Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)
2004-04-22 / 93. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2004. ÁPRILIS 22. Iskola utca 13 Megengedhetjük-e gyerekeinknek, hogy ebbe a széthulló világba felvértezetlenül csöppenjenek bele? Értékek találkozása Amennyiben közelebbről vesszük szemügyre a világot, úgy találjuk, szükség van arra, hogy tudatosan neveljük a fiatalokat etikus viselkedésre. A család, a templom, az iskola, mind olyan közeg, ahol olyan értékekkel találkoznak, amelyek gyakran nem férnek meg egymással. új szó-összeállítás A „szabadság”, mint érték jól illusztrálja ezt. A különböző intézmények és a hozzájuk kapcsolódó emberek, akik részt vesznek benne, többféle irányt vehetnek, különböző döntéseket hozhatnak, mivel a világ sokfélesége erre lehetőséget ad. Sőt egy embernek meg is kell próbálnia több irányba mozognia, ahhoz, hogy a különböző elvárásoknak tökéletesen megfeleljen. Megengedhetjük-e gyerekeinek, hogy ebbe a széthulló világba felvértezetlenül csöppenjenek bele a felnőttkor elérésével? Vállalhatjuk-e, hogy csalódjanak az életben, amikor már egyedül kell döntéseket hozniuk? Mert a csalódás be fog következni, hiszen tudjuk, hogy a világban az egyes értékek versenyeznek egymással és nem mindig a ,jó” győz. Ki fog derülni az is, hogy a „nagyok” világa sem olyan egyértelmű, átlátható, megbízható, tiszta, mint amilyennek hitte. Majd megtudja azt is, hogy nincs az értékeknek egy általános kritériuma. Ebből a nézőpontból tehát az következne, hogy igenis szükség van arra, hogy gyermekeinket felkészítsük a cudar világgal való találkozásra. Mutassuk hát meg nekik minél előbb, hogy a világban való eligazodás nem olyan egyszerű, mint azt most gyerekfejjel hiszik. Ellenérvek Az etikaoktatásnak ugyanakkor ellenzői is akadnak, akik általában két fő indokot hoznak fel az erkölcsi nevelés ellenében. Próbáljuk meg tehát bemutatni ezeket az ellenérveket. Először is a Azáltal, hogy felhívjuk a gyerekek figyelmét arra; a világ nem tökéletes, vagyis az értékek állhatnak egymással szemben is, elveszítjük tekintélyünket, hitelességünket (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) gyerekek szempontjából. Számukra a világot a felnőttek teremtik, tekintélyükkel. A megállapodott emberek világa egyértelműnek, tisztának tűnik. Ha azelőtt világosítanánk fel őket a minden- ség összetettségéről, többértelműségéről, erőszakkal befolyásolnánk fejlődésüket. Segíteni abban, hogy a gyermekben összeomoljon a kép a világ egységességéről sok esetben megrázó élmény. Mivel a világ természeténél fogva ellentmondásos, a „Bevezetés az etikába” bevezetést jelent a racionalitásba, bevezetés az idegen világba, ami a valóságot jelenti. Arisztotelész szerint eljön az az idő az ember életében, amikor elérkezik erre a megfelelő pillanat, de amíg az egyénben nincs erre késztetés, addig nem alkalmas. A lényeg tehát, hogy ne erőltessük azt, aminek még nincs itt az ideje. A természet úgyis elvégzi a feladatát előbb, vagy utóbb, de mindenképpen a természetnek megfelelő tempóban. Az etika tanításának bevezetése elleni második fő érv a mai világ széttöredezettségével függ össze. Az etika tanításának bevezetése melletti legnyomósabb érv - vagyis hogy a gyerekek legyenek felkészültek annak a darabokra hullott világnak a befogadására, amely a felnőttek tekintélyén nyugszik - egyben a tárgy bevezetése elleni indok is. Ha bevezetjük a nebulót az etika útvesztőibe, közvetetten éppen a világ szét- esettségébe invitáljuk őket. Más dolog a tekintélyt elméletben vagy gyakorlatban megkérdőjelezni. Egy fiatal iskolázottsága folytán felülkerekedhet a szülein, vagy az öregebbeken a társadalmat illető tények, elméletek tárgybeli tudást illetően. Más a helyzet az igazi értékeket, az erkölcsöt tekintve. Ezen utóbbiak életünkben alapvetők. Értékek között Egy felnőtt, egy tanár, egy pap könnyedén különbséget tesz az értékek között. Amikor a tanítók világa elkezd a gyermek számára töredezetté válni, ő már úgy látja a különböző értékeket, mint képviselőjük közti