Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)
2004-04-05 / 80. szám, hétfő
AGYSZUNET ÚJ SZŐ 2004. ÁPRILIS 5. 8 A diákok felmérik régiójuk piacképességét Ifjúság - Iskola - Gazdaság HORVÁTH ERIKA A Deutsche Bank Alfréd Herrhausen Alapítványa és az aacheni IZOP-Intézet az Új Szóval együttműködve a 2003/2004-es tanévre meghirdette az Ifjúság - Iskola - Gazdaság programot, amelyben mintegy 2100 középiskolás diák vesz részt. A diákoknak a maguk által választott gazdasági témáról németül vagy anyanyelvükön pályamunkát kell készíteniük. A diákok a témákon múlt év október 1- jén kezdtek dolgozni, és dolgozatukat július 31-én zárják le. Ebben az időszakban minden résztvevő tanár és diák ingyenes előfizetést kap az Új Szóra. Szlovákia mellett még részt vesz ebben a projektben Németország, Lengyelország, Csehország, Szlovénia és Magyarország. A rJUGEND SCHULE WIRTSCHAFT Hilfe zur Selbsthilfe Deutsche Bank Stiftung 0 legsikeresebb pályamunkák szerzőit a zsűri értékes díjakkal jutalmazza, és meghívja őket Berlinbe egy ünnepélyes díjátadásra. A diákok olyan problémákra keresik a megoldásokat, melyek érintik családjukat, a települést, ahol élnek. Ennek a projektumnak a Nagyszünet rovat keretén belül havonta egy oldalt szentelünk, ahol elolvashatjátok, hogyan vélekednek a fiatalok a környezetüket érintő gazdasági és vidékfejlesztési témákról. Riportokat készítettünk a mezőgazdászokkal Érsekújvár, a tökmagváros NAGY PÉTER A Deutsche Bank Herrhausen Alapítványa által meghirdetett Ifjúság - Iskola - Gazdaság elnevezésű nemzetközi pályázat keretében mi, az érsekújvári gimnázium 3. F és G osztályainak haladó német csoportos diákjai is részt veszünk az említett projektumban. Pályamunkánk témája a városunkra és környékére oly jellemző töktermesztés és -feldolgozás, mely igen gazdag hagyományokra tekint vissza. Nem csoda, hogy Érsekújvárt néha „tökmagváros- ként” is emlegetik. A pályamunka kidolgozását a téma kiválasztásával kezdtük. Végül is - több lehetőséget is figyelembe véve - a már említett töktermelés mellett voksoltunk. A következő lépésben a munka részleteit beszéltük meg, meghatároztuk, mely szempontok szerint foglalkozunk majd a témával, és ki mivel járul majd hozzá a projektum elkészítéséhez. Példaként említeném a környékbeli töktermesztés történetét, a növény bemutatását, a mezőgazdaság ezen parányi részletének gazdasági vonzatait a vidéken. Ennek keretén belül riportokat készítettünk töktermelőkkel és tökmagárusok- kal egyaránt. Megvizsgáltuk azt is, hogy hányféleképpen lehet a tököt hasznosítani, illetve feldolgozni. Jelenleg már kezd összeállni a kép, annak a projektumnak a képe, amelyet a 2003/2004-es tanév végéig kell leadnunk. (A szerző az érsekújvári gimnázium diákja) Nem csoda, hogy Érsekújvárt néha „tökmagvárosként” is emlegetik (Képarchívum) SULI KVÍZ Kedves diákok! Olvassák el figyelmesen az Ifjúság - Iskola - Gazdaság elnevezésű projektumra beérkezett cikkeket, és abban az esetben, ha helyesen válaszoltok az általunk feltett kérdésekre, és a megfejtést április 28-ig be- külditek, megnyerhetitek az ABART Kiadó ajándékát, a Vidám kalendáriumot. Címünk: Új Szó - Nagyszünet, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1. A megfejtéseket e-mailben is eljuttathatják az alábbi címre: nagyszunet@ujszo. com 1. Hol van a Woch étterem? a. Pozsonyban b. Párkányban c. Érsekújvárod: 2. Mely várost nevezik a „tökmag városának”? a. Dunaszerdahelyt b. Érsekújvárt c. Tornaiját 3. Farkas József György a ... szerkesztője. a. az Új Szó b. a Sme c. a Népszabadság Múlt havi megfejtésünk: le, 2b, 3a, 4c, 5a, 6b, 7b, 8a. Ezúdal a nagykaposi Csordás Andreának kedvezed a szerencse, az AB-ART Kiadó ajándékát küldjük neki. A Pozsonyba utazó művészek és üzletemberek nemcsak a tőkét, hanem hagyományaikat is magukkal hozták Múltra épülő siker A Woch étterem Pozsony egyik jellegzetes helye. Kellemes hangulata és az étlapján szereplő pozsonyi ételek