Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)
2004-04-24 / 95. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2004. ÁPRILIS 24. Régió 5 Helyzetkép az Érsekújvári járás magyar óvodáiból A többség az anyanyelv alapján választ iskolát Tardoskedd/Udvard. Hány milyen utánpótlást biztosítanak a gyermek látogatja az egyes magyar magyar alapiskoláknak - főként (vagy magyar gyerekeket is nevelő) ezekre a kérdésekre kerestük a vá- óvodákat, milyen utánpótlásra szá- laszt, ezúttal Tardoskedd és Ud- míthatnak ezek az intézmények, és várd óvodáiban. Szeptembertől hatan kedhetnek járni a helyi magyar alapiskolába Tardoskeddi magyar óvoda: A helyi magyar tannyelvű óvoda igazgatónője, Hrabovsky Magdolna lapunknak elmondta, idén 12 gyermeket írattak be intézményükbe, míg tavaly csak négy új gyermek érkezett. A településen nem ez az egyeden óvoda, ezért az idei eredmény nagyon szép. „Szeptembertől hat kislány kezdheti meg tanulmányait a helyi magyar alapiskolában. Jelenleg 18 gyermek látogatja rendszeresen intézményünket” - tájékoztatott az igazgatónő. Ősztől kilenc gyermek jár majd iskolába, közülük hetet sikerült lencsevégre kapnunk Tardoskedd - Szent István Egyházi Óvoda: Az egyházi óvodába 14 magyar gyermeket írattak be, tájékoztatott Böbék Anikó óvónő. Szeptembertől kilenc gyermek jár majd iskolába. A közel öt éve működő egyházi intézményt Matus Csilla igazgatása alatt jelenleg 26 gyermek látogatja. Tardoskedden a szülők tehát nemcsak nyelvi, nemzetiségi alapon választhatnak óvodát gyermeküknek, hanem aszerint is, hogy vallásos nevelésben szeretnék-e részesíttetni őket. Az új, korszerű játszótéren a gyerekek kedvükre hintázhatnak, hancú- rózhatnak. Idén 13 gyermeket írattak az óvodába, éppen annyit, amennyit idén beiskoláztak (Csuport István felvételei) Udvardi magyar óvoda: Az óvodába idén 13 gyermeket írattak be szüleik. Hóka Júlia elmondta, ez éppen annyi érkező gyermeket jelent, mint amennyit idén beiskoláztak. Az igazgatónő szerint az óvoda folyamatos fenntartásához szükséges is, hogy legalább annyi új gyermek érkezzen, mint amennyitől elbúcsúznak. Sajnos, mint ahogy más intézményekben is, az udvardi óvoda mindennapjait is beárnyékolják az állandó anyagi gondok. A helyi magyar alapiskolával közösen évről évre sikeres, a gyermekes családokat megszólító beiratkozási programot szerveznek. Ugyancsak az alapiskolával közösen nyújtanak be pályázatokat, az intézmény jobb működése érdekében, (száz) A Szenei járásban akad iskola, ahová második éve nem írattak be egy elsőst sem Kevés diák, kevés pénz Van, ahová két éve nem írattak be új tanulókat, van, ahol a négy évfolyamos iskolának nincs negyedik évfolyama. Ősztől a Szenei járás legtöbb magyar iskolájában csak néhány elsős lesz. GAÁL LÁSZLÓ Fél Kevesebb jut a tanítói bérekre A teljes szervezettségű helyi alapikolába 129 gyerek jár. Az első osztályban tízen vannak, a jövő tanévre kilenc elsőst írattak be, de Sándor Zoltán igazgatóhelyettes szerint ez a szám még változhat. Az elmúlt három-négy évre visszamenőleg kicsi a beíratott gyerekek száma, tavaly csak hat gyerek volt az első osztályban, ezért azt összevonták az akkori harmadikkal. így az alsó tagozat négy évfolyama jelenleg is három osztályban tanul. A fejkvótarendszer alapján kapott támogatásból az igazgatóhelyettes szerint épphogy ki tudnak jönni, de a tanítói bérekre kevesebb jut, mint tavaly. Ha korábban valaki kiesett, akkor behívtak egy másik tanítót helyettesíteni, idén azonban ilyen esetben ideiglenesen összevonják az osztályokat. Gútor Négy éve indították újra a magyar iskolát Gútoron közös igazgatás alatt működik a szlovák és a magyar alapiskola. A 27 gyerekből tízen járnak magyar iskolába, egyetlen összevont osztályba. Alena Maschkanová igazgatónőtől megtudtuk, hogy az 1-4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű iskolában csak három évfolyam van, mégpedig 2., 3. és 4., ugyanis elsőbe nem írattak be senkit. Jövőre jobb lesz a helyzet, mert magyar képzésre három gyermeket jelentettek be a szülei. Az igazgatónő azt is elmondta, a magyar iskolát négy évvel ezelőtt, a mostani negyedikesekkel indították újra, azelőtt a magyar gyerekek Somorjá- ra jártak. Amióta megnyitották a magyar iskolát, mondhatni minden magyar gyereket