Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)
2004-05-10 / 106. szám, hétfő
Magyar glóbusz ÚJ SZÓ 2004. MÁJUS 10. 8 A nagyváradi Szabadság filmszínház lehúzta a redőnyt Étterem lesz a moziból KRÓNIKA Felfüggesztette működését Nagyvárad legrégibb és legpatinásabb, Szabadság nevű filmszínháza. A Fekete Sas Palotában levő mozit egy kolozsvári cég, a Chicago Tour vette koncesszióba. A kolozsváriaknak már másfél hónappal ezelőtt át kellett volna venniük az ingatlanrészt, ám ez nem történt meg, mivel a bukaresti mozivállalat, arra hivatkozva, hogy a Chicago Tour nem szándékozik betartani a szerződést, leállította a tranzakciót. A szerződés szerint azonban a bérlő köteles a továbbiakban is vetítéseket tartani, de nem zárja ki, hogy más jellegű tevékenységet is folytasson a helyiségben. A kolozsvári cég luxuséttermet szándékozik kialakítani a Szabadság mozi szecessziós stílusú nagytermében. A filmszínházat üzemeltető RADEF aradi kirendeltségének illetékesei szerint a Chicago Tournak a hónap végéig kell átvennie a mozit. A RADEF vezetősége döntött arról is, hogy rövidesen bezárja a Szabadsághoz hasonlóan veszteséges Patria filmszínházat is. A Rogériusz lakótelepen található létesítmény az utóbbi években napközben moziként, esténként pedig diszkóként működött. A Szabadság és a Patria bezárását követően a RADEF-nek egyetlen mozija marad Váradon, a Bé- mer (Regele Ferdinand I) téri Transilvania. A városban emellett a Lotus Market plázában Hollywood Multiplex működik. A Fekete Sas palotában volt a város legszebb mozija(Képarchívum) Kettős jubileum évében avatják fel szombaton Csókán Elkészült a Móra-szobor MAGYAR SZÓ A vajdasági Csóka öntödéjének dolgozói elkészítették Móra Ferenc mellszobrát, melynek felavatására május 15-én kerül sor. Cára József, a Móra Ferenc Művelődési Egyesület elnöke leplezeden örömmel újságolta, hogy ötszöri próbálkozás után végre elkészült a szobor: „Nagy öröm mindannyiunk számára, hogy végre szobrot állíthatunk egyesületünk névadójának. Az idén kettős Móra-jubile- umot ünnepelünk, születésének 125. és halálának 70. évfordulója kiváló alkalom arra, hogy méltóképpen megemlékezzünk a magyarság egyik legkiválóbb írójáról, aki a múlt század elején hosszabb időt töltött Csókán, régészeti kutatásokat és ásatásokat is végzett” - mondta. A szoboravatót május 15-ére tervezik. Móra mellszobrát az áruház előtti területen állítják fel, mivel annak idején ezen a sarkon állt a parókia épülete, amelyben az író lakott és dolgozott. „A szoboravató mellett a jubileumi évben több rendezvényen is meg szeretnénk emlékezni Móra Ferencről és munkásságáról” - mondta az elnök. A mellszobrot az öntöde dolgozói szinte ingyen készítették el, csak az anyagért kell valamennyit fizetni. A költségekre az egyesület igyekszik pályázati támogatásokat találni, és az önkormányzat is besegít. A már meglévő gipszszoborról mintázták meg az öntőformát és alumíniumból öntötték ki Móra alakját. Az öntvény kilencven kilót nyom, anyagtakarékosság céljából húsz-egynéhány kiló homokot is felhasználtak. Az öntvény végleges megmunkálását négy nap alatt végezte Márki József model- lasztalos, kiváló mester. A szobrot bronzfestékkel festették le csakúgy, mint az eredeti gipszszobrot is, amely majd az egyesület új székházát fogja díszíteni. Két Móra Ferenc egymás mellett. Május közepén avatják fel a fémből készült változatot. (A Magyar Szó felvétele) A huszti templom hajója és egykori szentélye már úgy fogadja a híveket, akár több száz évvel ezelőtt Előretolt bástya Kárpátalján Hamarosan ismét olyan szép lesz, mint valaha (Képarchívum) Huszt központjában bástyaszerű kapuzatokkal megtört kőfallal övezetten magasodik az ég felé a helybeli református templom sudár tornya. Az épület gótikus stílusjegyei, csúcsíves ajtói, ablakai középkori eredetéről vallanak, akárcsak a volt szentély mennyezetét tartó támpil- lérek, s ugyancsak támpil- lérek erősítik a körfalat is. KÁRPÁTI IGAZ SZÓ De maga a templom, illetve az egyházközség sem más, mint egy hatalmas támpillér, mely nagy szerepet játszik a huszti magyarság öntudatának az erősítésében, a magyar lét fenntartásában. A restaurált templom hajója és egykori szentélye hófehér vakolatával és zsindelytetejével már úgy fogadja a híveket, akár több száz évvel ezelőtt.