Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)
2004-04-24 / 95. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. ÁPRILIS 24. RÖVIDEN Horogkereszt és vörös csillag Budapest. A rendőrség önkényuralmi jelképek használata miatt indított eljárást két férfi ellen, akik a fővárosban horogkeresztet és vörös csillagot ábrázoló, valamint EU- ellenes plakátokat ragasztottak ki. A 21 és a 45 éves férfi éjszaka helyezte ki a plakátokat. A VII. kerületi rendőrkapitányság kihallgatta, majd elengedte őket. A plakátokon két kézfogás látható, az egyik horogkereszttel, a másik vörös csillaggal jelzett. A harmadik, csak egy kézfogásra nyújtott kézen az uniós zászló látható, alatta következő felirattal: Lehet NEMET is mondani! A plakátokon a Szabad Magyarországért Mozgalom felirat is olvasható. A Szabadságharcosok nevű szervezet azt állítja, hogy ezer nagyméretű plakátot ragasztottak ki Budapesten. (MTI) Bírálta az albán vezetőket Belgrád. Tétlensége és közönyössége miatt bírálta a koszovói albán vezetést Jaap de Hoop Scheffer NATO-fő- titkár. Pristinai látogatásán azt is a koszovói elöljárók szemére vetette, hogy hajlandóságot sem mutatnak a felelősség felvállalására a tartományon végigsöpört erőszakért. Scheffer 26 NATO-nagykövet kíséretében járt Koszovóban, tárgyalt a tartományi ENSZ- igazgatás és a békefenntartó haderő (KFOR) elöljáróival, illetve a koszovói albán és szerb politikai vezetőkkel. Utoljára közvetlenül a márciusi erőszakhullám után volt Koszovóban, s most azt kifogásolta, hogy azóta semmi sem történt a károk helyrehozatala érdekében. (MTI) Scheffer: „Az albán politikai vezetésnek kell vállalnia a felelősséget” (Képarchívum) Karabah ismét terítéken Jereván/Baku. Engedményekre szólította fel Örmény- országot és Azerbajdzsánt a német külügyminiszter a két szomszédos ország közti feszültség forrását képező Karabah kérdésében. Joschka Fischer a Robert Kocsaiján örmény államfővel való találkozója után mondta ezt. Reményét fejezte ki, hogy az örményországi ellenzék tiltakozása miatti belpolitikai feszültségek is békés úton rendeződnek. (MTI) Szakértők magas részvételi arányra számítanak az osztrák elnökválasztáson - a női voksok dönthetnek Szoros lesz a küzdelem Bécs. Hetven és nyolcvan százalék közötti részvételi arányra számítanak a közvélemény-kutatók a holnapi osztrák elnökválasztáson. Csak két politikus: Benita Ferrero- Waldner külügyminiszter, a kormánykoalíció vezető erejét jelentő néppárt (ÖVP) és Heinz Fischer parlamenti alelnök, a legerősebb ellenzéki erőnek számító szociáldemokraták (SPÖ) jelöltje verseng az elnöki megbízatás elnyeréséért. A szavazás egyben a kormány és az ellenzék közötti megmérettetés is lesz. Az ellenzék már hosszabb ideje népszerűbb a kormánykoalíció pártjainál. A kampányfinisben minden felmérés Fischer néhány százalékos előnyét mutatta ki. Az előrejelzést nehezíti: az utóbbi hetekben Ferrero-Waldner növelni tudta támogatói táborát. Megválasztását főleg a nők támogatják: arányuk több mint 52 százalékos a választásra jogosultak között. (MTI) Benita Ferrero-Waldner és Heinz Fischer plakátháborúja a bécsi utcán Marad a megosztottság? Népszavazás Cipruson Nicosia. A mai népszavazás előtti utolsó órákat kihasználva, mintegy 50 ezer ciprusi török és görög vonult fel Nicosiában csütörtök este, hogy kifejezze támogatását a két nemzetiség között