ide íratnak. Hegysűr Kultúrház is lesz az iskolaépületben A helyi kisiskolában jelenleg is öt elsős van, és a jövő tanévre is öt gyereket írattak be. A korábbi években a gyereklétszám állandóan ingadozott, volt olyan év, hogy három, de volt úgy, hogy tíz gyereket is beírattak az iskolába - tájékoztatott Ruman István igazgató. Jelenleg összesen 18 gyerek jár a magyar tannyelvű alapiskola két összevont osztályába. A napközi otthonban egyetlen csoport van, ahol közösen foglalkoznak a szlovák és a magyar iskolásokkal. A két alapiskola külön igazgatósággal működik, de közös épületben. A hegysúri iskola 1978 óta körzeti iskolának számít, a szomszédos Egyházfa tanintézményét is ehhez csatolták. Jelenleg hat egyházfai gyerek jár a hegysúri iskolába, és a jövőre beíratottak közül kettő egyházfai. A legközelebbi magyar alapiskola Szencen van, ezért az igazgató úgy véli, a község is ragaszkodni fog a helyi kisiskola megmaradásához. Mivel egyre kevesebb a gyerek, a nagy iskolaépület fenntartása pedig költséges, az önkormányzat azt tervezi, a magyar és a szlovák iskola is egy-egy összevont osztályban, az épület emeleti részében működne, az alsó részt pedig művelődési házként használnák. Rété Három intézmény három épületben Mindössze 13 gyerek jár a helyi magyar tannyelvű kisiskolába, éppen ezért egyetlen összevont osztályban tanul mind a négy évfolyam. Az elsősök ketten vannak, és jövőre is ugyanekkora létszámra számítanak - tájékoztatott Schultz István igazgató. A 13 tanuló közül 12-en járnak napközibe. Hogy az új fejkvótarendszer pontosan milyen hatással lesz az iskolára, nem tudni, de kézenfekvő, hogy kevés lesz a pénz. A legnagyobb probléma az, hogy a falu három oktatási intézménye (a magyar és a szlovák iskola, valamint a közös óvoda) három külön épületben működik, és hiába szeretnék legalább a két iskolát egy tető alá összevonni, az épületek adottságai ezt nem teszik lehetővé. A hozzáépítést az anyagi helyzet nem engedi. Éberhard Nincs negyedik évfolyam A helyi kisiskolába a jövő tanévre három elsőst írattak be, és annak ellenére, hogy idén egy negyedikes sem hagyja el az iskolát (ugyanis nincs negyedik évfolyam), így is csak tizenegyre nő a tanulók összlétszáma. Racko Éva igazgatónőtől megtudtuk, azért nincs negyedik osztály, mert annak idején egyetlen gyermeket sem írattak be ebbe az évfolyamba. Egyetlen olyan korú magyar gyerek volt, aki ezen magyar tan- intézménybe kerülhetett volna, de az ő szülei inkább egy év halasztást kértek, hogy az apróság ne legyen egyedül az évfolyamban. Nem lett volna egymaga, hiszen az összes gyerek egyetlen összevont osztályban tanul. A faluban két iskola - magyar és szlovák nyelvű - működik külön igazgatás alatt és külön épületben, de az önkormányzat tervezi: külön igazgatással, de egy fedél alá vonja össze azokat. Magyarbél Második éve nincs beíratott gyerek A Szenei járás kisiskolái közül talán éppen a magyarbéli kisiskolát fenyegeti leginkább a felszámolás veszélye. Ennek az az oka, hogy az iskolában sem a mostani, sem a jővő tanévre nem írattak be egyetlen elsőst sem. Danczi Anikó igazgatónőtől megtudtuk, az iskolába összesen kilenc tanuló jár; a 2., a 3. és a 4. évfolyamba is egyformán 3-3 gyerek. Miután idén elmegy a három negyedikes, jövőre csak hat tanuló maradna az egész iskolában. Az igazgatónő mindezek okát abban Iája, hogy a faluban hosszú ideig nem működött magyar alapiskola, egy nemzedék a helyi szlovák tanintézményt látogatott, és most már ők is szlovák iskolába adják a gyerekeiket. Az óvodában most is van húszegynéhány gyerek, köztük magyar ajkúak is, mégsem írattak be senkit a magyar alma materbe. Zonctorony Ősztől két magyar elsősre számítanak Az összevont igazgatású helyi kisiskolában két magyar és egy szlovák összevont osztály működik, összesen harminc tanulóval. Ebből 16 gyerek tanul a magyar, 14 pedig a szlovák iskolában - tájékoztatott Lengyel Gábor igazgató. A magyar iskolában jelenleg három elsős tanul, jövőre kettőt írattak be. Ez az előző évekhez képest csökkenést jelent. A mostani negyedikesek ketten maradnak ki az iskolából, úgyhogy az összlét- szám nem csökken, de jövőre már a magyar iskolában is csak egy összevont osztály lesz. Ilyen létszámmal ugyanis nem engedélyezik tovább két