- Három éve vágtunk bele a felújításba - magyarázza Józan Lajos lelkipásztor. - Magyarországi tervezőmérnökök irányítása mellett Stark István és csoportja végzi az ács- és a kőművesmunkákat. Ez alatt a három év alatt teljesen új tetőszerkezetet kapott a templom, a külső rendbe hozása mellett pedig belülről is újravakoltattuk a falakat. Az idei húsvét után a munkások hozzáláttak a torony új tetőszerkezetének a megépítéséhez, mely így vissza fogja nyerni a 300 évvel ezelőtti alakját. Budapesten, az Országos Széchenyi Könyvtárban ugyanis rábukkantam a huszti születésű Országh Antal szülővárosáról írott könyvére, s benne arra a rajzra, mely korabeli formájában, négy fiatoronnyal ábrázolja a templomunkat. S ha Isten is úgy akarja, október 31-ig, a reformáció emlékünnepéig befejezzük a tetőszerkezetet, és - zsindellyel - be is fedjük azt. Utána már csak a tereprendezés marad hátra. A belső vakolási munkák során bukkantunk rá egy faliképre, mely a templom építésekor, a XV. század elején készülhetett, s I. (Szent) István és I. László királyunkat, valamint az államalapító fiát, Imre herceget ábrázolja. Eléggé meg vannak rongálódva az alakok, de mint a magyarországi restaurátorok elmondták, rosszabb állapotban lévő képeket is helyre tudtak ők már állítani. Az alapozási munkálatokkal már végeztek, s mire befejeződik a templom felújítása, a freskó restaurálása is végéhez ér. Egyébként a magyarországi Teleki László Alapítvány finanszírozza a templom restaurálását. Az Orbán- kormány ugyanis - hivatali ideje vége felé - támogatást szavazott meg a Kárpátaljai Református Egyházkerület gyülekezetei számára, s a támogatásba Huszt is „beleesett”. Emellett bizonyos mértékben maga az egyházkerület is segíti a munkát. A templom mellett álló hajdani kántortanítói lakást már 1999- ben visszakapta az egyházközség, de csak 2000-ben költözött ki belőle az épületet addig használó étkezde, s csupán ekkor lehetett megkezdeni a felújítását, parókiává való átalakítását. A munkát nagyrészt önerőből végezte el a gyülekezet, emellett az egyházkerülettől és egy Husztról elszármazott magyarországi magánszemélytől, valamint egy, az anyaországban működő egyházi segély- szervezettől is kaptak pénzt a munkálatok finanszírozására. Maga a lelkész, illetve több gyülekezeti tag saját kezűleg dolgozott a parókián, s szakembereket is alkalmaztak a különböző műveletek elvégzésére. A lelkipásztor és családja már beköltözött a lakhatóvá tett épületbe, a gyülekezeti terem, valamint a lelkészi hivatal irodahelyisége azonban még félkész állapotban van, s mint beszélgetőpartnerem megjegyzi, bizony, elkelne egy kis segítség a munkálatok befejezéséhez.- A gyülekezeti terem adna helyet a bibliaóráknak, a szeretet- vendégségeknek, egyéb gyülekezeti alkalmaknak, s itt tartanánk a hittanórákat is - sorolja Józan Lajos. - Jelenleg, órák után, a magyar tannyelvű általános iskola biztosít helyet a foglalkozásoknak, s a feleségem, Erzsiké oktatja a hittant, most éppen 9-10 gyermeknek. Még további 6-8 tanuló látogathatná a foglalkozásokat, de ők más tanintézetekbe járnak, s nehéz őket egybegyűjteni - órák után - a magyar iskolában. A templomba azért eljönnek, s keressük a módját, miként lehetne szorosabbá tenni a velük való kapcsolatunkat. Ha elkészül a gyülekezeti terem, akkor vasárnap délutánonként oda várjuk őket.- S mi a helyzet a konfirmáció előtt álló fiatalokkal?- Velük én foglalkozom, a parókián - fejti ki a lelkész. - Jelenleg hárman készülnek hitük nyilvános megváltására, s még ketten jöhetnének, de egyikük abszolúte nem tud magyarul, ezért szégyell járni a foglalkozásokra, a másik pedig Baranyán lakik, a szomszédos községben, s problémát jelent a beutazása, így megbeszéltük, hogy a saját gépkocsimmal fogom hozni-vinni a gyereket... Végezetül szóljunk a parókia melletti másik, egykor a gyülekezet tulajdonában lévő épületről, melynek visszaadása ma még nagyon- nagyon függő helyzetben van.