Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)

2004-04-24 / 95. szám, szombat

4 RÉGIÓ ÚJ SZÓ 2004. ÁPRILIS 24. RENDŐRSÉGI NAPLÓ A védősisakja mentette meg Rudna. Súlyos balesetet szenvedett egy erdőmunkás, amikor rádőlt egy fa. A helyi illetőségű, 34 éves férfi életét a védősisak menthette meg, amelyen a fatörzs elcsúszott a dereka felé. Az ütéstől azonban megsérült a férfi ge­rince, és a munkást sürgősen a kassai kórházba kellett szál­lítani. Mivel a segítségére ér­kező helikopternek az erdő­ben nem volt helye leszállás­ra, a munkásoknak több fát is ki kellett vágniuk, hogy he­lyet készítsenek a gépnek. A férfit a kassai egyetemi kór­házba szállították, ahol a röntgenfelvételekből kide­rült: a páciens első derékcsi­golyája törött el. (kov) Fémlemezeket loptak a kőzúzóból Szalóc. Április 8. és 13. kö­zött betörtek a helyi kőfejtő­be, ahonnan 16 darab fémle­mezt loptak el a kőzúzó sza­lagról. A tolvajok egy kassai cégnek 16 ezer korona kárt okoztak. A rendőrség két szalóci férfit gyanúsít, akik a lopott fémet a vasgyűjtésbe vitték. Tettükért akár két év szabadságvesztésre is ítélhe­tik őket. (kov) Felakasztotta magát a kábelre Csetnek. Az utóbbi néhány nap leforgása alatt ketten tűn­tek el a településen. Egy 64 éves férfit sikerült élve megta­lálni, egy 29 esztendős mér­nök, a helyi munkaügyi hiva­tal alkalmazottja azonban a lakása közelében, egy vasúti híd melletti gazos, kevésbé forgalmas helyen egy hosszabbítókábelre akasztot­ta fel magát. A holttestet egy kutyáját sétáltató helybéli la­kos találta meg. A rendőrség szerint nem ismert az öngyil­kosság oka, a férfi búcsúleve­let sem hagyott, (kov) Ellopták a biciklijét Kassa. Csütörtök délután ismeretlen fiatal megtáma­dott egy kisfiút és ellopta an­nak kerékpárját. A fiú éppen az utcán kerekezett el két fia­tal mellett, amikor az egyik lelökte őt, majd elhajtott a bi­ciklijével. Az anyagi kár nyolcezer korona. A rendőr­ség lopás miatt indított eljá­rást az ügyben. (TASR) Csáky: az EU számára Kassa és térsége lehet a kapu Ukrajna és Oroszország felé Felzárkóztatni keletet! Kassa. „Egy nappal Szlová­kia EU-csatlakozása előtt” címmel tegnap Kassán sze­mináriumot rendezett a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara. SZASZÁK GYÖRGY A rendezvényen Eric van den Linden, az Európai Bizottság szlo­vákiai nagykövete, Azelio Fulmini, az Európai Parlament igazgatója, Martin Bolldorf, Ausztria szlováki­ai nagykövete és Csáky Pál minisz­terelnök-helyettes is részt vett. A szeminárium sajtóértekezle­tén elhangzott: a kelet-szlovákiai régió képviselőit aggasztja, hogy a felkészülési időszakban a kor­mány csak Pozsonyt és környékét részesítette előnyben, míg a keleti régió felzárkóztatásáért keveset tett. Zdenko Trebufa, Kassa főpol­gármestere elmondta, az ország legjobban előkészített ipari parkja Kenyhecen van, a másik pedig szintén Kassa közelében, Peresen lehetett volna, de a kormány iga­zából egyik beruházási elképze­lést sem támogatta eléggé. A Kas­sát Miskolccal összekötő gyorsfor­galmi út megépítése kapcsán Trebula szerint a kormánykörök­ből olyan meghökkentő vélemé­nyek is megjelentek, melyek sze­rint az út megépítésével Kelet- Szlovákia déli részét lényegében Magyarországnak adják oda. Kas­sa főpolgármestere „szellemi rok­kantaknak” nevezte e nézetek megfogalmazóit és terjesztőit. Csáky Pál is úgy véli, Kelet­Szlovákia fejlesztésére nagyobb figyelmet kellene fordítani. Leszö­gezte, a kormánynak is ez a szán­déka, hiszen már kinyilvánította, hogy a Kassai, az Eperjesi és Besz­tercebányai kerület elsőbbséget élvez. Ennek többek közt abban is meg kell nyilvánulnia, hogy 