Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)
2004-04-30 / 100.szám, péntek
KERTESZKEDO 2004. április 30., péntek 1. évfolyam 10. szám Már nálunk is kapható és használható az új, kártevők ellen hatásos környezetkímélő permetszer Integrált termesztésbe is ajánlják Képarchívum Májusi teendők a gyümölcsösben és a zöldségkertben Aktuális kerti munkák Az alma integrált növény- védelmi technológiáját már több mint húsz éve fejlesztik a károsítok megfigyelési rendszerének kidolgozásával, a hasznos élő szervezetek felkutatásával, szerepük tisztázásával, a környezetkímélő készítmények vizsgálatával és gyakorlatba való bevezetésükkel. CSERES ZOLTÁN A gyümölcstermelők már nálunk is régebben próbálgatják a környezetkímélő készítményeket. Sajnos azonban a kora tavaszi virágzás előtti és utáni időszakban még használnak néhány,.kemény” szerves foszforsavésztert és piretroid tartalmú mérget (pl Ultracid, Sumithion, Karate stb.), s ha a nyár folyamán nagy a veszély, ismét visszanyúltak ezekhez a piros készítményekhez, melyek azonban az integrált technológiákban már nem alkalmazhatók. A legfontosabb rovarkártevők ellen nélkülözhetetlen a megfigyeléseken alapuló védekezés. Ezzel a technológiával 10-13 rovarölő szeres kezelés akár a felére csökkenthető. Az almásokban a legtöbb gondot a levéltetvek korai megjelenése okozza. A közönséges levélpirosító alma levéltetű már korán feltűnő piros levéldudorokkal hívja fel magára a figyelmet. A szürke alma levéltetű még veszedelmesebb, mivel a károsított hajtáson végig apró és deformált lesz az alma. Az alma CSERES ZOLTÁN Az alma virágzása idején, főleg nedves, csapadékos meleg időben terjed az almatermésűek tűzelha- lásos betegsége. Jelenleg még nincs ellene hatékony permetszer. Minden, e karantén betegségre utaló tünetet jelenteni kell a járási növény-egészségügyi hatóságnak azonosítás, illetve a terjedés megakadályozása végett. Az alma gazdaságilag legveszélyesebb gombabetegsége a vara- sodás. Ennek fertőzöttségi mértéke, veszélyessége alapvetően meghatározza az egész évi növényvédelmi munkát. A fertőzés már az elmúl héten megindult, bár ennek tüneteit még nem látjuk, mivel a gomba megjelenésének lappangási ideje 2-3 hét. Csak a május végén megjelenő barnás fekete bársonyos foltok láttán döbbenünk rá, hogy nem volt megfelelő a tavaszi védekezés. S ami a legrosszabb, a varaso- dás nemcsak a leveleket, de a most elvirágzott kis gyümölcsöket is fertőzi, és ezt a fertőzést a gyümölcs egész évben magán viseli. Még a virágzás alatt, de a sziromhullást követően haladéktalanul használjunk a varasodás és monília ellen ható, méh és beporzó rovarokat kímélő gombaölő szereket: pl. Merpan 80 WDG gyökerén áttelelt vértetű lárvái előjönnek és letelepednek a fa ágain. Esetenként károkat okoz a sodrómoly tavaszi nemzedéke és rendszeresen károsít az almailonca hernyója is. A komáromi növényvédelmi állomás dolgozói tavaly tapasztalták először, hogy a levélaknázómolyok csúcsrajzása az alma teljes virágzásában csúcsosodott ki, és április utolsó hetében a bajcsi, csicsói, karvai ültetvényekben kihelyezett feromon csapdákban megjelentek az almamoly első nemzedékének a lepkéi. Jelenleg kevés olyan megbízható szer áll rendelkezésünkre, melynek hatásmechanizmusa a felsorolt kártevők ellen egyszerre hatna és hosszú hatástartammal rendelkez(0,2%), Euparen Multi (0,25%). A permetezést összeköthetünk a most betelepedő levéltetvek