Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)
2004-05-13 / 109. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2004. MÁJUS 13. Fókuszban: az érettségi vizsgák 3 A jövő tanévben már élesben vetik alá a megváltozott vizsgakövetelményeknek a középiskolák végzőseit Éretlenségi főpróba (Illusztrációs'felvétel) AZ UJ ÉRETTSÉGI VIZSGÁK A rendszer: ♦ Az új rendszerben a gimnazisták az eddigi négy helyett öt tárgyból tesznek érettségi vizsgát, kötelezően szlovák nyelv és irodalomból, a magyar tannyelvű iskolák tanulói a szlovák mellett magyar nyelv és irodalomból is, valamint egy idegen nyelvből, továbbá egy természettudományi és egy szabadon választható tárgyból. A szakközépiskolák és a szakmunkásképzők diákjai tanulmányaik végén négy tárgyból vizsgáznak majd: szlovák és egy idegen nyelvből, valamint műszaki tárgyakból. Ugyanakkor gyakorlati ismereteikről is számot adnak. ♦ Megváltozik a vizsgabizottságok szerkezete is. A tervek szerint tárgyanként úgynevezett érettségi biztosokból álló, háromtagú bizottságok felügyelik majd a vizsga menetét. ♦ Az eddigi gyakorlattól eltérően nem egy nap alatt történnek majd az, érettségi vizsgák, az új rendszerben akár egész héten át eltarthat a vizsga. ♦ Az érettségi bizonyítvány két részből áll majd, az egyik okirat csak a vizsga sikeréről vagy sikertelenségéről tájékoztat, a másik az egyes tárgyakból az írásbeli, illetve a szóbeli részben kapott osztályzatok tételes felsorolását tartalmazza. A két rész: ♦ Az általános, az úgynevezett külső része vizsgatárgyanként központilag összeállított feladatsorokból áll. A vizsga valamennyi középiskolában egy időpontban zajlik majd, külső megfigyelők jelenlétében. A diákok teljesítményét központilag értékelik. A vizsgázó dönthet, az adott tárgyból alap vagy emelt szintű érettségi vizsgát kíván tenni. Főként azoknak kell részt venniük az adott tárgyból emelt szintű érettségi vizsgán, akik szakirányú egyetemen vagy főiskolán szeretnék folytatni tanulmányaikat. A vizsga általános részében megoldandó feladatok teljesítésére tárgyanként legkevesebb 120, legfeljebb 240 perc áll majd a tanulók rendelkezésére. ♦ A belső része főként, de nem kizárólagosan szóbeli vizsgákból tevődik össze. A gimnáziumokban öt tárgyból, a szakközépiskolákban és a szakmunkásképzőkben négy tárgyból kell érettségi vizsgát tenniük a nebulóknak. A diák dönti el, alap vagy emelt szintű vizsgán kíván-e részt venni az adott tárgyból. A gimnazistáknak kötelezően legalább egy tárgyból emelt szintű vizsgát kell tenniük, (rv) Az EU néhány államában érettségi sincsen Országa válogatja Az új típusú érettségi vizsga áprilisban megtartott főpróbája nem a kívánt eredményt hozta. A diákok egy jelentős hányadának vizsgán nyújtott teljesítménye alulmúlta a várakozásokat. A maturandu- sok gyengébb eredményei ez alkalommal aligha írhatók kizárólag a vizsgadrukk és a felkészületlenség számlájára. RÁCZ VINCE Míg a nebulók egy része a feladatok megoldására szánt szűkös időkeret, másik része a bonyolult feladványok tömkelegé miatt panaszkodott. Több pedagógus is alátámasztotta, hogy a matematikai feladatsor nem felelt meg sem a tantervi követelményeknek, sem a diákok tudásszintjének. A tanulók gyengébb teljesítményéhez valószínűleg a tesztfeladatok megoldásához szükséges tapasztalat hiánya is hozzájárult. A ma- turandusok főpróbán nyújtott teljesítménye - többük szerencséjére - nem befolyásolja majd az érettségi vizsgák