Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)
2004-05-13 / 109. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2004. MÁJUS 13. Iskola utca 13 Egy közösséget akkor tekintünk jónak, ha a személyes választásokat elsősorban egyéni szempontok vezérlik A tanítás során a tanuló kerül középpontba Kinek van manapság tekintélye? a «érmék felfedezése Kinek mondanák el féltett titkaikat? (Somogyi Tibor illusztrációs felvételei) Életünk jelentős részét, az óvódás kortól egészen nyugdíjba vonulásunkig vagy talán tovább is, különböző közösségek tagjaiként éljük. Általános közérzetünket nagyban befolyásolja, hogy mennyire érezzük magunkat jól az óvodai csoportban, a gimnáziumi osztályban, a sportkörben vagy a munkahelyi közösségünkben, azok között az emberek között, akikkel nap mint nap találkozunk. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ S bár tudjuk, e közösségek tagjai papíron a legtöbbször egyenrangúak, hivatalosan ugyanakkora befolyással és megbecsüléssel bírnak, (azonos a beosztásuk, a fizetésük, a jogkörük), mégis mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy minden emberi közösségnek megvan a maga nem hivatalos, rejtett struktúrája is. Az intézményes keretekben spontán társulások, barátságok, klikkek, sztárok jelennek meg. Az így kialakult párok és kiscsoportok egybefonódnak, és teljes hálózatot alkotnak. Személyes szimpátia Tanárok és diákok, munkahelyi vezetők és kollégák egyaránt tisztában vannak vele, hogy az emberi csoportokat kívülről meghatározni igyekvő hivatalos hatalmi struktúra és előírt működési mód csak akkor nem omlik össze, ha figyelembe veszi a csoporttagok személyes szimpátiáját és tekintélyválasztásait is. Nem biztos, hogy a tanító néni kedvencét a legszerencsésebb őrsvezetőnek kijelölni, és a kitűnő tanuló gyerekek sem feltédenül a legnépszerűbbek is egyben. Az okos vezető oda figyel rá, igyekszik feltérképezni, milyen az általa irányított közösség valódi értékrendje, informális hatalmi szerkezete. Ki népszerű? Kinek van tekintélye? Ki az, aki békíteni tud, és ki az, akit mindenki csak kihasznál? Kik a sztárok, a befolyásolhatók, és a magányosak, kívül rekedtek? Ha a különböző feladatokra ennek alapján jelöli ki a vezetőket és az együtt dolgozó csapatokat, ha a közösség konfliktusait ennek birtokában igyekszik megoldani, minden bizonnyal nagyobb sikerrel jár. Oktatási intézményekben az iskolapszichológust, munkahelyi szervezeteknél a humán erőforrás szakembert szokták a vezetők megkérni arra, hogy egzakt, tudományos módszerrel segítsen nekik csoportjuk rejtett hálózatait feltérképezni. Az ilyen jellegű vizsgálatokat szociometriának hívják, az eredményeképp megrajzolt társas kapcsolati hálót pedig szociogramnak. Hogyan zajlik egy ilyen vizsgálat? Mit mond el az adott közösségről? A szociometriái felmérés valójában egy kérdőív kitöltéséből áll, melyben a vizsgált közösség minden tagjának ugyanazokat a kérdéseket teszik fel. Kinek mondaná el egy féltett titkát? Kit választana párnak egy versenyfeladathoz? Kiket hívna meg a születésnapi bulijára? Ki a legbátrabb, legokosabb, legszórakoztatóbb a társai közül? A társkapcsolatok és egymásról alkotott vélemények efféle felmérését, egy hálózat felvázolását a kapott válaszokból, illetve ennek értelmezését nevezik szociometriának. A kölcsönös választások alapján megrajzolt rejtett kapcsolódások hálózata, a spontán csoportosulások térképe a szociogram. Egy ilyen térképen általában különböző típusú kapcsolati mintákat fedezhetünk fel: vannak központi nagyobb csoportok (centrumok), és vannak többszörös választással igazolt egynemű baráti párok, vagy kisebb közösségek (pl., háromszög, négyszög), illetve különböző ne- műekből álló párok, (kamaszoknál valószínűleg szerelmespárok). Ezek a szoros viszonyt tükröző formációk kapcsolódhatnak lazább szálakkal egy-egy nagyobb, központi közösséghez, de élhetnek izolált, csak egymással törődő életet is. Sztárszemélyiségek A szociogramon jól látszik, kik azok