és a rajzó aknázómolyok és a sodrómolyok elleni védekezéssel Calypso 480 EC (0,02%) készítménnyel. Esős időjárás esetén a permedébe tapadószert is tegyünk. A lisztharmatra érzékeny almafáinkat külön védjük kontakt hatású kénkészítményekkel, pl. Kumulus WG (0,5%), Thiovit (0,3%), Sulika (0,4%), melyek az atkákat is gyérítik. Ott, ahol tavaly erős volt az atkafertőzés, már most használjunk speciális akárkidet: Apollo 50 SC (0,04%), Cascade 5 EC (0,15%), Nissouron 10 WP (0,07%) és Sanmite 20WP (0,1%). A felsorolt készítményeknek hosszú és jó tojásgyérítő hatásuk is van. Körtefáinkat a most kelő füstös- szárnyú körtelevélbolha lárvái ellen fontos védenünk pl. Karate (0,15%) + Rimon 10 EC (0,05%) kombinációval. A permetezést 7 nap után ismételjünk meg. Az őszibaracfákat is most kell védeni a levéltetvek ellen valamint a keleti gyümölcsmolyok lerakott tojásai ellen. Használjunk Calypso 480 EC (0,02%) készítményt. Addig permetezzünk, ne. Azonban, ha kivárva a sziromhullást nem lépünk fel időben, e kártevők tartós károkat okoznak. A másik probléma a méhek jelenléte a virágzó almásban, ezért ilyenkor már csak méhkímélő rovarölő szerrel szabad permetezni. Ezt a feszültséget oldja az új széles hatáshatásfokú Calypso 480 SC rovarölő szer, amely nagy védelmi biztonságot nyújt a levéltetvek a virágzással egybeeső korai támadása ellen. Felszívódó hatása által a tetveket ott is elpusztítja, ahol nem érte őket a permedé. Akkor is elpusztítja a rovart, ha az a permetezett növényből fogyaszt. Nagy előnye, hogy a növényből nem táplálkozó hasznos parazitákat (katicákat, fátyolká- kat, fürkészeket, zengőlegyeket, raamíg a virágzás be nem fejeződik. Az említett készítmény a levéltetvek ellen is hatásos. A levéllika- csosodás és monília ellen használjunk pl. Merpan 80 WDG (0,2%), vagy Delan SC 750 (0,1%) készítményt. A szilvafáinkat is hasonló összetételű permetlével kezeljük a monília és egyéb levélbetegségek ellen (lásd a múlt heti Ker- tészkedőt). A kártevők közül legfontosabb a levéltetvek betelepedésének megakadályozása és a szilvadarázs elleni védelem. A ribizlit és a köszmétét is védjük a levélpirosító ribiszke levéltetű ellen, amely főleg a fiatal hajtásvégeket károsítja. A levélbetegségek közül most fertőz a pszeudopezizás levélfoltosság, amely a ribiszke egyik leggyakoribb betegsége. Használhatjuk a fent említett összetételű permet- szert. A köszmétét a lisztharmat ellen védjük kéntartalmú permet- szerekkel. A tetűk ellen egy egész sor permetszer áll rendelkezésünkre. Közülük a környezetkímélő Aztec és Actraát valamint a Calypsot ajánljuk. gadozó atkákat) megkíméli. Kíméli a méheket, rovarokat ezért kockázat nélkül használható virágzó állományban is. A Calypso 480 SC egyedülálló hatásmechanizmusa megakadályozza a rezisztencia kialakulását, ezért különösen sikeres a használata ott, ahol a hagyományos szerek már kevésbé hatnak. A készítmény 10-14 napig megtartja hatását, utána ha kell, a kezelést megismételhetjük. Kitűnően hat a levélaknázómolyok és az almamolyok lerakott tojásaira és a kikelő lárváira is. A gyümölcsdarazsak és a bimbólikasztó bogarak ellen is megbízható hatást nyújt. Hat a cseresznyelégy és a korai fekete szilvadarázs ellen is. A szőlőben (0,2 1/ha töménységben) a szólőmolyok ellen, az repcében a virágzás alatt károsító fénybogarak és repceormányosok ellen (0,1 liter/ha töménységben) hatásos. Nálunk engedélyezték a