harminc éve megosztott sziget újraegyesítését célzó tervhez. A demonstrálok a Kofi Annan ENSZ-főtitkár nevéhez fűződő terv elfogadására buzdítottak. A szigeten több helyütt kisebb tüntetéseket is tartottak, ezek egy részét a terv elvetése, a népszavazási „nem” érdekében szervezték. A görögök, illetve a törökök párhuzamos referendumon vesznek ma részt. Ha bármely fél elveti az Annan-tervet, a jövő hét végi uniós csatlakozás a gyakorlatban csak a görög szigetrészre terjed ki. A nemzetközileg elszigetelt és szegényebb törökség részéről a szigetet föderatív jellegűvé alakító terv elfogadása, görög oldalról viszont az elvetése várható. (MTI) A V4-ek területfejlesztési minisztereinek találkozója Közös érdekérvényesítés Zapatero spanyol kormányfő felfedte az iraki csapatkivonás mozgatórugóit Kilencmillió a túszokért Róma/Madrid/Bagdad/ London. Gazdát cseréltek, egy politizáltabb iraki csoport kezébe kerültek a húsvétkor Irakban elrabolt olasz túszok. A kért kilencmillió eurós váltságdíjat az olasz sajtó szerint már ki is fizették értük. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Titkosszolgálati forrásokra hivatkozva számoltak be arról az olasz lapok, hogy a húsvétkor elrabolt három olasz, amerikai alkalmazásban álló biztonsági emberért - negyedik társukat április 14-én kivégezték a terroristák - megadták azt, amit a túszejtők akartak, vagyis fejenként 3 millió eurót. Az olasz hatóságok azonban változatlanul tagadják, hogy bármiféle váltságdíjat fizettek volna vagy fizetnének. A túszok sorsa most attól függ, hogy a megkötött alkuból mennyi teljesül. Az olasz titkosszolgálat mindenesetre állítja, hogy mindhárman életben vannak. Spanyolország azután döntött katonáinak hazahívásáról, hogy világossá vált számára: az USA nem hajlandó átengedni a parancsnokságot az Irakba vezényelt amerikai csapatok fölött, és nincs lehetőség arra, hogy az ENSZ a közeljövőben átvegye a megszállt ország politikai és katonai ellenőrzését. A madridi döntés mozgatórugóit Jósé Luis Rodriguez Zapatero, a tisztségébe múlt héten beiktatott új spanyol miniszterelnök fedte fel az El Mundónak. Elmondta: egy magas rangú amerikai tisztségviselő - amolyan költői kérdésként - fölvetette Jósé Bono spanyol védelmi miniszternek: el tudná-e képzelni, hogy az Irakba vezényelt 130 ezer amerikai katonát ne amerikai tábornok irányítsa? Zapatero hangsúlyozta: a csapatkivonás nem jelenti azt, hogy megingott volna - a márciusban 191 halálos áldozatot követelő terrortámadások célpontjává vált - Spanyolország eltökéltsége a terrorizmus elleni harc iránt, illetve hogy Madrid kihátrálna nemzetközi kötelezettségei mögül. Jelenleg is háromezer spanyol békefenntartó katona teljesít szolgálatot a vüág különböző országaiban, köztük Afganisztánban, s Madrid segítene az izraeli-palesztin konfliktus rendezésében is. Összesen 271 iraki vesztette életét és 793-an sebesültek meg Fallúdzsában, amióta amerikai tengerészgyalogosok április 5-én ostrom alá vették a lázadó iraki települést - közölte Hoddajir Abbász iraki egészségügyi miniszter. „Forrásaink megbízhatóak, mert a kórházak, klinikák és orvosok által közölt adatokon alapulnak, amelyek és akik kötelesek nyüatkozni a halottak, ületve sebesültek számáról.” Ugyanebben az időszakban az ország többi részén 305 volt az iraki halottak és 1261 a sebesültek száma a koalíciós erők és a