Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)

2004-04-22 / 93. szám, csütörtök

ISKOLA UTCA 2004. április 22., csütörtök______________________________________________________.___________________________________________2. évfolyam 16. szám DIÁKÉLET AZ EU-BAN Ország Tandíj/év Megélhetési költségek/ 1 hónap Az oktatás nyelve ............................. ............................. Be lgium Van, 400-700 euro 800 euro holland, angol, német, franda * Dama Nincs 5500 Ok (30000 Sk) dán, angol Finnország Nincs 690 euró finn, svéd, angol Franciaország Nincs-700 euró franda Görögország Nincs 750 euró görög Hollandia Van, 1450-2300 euró 700 euró holland, angol Írország Van, 3000-5000 euró 800 euró angol Luxemburg Nincs 620 euró franda, angol Németország Nincs 540-710 euró német Portugália Van, 300-5000 euró 1000 euró portugál Ausztria 363 euró/szemeszter 710 euró német Spanyolország Van, 270-600 200 euró spanyol Svédország Nincs 7000 SEK (32 000 Sk) svéd, angol Olaszország Van, 150-3000 euró 500 euró olasz, angol Nagy-Britannia Van, 1500 font 500-800 font angol CSATLAKOZÓ ORSZÁGOK Ország Tandij/év Megélhetési költségek/ 1 hónap Az oktatás nyelve Ciprus állami egyetemeken nincs, a magánegyetemeken 3500-7000 euró 35 ezerSk görög,angol Csehország Nincs Észtország Van, 2000-3000 euró 5200 Ke 130 euró cseh észt, orosz, angol Litvánia Van, 1300-3900 euró 400 euró litván, angol Lettország Van, 2000-4000 dollár 400 euró lett, angol Magyarország nincs 460 dollár magyar, angol, német Málta van, 1000 maltai líra 700 dollár angol, maitar Lengyelország Nincs 300 euró lengyel, angol Szlovénia Nincs 400 euró szlovén, angol Szlovákia még nincs 5000-7000 Sk szlovák (forrás: SAIA) A mobilozó diákok többet cigarettáznak A fiatalok és a dohányzás ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A fiatalok korán megismerked­nek a cigarettával. Nagyrészük már jól ismeri, mielőtt betöltené az ötö­dik évet, függedenül attól, a szülők dohányoznak-e vagy sem. 11 éves korukra a gyerekek harmada, 16 évesen pedig kétharmada próbálja ki a dohányzást. A dohányzási szo­kásokról készített nagy tanulmá­nyok kimutatták, hogy több fiú kez­di el, mint lány, és a fiúk hamarabb rászoknak. A gyerekek dohányzását visszaszorítására tett kísérletek rendre sikertelennek bizonyulnak. A dohányos szülők gyerekei két­szer akkora veszélynek vannak ki­téve a passzív dohányzás miatti be­tegségeket illetően, mint a nem do­hányzóké, még akkor is, ha a szü­lők csak a lakáson kívül vagy nyi­tott ablak mellett dohányoznak - derült ki egy felmérésből. A WHO (Egészségügyi Vüágszervezet) a környezeti dohányfüstöt egészség­károsító tényezőként jegyzi, amely a világ gyermekeinek felét érinti. Kutatók felfedezése szerint a csu­kott ajtón kívül a szabadban do­hányzó szülők gyermekeinek vize­letében cotinint találtak (egy kemi­kália, amely a nikotin szervezet ál­tali feldolgozása során keletkezik), kétszer akkora mennyiségben, mint a nemdohányzó szülők gyer­mekeinél. A szakértők véleménye szerint valószínűleg a dohányzó szülő leheletén keresztül jut be a gyermek szervezetébe a nikotin, de erre még nincsenek pontos bizonyí­tékok. Azon gyermekek esetében, akik szülei kint vagy nyitott ablak mellett dohányoztak, a veszélyes­ségi tényező 2,4-szer akkora volt, és azoknál, akik szülei konyhai el­szívó mellett és esetenként kint do­hányoztak, a veszélyességi tényező 3-szor akkora volt, mint a nemdo­hányzó szülők esetében. Különös összefüggés figyelhető meg a mobüozó gyerekek és a dohányzás szokása között. A mobiltelefon sok fiatal számára elengedhetetlen ki­egészítővé vált, olyan státusszim­bólummá, mint a cigaretta, amel­lyel a külvilágnak