eredményeit. A matúra időpontja iskolánként eltérő. Bizonyos iskolákban már ezen a héten, a többíoktatási intézményben pedig a következő két hét során tartják. A szakemberek úgy látják, a főpróba - függetlenül attól, miféle eredményeket hozott teljesítette feladatát, hiszen mind a pedagógusok, mind a diákok tapasztalatra tehettek szert az új típusú érettségivizsga-rendszerrel kapcsolatban. A tapasztalatszerzésre bizony szükség van, mivel a jövő tanévben már élesben vetik alá a megváltozott vizsgakövetelményeknek a középiskolák végzőseit. A hagyományos modell átalakítására elsősorban azért van szükség, mert a szakemberek véleménye szerint nem jelent objektív tudásszintfelmérést. Ebből adódóan, szinte lehetetlen összehasonlítani a más-más középiskolákban szerzett érettségi osztályzatokat. Hátránya a jelenlegi vizsgáknak, hogy egyazon személy, tehát a pedagógus adja át és kéri számon a tananyagot a tanulótól. Nehézséget jelent továbbá, hogy tanévben bevezetendő új típusú érettségi vizsgákat, melyeknek általános, külső részében lehetőség nyílna a diákok tudásszintjének az eddiginél sokkal objektívabb felmérésére is. A kitöltött feladatlapokat értékelő szakemberek tapasztalatai szerint a diákok próbaérettségik során nyújtott teljesítménye korántsem ad okot a bizakodásra. Az értékelés során arra a felismerésre jutottak, hogy a diákok ismeretei meglehetősen felületesek, felkészültségük számos kivetnivalót hagy maga után. A tanárokat is meglepte, hogy a próbaérettségik alkalmával diákjaik többségükben nem az elvárt teljesítményt nyújtották. A feladatlapokon szereplő kérmíg a vizsga szóbeli részére mindössze 10-20 percet, az írásbeli részére több órát is szánnak. A jövőben a nagyobb fokú tárgyilagosság zálogát jelenthetik a standard vizsgakövetelmények és a külső szakemberek bevonása. Egyelőre kérdéses, az érettségi vizsga helyettesítheti-e majd az egyetemi felvételi vizsgát. A diákok érdekeit mindenképpen szolgálná, ha a matúrán nyújtott teljesítményük egyben belépőt is jelentene valamely felsőoktatási intézménybe. A jelenlegi rendszer erre nem kínál lehetőséget. Mivel az érettségi és a felvételi vizsgákat szinte egy időben tartják, az egyetemre készülő nebulók számára nagy szellemi és lelki megterheléssel jár az dések nehézségi foka nem minden esetben felelt meg a nebulók képességeinek és a teljesíthetőség feltételemek. A pedagógusok véleménye szerint a kérdések megválaszolására megszabott időkeret sem feltétlenül elegendő. A kérdéseket ugyan a tantervben foglaltak alapján állítják össze, a gyakorlatban azonban nem mindig a tanterv szerint haladnak a tananyag átvételével. így fordulhat elő, hogy a diák nem tudja a választ bizonyos kérdésekre. A feladatlapokon szereplő kérdések egyébként sokkal inkább a tanulók átfogó értelmi képességeinek, mintsem lexikális ismereteinek, tételes tudásuknak felmérésére szolgálnak. A diákok - az eddigi tapasztalatok legalapos felkészülés. Az összevont érettségi és felvételi vizsga bevezetésének gondolata azonban némiképp a felsőoktatási intézmények érdekeinek mondana ellent. Az egyetemek ugyanis ellenszolgáltatás fejében felvételi előkészítőket tartanak az érdeklődő fiatalok számára. A felvételi vizsgák eltörlésével bevételi forrástól esnének el. Szkeptikusabb középiskolai igazgatók szerint évekre lesz szükség, míg az érettségi helyettesítheti az egyetemi felvételi vizsgát. A tervek szerint az új típusú érettségi vizsgákat már az