suták közötti összecsapásokban. A következő 3 hónapban amerikaiak veszik át azokat a feladatokat, amelyekért az Irakból kivonuló spanyol, dominikai és hondurasi katonák voltak felelősek. Janusz Zemke, a lengyel nemzetvédelmi miniszter helyettese elmondta: ebben a 90 napos időszakban az iraki stabilizációs erők körében különféle elemzéseket fognak készíteni, és lehetséges, hogy bizonyos alegységeket átcsoportosítanak az egyes hadosztályokon belül, illetve a hadosztályok között. Ha több katonát vetettek volna be az Irak elleni hadjáratban, az megkönnyítette volna az arab ország pacifikálását - vélekedett Jeremy Greenstock, London volt bagdadi főképviselője, aki Paul Brememek, Irak amerikai kormányzójának helyettese volt március végéig. Szerinte nem volt pontos az az előzetes elemzés, amely a konfliktus után várható helyzetről készült. Azaz készültek helyes elemzések is, amelyek azt vetítették előre, hogy a hadműveletek befejeződésével nem szűnnek meg az erőszakcselekmények a koalíció ellen, de azokat nem használták fel. MTI-HÍR Röjtökmuzsaj. Területfejlesztési munkacsoportot alakítanak a visegrádi országok, hogy érdekeiket az európai uniós csatlakozás után is közösen érvényesíthessék. Magyar kezdeményezésre erről döntöttek a négy ország területfejlesztési miniszterei tegnapi találkozójukon Röjtökmuzsajon. A sajtótájékoztatón Nagy Sándor területfejlesztési politikai államtitkár kijelentette: a Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország által létrehozott szakértői munkacsoport feladata lesz a regionális és a kohéziós politika kérdésköreinek gondozása. A négy miniszter alapvetően egyetért az unió formálódó kohéziós és régiós politikájával. Ez azért is fontos, mert május 10-11-én Brüsszelben az új tagállamok részvételével kerül sor az ezzel kapcsolatos tervek véglegesítésére. Az EU harmadik kohéziós jelentésével foglalkozó, előreláthatólag másfél éves tárgyalássorozat nyomán dől el, hogy az egyes tagállamok milyen célokra kaphatnak támogatást felzárkózásukhoz. Nagy Sándor hangsúlyozta: a V4-ek üdvözlendőnek tartják a jelentésben foglaltakat és kiindulópontként elfogadhatónak tekintik a maguk számára. Egyetértenek abban, hogy az EU-ban továbbra is a társadalmi-gazdasági kohézió erősítésének kell prioritásnak maradnia, és az e célra fordított források nem csökkenhetnek. Eközben azonban az európai versenyképesség erősítése is alapvető érdek, de szükség van kellő rugalmasságra is, hogy az egyes nemzeti sajátosságok érvényre juthassanak. Irena Herbst, a lengyel gazdasági minisztérium helyettes államtitkára, Gyurovszky László szlovák területfejlesztési és építésügyi miniszter, valamint Pavel Némec cseh területfejlesztési miniszter a sajtótájékoztatón egyetértett abban, hogy a kooperáció révén a V4-ek az unióban hatékonyabban érvényre juttathatják országaik és a régió érdekeit. A most csatlakozó országoknak közösen kell lobbizniuk az európai döntéshozatali fórumokon. Magyarországnak például az az érdeke, hogy a támogatás elérje a GDP 4 százalékos mértékét, de ez ne korlátozzon támogatásokat más fontos területeken. A magyar külügyi tárca nem melegíti fel Nincs Benes-dosszié Vegyi vagy biológiai támadás készült - a ricin hatezerszer mérgezőbb az arzénnál Veszélyben volt a brit parlament MTI-JELENTÉS London. A brit parlament ellen készülő vegyi vagy biológiai támadás