burgonyabogár lárvája és az imágója ellen is (0,1 liter/ha adagolásban). Kertészetben (0,03% töménységben) kitűnő hatása van az üvegházi molylepke és a levéltetvek ellen, az uborkában, paradicsomban és a paprikában jól kihasználható az a tulajdonsága, hogy várakozási ideje mindössze 3 napos. Tavaly Marcelházán üzemi kísérletben 3 ha paprikában eredményesen alkalmaztuk a gyapot- tok-bagolyleke hernyója ellen is éppen a rövid várakozási idő végett. A szerző a Központi Mező- gazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP- OOR) komáromi munkatársa A hagymában most veszélyeztetnek az aknázólégy lárvái. Ellene használjuk a Basudin 600 EW és a Diazol 50 EW (0,1%) + tapadószer kombinációt. A már kiültetett korai káposzta- féléket, de még a nevelőházakban levő palántákat is veszélyezteti a káposztalégy. Megfigyeléseink szerint a kártevő már megkezdte rajzását és a tojáslerakást a palánta gyökérnyaki részéhez. Ezekből fehér nyüvek kelnek, amelyeket a szár belsejében már nem tudjuk permettel elpusztítani. Ellene a hagymánál említett szereken kívül használhatunk még Sumithion Super (0,1%) vagy Ultracid 48 WP (0,1%) készítményt. Ajánlatos a permedébe tapadószert is adagolni. A zöldségfélék kiültetésekor használjunk vízmegtartó készítményt, például Agrisorbot. E tulajdonsága kihasználható virágpalánták, szobanövények átültetésekor, a palánták piaci árusításakor, a gyümölcsfák, szőlő, díszbokrok, cseijék fák ültetésekor, tavaszi gyeptelepítéskor. Az ültetőközegbe kevert Agrisorb mérsékli a növényeknél az ültetési sokkot, segíti az illedést, a hajszálgyökerek zavartalan fejlődését, a növény jó begyökerezését. A kezelt balkonnövényeket lényegesen kevesebbet kell öntözni. ANDRÁSSY LÁSZLÓ Gyümölcs Kísérjük figyelemmel a gyümölcsfák koronájának alakulá- sát.Ahol vízhajtást találunk, mindjárt avatkozzunk közbe, vágjuk ki, vagy metsszük vissza. A gyökérsar- jakat, tősaijakat kapával bontsuk ki egészen a tövükig, és a hajtásokat csavarva tépjük ki. A sekélyen gyökerező szamóca - hosszabb száraz időszakban - nagyon meghálálja az öntözést. A vízpótiás elősegíti a virágképződést és a gyümölcsök gyors növekedését, beérését. Megkezdődik a természetes gyümölcshullás. Ez a jelenség a fák önvédelme a túlságosan nagy mértékű terhelés ellen. A cseresznye és a meggyfákat a cseresznyelégy rajzása miatt fokozottabb gonddal kell védeni. A gyümölcs „kukacosodását”, amelyet a kártevő lárvái, a nyüvek idéznek elő, a várakozási idők figyelembevételével végrehajtott, rendszeres permetezéssel meg tudjuk akadályozni. A gyümölcssövények kötözési munkáját műidig permetezés előtt, vagy a használt növényvédő szerek munka-egészségügyi várakozási idejének lejárta után végezzük. Zöldség A fűtött fólia sátorban a folytonos növekedésű paradicsomot vezessük fel a vázszerkezetről függő zsinórokra. Mérsékelten öntözzünk, mert a párás levegő kedvez a kórokozó fertőzésének. Fűtetlen fólia sátorban a paradicsomot az első kötések megjelenéséig csak akkor öntözzük, ha a lombja lankad. Fűteden fólia sátorban a sárgadinnye másodrendű oldalhajtásain 6-7 termésnél többet ne hagyjunk, mert fejletlenek maradnak. Szabadföldön fagyveszély esetén vízporlasztással védjük a paradicsom-palántákat. Védelmet nyújt az is, ha a növényeket néhány napra földdel feltöltjük. A korai burgonyát 20-30 cm-es szárhosszúság esetén másodszor is töltsük fel. Fagyos napokon az egész bokrot takarjuk földdel, s a