2006- ig az Európai Unió strukturális és kohéziós alapjából Szlovákia ren­delkezésére álló mintegy 2,5 mil­liárd eurónak a 70 százaléka ezekbe a régiókba kerüljön. Csáky Pál kiemelte Kassa és Kelet-Szlo- vákia nagyon jó geopolitikai fek­vését, utalva arra, hogy az Euró­pai Unió számára e régióban lehet majd az egyik legfontosabb kapu Ukrajna és Oroszország felé. A miniszterelnök-helyettes eme fel­vetését Eric van den Linden, Azelio Fulmini is megerősítette. A nagy munkanélküliséggel küszködő Nagytárkányban 10-15 új állás jöhet létre Az egykori sóhivatal szállodává, a volt dohányraktár múzeummá alakulhat LECZO ZOLTÁN Nagytárkány. A Tisza-parti te­lepülésen hatvan férőhelyes szál­loda, étterem és múzeum kialakí­tását tervezik a volt sóhivatal terü­letén. Ezekben az épületekben ko­rábban dohányfelvásárló üzem és baromfifarm is működött. Kopasz József, a község polgár- mestere elmondta, az épület- együttes a kilencvenes években néhányszor gazdát cserélt. A koplexumot néhány éve egy nagykaposi vállalkozó vásárolta meg. Fuksz Sándor, a jelenlegi tu­lajdonos lapunkat úgy tájékoztat­ta, hogy az egykori sóhivatal épü­letét hatvan férőhelyes szállodává és étteremmé szeretné átalakíttat­ni. A szomszédos raktárépületben kézművesműhelyeket rendezne be, és a községgel karöltve hely- történeti kiállításokat bemutató múzeum kialakítását is tervezi. A harmadik, eddig kihasználatlan épületében elképzelései szerint gombatermesztés folyhatna. A nagytárkányi tervek megvalósítá­sára pályázat útján, az Európai Unió strukturális alapjaiból pró­bálnak meg anyagi támogatást szerezni. A komplexumban a fel­újítási munkálatok nemrégiben kezdődtek el, s valószínűleg a jövő év első felében fejeződnek majd be. Ha a vállakozó elképzelései va­lóra válnak, Nagytárkányban - ahol az állástalanok aránya meg­haladja a 40 százalékot - új mun­kahelyek is létesülnek. A szálloda, az étterem, a múzeum és a gomba­termesztő üzem működtetésével a beruházó 10-15 embernek biztosí­tana munkát. A felújítási munkálatok jövőre fejeződnek be. Kis képünkön Kopasz József pogármester (Szabó Bernadett felvétele) A dokumentum révén a város kiszámíthatóvá válik leendő partnerei, támogatói és beruházói számára is Hamarosan elkészül Tornaija stratégiai terve PUSKO GABOR Tornaija. Hamarosan a város stratégiai tervéhez szükséges min­den adatot összesít a helyi önkor­mányzat - tudtuk meg Mag Ró­berttól, az építészeti szakosztály vezetőjétől. Tornaiján tavaly döntöttek úgy, hogy elkészítik a világos jövőkép megrajzolásához, a város fejlődé­séhez és a sikeres pályázáshoz el- engedheteden dokumentumot. Az egyes részmunkák különféle külső okok miatt a tervezettnél lassab­ban, de haladnak. A képviselők és a hivatal vezető munkatársai a fel­adat elvégzéséhez partnerre talál­tak a somorjai székhelyű Fórum Regionális Fejlesztési Központ munkatársaiban, akik nagy ta­pasztalatokkal rendelkeznek a ré­giófejlesztés terén, hasonló mun­kálatokban más települések és kis­térségi társulások esetében is részt vettek. Tornaiján a többlépcsős tervezés első szakaszában a helyi vállalko­zók észrevételeit, javaslatait össze­gezték a program vezetői. Tekin­tettel arra, hogy a térségben belát­ható időn belül nem várható jelen­tős iparfejlesztés vagy beruházás, a helyi kisvállalkozóknak nagyon fontos szerep jut a magas munka- nélküliséggel sújtott térségben. Ezért az ő javaslataik kiemelt he­lyet kapnak a végleges tervben. A tervezés következő szakaszában az előző hónapokban összegyűjtött adatok értékelése fog következni, majd a helyi lakosság további cso­portjainak bevonásával, javaslata­ik, véleményeik