a felnőtté válásu­kat jelzik. A mobil azonban a kuta­tók várakozásaival szemben nem váltotta fel a cigarettát, hanem ki­egészítette azt a státusszimbólum­ok körében. Brit kutatók megállapí­tották, hogy Nagy-Britanniában 1996 és 1999 között csökkent a do­hányzó tinédzserek száma, viszont nőtt a mobilfelhasználók aránya a fiatalkorúak körében. Talán amiatt, mert a zsebpénz nem volt elég a mobilra és a cigire egyszerre. A fentivel ellentétes eredményre jutott a közelmúltban finn kutatók egy csoportja. A szakértők több ezer fiatalkorú kérdőíves meginteijúvo- lása után úgy találták, hogy éppen azok dohányoznak többet, akik töb­bet is telefonálnak. A megkérdezett 9 309 fiatal országos szinten repre­zentatív mintája volt a 14,16 és 18 éves korcsoportoknak. A válaszolók közül 57 százalék állította, hogy legalább kétszer dohányzott, 24 százalék pedig napi cigarettázásról számolt be. A gyerekek 91 százalé­ka rendszeres mobilfelhasználó volt. Mintegy fele azoknak a gyere­keknek, akik napi egy órát, vagy en­nél is többet használják a telefonju­kat, rendszeresen cigarettáznak is. Ez az összefüggés viszont meglehe­tősen laza, nem jelenti azt, hogy a dohányzás és a mobilhasználat mindig együtt jár. A zsebpénz szű­kössége mindenesetre nem szorítja arra a fiatalokat, hogy dönteniük kelljen a cigi és a mobil között. Már csak azért is, mert a jelek szerint a szülők a telefonszámla nagy részét magukra vállalják, (o, rv) Amennyiben kérdéseik vannak, írjanak az oktatásügyi minisztérium e-mail címére, ahol választ kaphatnak Továbbtanulás az unióban Akit elriasztotta a tandíj körüli huzavona attól, hogy itthon tanuljon tovább, annak először érde­mes informálódnia a külföldi egyetemek honlapján a képzés feltételeiről, a kurzuskínálatokról (Képarchívum) A középiskolás diákok je­lentős részének már el kel­lett küldenie jelentkezési ívét az általa kiválasztott egyetemre, ha még idén felvételizni szeretne. De mi a helyzet azokkal, akik az Európai Unióban sze­retnének továbbtanulni? ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Azok a diákok, akik az unió va­lamelyik országában szeretnének egyetemi diplomát szerezni, nem a legegyszerűbb utat választot­ták. Akit elriasztott a tandíj körüli huzavona attól, hogy itthon ta­nuljon tovább, annak először ér­demes informálódnia az egyes külföldi felsőoktatási intézmé­nyek honlapján a képzés feltétele­iről és körülményeiről, a kurzus- kínálatokról. Több internetes ke­resőprogram segíthet annak meg­állapításában, hogy melyek azok az egyetemek, amelyekre a leg­többen jelentkeztek, és ezek közül melyek azok, amelyeket nálunk is elismernek. Amennyiben kérdé­seitek vannak, írjatok a oktatás­ügyi minisztérium e-mail címére, ahol készségesen válaszolnak kér­déseitekre (inform@education. gov.sk), tanácsot adnak a külföldi egyetemekről. Jogok és kötelezettségek Fontos tudatosítanunk, hogy ha egy másik ország egyetemi hall­gatói leszünk, ugyanolyan jogok­kal és kötelezettségekkel rendel­kezünk majd, mint az ottani diá­kok. Abban az esetben, ha az adott uniós tagország anyagilag hozzájárul a hallgatók képzésé­hez, ehhez a támogatáshoz ne­künk is - mint csatlakozó ország­ból származó diákoknak - jogunk van. Az egyenlőség a tandíj fizeté­sére is vonatkozik. Ha az adott or­szág diákjai fizetnek tandíjat, ne­künk is kell, ha nem, mi sem fize­tünk a képzésért. A unióban a tan­díj összege 400-tól 5000 euróig mozog, ám természetesen vannak olyan tagállamok is, ahol nem kell térítenünk a felsőoktatási intéz­ményben folyó képzést. Ösztöndíjak Alaposan tanulmányozzátok át, hogy az adott országban, ahol to­vább szeretnétek tanulni, mik a feltételei annak, hogy ösztöndíj­hoz