Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)
2004-05-13 / 109. szám, csütörtök
10 Téma: béreink az európai unióban ÚJ SZÓ 2004. MÁJUS 13. A svédek kilencszer annyit keresnek, mint mi Lépéselőnyben a magasabb iskolai végzettséggel és a speciális szakmai tudással rendelkezők Szegényeknek számítunk ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A bérekre fordított kiadások között továbbra is hatalmas eltérések vannak a régi uniós tagországok és a most csatlakozók között. Egy órányi munkáért Svédországban például kilencszer annyit fizetnek, mint Szlovákiában és 21-szer annyit, mint Bulgáriában. Mindez az Európai Unió Statisztikai Hivatala, az Eurostat szerint a termelékenység számlájára írható. Ez a keletebbre fekvő uniós tagoknál továbbra is rendkívül alacsony. Emiatt a tíz most csatlakozott országban a lakosság többsége havi 500 eurónál kevesebbet keres, de igen nagyok az egyes országokon belüli különbségek is. Észtországban például az átlagos nettó jövedelmek kevéssel 300 euró fölött vannak, Szlovákiában 225 euróra rúgnak. A francia statisztikai hivatal szerint a havi 579 euró alatti nettó bevételből élők a szegénységi küszöb alatt vannak. A nyugati és keleti uniós tagok közötti különbséget azonban még ennél is jobban érzékelteti a munkaadó által egy munkásra fordított havi kiadás. Eszerint egy alkalmazott Svédországban a cégnek havonta átlagosan 170 ezer koronájába kerül. Csehországban ez nem egész 25 ezer korona, Szlovákiában pedig alig éri el a 19 ezer koronát. Silány vigasz, hogy vannak tőlünk szegényebb európai országok is. Bulgáriában például az egy alkalmazottra fordított összeg átlagosan 8 ezer korona, (t) A déli államok is csupán részben tudtak felzárkózni Sereghajtók leszünk ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A mostani csatlakozást érdemes összevetni a nyolcvanas években végbement EU-bővüléssel. Akkor szintén egyötöddel nőtt az EU lakosságszáma. A csatlakozó országok gazdasági teljesítménye jelenleg a tizenötökének csupán 4 százalékát teszi ki, a vásárlóerő- paritást tekintve pedig ez az érték 9 százalék. A déli bővülés idején Portugália, Spanyolország és Görögország együttes mutatója ennél lényegesen nagyobb, 10, illetve 14 százalék volt. Azóta a déli államok csupán részben tudtak felzárkózni az EU többi tagállamához. Spanyolországban az egy főre jutó átlagkereset 1986-ban az akkori EU-átlag 75 százaléka volt, 2002-ben 85 százaléka. Portugália esetében ugyanez a mutató 57- ről 70-re emelkedett, Görögország estében pedig - főleg a balkáni háborúk miatt - 72-ról 67-re csökkent ez az érték. Szakértők hozzáteszik: Írország is csupán 16 évvel a csatlakozás után kezdett rohamosan felzárkózni, (m) Mi változott a csatlakozás után? Portugália (1981-ben csatlakozott) Mutató Csati, előtt Jelenleg Munkanélküliség 8,9% 6,4% Infláció 19,6% 2,2% GDP 20,14 milliárd 121,3 milliárd GDP/Lakos 1970 10 840 Spanyolország (1986-ban csatlakozott) Mutató Csati, előtt Jelenleg Munkanélküliség 17,7% 11,3% Infláció 8,8% 2,2% GDP 168,82 milliárd 649,8 milliárd GDP/lakos 4360 14 430 Görögország (1986-ban csatlakozott) Mutató Csati, előtt Jelenleg Munkanélküliség9,3% Infláció 20,9% 2,9% GDP 46,9 milliárd 132,8 milliárd GDP/lakos 4467 11 660 A bruttó hazai terméket (GDP) amerikai dollárban tüntettük fel Az adatok a 2002-es és 2003-as évre érvényesek. (Forrás: Eurostat) Nem lesz gyors béremelkedés Elsősorban a számítástechnikai és pénzügyi szakemberek számíthatnak biztos jövőre (Pavol Funtál felvétele) Pozsony. Szlovákia ugyan már két hete az Európai Unió tagja, béreinken ezt azonban még sokáig nem érezzük meg. Fizetéseink lényegesen elmaradnak nemcsak az EU, hanem a környező országok bér- színvonalától is. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Nemrég több, egymástól független gazdaságkutató intézet is megerősítette, hogy abszurd az a feltételezés, miszerint a csatlakozó országokban az áüagjövedelem tíz éven belül az uniós szintre jut. Ezek többségében az átlagbérek csupán ötven év múlva érik majd el az EU színvonalát - állítja az Osztrák Gazdaságkutató Intézet (Wifo) tanulmánya. Ezt az előrejelzést a brit Economist Intelligence Unit elemzése is alátámasztja. Azonban még a fenti határidő is csupán bizonyos feltételekkel lesz tartható. Eszerint térségünk országainak átlagban évi négy százalékos gazdasági növekedést kell majd produkálni, feltételezve, hogy a jelenlegi EU-tag- államok gazdasága két százalékkal bővül majd. A bérek elsősorban a bankszektorban és az iparban fognak jelentősebben emelkedni, míg az agrárszektorban dolgozók továbbra sem számíthatnak gyors bevételnövekedésre. A szakemberek szerint a magasabb iskolai végzettséggel vagy szakmai tudással rendelkezők előnyben vannak a munkapiac többi szereplőjével szemben szinte minden tekintetben. Nemcsak magasabb fizetéssel számolhatnak, hanem könnyebben tudnak átköltözni is abba a régióba, ahol megfelelő munkát találhatnak. A munkapiaci elemzők szerint az elkövetkező időszakban a külföldi befektetők számára a szlovák bérek is túl magasnak számítanak majd, és ezért igyekeznek termelésüket még keletebbre költöztetni. Szlovákiának ezért a jövőben csak egy előnye lehet, amivel újabb befektetőket csalogathat az országba, és ez a szakképzettség. Elsősorban a számítástechnikai és pénzügyi szakemberek, valamint a speciális szakképzettséggel rendelkező munkások számíthatnak biztos jövőre. Ez utóbbiak közül is elsősorban a gépiparban dolgozók bevételei nőhetnek, hiszen a külföldi autógyárak hazai megtelepedésével megnőtt a kereslet az ilyen jellegű munkaerő iránt. Ezzel szemben nem számíthatnak semmi jóra az alacsonyan képzettek, és azok sem, akik semmilyen idegen nyelvet nem beszélnek. Sok esetben azonban még a szaktudás sem menthet meg attól, hogy elveszítsük a munkánkat. Az általános iskolai tanárok állását például a folytatódó iskolabezárások veszélyeztetik. Paradox módon az elmúlt évben ugyan épp a tanárok bérei nőttek a legmarkánsabban Szlovákiában, az oktatásügyben dolgozók bére azonban így is a legalacsonyabbak közé tartozik. U- gyarülyen rossz a helyzet a mező- gazdaságban is. Míg a nominális átlagbérnek az Infostat szerint idén a gazdaság egészének átlagában 7 százalékkal kellene emelkednie, addig a mezőgazdaságban ez legfeljebb 6 százalék lehet. Béreink gyors növekedésének az egyik legnagyobb akadálya az alacsony termelékenység. Ahhoz, hogy ezen javítsunk, a szakemberek szerint fel kell gyorsítani a mo dern technológiák bevezetését. Ai uniós csatlakozást követő egyre éleződő konkurenciaharc a kisebt hazai cégeket arra fogja kényszer! teni, hogy csökkentsék a