a sztárszemélyiségek, akikhez sokan kapcsolódnak, legtöbbször külön-külön, anélkül, hogy egymással barátságot kötnének, (a sztárok körül inkább a hódolók közötti rivalizáció figyelhető meg), és kik szorultak a közösség peremére, magányosan. Ők nem rendelkeznek kölcsönös szimpátiaválasztással: akiket ők választanának, azok ezt a vonzalmat nem viszonozzák. Egy szociogram mindig számos pedagógiai problémára hívja fel a figyelmet. Pl.: A túl szoros párokat intimitásuk leválasztja-e a közösségről? A közösség centrumban lévő központi köre mennyire függ egyetlen vezető személyiségtől, mennyire van kiszolgáltatva a közhangulat egyetlen ember véleményének? Milyen arányban szorultak egyes tagok a perifériára? Tud- nak-e legalább ott egymással kisebb csoportokat, párokat alkotni, vagy menthetetlenül elmagányo- sodnak? A peremre szorult tagok A szociogram, az egyén közösségen belül elfoglalt helyén túl arról is felvilágosítást adhat, hogy egy adott közösség milyen értékek és szerepek mentén tagolódik, milyen a csoport légköre, mennyire összetartó egy közösség. Az úgynevezett centrális-marginális mutató (CM) pl. azt mutatja meg, hogy milyen arányban vannak központi csoporthoz kapcsolódó, ill. peremre szorult tagok a közösségen belül. A CM mutató átlagértéke 20-50- 30%, azaz egy negyventagú közösségben általában nyolcán tartoznak egy-egy középponti csoporthoz, húszán kapcsolatban vannak ezen központok valamelyikével, és tizenketten alkotják a peremet. Ettől az aránytól való jelentős eltérés elgondolkodtató'a közösség szerkezetét illetően. A jelentősség-mutató a közösség azon tagjait jelöli ki, akikre az összes válaszból az átlagosnál több (legalább másfélszeres) szavazatszám esik: sokan jelölték őket szimpatikusnak, megbízhatónak, ugyanakkor okosnak, műveltnek, jó szervezőnek is. Ezeknek az embereknek a közösség fokozott társas jelentőséget tulajdonít. A szerep-mutató viszont azt jelzi, egy-egy konkrét képesség, szerepkör szerint kiket jelölnek az átlagnál lényegesen többször, (pl. egyetértés lehet abban, ki a legjobb rajzoló, a legnagyobb mókamester, stb.) Harmonikus közösségekben a szerep-index magasabb, mint a jelentősség-mutató, azaz a csoport a tagok kétharmadának tulajdonít valamiféle személyre szabott szerepet, az egyes tagok kisebb értékben mosódnak össze differenciálatlan masszává. A csoportmunka Egy közösséget általában akkor tekintünk jónak, ha a személyes választásokat elsősorban szubjektív, egyéni szempontok vezérlik (ki a legjobb barátom), míg a közösségi szerepek tekintetében a választások a társas normákhoz igazodnak (kinek van tekintélye). A csoportlégkör mutatójából azt olvashatjuk le, hogy egy közösségben mennyire adekvátak a választások ebből a szempontból; mennyire szubjektivek a személyes, és mennyire objek- tívek a közösségi funkciókra vonatkozó választások. Ha a személyes választásokat is a csoportnormák határozzák meg, akkor a közösségben túl nagy a konformitás, a csoport túl erőszakosan avatkozik be tagjai magánéletébe, míg, ha az egyes szerepek kiosztása tekintetében semmiféle konszenzus nem tapasztalható, akkor nem is igazán beszélhetünk közösségről, inkább összeterelt emberekről, akiknek mindenről külön véleményük van. A szociometriái felmérés tehát nagyon sok hasznos információt árulhat el egy emberi közösségről. Nagy kérdés azonban, ezért mindig gondos mérlegelés tárgyát kell képezze: mi és hogyan visszajelzendő a kapott adatokból. A vizsgálatot végző pszichológusnak át kell gondolnia, mi az, amit a vizsgálatot kérő vezetőnek, a közösség egészének, vagy az egyes tagoknak négyszemközt érdemes és etikus visszajeleznie. Mindennapi társas közegünkben elfoglalt helyünk ugyanis nagyon fontos, nagyon jellemző személyes adatunk, mellyel kapcsolatban joggal tarthatunk igényt a vizsgálatot végzők felelősségérzetére és titoktartására, (gya, he) KÖNYVAJÁNLÓ A Montessori-módszerrel - ha más nem, hát elméleti síkon - minden pedagógus találkozott. Egyre több, gyermekének éppen iskolát kereső szülő is tájékozódott már a Montessori-féle oktatásról. Ugyanakkor még mindig nagyon sokan csak annyit tudnak róla, hogy ez valami alternatív dolog. így aztán oktatók és szülők számára egyaránt érdekes lehet A gyermek felfedezése című kötet, melynek szerzője maga Maria Montessori, az első olasz orvosnő, az új tudományos pedagógia kidolgozója. A könyv 1909-ben megjelent munkájának átdolgozása, 1948-ban kiadott változata. Bár időközben eltelt mintegy száz év, az általa feltárt pedagógiai újításoknak -1-2 elavult tétel kivételével - változatlan a létjogosultságuk. A hagyományos pedagógiával szembenálló elmélet lényege végtelenül leegyszerűsíthető: a tanítás és nevelés során a gyermek kerül középpontba, a gyerek személyiségéhez alakítja az oktatási módszert és eszközeit. Montessori úgy tartja, hogy a gyermekekben rejlő lehetőségek és képességek elfojtása, illetve kiak- názatiansága súlyos hiba, mely sem tanulási folyamataiknak, sem személyiségüknek nem tesz jót. Montessori ezért elveti a gépies sulykolással operáló, értelmeden fegyelmet követelő oktatási módszertant, bár elismeri, hogy a hagyományos pedagógiát követő oktatóknak nem feltétlenül egyszerű elfogadniuk és elsajátítaniuk az általa ismertetett módszert, mivel az tőlük teljesen újfajta hozzáállást követel. Pedig mindössze arról van szó, hogy a gyermekek természetes kreatív energiáinak kifejlesztésére kellene koncentrálni, és megadni nekik a lehetőséget a szabad meg- nyüatkozásra, a spontán cselekvésre, a korlátoktól mentes mozgásra - az úgynevezett aktív fegyelem keretein belül. Ebben a rendszerben nem a pedagógusé a legaktívabb szerep, hanem a gyermeké; és igen fontos a környezet személyiségre gyakorolt hatása, valamint az oktatásban fejlesztőeszközökként részt vevő tárgyak szerepe is. A Cartaphüus Kiadó gondozásában megjelent könyv beszámol a Montessori-kutatás történetéről és a módszer létrejöttéről, valamint részletesen ismerteti az elvárásokat és a lehetséges eredményeket mind a gyermekek, mind a pedagógusok szemszögéből, (n, he) Montessori úgy tartja, hogy súlyos hiba a gyermekekben rejlő lehetőségek és képességek elfojtása (Somogyi Tibor illusztrációsfelvétele) Ki a legbátrabb, legokosabb, legszórakoztatóbb a társai közül? ISKOLAI KVÍZ Kedves szülők, pedagógusok, jelenlegi és örök diákok! Olvassák figyelmesen az Iskola utca melléklet cikkeit, és abban az esetben, ha helyesen válaszolnak az általunk feltett kérdésekre, és a megfejtést május 19-ig beküldik, megnyerhetik az AB-ART Kiadó ajándékát, Szeles Annamária Anima című verseskötetét. 3. Gyakori eset, hogy a diák könnyen megtanul írni, olvasni, jól számol, de az iskolakötelezettség végén is fegyelmezetlen, nem teljesíti feladatait, és nem kapcsolódik be az .... a. osztályközösségbe b. iskolába c. feleltetésbe 1. A tanulók észjárása, logikája fejlődik, s a pedagógus azon dolgozik, hogy érzelmi életük is... váljék. a. gazdagabbá b. szegényebbé c. silányabbá 2. A tanulók erkölcsi tulajdonságai fokozatosan alakulnak ki és fejlődnek... járás folyamán. a. az óvodába b. az iskolába c. az egyetemre 4. Egyre több, gyermekének éppen iskolát kereső szülő is tájékozódott már a.. .-féle oktatásról. a. Montessori b. Freud c. Pestalozzi 5. Nem biztos, hogy a tanító néni kedvencét a legszerencsésebb őrsvezetőnek kijelölni, és a kitűnő tanuló gyerekek sem feltétlenül a ... is egyben. a. legjobbak b. legokosabbak c. legnépszerűbbek Címünk: Új Szó - Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1. A megfejtéseket e- maüben is eljuttathatják az alábbi címre: iskolautca@ujszo.com Múlt heti Iskolai kvízünk megfejtése: le, 2b, 3a, 4b. Köszönjük, hogy ilyen sokan részt vettek játékunkban. Ezúttal a madari Rácz Annának kedvezett a szerencse, az AB-ART Kiadó ajándékát küldjük neki. ISKOLA UTCA A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika, Rácz Vince Levélcím: Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 427, 02/59 233 428 e-mail: iskolautca@ujszo.com