Európai Unió tagállamaiban is elismernék, ez nagyban ösztönözhetné a fiatalokat, hogy külföldön tanuljanak tovább. alább is ezt igazolják - egyelőre nincsenek felkészülve az üyen típusú feladatok teljesítésére és a tanároknak is kevés gyakorlatuk van az ilyen kérdések megszövegezésében. Alena Tomengová, az Állami Pedagógiai Intézet igazgatóhelyettese úgy látja, a diákok Monitor során nyújtott teljesítményéből következtetni lehet a hazai oktatási rendszer gyenge pontjaira: „A felméréssorozat az azonos típusú iskolák diákjai körében meglehetősen nagy tudásszintkülönbségeket tárt fel. Miközben tanulóink tételes tudása nemzetközi összehasonlításban átlagosnak mondható, feladatmegoldó készsége aránylag alacsony szintű.” (érvé, s) ÖSSZEÁLLÍTÁS Az érettségi vizsgák rendszere és típusa országonként változik. Az Európai Unió több tagországában az érettségi egyetemi felvételi vizsgaként is szolgál. Szlovákiában és Magyarországon egyelőre hiába szerez színjeles érettségi bizonyítványt a középiskolát végzett diák, a felsőoktatási intézmények megkövetelik tőle, hogy felvételi vizsgát is tegyen, ha továbbtanulási terveket forgat a fejében. Ugyanakkor, mivel a magyarországi érettségi a kétoldalú szerződések alapján megfelel az uniós követelményeknek, egy anyaországbéli diák azokban az európai uniós tagállamokban, ahol az érettségi bizonyítvány az egyetemei felvétel alapja, felvételi nélkül bekerülhet felsőoktatási intézménybe. Belgiumban és Spanyolországban egyáltalán nem kell maturálniuk a végzősöknek. Belgiumban az utolsó két év átlaga számít, a spanyol diákok a középiskola befejezésekor pusztán egy bizonyítványt kapnak. Németország minden egyes tartományában különbözik az érettségi vizsga, mind tartalmában, mind formájában. A holland nebulók hatszintű záróvizsgát tesznek. Az érettségi vizsgák szerkezete majd minden államban azonos, tehát a tanulóknak a tesztlapok kitöltésén kívül esszékérdésekre is kell válaszolniuk. Míg például nálunk rendkívül bonyolult matematikai feladványokat kell megoldaniuk a matu- randusoknak, a holland matematikai érettségin életszerű példák megoldását várják el a nebulóktól. Olaszországban egységes, egyszintű érettségi vizsgát kell tenniük a végzős középiskolai diákoknak. Az egyetemek nem elégednek meg az érettségi vizsga- eredményekkel, felvételi vizsga teljesítésére kötelezik a jelentkezőket. Svédországban nincs a miénkhez hasonlatos matúra. A középiskola lezárása egy sajátos értékelési rendszerben kiadott bizonyítvánnyal jár. A tanulók maguk döntik el, mely tárgyból és milyen szintű záróvizsgát tesznek. Az egyetemi felvétel szempontjából sokat számít, hogy a diák a lezárt tantárgyakat milyen szinten abszolválta. (érvé, mh) Monitorozták a diákok tudásszintjét, hogy az eddiginél sokkal objektívebb képet kapjanak róla Átlagosnak mondható a diákok tételes tudása ÖSSZEFOGLALÓ A Monitor elnevezésű országos tudásszintfelmérések segítségével 1999 óta próbálják a tanulók középiskolákban szerzett tantárgyi tudását és felkészültségét az egyes témakörökben vizsgálni. Az Állami Pedagógiai Intézet munkatársaival együttműködésben az iskolák szimulált vizsgák révén mérik fel tehát a diákok tudásszintjét immár ötödik éve. A projekt sikeresnek mondható, hiszen az évek során számos középiskola bekapcsolódott már ebbe az országos próbaérettséginek is felfogható felmérésbe. A Monitor feladatlapjai összeállítóinak a legfőbb célja, hogy előkészítsék a jövő
