Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)
2004-05-10 / 106. szám, hétfő
ÚJ SZŐ 2004. MÁJUS 10. Nagyszünet 9 A diákok kézműves foglalkozással kezdték a napot. Mindenki kedvére választhatott a rengeteg programból. Reneszánsz nap Párkányban Precíz munkával, türelemmel készültek az iniciálék, miniatúrák, kódexborítók (A szerzőfelvételei) Históriás játszóházzá alakult át április végén a párkányi Ady Endre Alapiskola. Korán reggel lantmuzsika fogadta az utca járókelőit. HIMMLER ZSÓFIA Az iskola C pavilonjának diákjai időutazásra készültek, megidézték Mátyás király szellemét és vele együtt a reneszánsz hangulatát. Fodor Zsuzsanna igazgatónő megnyitó beszédében üdvözölte a diákokat, majd párhuzamot vont az egykori humanisták és a mai kor embere közt, hiszen az Európai Unióban - hasonlóan, mint egykoron - a sokoldalúan művelt embereké lesz a jövő. Ma mindenki reménykedve előre néz, de talán nem árt a mai ifjúságnak, ha aprólékosabban megismeri a történelmét, hogy erőt, tapasztalatot merítsen belőle. A diákok kézműves foglalkozással kezdték a napot. Mindenki kedvére választhatott a rengeteg programból. Teret kapott a gyerekek alkotó tevékenysége, fantáziája és játékossága. A napot a tanárok szorgos készülődése előzte meg. Mindenki keresett-kutatott, anyagot gyűjtött, hogy olyan foglalkozással lepje meg tanítványait, melyen keresztül megérezhetik a kor mesterségeit. Precíz munkával, türelemmel készültek az iniciálék, miniatúrák, kódexborítók az elmaradhatatlan Hunyadi címerrel díszítve. Alapos tanulmányozás előzte meg a pecséttervezők, pénzverők munkáját. Vajon milyen lehetett Mátyás híres serege, a fekete sereg? A fiúk többségét leginkább ez érdekelte, mivel a sisak, pajzs, páncéling szabásában és festésében jeleskedtek legtöbben. Készültek a címerek, zászlók, s felsorakozott a birodalom hadereje. íjászat, ügyességi torna A diákok megismerkedhettek a korabeli térképekkel, Mátyás birodalmával, és a visegrádi Szent György Lovagrend tagjainak jóvoltából testközelbe kerülhettek a középkor valódi fegyvereivel is. Volt íjászat, ügyességi torna, melyen mindenki kipróbálhatta tehetségét, türelmét. A lovagi élet elmaradhatatlan tartozéka volt a lovagias viselkedés, a tánc, melyből ízelítőt kaphattak azok, akik az alkalmi tánccsoportban ropták a kor táncait. A visegrádi Primavera Tánccsoport tagjai voltak segítségükre. Az udvarhölgyek megtervezték korabeli ruháikat, elkészítették fejdíszüket, tarsolyukat, sőt Mátyás király babérkoszorúját is megfonták. Az udvari zenészek már napok óta készültek erre a délelőttre, hisz reneszánsz dalukat nem csak bemutatni akarták, hanem meg is tanították a jelenlévőkkel. Előkerültek a saját készítésű hangszerek, dobok, sőt az udvari bolond is bábu formájában, hogy fokozza a vigasságot. Helyet kaptak az ügyes mesteremberek: az üvegfestők, nemeze- lők, álarckészítők, szakácsok. Megkoronázták a királyt Aprólékos munkával elkészült Mátyás király koronája is, majd megkoronázták magát a királyt, íródeákok sora rótta a Corvinák lapjaira a történeti híradásokat, ismerkedett a kalamárissal, lúdtollal, mellyel már csak olvasmányaikban találkozhatnak a mai gyerekek. Élmény jelentett mindenkinek, aki megpróbált vele írni. Lassan, aprólékosan, de egyre ügyesebben készült az a sok munka, melyekből végül az iskola folyosóján egy nagyszabású kiállítás nyüt. Mátyás királyt idézte a nap záró műsora is, amelyen az alkalmi diákszínpad egy rövid jelenettel mutatkozott be. A Kuckó bábcsoport meséje, a Táltosgalamb szintén a királyválasztást idézte fel. A délelőtti mesemondó verseny legjobbjai szintén előadhatták Mátyás meséjüket. Akik ezen a rendhagyó délelőttön itt voltak, ugyan nem az iskolapadban ültek, de mégis gazdagabbak lettek. Élménnyel tértek haza, melynek alapja az alkotás öröme volt. Mind a kétszázan megérdemelték a királyi óriástorta egy-egy szeletét. Vajon milyen lehetett Mátyás híres serege? Diplomával több a munkalehetőség Jobb starthelyzetből indulnak OFI-HÍR A diplomások munkaerő-piaci