- Ez volt a régi felekezeti iskola, mely most a művészeti iskola tornaterme lenne, de jó ideje leromlott állapotban van, s egy esztendeje semmire sem használják - magyarázza Józan Lajos. - Már két éve beadtuk rá az igényünket, de még nem tudjuk, visszakapjuk- e, s ha igen, mikor - teszi hozzá. A Székely Nemzeti Tanács elnöke vallja, a magyar nemzet minden tagját megilleti a magyar állampolgárság Jogvédelmünk alapja a területi autonómia HÉT NAP Csapó I. József nyugalmazott szenátor, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint a székelység jogos követelése nem okozhat feszültséget az RMDSZ-ben. Csak egy magyar nemzet van, és annak minden tagját megilleti a magyar állampolgárság - véli Csapó. Mi késztette Önöket arra, hogy éppen most, közvetlenül Magyarország uniós csatlakozása idején indítsák meg a Székelyföld autonómiájáért folyó elszánt akciójukat? A Székelyföld közössége még 1995-ben kinyüvánította az autonómiaigényét. Statútumtervezetéről 1996 őszéig folytatott vitát a Székelyföldi Egyeztető Tanács. Egy szavazat hiányzott ahhoz, hogy a román parlament elé tárhassuk a székelyföldi autonómia statútumát. Azóta e törekvések képviselete megszűnt, mert az RMDSZ többé nem tagja a kormánynak. A Székelyföldi Nemzeti Tanács kezdeményező testületé révén a Székelyföld települései állampolgári gyűléseken kinyüvánították a területi autonómia iránti igényüket. Elfogadták a statútumtervezetet mint munkadokumentumot, megalakult a Székely Nemzeti Tanács a települési gyűlések által kijelölt küldöttekből, majd a Tanács véglegesítette a statútumtervezetet, s hamarosan a román parlament elé terjeszti. Ezzel el is érkezett az utolsó pillanat arra, hogy a Székelyföld kinyüvá- m'tsa a területi autonómia iránti igényét, mivel az integrációs folyamatban még nyitott az európai régiók kialakításáról szóló fejezet. Ezeket a fejezeteket a román kormány idén szeretné lezárni, így elérkezett az utolsó pillanata annak, hogy a közösség jogos követelését kinyüvánítsa. Ön egyike volt a külhoni magyar állampolgárság intézmény- rendszere kidolgozóinak. A szülőföldön való megmaradásnak két alapfeltétele van. Az egyik az autonómia, a másik pedig a jogi kötelék létrejötte a Magyar Köztársaság határain túl élő magyarok, illetve a magyar állam között. A magyar nemzet iránti érzelmi kötődés ezeken a területeken igen szoros, a Székely Nemzeti Tanács éppen ezért a székelység nevében kijelentette, hogy a magyar nemzet szerves részének tekinti magát. Viszont ezen érzelmi kötelék mellett igényli a magyar állampolgárságot mint jogi köteléket azért, hogy szülőföldjén megfelelő jogi védelemmel és az anyaország támogatásával maradhasson meg. A Magyar Köztársaság mostam kormánya nem hajlandó lépéseket tenni annak érdekében, hogy rendeződjön a Magyar Köztársaság határain túl élő magyarok magyar állampolgárságára vonatkozó törvényes és alkotmányos rendelkezés. Ez azonban nem képez akadályt sem a székelység, sem a többi magyar nemzetrész számára abban, hogy ezt az igényét újból és újból megfogalmazza. Meggyőződésünk szerint a magyar politikai élet és társadalom eljut végül arra a következtetésre, hogy a nemzeti egység szintjén lehetővé kell tenni: a magyar állampolgársági törvény olyképpen módosuljon, hogy a határokon kívül élő magyarok személyes kérésre jogi kötelékbe léphessenek a mindenkori magyar állammal. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint az állampolgárság megadása a kitelepülés felgyorsulásához vezet. Csapó I. József (A Hét Nap felvétele) Erről szó sincs. Éppen az állam- polgárságról szóló mostam törvény az, amely a határon túli területek kiürülését okozza. Magyarként megmaradni a szülőföldjén a magyar nemzeti közösséghez tartozónak azt jelenti, hogy a személye és a magyar állam közötti jogkötelék biztonságérzetet nyújt, ezáltal pedig lehetővé válik, hogy anyaországában teljes és tényleges egyenlőségében élhesse meg a nemzethez való tartozást.