tették közismertté. Mindez elsősorban két fiatal üzletembernek köszönhető. DOMONKOS ISTVÁN, SZEMET ÉVA Görcs Tiborral és Mészáros Gáborral a sikeres üzletelés titkairól és a hagyományokban rejlő gazdasági lehetőségekről beszélgettünk. Hogyan jöd a Woch étterem ötlete? Mészáros Gábor: Pozsony ön- kormányzata úgy döntőd, hogy a Ferences tér 7-es szám alad lelhető reneszánsz házat bérbe adja. Olyan partnert kerestek, aki színvonalas édermet létesítene. A város meghirdeted egy pályázatot. Nem ez volt az első édermünk, így a városatyák garanciát ládák bennünk. Az volt a követelmény, hogy pozsonyi stílusú édermet hozzunk létre. Milyen visszhangja van az éttermüknek? Görcs Tibor: A legtöbb ember elégeded. Persze minden éderem fejlődik, van egy elképzelés, egy cél, s azt el szeretnénk érni. Nyitás után még kell egy rövid idő, amíg egy éderem 100%-osan tud működni, mi ezt elég hamar elértük. Hogyan határozták meg az árakat? G. T.: Megpróbáltunk úgy meghatározni az árakat, hogy megfeleljünk a közép- és a tehetősebb rétegeknek. Nem olcsó az édermünk, de nem tartozik a legdrágábbak közé sem. A belső teret jellegzetes képek és dekoratív bútordarabok díszítik, például a csendéletek vagy a régiség számba menő székek... M. G.: A berendezés több stílus jegyeit viseli magán. A jelenlegi állapot egyfajta kompromisszum a rideg középkor és a futurisztikus belső tér közöd. A képek és egyéb dísztárgyak közül azokat választottuk ki, amelyek kötődnek Pozsony történelméhez. Ezeket helyi régiségkereskedésekből szereztük be. Van közöttük családi ereklye is? M. G.: Az éderemben található három gobelin. Ezeket az én déd- nagyanyám készítene. A legszebb dísztárgyak közé tartoznak. Melegebbé tedék a belső teret. Hogyan állították össze az étlapot? G. T.: Igyekszünk állandóan valamin javítani, évente legalább kétszer változtatjuk az étlapot, ami jó és sikeres azt meghagyjuk, és ezek Egy „pressburger” étterem a pozsonyi Óváros szívében (A szerzők felvétele) mellé még próbálunk újdonságokat is beiktatni. Ön szerint mennyire „pressburger” az éderem? G. T.: Van egy pár jellemző, Woch korabeli étel, de az éderem sikerét nem lehet csak ezekre alapozni, jóval színesebb éüapra van szükségünk. Viszont az, aki egy tipikus pozsonyi édermet keres, nálunk megtalálja. (A szerzők a pozsonyi Duna utcai gimnázium diákjai) NÉVJEGY Woch polgár: A jelenleg ismert történelmi források alapján így hívták Pozsony első polgárát. Woch a 13. század második és harmadüt negyedében élt Pozsonyban . Eredetileg a várőrség tagja volt, akinek IV. Béla király nemesi címet adományozod. Később korai pozsonyi polgárság legjelentősebb alakjává vált. Látogatás a Domicai- és Aggteleki-barlangban Sárkányfej, Anyósnyelv DUSZA BERNADETT Már sokat hallottunk és olvastunk a Domicai- és az Aggteleki- cseppkőbarlangról, de még mindenkinek nem volt lehetősége arra, hogy megnézze ezt a csodálatos természeti képződményt. Egy havas februári napon útra keltünk, hogy a pályamunkánk megírásához riportokat készítsünk, anyagot gyűjt- sünk. A körülményes utazás után először a Domicai-barlangot tekintettük meg, majd átsétáltunk az államhatáron, hogy megnézzük az Aggteleki-cseppkőbarlangot is. Rengeteg színes útmutatót, érdekes programajánló füzetet kaptunk az od dolgozóktól, amelyek nagyban segítik munkánkat. Az Aggteleki- cseppkőbarlang bejáratánál egy kedves idegenvezető várt bennünket, hogy megmutassa a barlangot. NAGY MAGDOLNA, HUSZTIG NIKOLATTA Ez a történet egy olyan vállalkozó története, aki az alapoktól a csúcsig egyedül építede ki vállalkozását. Karkó János Búcson - azaz egy meglehetősen fejled mezőgazdasággal rendelkező községben - kezded mezőgazdasági gépesíted szolgáltatásokkal foglalkozni. Napjainkban ez a vállalkozás jelenti számára a legfőbb bevételi forrást. Ezt megelőzően lakatosüzemet működteted és nemzetközi fuvarozással is foglalkozód. A vérében van a mezőgazdaság iránti szeretet. A szlovák piacon gyakran