összegzésével jut­hatnak el a stratégiai terv készítői arra a pontra, amikor - már a kellő információk birtokában - megfo­galmazható az optimális jövőkép. A helyi közösségeket érintő tervek elkészítésébe, megfogalmazásába nagyon fontos bevonni a helyi la­kosságot is, már csak azért is, mert a fejlesztések, változások minden itt élő polgárt érintenek, másrészt a lakosság - mivel a polgárok ja­vaslatai is bekerülnek a stratégiai tervbe - elfogadja, magáénak érzi az elképzeléseket. „Úgy vélem, a végleges tervvel világos jövőképet tudunk városunk polgárai elé tár­ni, és egy olyan dokumentumot felmutatva, amely összegzi telepü­lésünk gyenge pontjait, de kitörési lehetőségeit is, Tornaija kiszámít­hatóvá válik leendő partnereink, támogatóink és beruházóink szá­mára is” - mondta a szakosztály vezetője. Magas a munkanélküliségi arány, kevés az óvodás A tornaijai óvodák is pénzhiánnyal küzdenek Tornaija. A Sajó menti város­ban jelenleg öt óvoda működik, az intézményeket látogató gyerekek száma ebben az iskolai évben 230 körül mozog. Az előző évhez vi­szonyítva a gyerekek létszámában nem történt változás, s a jelenlegi állás szerint ugyanennyi gyermek várható a következő iskolai évben is. A városban három, Királyi és Sajószárnya városrészekben pedig egy-egy intézmény üzemel. Mint mindenhol, Tornaiján is pénzhi­ánnyal küszködnek az intézmé­nyek. A vezetők és az alkalmazot­tak úgy vélik, ha a térségben nem lenne ilyen magas a munkanélkü­liség, még több gyermek járna óvodába. Egyrészt azért, mert a szülők ki tudnák fizetni az ezzel járó költségeket, másrészt a mun­kába járóknak megoldást jelente­nének az óvodák a gyermekek el­helyezésére. Nyolc gyereket magyar, ötöt szlovák tanítási nyelvű iskolába írattak Dr. Török János utcai óvoda: Az intézmény az egykori Ozeta ru­hagyár üzemi óvodájaként kezdett működni, mára a városhoz tarto­zik, ám az épület magántulajdon­ban van. A hivatalosan szlovák tan­nyelvű intézményben két csoport­ban 36 gyermek van elhelyezve, 21 a nagy- és 15 a kiscsoportban. Kö­zülük szeptemberben tizenhármán mennek iskolába, nyolc gyermeket magyar, ötöt pedig szlovák tanítási nyelvű iskolába írattak be. „Az óvo­dai konyhán nemcsak az itteni gye­rekeknek, hanem a sajószámyai óvodának és az ottani iskolának is főznek” - tudtuk meg Balázs Rozá­lia igazgatónőtől. A Skultéty utcai óvoda nagycsoportosai (P. Bodnár Enikő felvételei) Skultéty utcai (egykori Kós- kert) óvoda: Az intézmény üzemi óvodaként kezdett működni, az épületet megvásárolta meg az ön- kormányzat a kassai VSZ-től szim­bolikus összegért. A 67 gyermekkel - akik délelőtt négy, délután három csoportba vannak osztva - hét óvó­nő foglalkozik. Az intézmény szlo­vák oktatási nyelvű, de szlovák és magyar gyerekek vegyesen látogat­ják - az előbbiek 24-en, az utóbbiak 43-an vannak. „A csoportokban életkor és nemzetiség szerint keve­rednek a gyerekek. Tizennégyen magyar, tizennégyen szlovák tan­nyelvű iskolába készülnek” - mondta el az óvoda igazgatója. Az intézményből négy gyerek megy magyar iskolába Iskola utcai óvoda: A hatalmas épület egy részében már évek óta az iskola néhány osztálya - jelenleg a Kazinczy Ferenc Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskoláé - is el van elhe­lyezve. A 79 gyermek három szlo­vák és egy magyar osztályba van besorolva. A szlovák nyelvű csopor­tok közül az egyikbe az 5-6 évesek járnak, ami jelenleg 21 apróságot jelent. A magyar osztályban kettő­től hatéves korig járnak gyerekek. Az intézményből 18 gyerek megy szlovák iskolába, négy pedig ma­gyarba. Az Iskola utcai óvoda igaz­gatója Krokovai Mária, (pusko)

Next

/
Thumbnails
Contents