Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)
2004-04-17 / 89. szám, szombat
26 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2004. ÁPRILIS 17. A vízhajtó anyagoktól csak rövid ideig tart a javulás Ép nyirokrendszert! KÓRKÉP Szinte egyetlen szervrendszerről sincs annyi tisztázatlan dolog és misztikus elképzelés, mint a nyirokrendszerről és a hozzá fűződő betegségekről. A nyirokérrendszer a legkisebb erekkel, a nyirokkapillárisokkal veszi kezdetét, melyek szorosan beépülnek a véredényrendszer kapillárisai közé. A hajszálérhálózat artériás részén jut ki a víz a benne oldott tápanyagokkal és az oxigénnel együtt a környező szövetekbe. Ez a folyamat biztosítja a szövetek táplálását. A hajszálerekben a filtráció hajtóereje a kapillárisnyomás. A kapillárisok vénás szárán a víz túlnyomó része az anyagcsere végtermékeivel és a szén-dioxiddal együtt ismét visszajut a véráramba. Ez rendszerint a kiszűrődött folyadékmennyiség 90 százaléka, a maradék 10 százalék a szövet közti (intersticiális) térben marad, amit a nyirokrendszernek kell elszállítania. A nyirokedények tehát elszívó csatornákként működnek és megakadályozzák a szövetek duzzadását. A víz mellett fehérjéket, sejtes elemeket (vérsejteket és betolakodott kórokozókat), a bél területén pedig zsírokat is szállítanak. A salaktala- nítás java része a nyirokrendszeren keresztül történik, mert csak ez képes a nagyobb részecskék elszállítására. A vér hajszálereivel ellentétben a nyirokérrendszer teljesítőképessége (kapacitása) növelhető, ami azt jelenti, hogy a nyirokedényeket erőteljesebb munkavégzésre lehet sarkallni. Az egészséges nyirokerek a nyugalomban elszállított folyadékmennyiség tízszeresét is képesek felvenni. Ezt nevezzük a nyirokedények biztonsági szelepfunkciójának, melynek következtében a hirtelen megnövekedett sejt közötti folyadékmennyiség mellett sem alakulhat ki ödéma. Ám ha a nyirokerek nem működnek rendesen, befogadóképességük már nem növelhető a tízszeresére, s végül a normális terhelésnek sem lesznek képesek megfelelni. Ekkor nyirok- pangás (ödéma) lép fel. A nyiroködéma jellemzői A nyiroködémák sajátossága a már említett fehérjegazdagság. A nyirokpangás kezelése nélkül a kötőszöveti sejtek túlburjánzásához, és emiatt szinte minden esetben a hámszövet és az irha hege- sedéséhez, megmerevedéséhez, vagyis egyre jobban erősödő bőr- keményedéshez vezet. A vízhajtó anyagoktól csak rövid ideig tartó javulás várható, hosszú távon azonban leromláshoz vezetnek, hiszen hiába szabadítanak meg a felgyülemlett víztől, a zavart okozó fehérjék továbbra is a szövet közti térben maradnak, és koncentrációjuk emelkedik. Ezáltal a szövetek keményedését még inkább elősegítik. A nyiroködéma csoportjai A nyiroködémát különféleképp csoportosíthatjuk. Általában elsődleges és másodlagos nyiroködémát különítünk el. Előbbi a veleszületetten hibás felépítésű nyirokedényekből ered, maga az ödéma azonban csak a későbbi élet során jelentkezik. A másodlagos forma betegségek (például gyulladások) vagy műtétek következménye, melyek során a nyi...ún. visszaáramlás jön létre, melynek következtében sipoly képződhet. rokrendszer beszűkül, hiszen például tumoros betegségeknél nyirokcsomókat is el kell távolítani a műtét során. A harmadik világ országaiban pedig egy fonalféreg okozta betegség, a filariázis a leggyakoribb oka a nyiroködémának. Néhány ödémás esetben úgynevezett visszaáramlás jön létre, melynek következtében sipoly képződhet a bőrben, a belső szervekben és az ízületekben, ily módon a szervezet nyirokfolyadékot és vele együtt fehérjéket veszít. Miről ismerhető fel a nyiroködéma? Tipikus esetben egyoldalasán fejlődik ki, vagy legalábbis aszimmetrikus. A bőr nem színeződik el, az ödéma fájdalommentes és fokozatosan alakul ki. Ha a lábakat, s egyúttal a lábfejeket is érinti, a lábujjak közötti bőrredők szinte annyira összeolvadnak, hogy az egyes ujjak nem kivehetők (súlyemelő lábak). Ezzel párhuzamosan a bőr természetes ráncai gyakran elmélyülnek, ami a kézfejen és a rüsztön kifejezett, (ba) A menstruáció végleges elmaradása után rohamosan csökken a csont sűrűsége Táplálkozással lassíthatjuk a csontritkulás folyamatát A változókor után megnő a csontritkulás veszélye A csontritkulás nemcsak a leggyakoribb csontanyagcsere-betegség, hanem elsősorban a combnyaktörések révén számos idő előtti halálesetért is elmarasztalható. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a beteg állapota gondosan megtervezett étrendi, gyógyszeres és életviteli kezeléssel javítható, s a csont tömegének csökkenése számottevően lassítható, sőt meg is előzhető. DR. BARANYI IMRE Eltolódó egyensúly A csontritkulást az idézi elő, hogy megcsappan a csontszövet mennyisége. Nemcsak ásványi, hanem szerves anyagból is kevesebb lesz a csontban, úgyhogy a megmaradó csontszövetben az ásványi és a szerves anyag aránya nem változik. Ez természetesen kóros folyamat, még akkor is, ha az öregedés folyamán elkerülhetetlenül csökken a csont sűrűsége és tömege. A többi szövethez hasonlóan a csont is állandóan átépül, megújul, s ebben minden pillanatban a csontváz teljes tömegének körülbelül a 10 százaléka vesz részt. Egy-egy ponton mintegy száz napra van szükség a csontszövet teljes megújulásához. Ez a folyamat azzal kezdődik, hogy a mellékpajzsmirigy termelte parathormonra és az 1,25- dihidroxi-kolekalciferolra fogékony elősejtekből csontfaló sejtek alakulnak ki, s azok egy kis lyukat „rágnak” a csontba. Ezután az aktiválódó csontképző sejtek veszik át tőlük a terepet, amelyek először csontszerkezet nélküli szerves- anyag-tömeget hoznak létre, s az fokozatosan kitölti a kis üreget. Közben ásványi anyag (kalcium és foszfor) kezd beépülni a szerves anyagba, s a kétféle (szerves és szerveden) anyagból kialakul a csontszövet szabályos mikroszkópos szerkezete. A gyermekkorban a csontépítés felülmúlja a lebontást, így a csontok nagyobbak lesznek. A fiatal felnőttkorban a csontépítés és - lebontás egyensúlyban van, míg az öregedés folyamán az utóbbi folyamat kerül előtérbe, s ennek következtében egy kissé a csontok „összemennek”. A csont sűrűségének a megcsappanása azután csontritkuláshoz vezet, s ennek két típusát különítette el az egyesült államokbeli Mayo Klinikán dolgozó B. L. Riggs. I-es típusúnak azt nevezte el, amely a változás korával kapcsolatos, míg a Il-es típus az öregedésnek a következménye. Az előbbi jobbára a nők betegsége (6:1 a nők és a férfiak aránya), míg az utóbbira kisebb női többség (2:1 arány) jellemző. Az I-es típus esetén eleinte fokozottan apad a csonttömeg, elsősorban a csontgerendázat szerkezete gyengül meg, a csigolyákon kívül az orsócsont alsó része hajlamos törésre, s csekély a vérben a parathormon mennyisége. A Il-es típusú csontritkulás esetén lassan, folyamatosan fogy a csonttömeg, a csontgerendázattal egyidejűleg a tömör csont is ritkul, leginkább a csigolyák és a combcsontok hajlamosak törésre, s a parathor- monnak magas a szintje a vérben. Az I-es típus a nőknél a havivérzés végleges elmaradásakor válik szembeszökővé, amikor megcsappan testükben az ösztrogén termelése, s a kezdeti gyors csontfogyás után a Il-es típusúval párhuzamossá válik a csont sűrűségének apadása. Hiánypótlás Minthogy az orvosok a súlyos csontritkuláson nem képesek érdemben javítani, mindent el kell követni azért, hogy a bajt megelőzzék és lassítsák. Első helyen az étkezést kell megemlítenünk, mert szervezetünkbe a táplálékkal jutnak be azok az ásványi anyagok, amelyek elengedhetetlenek az egészséges csontfejlődéshez. Fontos szabály, hogy naponta legalább 1000 milligramm kalcium jusson be a gyermek szervezetébe (ennyi kalcium körülbelül 1,2 liter tejben van), mert ekképp nincs akadálya annak, hogy csonttömege elérje a testmagas(Képarchívum) ságához viszonyított legnagyobb értéket. Hasonlóképpen sok kalciumra van szükségük a változás korán túl levő nőknek is. Ha az étrendben ennél kevesebb a kalcium, okvetlenül kell kiegészítés, s erre a célra a kalcium-karbonát a legalkalmasabb. De az is jó hatású, ha az ivóvíznek nagy a kalciumtartalma. A felmérések kimutatták, hogy a kemény (tehát kal- ciumos) vizet ivó lakosság körében kevesebb csonttörés következik be, mint ott, ahol lágy az ivóvíz. Különösen az élet delén túl előnyös az esetlegesen hiányzó D-vita- min pótlása. Mivel az a kívánatos, hogy a vér milliliterenként 20-30 nanogramm mennyiségben tartalmazza e vitamin hatékony származékát, ha ennek a vérben mérhető szintje 15 nanogramm alá süllyed, a páciensnek körülbelül 400 egységnyi D-vitaminra van szüksége tablettában, lehetőleg a többi vitamin társaságában, (n-t) Valóságos csodaszer az ösztrogénpótlás Az ösztrogénpótlás valóságos csodaszer a változás korán túl levő nők csontveszteségének megakadályozásában, lassításában. A tapasztalatok szerint minél előbb el kell kezdeni az ösztrogénes kezelést, mert a havivérzés végleges elmaradása után gyorsan kezd csökkenni a csont sűrűsége. A hatásmechanizmust illetően megjegyezzük, hogy ez a női hormon elsősorban a csont felszívódását gátolja, nem pedig a csontképződést serkenti. Ellenjavallatként csak bizonyos daganatok jönnek számításba, bár a közelmúltban e téren is történt előrelépés. Minthogy a nőnek az idejében elkezdett ösztrogénpótlás hatására újra havivérzései lesznek, az Egyesült Államokban ezzel magyarázzák azt, hogy miért olyan kevés nő szánja rá magát ilyen kezelésre. De az is jórészt ennek a következménye, hogy ott évente kétszázötvenezer combnyaktörés következik be csontritkulás miatt, ennek 12-20 százalékos a halálozása, s az életben maradottak kezelése és ápolása 712 milliárd dollárba kerül évente. V