ellentmondásosságot, így elkezdi megérteni, hogy az ő világuk önkényességen, relativitáson alapul és felébred benne a vágy, hogy kibújjon a „bábból” idő előtt. Ebben az esetben előbb merülne fel a kérdés, mint ahogy annak indoka testet öltene. Azáltal, hogy felhívjuk a gyerekek figyelmét arra, hogy a világ nem tökéletes, vagyis hogy az értékek állhatnak egymással szemben is, elveszítjük tekintélyünket, hitelességünket. Létezik az a „miért”, mely akkor merül fel, mikor a gyerekben ösz- szeomlott a kép a felnőttek világáról; és létezik egy másik, mely éppen oka ennek az összeomlásnak. E két „miért” között óriási a különbség. Az előző esetben a miért és az ésszerű döntéshozatal lassan kitölti a falon keletkezett repedéseket. Itt az okkeresés építőjellegű. A második verzió szerint ugyanez rombolóvá válik. Kötelező lesz a miért, és nem játékból, ahogy azt a gyerekeknél szeretnénk, hanem teljes komolysággal. Ebből alakul ki a szkepticizmus és a cinizmus. Összegezve tehát: a világ széttöredezettségét növeli, ha azt idő előtt megismertetjük a gyerekkel. Az, hogy szándékosan segítséget nyújtsunk az összeomláshoz, és mi magunk okozzuk a széthullást, erkölcsileg támadható, mert cinizmushoz, unalomhoz és elidegenedéshez vezet. Sokkal inkább tűnik morálisnak, ha hagyjuk, hogy a világ magától hulljon darabokra a gyermek szemében. Egy kérdés azonban még mindig megválaszolatlan marad, vagyis hogy mikor érkezik el a megfelelő idő a fiatal életében ahhoz, hogy az etikát valóban gyümölcsözően tanítani lehessen. (jf, rv) A külső szakemberek bevonása a diákok teljesítményének értékelésekor nagyobb tárgyilagosságot jelent Zajlik az érettségi vizsgák főpróbája ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A középiskolában a napokban tartják az új típusú érettségi vizsgák úgynevezett külső, írásbeli részének főpróbáját. A háromnapos vizsga során a diákoknak matematikai, angol és német nyelvi feladatokat kell megoldaniuk. A feladatlapokat külső szakembergárda, az Állami Pedagógiai Intézet munkatársai állították össze. A vizsgaeredmények értékelése szintén az intézet munkatársaira hárul. Az új típusú érettségivizs- ga-rendszer kidolgozói szerint a külső szakembergárda bevonása a vizsgázó diákok teljesítményének értékelésekor nagyobb fokú objektivitást jelent majd. Az érettségi vizsga külső, írásbeli részének főpróbáján született vizsgaeredmények nem befolyásolják majd a hagyományos, szóbeli érettségi vizsga kimenetelét. Áprilisban egyébként mintegy 60 ezer végzős középiskolás ad számot tudásáról a még hagyományos írásbeli érettségi vizsgán. A diákok idén utoljára vesznek részt a régi típusú tudás- és készségszint-felmérésen, a következő tanévben startol ugyanis az új vizsgarendszer. Az ország 920 középiskolájában - az igazgatók döntésének megfelelően - másmás időpontban tartják az írásbeli vizsgát, melyek során szlovák nyelv és irodalomból, illetve a nemzetiségi, így a magyar iskolák esetében a tanítás nyelvéből mérik fel a nebulók tudását. A matematikai osztályt látogató gimnáziumi végzősöknek értelemszerűen matematikából is érettségi vizsgát kell tenniük. Ha a diák valamilyen okokból nem vesz részt az írásbeli vizsgán, az igazgató beleegyezésével egy későbbi időpontban, pótvizsgán is számot adhat tudásáról. Az írásbeli vizsga alkalmával a tanulóknak tulajdonképpen egy fogalmazást kell írniuk az előre meghatározott témák valamelyikéből. A nebuló teljesítményének értékelésekor figyelembe veszik egyebek közt az adott diák stilisztikai és fogalmazási készségét, ugyanakkor szóhasználatát is értékelik, (rv, t) Áprilisban mintegy 60 ezer végzős középiskolás ad számot tudásáról a még hagyományos írásbeli érettségi vizsgán (Képarch ívűm) A szlovák nyelv oktatása a magyar alapiskolákban Tanárok figyelmébe LAPAJÁNLÓ Vajon milyen színvonalú a szlovák nyelv oktatása a magyar tannyelvű iskolákban, melyek a kommunikatív nyelvoktatás alappillérei, miről árulkodik a szakközépiskolák elsőseinek tudásszintje magyar nyelvből és irodalomból? Mindezekre megtudhatják a választ a Katedra