lehetőségei sokkal rugalmasabbak, jutott a következtetésre Németországban a HIS (Hochschul-Infor- mations-Systems) vizsgálata. A gazdasági helyzet jelenlegi rossz kilátásai ellenére jók a diplomások elhelyezkedési lehetőségei az EU- ban: foglalkoztatásuk rugalmasabb, kevésbé függ a konjunkturális hatásoktól. A németországi felmérés eredményei szerint a főiskolások és a szakmai felsőfokú képesítést szerzett hallgatók közel 80%-a, az egyetemi végzettséggel rendelkező hallgatók 90%-a rögtön tanulmányai befejezését követően álláshoz jutott. A diplomások munkanélkülisége még a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben is 5 százalék alatt marad. A kutatás-fejlesztés kérdéseiért felelős minisztériumi képviselő véleménye szerint napjainkban a felsőfokú végzettség az egyetíen biztosíték a munkanélküliség ellen. Különösen akkor, ha a képzés megfelelő gyakorlat-orientált formában készít fel a munkaenVpiad belépése. A felsőfokú oktatást Németországban is gyakran éri a vád, hogy a napi gyakorlattól távol eső ismereteket közvetít - ennek ellensúlyozásaként a munkahelyi képzés, gyakorlat intézményét szorgalmazzák az illetékesek. A végzős hallgatók körében végzett reprezentatív vizsgálat eredményei szerint az elmúlt három év végzősei jobb starthelyzetből indultak, mint egykori társaik 1990-ben, 1994-ben vagy 1998-ban. Jelenleg a gazdasági- szervezői és informatikai szektor kínálja a legjobb kezdő fizetést a diplomás fiatalok számára. Az éves bruttó fizetés az említett területeken - a bértárgyalás eredményességétől függően - átlagosan 41 200 eurót jelenthet. Nem javulnak számottevően az elhelyezkedés esélyei A baccalaureatusi fokozat már nem elég DPA Az Európai Unióban a három éves felsőoktatási képzés során szerezhető baccalaureatusi (BA) fokozat általában kevés az elhelyezkedéshez. Aki igazán sikeres karrierre vágyik, továbbra is ötéves képzési programot választ. A bolognai folyamat keretében szorgalmazott három éves alapképzéssel szerzett diploma birtokában nem javulnak számottevően az elhelyezkedés esélyei - idézi a dpa az e-fellows.net 800 egyetemista bevonásával végzett felmérését. Aki igényes állásra kíván pályázni, továbbra is az öt éves képzési formát választja, és diplomáját magiszteri (MA) szinten szerzi meg. A megkérdezettek háromnegyedének véleménye szerint nem elég a három éves diploma. Mindössze a vizsgálatban részt vevők 13 százaléka véli úgy, hogy esélyeit a rövidebb felsőoktatási képzés javítaná, ám ennek ellenére csak két százalékuk gondolkodik a három év után közveüenül munkavállaláson. Annak ellenére, hogy a diákok közel 70 százaléka egyetért a kétszintű képzés lehetőségével, továbbra is megtartanák a korábbi diplomák rendszerét. Az új képzési rendben, például Németországban, mindössze a diákok 6,4 százaléka választja az új baccalaureatusi fokozatot. A teljes körképhez hozzátartozik, hogy a német felsőoktatási intézményeknek jelenleg mindössze egyötöde kínál kétszintű képzési programot. 2010-ig azonban a bolognai folyamat keretében a korábbi vizsgáztatási rendet fel kell váltania az új baccalaureatusi és magiszteri fokozatokkal. PÁLYÁZÓ Világunk a humor tükrében AJÁNLÓ A Káldor Miklós Kollégium pályázatot hirdet 5-20 perces rövidfilmre, összeállításra bármilyen műfajban. A pályázat fővédnöke: Jancsó Miklós filmrendező. A pályázat tartalma: 5-20 perces rövidfilm, összeállítás bármely műfajban. Az elkészült anyagot a következő formátumokban lehet leadni a kiadott pályázati adatlappal együtt: DV cam, mini DV, DVD, Hi 8, VHS (kéijük a filmcímet feltüntetni videós adathordozón). Pályázat díjazása: I. díj 50 000 Ft; II. díj 30 000 Ft; III. díj 20 000 Ft. A pályázat leadásának határideje: 2005. február 28. Cím: Káldor Miklós Kollégium, 1022 Budapest, Felvinci u. 8. Értékelés, szemle időpontja: 2005. április 1-3. (a filmek zsűrizését jeles szakemberek végzik). További információ: www.kaldorkoli.hu/palyazat (bővebb tájékoztatás és pályázati adatlap letölthető), (ú) LÁNGÉSZ Miért vasorrú a mesebeli boszorkány? ■■■■■■■■■I összeállítás 1MBBBBBBW Népmeséink szinte állandó, leggyakoribb és egyben leggonoszabb hőse a vasorrú bába. Ó az, aki meglehetősen sarkítva, de az összes emberi rossz tulajdonsággal rendelkezik, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a daliás királyfit vagy éppen a furfangos szegénylegényt elpusztítsa. De vajon mi szüksége van egy boszorkánynak vasorra? Amikor meséket olvasunk, vagy hallgatunk, akkor magunk elé képzeljük a hősöket, és szinte mintha moziban lennénk, megelevenedik előttünk a filmvásznon az egész történet a délceg és mindenre elszánt királyfival, a szépséges, aranyhajú királylánnyal, a hamuban sült pogácsát majszoló szegénylegénnyel, a hétfejű sárkánnyal vagy éppen a gonosz vasorrú bábával. De miért kell neki vasorr? Egyszerűen csak azért, hogy az amúgy sem pozitív szereplő még csúnyának is hasson, vagy ennek a különleges légzőszervnek más oka is van? A népmeséi vizsgálatok bebizonyították, hogy a vasorr nem csupán a rémisztő külsőt szolgálja, hanem ennél mélyebb indokokra vezethető vissza. Egészen a finnugor rokonság koráig kell visszavándorolnunk az időben, amikor még a magyarok ősei együtt éltek a velük rokon nyelvet beszélő vogulokkal és osztjá- kokkal, vagyis a többi ugor néppel. Ekkor még nyoma sem volt kereszténységnek, őseink pogány kultúrában éltek, és jó, illetve ártó szellemekben, sámánokban, táltosokban hittek, mivel mit sem tudtak az őket körülvevő természet titkairól. A mai kutatások a mesebeli vasorrú bábát az ugor kor szellembálványaival azonosítják. Ezek kezdetleges, faragatlan deszka-, vagy fatönk darabokból készültek, a földbe verték őket, és az arcrészüket fémlappal borították be. Létezésük az ugor népek szellemtiszteletének bizonysága. Az akkori emberek rendkívüli megbecsülésben részesítették az elhaltak szellemeit, amelyek hitük szerint még hosszú ideig visszajártak. Számukra készítették a bálványt, hogy a halott lélek ismét testhez juthasson általa. És persze, igyekeztek ezeket a bálványokat mindennel ellátni, hogy a haragjukat magukra ne vonják. A bádoglemez is azért kellett az arcára, hogy a rákent vér és étel el ne korhassza a deszkát. Az orrrészt pedig általában kiálló szeg vagy vasdarab jelezte. Ezzel pedig el is érkeztünk a vasorrú bába vasból való orrához... És ha ezzel a mesés alaknak minden vonása még nincs is megmagyarázva, a szorongató érzést keltő, ártalmas jellegének eredete világossá vált. Tehát a népmesék vasorrú bábája az ősi, finnugor korba visszanyúló vallásos képzetnek az átalakult maradványa. A vasorrú bába vasorra azt mutatja, hogy a vasnak a mítoszok világában, a mágikus gondolkodásmódban igen jelentős szerepe volt. Rengeteg tévhit, babona és hiedelem fűződik hozzá. De vajon miért? A vallásos előírásokban, babonás szokásokban a vasnak kettős értéke volt. Egyrészt sokszor tilos volt vallásos szertartásokban használni, másrészt pedig éppen ellenkezőleg: bajelhárító szerepet tulajdonítottak neki. A vas feltalálása forradalmasította a technikát. Az új fém ugyanis kiszorította a bronz-, arany- és ezüsteszközöket a gyakorlati életből. Igen ám, de akkor így mi legyen a vallásos szertartásoknál, amelyeket évszázados gyakorlat szentesített? Lehet-e ezeken módosítani anélkül, hogy a hatásosságukat károsan befolyásolnák? Nem haragítják-e meg az új divattal az isteneket? Az efféle megválaszolatlan kérdések magyarázzák meg a vallásos előírások konzervatív voltát, vagyis hogy az ókori görög szentélyekbe tilos volt vasat bevinni, a jeruzsálemi templom építésénél pedig nem volt szabad vaseszközöket felhasználni, egyes római rítusok szerint pedig csak a kőkés használata volt megfelelő. Másrészt viszont az új fém hatékonysága lassan azt a gondolatot kezdte érlelni az emberekben, hogy a vas gyakorlati haszna mögött valami misztikus erő rejlik, amelytől az ártó démonok is félnek. Valószínűleg innen eredt az a szokás is, hogy a mesebeli boszorkányt vasorral látták el. Ugye milyen érdekes? (s, he) ~ ~ ~n " ’ : rí n n