kiadásai kát, ami valószínűleg a béreken i: meglátszik. Ezzel szemben a nyu gáti tőkével rendelkező nagyobt vállalatok alkalmazottai való színűleg jobban keresnek majd Mindez a modernebb technológiá nak is köszönhető, nem elhanya golható azonban az sem, hogy ezel a cégek igyekeznek a lehető leg jobb alkalmazottakat kiválogatni Ezt elsősorban a magasabb bérel ígéretével érik el, az igazán befu tott cégek azonban már a diákoka is támogatják, hogy később nálul dolgozzanak. A nagy nemzetköz cégek az elmúlt időszakban 20 szá zalékkal emelték alkalmazottaik fi zetését. (t, m, mi) Akik jelenleg is keveset keresnek, nem számíthatnak gyors bérnövekedésre az elkövetkező években sem A keleti munkaerő nem jelent veszélyt ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az egyes szakmák megbecsültségében jelentős különbségek vannak a régebbi EU-tagországok és a most csatlakozók között. Felzárkózásunk ebben a tekintetben akár több évtizedig is eltarthat. Nagy általánosságban elmondható, hogy azok, akik most is keveset keresnek, nem számíthatnak gyors ugrásra az elkövetkező években sem. A szakemberek szerint a nagyobb bérkülönbségek elsősorban a helyi jellegű cégeknél, vagyis a szolgáltatásoknál vagy például az éttermekben dolgozóknál maradnak fenn hosz- szabb távon is. Akik nem elégednek meg a hazai bérekkel, azoknak így egyetlen lehetőségük marad, a nyugati munkavállalás. A régi tagországok többsége azonban még évekig nem teszi teljes mértékben hozzáférhetővé számunkra a munkapiacát. Nyugateurópai vállalati vezetők ugyan a piacok minél korábbi megnyitását szorgalmazzák, ám ettől a nemzeti kormányok elzárkóztak. így májustól a meglévő kvótákon felül speciális területeken (egészségügy, informatika) találhatunk csak munkát. A nyugati munka- vállalók attól félnek, hogy a keleteurópaiak letörnék a bérszínvonalat. Egy nemrég publikált tanul mány szerint az uniós bővítés so rán piacra kerülő olcsóbb kelet munkaerő azonban nem fogja le törni a béreket. Két brit szerző ál tál jegyzett munka szerint a vára kozásokkal ellentétben a nyugat bérek és a teljesítmény növekedn fog. A populista megnyilvánulá sokkal szemben általános javulás hozhat a bővítés, és ez a munka erőpiacra is érvényes, (t, m) Az elmúlt évben ugyan épp a tanárok bérei nőttek a legmarkánsabban, az oktatásügyben dolgozók bére azonban így is a legalacsonyabbak közé tartozik (Lubos Pile felvétele) Bogota szintjén vagyunk A főváros is lemaradt Szlovákiában a főváros büszkélkedhet a legmagasabb bérekkel, átn a nyugat-európai bérszínvonaltól Pozsony is lemarad. A hozzánk legközelebb fekvő Bécs és a szlovák főváros közti különbség érzékelteti a keleti és a nyugati blokk közti válaszvonalat: egymástól alig félórányi autóútra fekszik a két főváros, a bécsiek viszont öt és félszer annyit keresnek, mint keletebbre élő szomszédaik. Az árak Bécsben csak kétszer olyan magasak, mint Pozsonyban. A svájci UBS bank tanulmánya szerint a pozsonyi átlagjövedelmek tavaly a limai, bogotai átlagjövedelmek alatt maradtak és a csatlakozó országok fővárosaiban lakók többsége kevesebb nettó jövedelemhez jut, mint sanghaji vagy kuala lumpuri társa, (s) Az alacsonyabb képzettséget igénylő szakmákban dolgozók az elkövetkező években sem számíthat nak életszínvonaluk jelentősebb javulására (L’ubos Pile felvétele.