osztály működtetését. A napközi otthon most 15 körüli létszámmal működik. Az igazgató reméli, jövőre is legalább 15 gyereket íratnak be, ennyi kell ahhoz, hogy működhessen a napközi otthon. RENDŐRSÉGI NAPLÓ Újabb bombariadó Csilizradványon Csilizradvány. „Már várjuk, hogy mikor fog újra telefonálni a bombariadós - mondta tegnap lapunknak Horváth Ferenc, a helyi alapiskola igazgatóhelyettese. A héten ugyanis hétfőn és szerda délután is megtelt az iskola robbanószert kereső rendőrökkel és rendőrkutyákkal. A riogató egy ekecsi telefonfülkéből hívta a rendőrséget, és fenyegetésen kívül el is csevegett a rendőrökkel. Elmesélte, ő nem gyerek, hanem egy huszonöt éves felnőtt, és azért rejtette a bombát a lányvécébe, hogy a gyerekeknek másnap ne kelljen iskolába menniük. A kagylót csak akkor tette le, mikor a nevét kérdezték. Bombát egyszer sem találtak, a vizsgálatok után folytatódott a tanítás. „Az ügyben elkezdték a nyomozást, az elkövető egytől öt évig terjedő szabadságvesztésre ítélhető. Ha nem töltötte be a 18. életévét, az esetleges ítélet pénzbírsággal kiváltható - tudtuk meg Robert Miklovic alezredestől, a dunaszerdahelyi rendőrkapitányság igazgatóhelyettesétől, (jóm) Gázpalackok robbanhattak fel Zonctorony. Gázpalackok használata okozhatta azt a robbanást, amely csütörtökön következett be a szenei járásbeli településen. A palackokat a ház alatti garázsban tárolták. A kialakult tűz következtében egy fiatalember égési sérüléseket szenvedett, és egy másik, a házhoz éppen közel álló fiatal is megsérült. A házon keletkezett kár körülbelül húszezer korona. Az ügyben nyomozás indult - közölte Silvia Miháliková pozsonyi kerületi rendőrségi szóvivő, (ú) Saját öccsét zsarolta a férfi Ógyalla. Ötvenéves öccsét próbálta meg zsarolni csütörtökön délután egy 52 éves helybeli férfi. Tízezer koronát követelt tőle, amiért az korábban felgyújtotta fészerét. Az ágyon fekvő férfit villával karon szúrta, majd kétszáz koronát vett el tőle, és elmenekült a helyszínről. A zsarolással vádolt férfi szabadlábon védekezhet, és akár 3 év szabadság- vesztésre is ítélhető - tájékoztatott Renáta Cuháková, nyitrai kerületi rendőrségi szóvivő helyettese, (vkm) Komárom Martin Fronctól még nem kapott konkrét összegre vonatkozó ígéretet az iskolabezárási ügyben Egyelőre az eredeti határozat marad érvényben V. KRASZNICA MELITTA Komárom. Nem szerepelt a tegnapi rendkívüli testületi ülés napirendjén a város hatáskörébe tartozó két alapiskola tervezett bezárásának újratárgyalása. Az ok: Martin Frone oktatási miniszter a Bastrnák Tibor polgármesternek tett múlt hét pénteki ígérete ellenére nem jelezte a testületnek, mekkora többlettámogatást kaphat Komárom a városi hatáskörbe tartozó oktatási intézmények finanszírozására. „A testületi ülés megkezdése előtt alig másfél órával kaptunk egy faxot a miniszter úrtól, amely csupán általános megfogalmazásokat tartalmaz - nyilatkozta lapunknak Bastrnák. - Az áll benne, hogy az egyeztető tárgyalások keretében indokolt esetben a minisztériumnak lehetősége van a tartalékalapból pénzt megítélni a fenntartó részére. A levél további részében az áll, hogy városunk esetében erre lehetőség lesz az egyeztető tárgyalások lezárását követően.” A polgármester szerint mihelyt konkrét összeget tartalmazó értesítést kapnak a minisztertől, azonnal rendkívüli ülést hív össze, és tárgyalni fognak az ügyről. Ennek ellenére Stefan Zábojník képviselő programmódosítást javasolt, arra kérve a testületet, hogy a miniszteri levél ismeretében vonja vissza április 7- i, a két iskola bezárására vonatkozó határozatát. A testület többsége elvetette ezt a módosító javaslatot, tehát egyelőre marad az eredeti, a két iskola bezárását jóváhagyó határozat. A rendkívüli ülés összehívására elsősorban a zárszámadás megvitatása és elfogadása miatt volt szükség. Enélkül ugyanis a város nem kezdheti meg a pályázati pénzek felhasználását. A zárszámadás elkészítése viszont a leltárban tapasztalt hiányosságok miatt húzódott mostanáig. „A 2002. évi leltárt még az előző városvezetés készítette, és a 2003. évi leltár készítésekor számos pontatlanságra derült fény” - mondta a polgármester. A zárszámadás alapján a bevételeket 102,17 százalékra, a kiadásokat 92,55 százalékra teljesítette a város.