jussatok. Vannak olyan orszá­gok, ahol az ösztöndíjakról az ok­tatási minisztériumnál vagy az egyetemeken lehet pályázni. Ajánlatos még a kiutazás előtt el­intézni az ösztöndíjat. Ösztöndíj­hoz vagy a két állam közti meg­egyezés segítségével (pl. szlovák-osztrák), vagy uniós ok­tatási pályázatok segítségéveljut­hattok. Ezekről a pályázatokról többet megtudhattok a www.saia . sk weboldalon. Biztosítás Kiutazásotok előtt ne felejtsé­tek magatokat bebiztosítani. Ilyen, külföldön is érvényes biz­tosítást bármelyik szlovákiai vagy célországbeli biztosítóban köt­hettek. Ha hat hónapnál hosz- szabb időre szóló külföldi biztosí­tást köttök, kijelentkezhettek az Általános Egészségügyi Biztosító­ból. Ha már az általatok választott országban vagytok, és három hó­napnál tovább tervezitek az ott- tartózkodást, tartózkodási enge­délyre van szükségetek. Ennek kérvényezéséhez fel kell mutat­notok a beiratkozást igazoló ok­mányt, melyet a tanulmányi osz­tályon állítanak ki, az egészség- ügyi biztosító igazolását, vala­mint elegendő anyagiakat ahhoz, hogy fenn tudjátok magatokat önállóan tartani. Ha mindez meg­van, akkor jelentkezzetek az or­szág valamelyik rendőrségén, ahol ezen kritériumok teljesítése után megadják a tartózkodási en­gedélyt. A diploma Ha már befejeztétek a tanulmá­nyaitokat, ne siessetek haza, előbb hitelesíttessétek a diplomá­tokat, mert e nélkül itthon nem is­merik el. A hitelesítő szervezetek listáját megtaláljátok a www.hcch.net/e/members/ members.html weboldalon. (he) Ha a jövőben az EU valamelyik tagállamában szeretne egyetemre járni, olvassa el ezt az összeállítást! Ugyanazok a jogok és a kötelezettségek ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Nyolc nap múlva Szlovákia az Európai Unió tagjává válik. Ez a tény és a hazai tandíj tervezetről fo­lyó tárgyalások sok diákot arra ösz­tönöznek, hogy külföldön tanulja­nak tovább. Naponta mintegy 400 hívás érkezik az Európai Unió in­formációkat nyújtó ingyenes tele­fonszámra, az érdeklődők legin­kább az uniós továbbtanulás és munkavállalás feltételei iránt ér­deklődnek. Az oktatásügyi minisz­térium információs e-mail címére is (inform@education. gov.sk) nagy számban érkeznek a kérdések a külföldi továbbtanulást illetően. Ennek okán a minisztérium kidol­gozott egy tájékoztatót, melyből a fiatalok megtudhatják, milyen fel­tételek mellett tanulhatnak az uni­óban, emellett praktikus tanácsok­kal is ellátják a hallgatókat. A legje­lentősebb változás az, hogy ha má­jus 1-jétől más uniós ország hallga­tói leszünk, ugyanazok a jogok és kötelezettségek vonatkoznak majd ránk, mint a célország egyetemistá­ira. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy ha az adott ország felsőokta­tási intézményeiben az állam hoz­zájárul a hallgatók tanulmányinak támogatásához, akkor bennünket is támogatni fog. Ha tandíjat kell fi­zetni, akkor ez ránk is vonatkozik. Az Európai Unió egyes országaiban nem egységes a tandíj összege, van olyan ország, ahol nem kell fizet­nünk a felsőfokú képzésért, s van ahol 400-tól 5000 euróig teljed a tandíj összege. Az unió legtöbb or­szágában elég drága a továbbtanu­lás, és ez nemcsak azokra az álla­mokra vonatkozik, ahol tandíjat kell fizetni, hanem azokra is, ahol nem kell, ám a diákélet nagyon költséges. Éppen ezért az ilyen ma­gas kiadásokat mindenki nem en­gedheti meg magának. Majdnem minden tagállam egy nyilatkozatot aláírására kötelezi a továbbtanulni vágyókat, melyben a leendő hall­gatók kijelentik, hogy a tanulmá­nyaikhoz elegendő pénzzel rendel­keznek. (s, he) Az Európai Unió egyes országaiban nem egységes a tandíj összege (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents