Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)
2004-05-13 / 109. szám, csütörtök
ISKOLA UTCA 2004. május 13., csütörtök _____________________________________________________________________________ ____________2. évfolyam 19. szám TAN ODA Fellépés a trágárkodás ellen ISMERTETÉS Dániában oly annyira elharapódzott a diákok körében a trágár nyelvezet, hogy az egyik pedagógus kampányt szervez a csúnya beszéd visszaszorítására. Szlovákiában központi szankcionálás nincsen ez ügyben. Az állami iskolák tanárai túl sokáig voltak túlságosan elnézőek. Ugyanakkor a diákok egyre közönségesebb nyelven beszélnek diáktársaikkal vagy tanáraikkal - számol be Niels Egeiund, a Dán Pedagógiai Intézet professzora álláspontjáról a Copenhagen Post. A pedagógus szerint a megoldás az lenne, ha az állami intézmények oktatói megegyeznének egy olyan listában, mely az iskolákban tiltott szavakat tartalmazná, és a szabályzást egyértelművé tennék valamennyi tanár és diák számára. A professzor szankciókat is bevezetne a tiltott szavakat használó diákok ellen: első körben elbeszélgetés, extrém esetekben pedig akár felfüggesztést is kiszabhatónak tartana. A Jyllands-Posten nevű dán lapnak adott interjújában Egeiund a tanárokat is bírálta, mondván, kollégái semmit sem tettek az elmúlt időszakban azért, hogy az egyre gyakoribb trágár beszédet kiszorítsák az iskola falai közül. A professzor kezdeményezésével egyébként a Szülői Csoport elnöke is egyetért. A trágár szavak elleni fellépés nem példa nélküli a skandináv ország iskoláiban. A Skjold Középiskola például zéró-toleranciát hirdetett az obszcén nyelvezettel szemben. A csúnyán beszélő diákoknak először az igazgatónál kell megjelenniük, és csak engedéllyel térhetnek vissza osztályukba. Az iskola igazgatója szerint a szabályzás hatékony. Rendeleti szinten az oktatási minisztérium nem szabályozza - és valószínűleg a közeljövőben sem fogja szabályozni - az állami iskolákban a trágár beszédet - tudtuk meg. Az oktatási intézményeknek ugyanakkor lehetőségük van rá, hogy saját házirendjükben szankcionálják az iskolában előforduló obszcén nyelvezet használatát, (mh, ú) A csúnyán beszélő diákoknak először az igazgatónál kell megjelenniük (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) JÓ, HA TUDJUK Stresszcsökkentő technikák FELDOLGOZÁS Minden ember életében adódhatnak olyan időszákok, amikor még a megszokottnál is zsúfoltabbá válnak a napjai. Az iskola, a munka önmagában is erőt próbáló feladat, de ha közben még idős rokonunk is ágynak esik, akkor könnyen összecsaphatnak fejünk felett a hullámok. A túlterhelt, folytonos időhiánnyal küszködő embernek tudatosan kell az életrendjébe iktatnia néhány stresszcsökkentő technikát. Lássunk néhányat ezek közül! ♦ Igyekezzen reális elvárásokat támasztani önmagával szemben! A fontosabb teendők kiszorítják a lényegtelenebbeket, és ez így van jól. ♦ Ne szégyelljen segítséget kérni és elfogadni! A környezetünkben élő emberek, főleg, ha látják, milyen nehéz élethelyzetben vagyunk éppen, sokszor gondolnak rá, hogy szívesen segítenének. Bajban ismerszik meg a barát, de csak akkor, ha esélyt is adunk neki! ♦ Változtassunk a családi munkamegosztáson! A terhek súlya alatt nem elég a háztartási teendőket fontossági alapon egy kicsit megrostálni, amit mégis el kell végezni, abba ezentúl jobban be lehet vonni a többi családtagot is. ♦ Ápolja a társas kapcsolatokat! A túlterhelt ember hajlamos az elmagányosodásra. Fontos, hogy bánatunkat, gondjainkat, dilemmáinkat valakivel meg tudjuk megosztani, kérhessünk tanácsot, erkölcsi támogatást vagy egyszerűen csak néhány megértő, bíztató szót. ♦ Fogadjuk el az érzéseinket! Magától értetődő, hogy a nehéz élethelyzetekben sem adjuk fel, és igyekszünk tisztességesen helytállni. Szentek azonban nem vagyunk, fáradtan, kimerültén, számos kompromisszummal és lemondással a hátunk mögött, bizony néha nincs valami jó kedvünk. ♦ Ép testben ép lélek! A stresszes, túlterhelt életet élő embernek erőnléte megőrzése érdekében még nagyobb szüksége van az egészséges életmódra, mint másoknak. Bármilyen hajszoltak is a napjai, ügyeljen a rendszeres és egészséges étkezésre, és arra, hogy legalább heti két-három alkalommal sportoljon, tornázzon vagy legalább sétáljon a jó levegőn egyet, (n, he) A tanulók észjárása, logikája fejlődik, s a pedagógus azon dolgozik, hogy érzelmi életük is gazdagabbá váljék Szükség van a nevelésre Fontos, hogy a jövő nemzedék ne csak a tanulmányi sikereknek tudjon örülni, hanem belső indíttatás váltsa ki ifjúságunkból az optimális viselkedésnormákat (Somogyi Tibor illusztrációs felvételei) Érezzük a gyermekek érzelmi kötődésének hiányát, egyre több gyermek válik talajtalanná a családban. Sokukból hiányzik a tisztelet, az idősebbek megbecsülése, az értékek védelmének szükséglete. MARKÓ EMIL Az erkölcsi nevelés eredményességének növelése napjainkban rendkívül fontos probléma. A fő feladatok ennek érdekében a következők a tanulók erkölcsi nézeteinek, meggyőződésének a kialakítása és megszilárdítása, a társadalomerkölcsi értékrendjének a tudatosítása és hangsúlyozása, ember jellemvonásainak, az idősebb és az általuk kialakított értékek iránti tisztelet kialakítása. Erkölcsi tudat fejlesztése A tanulók észjárása, logikája fejlődik, s a pedagógus azon dolgozik, hogy érzelmi életük is gazdagabbá váljék. Fontos, hogy a jövő nemzedék ne csak a tanulmányi sikereknek tudjon örülni, hanem belső indíttatás váltsa ki ifjúságunkból az optimális viselkedésnormákat. Éppen ezért szükséges az erkölcsi és jogi tudatának a fejlesztése; a tudatos fegyelem általános vonzóvá tételének igénye. Mindezeket a felsorolt normákat leginkább akkor kell szorgalmazni, amíg a tanuló fogékony erre, vagyis óvodáskorban, kisiskoláskorban. Elméleti szempontból az erkölcsi nevelés folyamatában három szakaszt különböztetünk meg:- az első az erkölcsi tudatosság kialakítását, az erkölcsi ismereteket, elveket, a normák elsajátítását foglalja magában; - a második az erkölcsi meggyőződés kialakítása, érzelmi azonosulás, belső egyeztetés alapján;- a harmadik az erkölcsi készségek és szokások kialakítása, cselekedetekben éri el tetőpontját. Fokozatosság elve A tanulók erkölcsi tulajdonságai fokozatosan alakulnak ki és fejlődnek az iskolába járás folyamán. A tanulók alapvető tevékenysége, a tanulás, számos lehetőséget nyújt az erkölcsi tudatosság formálására. Az erkölcsi fejlődés az oktatás folyamán akkor lehet eredményes, ha nem veszítjük szem elől a fokozatosság, az egységes követelmények elvét (a pedagógusok, a szülő, az ifjúsági szervezetek és a társadalmi szervezetek részéről). Az erkölcsi nevelés összetettsége abból adódik, hogy az erkölcsi fogalmakat, képzeteket, az egyes személyiségvonásokat, érzelmeket és az erkölcsi meggyőződést nem adhatja át a tanító tartós megőrzésre, amint ez a tanterv által előírt fogalmak, szabályok, törvényszerűségek esetében történik. A sajátos és megismételhetetlen nevelési folyamat során a tanulók tulajdonságai sokkal erőteljesebben érvényesülnek, mint az oktatás folyamatában. Nem elég megmagyarázni a helyes viselkedés szabályait, vagy etikai beszélgetést folytatni az illemtudó magatartásról. Ha hibázunk Gyakori eset, hogy a tanuló könnyen megtanul írni, olvasni, jól számol, de az iskolakötelezettség végén is fegyelmezetlen, nem teljesíti feladatait, és nem kapcsolódik be az osztályközösségbe. Míg az oktatás során elkövetett hibákat a tanár (a tanító) hamar észreveszi és ki is javíthatja, az erkölcsi nevelésben előforduló hibákat nagyon nehéz kijavítani. Igen sok idő szükséges ahhoz, hogy ezeket feltárjuk, többféle eljárást igényel kiküszöbölésük, s az eredmény egyáltalán nem biztos. A tanulók nevelése során nem feledkezhetünk meg arról a pszichikai mozzanatról, hogy az erkölcsi nevelés folyamatában a tanulóknak le kell győzniük bizonyos ellenérzést nevelési törekvéseinkkel szemben, hiszen erkölcsi fejlődésükre sok tényező gyakorol hatást. Jó eredményre csak akkor számíthatunk, ha az iskolának sikerül vonzóbbá tenni saját követelményeit a mikrokörnyezet esetleg hibás normarendszerénél. Fegyelmezettség, szerénység Elsődleges feladat az erkölcsi nevelésben a közösségi szempontok előtérbe helyezése az erkölcsi ítéletek, normák elemzése során, s nemcsak a munkához való viszony, hanem az olyan erkölcsi tulajdonságok, mint a szerénység, fegyelmezettség, igazmondás stb. kialakítása folyamán is. Annak érdekében, hogy ennek a követelménynek eleget tegyünk, rendszeresen kell figyelni a tanulók személyiségét: érdeklődési körüket, viszonyukat a természethez és a társadalomhoz, önállóságukat, megfigyelőképességüket, értelmi és szellemi fejlettségüket, helyzetüket a kollektívában és a családban. A testi tisztaság követelménye Az iskolában a kisiskolások nevelése konkrét követelményekkel kezdődik. Először a ruházat, a tanszerek stb. tisztán tartásával kapcsolatos követelményeket ismerteti a tanító, majd az iskolai viselkedés (felállás, leülés, jelentkezés, a szünetek helyes eltöltése, fegyelmezettség stb.) következnek. Az önmagával kapcsolatos követelmények mellett a másokhoz való helyes viszonyt szabályozó követelményeknek, illetve a tanulók munkatevékenységével kapcsolatos követelmények is alapvetők, ezeket is következetesen érvényesíteni kell az iskolába járás kezdetétől. Az egyes követelményeket tovább konkretizálhatjuk. Például a testi tisztaság követelményét már az első osztályban a mit, hogyan, mikor, hol kérdések szerint konkretizálhatunk. A pedagógus az oktató-nevelő folyamat során a helyes elvek közül a rendszeresség, az igényesség és a fokozatosság elvét hangsúlyozza, konkrét példákkal támasztja alá, s részletesen foglalkozik a vele kapcsolatos módszeres eljárásokkal. Erkölcsi normák Pozitív eredményként értékelhető a tanárok (a tanítók...) azon törekvése, hogy az egyes tantárgyakban a tananyag nevelési vonatkozásaira nagyobb hangsúlyt fektetnek nemcsak az oktatás folyamatában, hanem az etikai és erkölcsi normák betartására is. Egyre javul az iskola együttműködése a szülőkkel ezen a téren is, és ez a folyamat továbbra is pozitív tendenciát mutat. Az erkölcsi nevelésnek, egyik gyenge pontja a hazafiság kérdése - ez az én szubjektív véleményem, és e téren hiányérzetem van - az osztályszempontúság többé-kevés- bé hiányzik a tanulók tudatából. Sok tanuló csupán a szülőföldhöz, a saját nemzethez fűződő érzelmi viszonyként értelmezi a hazafisá- got, s nem érzi hazafias kötelességének a haza, a társadalom érdekében végzett munkát. A munkához való pozitív viszony mai helyzete távolról sem kielégítő. Ugyancsak sok a tennivaló a közösségi érzés fejlesztése, az erkölcsi tulajdonságok kialakítása megerősítése terén is. Továbbra is szükséges, hogy a nevelők és a pedagógusok szoros együttműködésre törekedjenek a családokkal, iparkodjanak a feltárt hibák kiküszöbölésére; nyeljék meg a szülőket az egységes nevelő hatás biztosítása érdekében. A pedagógus személyisége nemcsak a nevelés-oktatás légkörének a megteremtésében a döntő tényező, hanem az inger- szegény környezetből érkező tanulóknak lehetőséget nyújt az önmegvalósításra, nagyobb bizalommal fordulnak hozzá, így javul a viszonyuk a tanuláshoz is. Elsődleges feladat az erkölcsi nevelésben a közösségi szempontok előtérbe helyezése az erkölcsi ítéletek, normák elemzése során