legfrissebb, áprilisi számából. A szlovákiai magyar pedagógusok és szülők lapjában ez alkalommal Bettes István vall kedvenc műalkotásáról. A folyóirat Dobogó című rovatában A. Szabó László elmélkedik az iskolai önkormányzatok átalakításának lehetőségeiről, a megváltozott igazgatói szerepkörről. Lacza Tihamér Köbölkúttól Prágáig című írásában hajdani alma matereire emlékezik. Gólya, gólya, gilice címmel folytatódik Gágyor József sorozata művelődéstörténetünk elemeiről népi gyermekjátékainkban és mondókáinkban. A lapban számos egyéb tudósítás mellett beszámoló olvasható a nemrégiben megrendezett Vámbéry Napokról is. Nanszákné Cserfalvi Ilona a roma tanulók nevelésében alkalmazott pedagógiai eljárásokról közöl írást. Ág Tibor Népzenéről kezdőknek és haladóknak című sorozatában az alkalomhoz kötött dallamokkal ismerteti meg az érdeklődőket. Nagy Erzsébet az adatbáziskezelésben elterjedt program, az Excel főbb részeit magyarázza el. „Az óvodák küldetését eleinte kizárólag a szociális gondoskodásban látták. Hamarosan előtérbe került azonban az iskolára, az életre felkészítés gondolata“ - állapítja meg az óvodai nevelés céljáról írt cikkében Szeberényiné Z. Judit. Varga Frigyes az ismeretszerzés folyamatát nagymértékben befolyásoló tanulói aktivitás fontosságát taglalja. Nyelvünk korai emlékeiről közöl számos érdekességet Demján Adalbert Újdonságok régiségekről című rövid tanulmányában. A lapban a felsoroltakon kívül találhatók még könyvismertetők, időszerű pályázati felhívások, kulturális program- ajánlók, információk a Katedra-versenyekkel kapcsolatban, a folyóirat tartalmaz keresztrejtvényt és művelődéstörténeti posztert is. (érvé) Szakközépiskolásaink tudása Lacza Tihamér alma materei A szlovák nyelv a magyar iskolákban Posztersorozat: ||!f ! Várak, kastélyok, kúriák Mit ér a szakember, ha rosszul beszél angolul? A munkaadók panaszai ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Elégtelen a frissen diplomázott pályakezdők idegen nyelvi felkészültsége, állítják a vállalkozói szféra képviselői. Az idegen- nyelv-tudás elégtelen színvonala főként a műszaki egyetemek végzősei körében figyelhető meg. A fiatalok majdani munkaadói úgy látják, jobb eredményeket érnének el az idegennyelv-tanulás során a hallgatók, ha tanulmányaik végéig lenne módjuk a képzés keretében valamely külhoni, az üzletei életben elengedhetetlen külhoni nyel elsajátítására. Peter Mihók, a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara elnöke főként abban látja a nehézségek okozóját, hogy a hazai egyetemek többségükben átlagos képességű szakemberek kinevelését tűzik ki célul, az elitképzést pedig elhanyagolják. A megoldást szerinte a tehetségek felkarolása, az egyénre szabott pedagógiai módszerek alkalmazása jelentené. Juraj Sinay, a Szlovák Rektori Konferencia elnöke úgy látja, műszaki képzésre főként a középiskolák nem színjeles végzősei jelentkeznek, ezért a lemaradás a nyelviekben, (rv, t) ISKOLAI KVÍZ Kedves szülők, pedagógusok, jelenlegi és örök diákok! Olvassák figyelmesen az Iskola utca melléklet cikkeit, és abban az esetben, ha helyesen válaszolnak az általunk feltett kérdésekre, és a megfejtést április 27-ig beküldik, megnyerhetik az ABART Kiadó ajándékát, Borbély Borisz Cipőmben kavics című verseskötetét. borbán borisz START tg, 1. Van tandíj Finnországban? a. van b. nincs 2. Hollandiában mennyi a diákok megélhetési költsége? a. 1000 euró b. 1450-2300 euró c. 1200 euró 3. Mennyi tandíjat fizet az osztrák egyetemi hallgató szemeszterenként? a. 200 eurót b. 363 eurót c. 150 eurót Címünk: Új Szó - Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1. e-mail: iskolautca@ujszo.com Múlt heti Iskolai kvízünk megfejtése: lb, 2a, 3a. Köszönjük, hogy ilyen sokan részt vettek játékunkban. Ezúttal a nagykaposi Peller Szilviának kedvezett a szerencse, az AB-ART Kiadó ajándékát küldjük neki. ISKOLA UTCA A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika, Rácz Vince Levélcím: Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 427, 02/59 233 428 e-mail: iskolautca@ujszo.com