tervéről értesítette a képviselőket a brit belső elhárítás (MI5). Erről tegnap számolt be a The Daüy Telegraph. A legnagyobb brit konzervatív napilap értesülése szerint a szolgálat felderítette, hogy a közelebbről meg nem nevezett terrorcsoport lépfene-kórokozókat vagy növényi kivonatokból készített, kivételesen erős mérget, ricint juttatott volna az alsóházi ülésterem légterébe. Ez az értesülés is hozzájárult, hogy a képviselők végül is megszavazták a terem és a látogatói galéria közé 1,3 millió fontos beruházással építendő biztonsági üvegfal költségeit. Tény, csak nagyon csekély, 7 fős többséggel mondtak rá igent, egyrészt többen megkérdőjelezik az üvegfal hatékonyságát, másrészt sokan a demokrácia alapelvével, a választó és képviselője közötti közvetlen kapcsolattal ellentétesnek minősítették a terem elkerítését a látogatóktól. Egy ideiglenes üvegfalat mindazonáltal máris beépítettek az ülésterem és a nyilvános galéria közé a húsvéti parlamenti szünet alatt. Peter Hain, az alsóház vezére közölte: Manningham-Buller, az MI5 vezérigazgatója arról tájékoztatta a honatyákat, ha az al-Kaida terrorcsoport egy sejtjének sikerülne lépfene-kórokozókkal vagy ricinnel telt fiolát az ülésterembe dobnia, a hatóanyag pillanatok alatt szétterjedne az egész légtérben. Londonban már a múlt év elején komoly terrorpánikot okozott, amikor egy lakásban a Scotland Yard teljesen kiépített ricinelőállító laboratóriumra bukkant. Szakértők szerint a ricin hatezerszer mérgezőbb az arzénnál. Nagy-Britan- niában hónapok óta a második legmagasabb fokú terrorkészültség van érvényben. Elhárítási szakértők elkerülhetetlennek tartják valamilyen terrortámadás megkísérlését brit célpontok ellen; ennek legvalószínűbb formája szerintük az öngyilkos merénylet. NOL-JELENTÉS Budapest. A magyar diplomácia nem porolhatta le a Benes- dossziét, mert az nem is létezik. Hamis színben tünteti fel a valóságot mindenki, aki szerint Magyar- ország az uniós csatlakozást arra használja, hogy olyan kérdéseket melegítsen fel, amelyek mérgezhetik a kétoldalú viszonyt - mondta a Népszabadságnak Bársony András. A külügyi államtitkár a lapban megjelent, a „Külügy leporolja a Benes-dossziét” című írásra reagált, amelyben a pozsonyi Pravda Bársony Andrással készült interjúját ismertették. Az államtitkár elmondta: a szlovák lap egy, a magyar parlamentben elhangzott képviselői interpellációra adott válasza után kereste meg, s szavait hitelesen interpretálta. A képviselői felvetés egyébként arra vonatkozott, hogy a magyar parlament alkotmányos mulasztást követ el, mivel a kárpótlási törvények között mind a mai napig nem rendezte a Benes-dekrétumok következtében lakosságcserével Magyar- országra áttelepített és vagyonukat vesztett emberek kárpótlását. A jogszabály valóban késik, pilla- natnyilag tárcaközi egyeztetés folyik a kérdésben, de az Országgyűlés az alkotmánybíróság által meghatározott június 30-i időpontig nyilván meghozza a döntését. A Benes-dekrétumok politikai aspektusával kapcsolatban Bársony kifejtette: az EU jogrendje és filozófiája nem ismeri el egyes népek kollektív bűnösségét. Ebben az értelemben nem kompatíbilisak az uniós joggal, de Magyarország ezeket a kérdéseket kétoldalú alapon nem kívánja felvetni. Május 1- jétől ez a kérdés a Brüsszeli Bizottság és az adott országok között merülhet csak fel. (Reuters-felvétel)
