Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)

2004-04-05 / 80. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2004. ÁPRILIS 5. Kitekintő - hirdetés 13 Kolumbiai recept szerint gerillák védelmezik a gandzsatermesztőket Nepálban Fűnyírók az út mentén A szaduk szertartásának gyakran része a marihuána fogyasztá­sa (Képarchívum) Nepálban „több ezer éves szokás” a fű szívása. Több évezred „békés együttélé­se” után ez volt a világon az utolsó ország, ahol be­tiltották a marihuána, itte­ni nevén a gandzsa ter­mesztését. SZÁSZ BALÁZS A cannabis eredeti termőterüle­te a Himalája déli oldala, ahol szikrázó napsütésben, mindennap friss esővel növekedhet nyáron. Igen sokoldalú növény, ősidők óta magvaiból étel, kiváló rostjaiból kötél, erős szárából támaszték és bot készült. A marihuánát és a hasist Indiába exportálták, kis teá- zókban árulták, és persze szívták, elsősorban fájdalomcsillapítóként idősek és reumások. Indiától Törökországig 1965- ben futótűzként terjedt a hír, hogy Nepálban legális és olcsó a gan­dzsa és a hasis. Az év végére már rengetegen érkeztek a nyugodt kis országba - hippikörökben az 1965-ös katmandui karácsony va­lóságos legenda, a régi szép idők jelképe. Persze sokan itt is ragad­tak a himalájai Shangri Lábán, az elveszett paradicsomban. Meg­nyíltak a hasisbárok, ahol hasisos joghurtitalokkal, hasissütikkel és - csokoládéval juthattak vidám kalóriákhoz az utazók. A Nixon-kormányzat a hetve­nes évek elején felfigyelt a jelen­ségre, és attól tartván, hogy túl sok fiatal vándorol ki Katmandu- ba, tízmillió dollár „támogatást” adott a nepáli kormánynak, hogy tiltsa be a növény termesztését. Ennek eredménye, a teljes tila­lom, annak tipikus példája, ami­kor a jog nem követi a társadalom helyzetét. Körű íbhHtl^lyan itt be­tiltani a gandzsa termesztését és szívását, mintha nálunk'' a szőlőtermesztést és a borivást próbálnák megszüntetni. Tanul­mányok rámutattak, a törvény miatt hagyományosan gandzsa- termesztő vidékeken családok mentek tönkre, falvak néptele- nedtek el. Nem csoda, hogy a leginkább érintett területről, Nyugat-Nepál- ból indult ki nyolc esztendeje a helyi maoista mozgalom, amely később az egész országot lángba borította (a gerilláktól egyébként Kína határozottan elhatárolódik). Természetesen így tovább folyik a termesztés, de már a bűnözők és a gerillák ellenőrzése alatt. Ők úgy biztosítják maguknak a piacot, hogy lefizetik a helyzetet el­lenőrizni amúgy sem képes rendőröket - ezzel növelve a kor­rupciót. Politikusok is részesed­nek a pénzből, ez is csak tovább bomlasztja az ország közmorálját. Jellemző a helyzetre, ahogy a ge­rillák által sakkban tartott és lefi­zetett rendőrség razziázik. Ilyen­kor csak levágják a növényeket, de nem égetik el. A termesztők a „razzia” után összemosolyognak, mivel a rendőrök aratták le nekik a termést - nekik csak össze kell szedniük. A romló közbiztonság, elszegényedés miatt a gandzsa- termesztés visszatérőben van, becslések szerint évente hárome­zer tonna marihuánát és hasist termelnek az országban. A Time magazin szerint, ha a kokaint be­helyettesítjük a marihuánával, Kolumbiához hasonló helyzet körvonalazódik Nepálban - az ultrabalos gerillák védelmezik az illegális termesztőket, akik azért kényszerülnek erre, mert nincsen más megélhetésük. Nepál hagyományosan toleráns ország, ha vallásokról és szoká­sokról van szó, tanulni