó életfolyamatainak alsó hőküszöbértékeként leírt 4,4 fokkal csökkentve összegzik. A hőösszeg-igény fajtára jellemző, és bizonyos hibahatárokon belül jól használható a vetés ütemezéséhez. A korai borsófajták 650-670, amíg a későbbiek 950— 970 fok hőösszeget igényelnek. A fajta hőösszeg-igényét mindig az optimális zsengeségi állapot eléréséig számítják. Gyakorlatban a borsó többségét március 10-e és április 20-a között vetik. Ez alatt a 40 nap alatt kb. 150 fok C hőegy- ségösszeg halmozódik fel, amit célszerű 3-6 vetési szakaszra osztani. A borsófajták egyéb jelzései is nagyban segítenek a szakaszolásban. Amennyiben egy nap vetjük el az összes borsót, célszerű különböző hőösszeg-igényű fajtákat alkalmazni, így azok szedése érési ütemüktől függően folyamatos. MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta _____________Árfolyam Valuta_____________Árfolyam EM U - euró 40,306 Lenqvelzlotv 8,424 Anqolfont 60,078 Maqvar forint (100) 15,771 Cseh korona 1,258 Svéd korona 4,409 Dán korona 5,416 Szlovén tollár (100) 16,895 Japán jen(100) 29,808 Svájci frank 26,212 Kanadai dollár 24,450 USA-dotlár 33,981 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 39,16-41,46 32,88-35,28 1,23-1,29 14,79-16,79 OTP Bank 39,27-41,32 33,13-34,97 1,23-1,29 15,21-16,37 Postabank 39,30-41,40 33,21-34,99 1,24-1,30 15,18-16,42 SzL Takarékpénztár 39,25-41,27 33,08-34,82 1,22-1,30 15,08-16,50 Tatra banka 39,30-41,40 33,21-34,99 1,24-1,30 15,18-16,42 UniBanka 39,29-41,35 33,19-34,92 1,23-1,30 15,17-15,18 Általános Hitelbank 39,26-41,36 33,15-34,92 1,23-1,30 14,93-16,66 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SUA) [ PIACI ÁRSÉTA sárgarépa Pozsony május 13-án 18 Sk/kg Komárom május 13-án 12-14 Sk/kg Rimaszombat május 13-án 20 Sk/kg Zseliz május 13-án 15 Sk/kg Losonc május 13-án 14-18 Sk/kg petrezselyem (korai) 40 Sk/kg ■■P5 Sk/kg hí 38 Sk/kg (15 Sk/csomó) 18 Sk/kg 25-30 Sk/kg burgonya (korai) 18 (34-48) Sk/kg 16 Sk/kg 16 (38) Sk/kg 12 Sk/kg 10-14 (30) Sk/kg tojás ;MÜ 3,70-4,20 Sk/db 2,80-3,30 Sk/db HR. 2,90 3 Sk/db 2,80 Sk/db zöldpaprika 130 Sk/kg, 10-13 Sk/db 12-16 Sk/db X 10-12 Sk/db 13-15 Sk/db karalábé Hi 10-15 Sk/db Hl ■B*-8 Sk/db JHI Hi 18 sk/kg HMHi X HU 12 Sk/dbfHI zeller 15-40 Sk/kg 20 Sk/kg 35 Sk/kg X 25 Sk/kg káposzta Hk 8-12 Sk/kg ;fHI X HHRR12 Sk/kg j— X HR 8 sk/kg Hl vöröshagyma 20 Sk/kg 12-14 Sk/kg 20 Sk/kg 12 Sk/kg 19-20 Sk/kg fokhagyma 80 Sk/kg ■■§5 Sk/db UH HHHPO Sk/kg —« 70 Sk/kg 42-65 Sk/kg paradicsom 46-80 Sk/kg 80-96 Sk/kg X 70 Sk/kg 45-55 Sk/kg §uborka HR 30-40 Sk/kg m ■1° Sk/kg Hl Hmm36 sk/kg hhb 44 Sk/kg 35-39 Sk/kg újhagyma 6-10 Sk/csomó 6-8 Sk/csomó 10 Sk/csomó 7 Sk/csomó 8-10 Sk/csomó fejes saláta 10 Sk/fej 4-8 Sk/fej 8 Sk/fej 5-6 Sk/fej 8-9 Sk/fejHI retek 6-10 Sk/csomó 5-6 Sk/csomó 6-8 Sk/csomó 5 Sk/csomó 8-10 Sk/csomó 11.. I i i) i c j :. i ) I < i . . I ,