ÖSSZEFOGLALÓ Tavasszal a gyönyörűen virágzó meggyfáink egyik napról a másikra úgy néznek ki, mintha leforrázták volna. Egyértelmű, hogy ezekről a fákról termést nem remélhetünk, az előbb említett látvány viszont jelzése a kártételnek, és egyben annak is, hogy a meggy monília elleni védekezéssel elkéstünk. Nagyon sokan összekeverik a meggy moníliát a tűzelhalással. Alapvetően két egészen különböző betegségről van szó: az egyik baktériumos betegség és kizárólag az almástermésűeket támadja meg, ez az ervinia, vagy tűzelha- lás. A meggy monília pedig egy nem baktériumos betegség, amely a meggynél szokott a legfeltűnőbb lenni, de az összes többi gyümölcsöt is megtámadja. veszély elmúltával bontsuk ki újra. Száraz időben 25-30 mm-es vízadaggal öntözzünk. Készítsük elő a talajt a görögdinnye-palánták kiültetésére. Vethetjük a csemegekukoricát és a karós, illetve bokorbabot. A gyökérzöldség talaját porhanyítsuk, öntözzük 10-15 mm-es vízadaggal. A hónapos retek ápolása is hasonló, de kevesebb vizet adjunk, és a fejlettebb gumókat szedjük. Vigyázzunk, ne hagyjunk az ágyásokban légylárvákkal fertőzött gumókat, hanem azokat összegyűjtve semmisítsük meg. Céklát még vethetünk nyári fel- használásra. Rendszeresen szedhetjük a rebarbara levélnyeleit. Tövenként 3^4-et szedjünk le csak egyszerre. Dísznövény A gyep ápolása - öntözése, nyírása, gyomtalanítása - állandó feladat. Ha a tavaszi csapadék elegendő, akkor az öntözéssel nem kell sokat vesződnünk. A fiatal, újtelepítésű gyepet azonban az időjárástól függetlenül gyakran öntözzük. Amint a fű 10-15 cm magas, az első nyírása időszerű. De ezt még lehetőleg ne géppel, hanem kézi szerszámmal (sarlóval vagy kaszával) végezzük. A gép kései a fiatal füvet kitéphetik, kerekei pedig a zsenge gyepfelületbe barázdát vágnak. Csak egészséges, a különböző gumórothadást előidéző kórokozóktól mentes dáliagumót ültessünk ki. Egynyári virágpalántáinkat május közepe táján - természetesén hőmérséklettől függően - már kiültethetjük állandó helyükre. Helybevetett növényeinket is öntözzük, gondozzuk. Ha az éjszakai lehűlés még erős, fólia takarással védekezhetünk a hideg kártétele ellen. Nappalra azonban a takarót távolítsuk el. Ha a szobanövények átültetésekor a gyökérzeten rothadást vagy más betegséget észlelünk, távolítsuk el a beteg részeket, rázzuk ki a gyökerek közül a földet és új, friss földbe és edénybe ültessük el. A szerző agrármérnök Alapvető védekezés a permetezés, amit - csakúgy mint a baracknál - a meggynél is réztartalmú szerekkel célszerű elvégezni. A lemosó permetezést kora tavasszal rügypattanáskor egyszer kell elvégezni, de nem általános gyakorlatról van szó. Célszerű lenne egy záró permetezést őszszel is elvégezni, ami a meggy esetében körülbelül augusztus végére esik. Őszibaracknál egy ilyen védekezés kimondottan szeptemberre javasolható, ezt általában el szokták hagyni, pedig nagyon jó befektetés lenne. Ezzel még valójában nem zárul le a monília elleni védekezés, mert például az év során folyamatosan kell gondolni rá, de miután általában más betegségek ellen is védekezünk, így a monília ellen is automatikusan védekezünk i- lyenkor. (Házunk tája) Mivel mit permetezzünk? Növényvédelmi szaktanácsadó az időszerű kerti teendőkről Mikor milyen kártevők ellen védekezzünk Még a virágzás alatt használjunk varasodás ellen ható szereket. Mi a különbség a monília és a tűzelhalás között? Gyakori betegségek
