Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)
2004-04-30 / 100.szám, péntek
10 Kertészkedő ÚJ SZÓ 2004. ÁPRILIS 30. Nemcsak biokertészeknek: Mit mi mellé ültessünk? Riasztó növények Kertészkedés mérgek nélkül: megelőzhető a veszélyes kártevők és betegségek elterjedése kertünkben Talajtakarással védett sorok (Képarchívum) ÚJ SZÓ-TIPP Több olvasónk kérésére az alábbiakban közöljük azt a bioLAPAJÁNLÓ A lap interjút közöl Simon Zsolt agrárminiszterrel, amelyben az uniós esélyeinket és lehetőségeinket, a támogatási formákat taglalja. A zöldségfélék időszerű növényvédelmi teendőit ismerteti, egyúttal részletesen tájékoztat a sárgarépa minőségét alapvetően meghatározó gyökérhibák okairól. A gyógynövények szerződéses termesztéséről és annak pénzügyi vonzatairól szóló összeállítás a nálunk eléggé mellékvágányra jutott ágazat lehetőségeire kívánja felhívni a figyelmet. A konzervuborka termesztéstechnológiájában a tápanyagellátásnak meghatározó szerepe van, az alap- és indító trágyázás mellett a lap felhívja a figyelmet a fejtrágyázás fontosságára is. A növényházi termesztésben az üvegházi molytetű elleni védekezés egyik legfontosabb elekertészek tapasztalatán alapuló táblázatot, amely tételesen taglalja, melyik növényekkel lehet az egyes kártevők ellen védekezni. me a kártevő felismerése, előrejelzése és a megfelelő hatékonyságú védekezés ellene. A lap rendszeres biológiai növényvédelmi rovata erre is megoldást kínál. A szőlőtermesztők számára javaslatokat közöl a fagykárok elleni védekezésre és a fagykárt szenvedett tőkék kezelésére, egyúttal ismerteti a zöldmunka alapvető fogásait. A növényvédelmi rovat a paprika, a burgonya, a gyökérzöldségek és a hüvelyesek egész évi növényvédelmi teendőire ad útmutatást. Figyelmezteti továbbá a termelőket a kukoricabogár várható intenzív támadására, annál is inkább, mivel a veszélyes károkozó már a Bodrogközben is megjelent. A virágtermesztők a kínai hibiszkusz és az egynyá- riak termesztéséhez kapnak tanácsokat. Az állattartók a pulykák háztáji tartásának feltételeivel ismerkedhetnek meg. (sz) Májust tartom az év legszebb hónapjának. Ekkor borul virágba a legtöbb fa és bokor, valamint a kétnyári és évelő növények többsége. Már szedhető a szabad földön termelt hónapos retek, fejes saláta, zöldhagyma és kedvező időjárású években a zöldborsó is. A hónap utolsó harmadában kezdhetjük a szamóca és a korai cseresznye kóstolgatását. KÖTELES GÁBOR A biokertész egyik legfontosabb teendője továbbra is a másként nem hasznosítható szerves anyag összegyűjtése és komposztálása. Ha a gyümölcsösben sok a levágott ág, amit az előző hónapban nem sikerült a dombágy készítésénél felhasználni, végezzük ezt el minél előbb. Javaslom, hogy minden állattartásból származó trágyát felhasználás előtt komposztáljuk, vagy használjuk fel a dombágy készítésénél. Helytelennek tartom azt az elgondolást, hogy a télen mélyalmon tartott házinyulak alól a kitisztított hulladékot - komposztálás nélkül - a gyümölcsfák gyökérzóna feletti részének takarására használjuk fel. Ez ugyanis sok karbamidot és más le nem bomlott anyagot tartalmaz, melyet az esővíz könnyen a gyökerekhez juttat, így „mérgezve” a gyökereket. Ennek következménye egy-két hónap múlva a levéltetvek, egyéb kártevők és kórokozók nagyobb mérvű elszaporodásaként nyilvánul meg. Fordítsunk jelentős figyelmet a szabadföldi termesztésre szánt fagyérzékeny palánták gondozására és jó előkészítésére. Többüket, de a paradicsomot feltétlenül ültessük nagyobb edénybe. Én a paradicsomot általában a hónap elején tejeszacskókba szoktam átültetni, amely könnyű. Ez nem lényegtelen tényező a kiültetés előtti palántaedzés időszakában, mert bizony sokszor megtörténik, hogy a palántákat éjszakára fagymenetes helyre kell cipelni. A fagyveszélyes napok elmúltával a paradicsomot rendszerint május 15-e, a paprikát, uborkát, dinnyét, padlizsánt 25-e után ültetjük ki. A kiültetést ajánlatos gödröcskékbe végezni