akadályokba ütközik. Legnagyobb gond a mezőgazdasági fejlesztési hitelek biztosítása. Szlovákiában azonban így is nagy igény van az olcsó mezőA képződmény kb. 230 mülió éves. A régészeti feltárások során talált számtalan lelet bizonyítja, hogy már az őskor embere is ismédé, sőt lakhelyéül használta a barlangot. Különböző színű és formájú cseppkövek díszítik a járatokat. A cseppkövek érdekes alakjai megmozgatták a felfedezők és látogatók fantáziáját, így szülének az olyan beszédes nevek, mint a Sárkányfej, Tigris vagy épp az Anyósnyelv... Akijáratnál egy kicsit megriadtunk, mikor megláttuk a cseppkövekről lecsüngő denevéreket. Sok új információt tudtunk meg, szép élményekkel lettünk gazdagabbak, te, kedves olvasó is részesülhetsz hasonló élményekben, ha meglátogatod a Domicai- vagy az Aggteleki-barlangot. (A szerző a tornaijai gimnázium diákja) gazdasági gépekre, éspedig a tőkehiány miad. Az uniós csatlakozástól inteijúalanyunk is előnyöket vár. Úgy gondolja, a belépés jót tesz majd a vállalkozásának. Megfelelő reklámmal, hírnévvel és partneri kapcsolatokkal a konkurencia legyőzhető. Mi, akik talán egyszer ezen a pályán kívánunk boldogulni, nem hagyhattuk figyelmen kívül a hasznos tanácsokat, amelyeket edől a vérbeli vállalkozótól kaptunk arra vonatkozólag, hogyan is kezdjük el. Válaszából kiderült, hogy nem kell más, csak precíz munka, szakmai felkészültség, professzionális hozzáállás. A konkurenseket mindig felül kell múlnunk valamiben. Mindez nem könnyű, de edől biztos a siker. (A szerzők a párkányi gimnázium diákjai) BARANYAI ORSOLYA, MCSINDI KATALIN A párkányi gimnázium JSW programjának résztvevői a napokban vendégül ládák Farkas József Györgyöt, a Népszabadság szerkesztőjét. A közel másfél órás tartalmas előadás és beszélgetés során sok érdekes dolgot tudtunk meg. A szerkesztő ismedede a JSW projektum előzményeit, történetét és céljait, és megosztoda a diákokkal ezzel kapcsolatos tapasztalatait. A bevezető után pár szóban bemu- tada a Népszabadságot, amely ma Magyarország második legolvasottabb lapja. Az előadás második része az újságírás fortélyairól szólt, ami rendkívül hasznosnak bizonyult. Megtudhattuk, hogy a cikkíró számára az első legfontosabb dolog a jó témaválasztás. Ne a saját problémáinkról újunk, hanem olyan dolgokról, ami másokat is érdekel. Az újságírók feladata, hogy azok szeme és füle legyen, aki nem láda az eseményeket. Szerinte, ha valaki megtanul olvasni, már az is nagy előrelépés. A másik fontos dolog a címadás. A jó dm, fél siker. Lényeges, hogy rövid legyen, találó és felkeltse az érdeklődést. Ehhez jó alcímet is lehet keríteni, ami kiegészíti a címet és étvágygerjesztő az olvasó számára. Egy újságcikk írásánál igyekezni kell a fontosabb dolgokat az elejére összesűríteni, és utalni kell arra, hogy mi az írásunk témája. Az oldal legyen változatos, grafikaüag tetszetős, fel kell dobni egy jó képpel, lógóval, grafikonnal esetleg táblázadal. Alkalmazhatunk kiemelést, edől széppé és ad- raktíwá válik az oldalunk. Egy újságíró dolgozzon lelkiismeretesen, nézzen utána a dolgoknak, hogy pontos adatokat közölhessen, mert kérdezni, utánanézni a dolgoknak nem szégyen, ostobaságokat leírni viszont az - hangsúlyozta a szerkesztő. Ehhez még hozzátede azt is, hogy a kíváncsiság az újságírók számára alapkövetelmény. Aki nem kíváncsi, az ne foglalkozzon újságírással. Ilyen és ehhez hasonló dolgokról értekeztünk, no meg persze sok érdekes történetet hallottunk az újságírás berkeiből. S persze a szerkesztő úr nem jöd üres kézzel, apró szerkesztőségi ajándékokkal ked- veskeded nekünk, hogy „rátegyen még egy lapádal”. Azonnal neki is fogtunk, hogy megújuk az élményt. (A szerzők a párkányi gimnázium diákjai) Farkas József György sok hasznos szakmai tanácsot adott a párkányigimnazistáknak (Uzsák Éva felvétele) Precíz munka, szakmai felkészültség A konkurencia legyőzhető Egy újságíró dolgozzon lelkiismeretesen A szerkesztő válaszol