lehetne tő­le. A hindu templomokat ugya­núgy használják a buddhisták is imára, és ez fordítva is igaz. Az amerikaiaknak sikerült elhinteni az intolerancia magvait. „Mi sem tiltjuk be a marhahús evését, bár szent állat számunkra a tehén. Akkor miért betiltani a gan- dzsát?” - olvastam valahol egy el­fogott falusi földműves termesztő véleményét. Mostanában érez­hetően a muzulmánokra jár rá jobban a rúd. Persze, mindez lényegében nem változtatott sokat a lakosság zömét kitevő falusi emberek és a marihuána viszonyán. Kelet-Ne- pál, a limbuk földje a világ utolsó vidéke, ahol a kendert még nagy­jából úgy használják, ahogy tették azt évezredeken át. Itt, távol min­den úttól és bűnbandától, a he­gyek ölelésében az élet része: ele­delt, takarmányt, gyógyszert nyújtó, igazi haszonnövény. Álla­toknak adják, ha azok étvágytala­nok, hasfájásra főzetet készítenek belőle, azokon a „bizonyos napo­kon” ajánlják a nőknek. Van még egy réteg, amely mit sem változtatott szokásain a sza­bályozás óta. Ők a szaduk, a hin­du szent emberek, akiket - ha iga­ziak - tisztelet övez, békén hagy­ják őket. Mint a bor a kereszté­nyeknél, a gandzsa a hinduknál vált a vallás szerves részévé - a párhuzam merésznek tűnhet, de így van. A legtöbb szent ember is­tene Siva, a hindu vallás teremtő ereje. Siva hasismámorban tán­colva hozta létre a világot, így a szaduk szertartásának is gyakran része a marihuána fogyasztása. Természetesen a show-szaduk, akik alamizsnáért, baksisért játsz- szák el szerepüket, sokszor drog- dílerkednek is sáfrányszínű leplük alatt: két ima között árulják a gan- dzsát. Nem mondhatni azonban, hogy boldog és kiegyensúlyozott min­denki a marihuánának köszön­hetően. Az is természetes, hogy nem egy életet tett tönkre a min­dennapos marihuánabódulat. A fővárosban olcsón lehet füvet kapni, kis mennyiség birtoklása nem számít bűncselekménynek, így itt és más városokban a fiata­lok a fő veszélyeztetettek, akik a riasztó munkanélküliség elől me­nekülnek pótmegoldásokhoz. Kö­rükben Bob Marley a nagy sztár, a Rastaman, aki legendásan nagy fogyasztó volt. Talán pontosabb képet kapunk viszont akkor, ha az alkohol pusz­tító erejével hasonlítjuk össze a marihuánafogyasztást. Az alkohol sokkal jobban elfogadott Ázsiá­ban, talán éppen a legalitása mi­att. Igen ám, de az ázsiaiak kevés­bé bírják az alkoholt - a két té­nyező együtt óriási veszélyt rejt magában. Szakértők egyetérte­nek, hogy az alkoholizmus a leg­nagyobb egészségügyi probléma jelenleg Nepálban - mellette el­törpül a marihuánafüggők száma. Talán egy kis csoport található az országban, amely legálisan profitál a tiltásból. Ők a „fűnyí­rók”, a főváros gyomtalanító bri­gádja. Az alsó kasztból származó, cserzett bőrű munkások a város főútján (a rengeteg cannabisbo- kor miatt Marihuána Sugárútnak aposztrofált), a Ring Road men­tén haladnak végig, khukrijukkal, a híres gurka késsel csapkodnak. A hosszú körúton háromhavonta érnek körbe - ekkorra mindig új, méteres bokrokat találnak az út mentén. Győz a természet. a refinanszírozás elérheti a 100% ■ot h közjegyzői bejegyzés nélkül ■ váltó nélkül ■ a kérvény feldolgozása díjmentes ■ építés alatt álló ingatlanokra is ■ ingyenes tanácsadói és jogi szolgáltatások ■ birtokba helyezési jegyzőkönyv www.istrobanka.sk , e-mail: info@istrobanka.sk , Call centrum:08501t1999 ISTROBANKA Ül CLEN SKUPINY BAWAG

Next

/
Thumbnails
Contents