úgy, hogy az edényke eltávolítása után a növényhez néhány kertészlapátka biokomposztot helyezzünk attól függőén, hogy milyen a növény tápanyagigénye. Az előnevelt palánták kiültetésénél ajánlatos figyelembe venni a növények szimbiózisáról szerzett ismereteinket, és néha egy sorba több féle növényt is ajánlatos ültetni. Például a paradicsom sorokba jó néhány tő káposztafélét ültetni. Azokba a sorokba, amelyekbe főleg káposztaféléket szándékozunk termelni, ajánlatos néhány tő zellert is tenni, mert a két növény közötti kölcsönhatás kedvező, és a zeller illatanyaga megzavarja a káposztalepkéket a petézésben. A sorközökbe vetett spenót egy részét bizonyára nem fogyasztottuk el. Ez a hónap vége felé rendszerint bevénül, szárba szökik. Előzzük ezt meg és a parajt még szárba indulás előtt éles kapával közvetlenül a talajfelszín alatt vágjuk ki. A kivágott paraj - a kaszált fűvel és a ki nem magzott gyomokkal együtt - nagyon jól hasznosítható sorköztakarásra. Ha lehetőségünk van rá, egész nyáron tanácsos gondoskodni a sorközök takarásának állandó pótlásáról. Erre a fűkaszálókon kívül minden szerves hulladék felhasználható. Tapasztalatom szerint a talajból elpárolgó nedvesség és az éjszaka a légkörből lecsapódó harmat következtében ezek az anyagok gyorsabban bomlanak, mint a kompaszthalomban. A hónapos retek, fejes saláta, zöldhagyma felszedése után felszabaduló sorokra minél előbb ültessünk vagy vessünk új növényt. A sárgarépán, petrezselymen, céklán kívül nagyon ajánlatos a téli káposzta, karalábé, kel, brokkoli, de még karfiol is helyrevetéssel termeszthető. Főleg esős időben, ha nem él kertünkben sün, vagy ha nem látogatják olyan nagyobb madarak, mint például a feketerigó, köny- nyen megtörténik, hogy a meztelen csigák túlszaporodnak és kellemetlen meglepetést okoznak a fiatal növények lerágásával. Ebben az esetben jó szolgálatot tehet egy kacsa, amely kertünkbe eresztve először a meztelen csigák után kutat, és amíg talál egyet is, a salátalevélEgy biokert két se kóstolja. Ha nagyon sok a meztelen csiga a kertben, a kacsa kihelyezését többször meg kell ismételni. Ha nem tartunk ilyen állatot, akkor a meztelen csigák gyűjtésének mechanikus módszeréhez kell folyamodnunk. Jól bevált, csak kissé munkaigényes a nedves rongy, deszka, kő, vagy fadarab kihelyezése, amely alatt a csigák ösz- szegyűlnek. Én az összegyűjtött meztelen csigákat a tyúkokkal etetem fel. így táplálékukat jelentős mennyiségű fehérjével egészítem ki. Jónak tartom azt a módszert is, amelyet szomszédom alkalmaz. A késő esti, vagy kora hajnali órákban a veszélyeztetett növényekről legalább a fóliasátorban villanylámpa segítségével összegyűjti az éjjel táplálkozó meztelen csigákat. Ezeket forró vízzel elpusztítja, majd komposztálja. Májusban esedékes a szamócatövek válogatása is. Én az időjárástól függően a válogatást rendszerint a hónap közepe táján végzem úgy, hogy éles kapával közvetlenül a talajfelszín alatt kivágom a meddő, azaz virágot nem hozó tövet úgy, hogy a szomszédos tövek gyökérzetét ne sértsem. Kedvező időjárás esetén a hónap végén el lehet végezni a pozitív válogatást is, amit akkor végzünk, ha a saját fajtákat akaijuk továbbszaporítani. Én a válogatást úgy végzem, hogy a szedéskor a leginkább megfelelő egészséges tövekhez rövid pálcikákat szúrok. Ezek indáiról igyekszem augusztusig ültetőanyagot nevelni. Ha módunk van rá, a növényzettel nem fedett talajrészeket fűkaszálókkal, aprított szalmával takaijuk. Ez javítja a talaj vízzel való gazdálkodását, csökkenti a termésszennyeződést és elkorhadva később a talaj szervesanyag-ellá- tást is. A gyümölcsfák gyökérzónája feletti részt is igyekezzünk minél előbb friss fűkaszálókkal, esetleg aprított szalmával takarni. Figyeljük a fákon fejlődő új hajtásokat. Ha valamelyik csúcsán levéltetű telepet találunk, ezt feltétlenül vágjuk le. Figyeljük meg, hogy vannak-e kertünkben katicabogarak vagy fátyolkák. Ha nem, igyekezzünk minél előbb vegyszerrel nem kezelt rétről vagy legelőről néhány példányt odatelepíteni. Ha kertünkben lisztharmattal fertőzött ágvégeket találunk, ezeket is haladéktalanul távolítsuk el. A fiatal fákon, főleg az őszibarackon megkezdhetjük a hajtásválogatást és a gyümölcsritkítást. A fagyveszély elmúltával borult párás időben helyezzük ki állandó helyükre az erkélyvirágokat. A szerző a szepsi mezőgazda- sági középiskola nyugalmazott szaktanára Hangyák Nem szeretik a levendulát, a gilisztaűző varádicsot és a madársalátát. Hatékony kombináció a rozsa és a levendula. Levéltetvek, A sarkantyúkát, a levendulát és a borsikafűvet kerüvértetvek lik. A sarkantyúka a gyümölcsfákat, a levendula a rózsát, a borsikafő pediq a babot védi. Földibolha Az üröm, borsmenta és a saláta távoLtartja a földibolhákat. A saláta például a káposztát védi. Leqyek A bazsalikomot, a qilisztaűző varádicsot és a diófát kerülik. Káposztalepke Tisztítja a kapor, a zsálya, a rozmaring, a kakukkfű, a borsmenta, a feketeüröm, a paradicsom és a zeller. Ideális kombináció a káposzta paradicsommal, a káposzta zellerrel vagy a káposzta egyéb fűszerekkel. Egerek, pockok A rágcsálók kerülik a fokhagymát, a császárkoronát, a kutyatejet, az ebnyelvfüvet, a somkórót, a napraforgót és a nárciszt. Lisztharmat A fokhagymát és a metélőhagymát vethetjük be ellene. A fokhagymát egyszerűen ültessük a fák alá, a szamóca és a rózsatövek közé. Répalégy A répalégy ki nem állhatja a hagymát, a zsályát és a zsázsát. Ültessünk közülük néhány növényt a répaáqyásba. Fonálférgek A bársonyvirág és a körömvirág a fonálférgek ellensége. Ültethetjük szőnyegként vagy egyszerűen a paradicsom-, bur- qonya- vaqy rózsaáqy szélére. Ribiszke-rozsda Ha ürmöt ültetünk a ribiszkebokor mellé, megakadályozzuk terjedését. Csigák A mustár, a hagyma, a fokhagyma, a zsálya, az izsp, a sarkantyúka vagy a kakukkfű ültetése ugyan nem jelent teljes qarandát, de hasznos lehet. Hagymalégy A hagyma közé ültetett sárgarépa elűzi a hagymalegyeket. Forrás: Biokert Megjelent a Jó Gazda májusi száma Az unió kapujában Valuta MAI VALUTAARFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta _______ Ár folyam EMU - euró Angol font Cseh korona Dán korona Japán jen (100) Kanadai dollár 40,359 Lengyel zloty 1,235 Svéd korona 5,425 30,802 Svájci frank 24,875 USA-dollár 8,421 60,236 Magyar forint (100) 15,936 4,428 Szlovén tollár (100) 16,927 26,105 34,126 VETEL - ELADAS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 39,17-41,47 32,72-35,12 1,21-1,27 14,91-16,91 OTP Bank 39,21-41,26 32,79-34,60 1,21-1,27 15,36-16,54 Postabank 39,26-41,36 32,88-34,64 1,21-1,27 15,34-16,60 Szí. Takarékpénztár 39,27-41,29 32,93-34,66 1,20-1,27 15,24-16,68 Tatra banka 39,26-41,36 32,88-34,64 1,21-1,27 15,34-16,60 UniBanka 39,2041,26 32,84-34,56 1,20-1,27 15,29-15,34 Általános Hitelbank 39,3641,46 32,93-34,69 1,21-1,28 15,13-16,89 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) PIACI ÁRSÉTA sárgarépa Pozsony április 29-én 18-20 Sk/kg Komárom április 28-án 12-16 Sk/kg Rimaszombat április 28-án 19 Sk/kg Zseliz április 28-án 15 Sk/kg Losonc április 29-én 14-18 Sk/kg petrezselyem ggf40 Sk/kg *MHÜ Sk/kg 1ü 35 Sk/kg m 20 Sk/kg 22-28 Sk/kg burgonya (korai) 15-19 (34) Sk/kg 17 Sk/kg 15 Sk/kg X 15 (30) Sk/kg tojás 3,80-4,20 Sk/db 3-3,50 Sk/db 3,50 Sk/db 3Sk/db 2,90-3,00 Sk/db kelkáposzta 35 Sk/kg X 28 Sk/kg X 18 Sk/kg karalábé 10-12 Sk/db 16 Sk/kg 25 Sk/kg X 13-15 Sk/db zeller 40 Sk/kg 28 Sk/kg 35 Sk/kg X 28-32 Sk/kg káposzta 10 Sk/kg 8Sk/kg 10 Sk/kg X 8Sk/kg vöröshagyma 18 Sk/kg 15 Sk/kg 20 Sk/kg 12 Sk/kg 18-28 Sk/kg fokhagyma 50-64 Sk/kg 3Sk/db 55 Sk/kg X 38-39 Sk/kg karfiol 55 Sk/kg X X X 46-48 Sk/fej dióbél 130-140 Sk/kg 120 Sk/kg 120 Sk/kg 80-100 Sk/kg 140 Sk/kg újhagyma 8-12 Sk/csomó 4-5 Sk/csomó 10 Sk/csomó 8 Sk/csomó 9-10 Sk/csomó fejes saláta 10-14 Sk/fej 4-6 Sk/fej 10 Sk/fej 8-10 Sk/fej 8-10 Sk/fej retek 5-15 Sk/csomó 6-8 Sk/csomó 10 Sk/csomó 5-7 Sk/csomó 8-12 Sk/csomó
