Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)
2004-04-17 / 89. szám, szombat
24 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2004. ÁPRILIS 17. Károsítja az immunrendszert is Rákkeltő antibiotikumok HÍR Az ok ismeretlen, a következményt vizsgálat igazolta: az antibiotikumok rákkeltők lehetnek. Az antibiotikumok fokozott alkalmazása jelentős mértékben hozzájárul a mellrák kialakulásához - összegzik a közelmúltban zárult vizsgálatok eredményét a washingtoni egyetem és az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet (National Cancer Institute) szakemberei. A tanulmányt az amerikai orvosszervezet szaklapja közli. Ebből kitűnik, hogy 10 ezer 266 nő részvételével zajlott a vizsgálat, köztük 8 ezer teljesen egészséges volt. Az elmúlt évek során több, mint 500 napig szedték az antibiotikumokat, s a vizsgálat lezárásakor azt állapíthatták meg, hogy soraikban megkétszereződött a rákbetegség tünetét jelzők száma - azokhoz viszonyítva, akik sohasem éltek ezzel a szerrel. „Az antibiotikumok az eddig ismert rákkeltő anyagok legveszélyesebbjei közé sorolhatók. Elég csupán arra utalni, hogy a vitatott hormonkezelések nyomán „csak” 30-40 százalékkal növekszik a rák kialakulásának veszélye, a mi vizsgálatunk ennek a kétszeresét bizonyította” - írja Roberta Ness, a kutatás résztvevője. A tényt feltárták, az okot azonban nem ismerik. Egyes kutatók szerint a szer rombolja a bélflórát, hatástalanítja bizonyos élelmiszerek rákellenes tulajdonságát. Más feltevés szerint a szervezet immun- rendszerére gyakorolt káros hatásban rejlik a veszély. Egyébiránt nem ez volt az első széleskörű vizsgálat, melynek lezárásakor kimutatták az antibiotikumok és a mellrák kialakulása közötti kapcsolatot. Finnországban, 1999-ben 10 ezer nő vizsgálata során jutottak hasonló következtetésre. Az atlanti rákmegelőző központ folyamatosan figyelmeztet az antibiotikumok rákkeltő veszélyeket is hordozó tulajdonságára. (MTI) AZ ÚJ SZÓ-ELŐFIZETŐK FIGYELMÉBE Ön is tagja lehet az egészségklubnak! Néhány héttel ezelőtt azt ígértük olvasóinknak, hogy hamarosan megalakítjuk mellékeltünk olvasói és jövendő olvasói számára az egészségklubot. Azt is közöltük, hogy a tagok - a féléves Új Szó-előfizetésről szóló okmány másolatának mellékelésével és a jelentkezési lap kitöltésével - számos előnyben részesülnek majd. A további részleteket később közöljük. Töltsék ki és küldjék el szerkesztőségünk címére az alábbi jelentkezési lapot. Ne felejtsék el mellékelni az Új Szó féléves előfizetéséről szóló bizonylatot. Jelentkezési lap Név:.................................................................. Kor: .................................................................. Lakhely: ................................................................................. Foglalkozás:........................................................................... Telefonszám: ....................................................................... Al áírásommal igazolom, hogy szeretnék az Új Szó egészségklubjának tagja lenni. aláírás Vásárlásra ingerelnek, a valósnál jobb minőséget sejtetnek, vagy a „gyümölcs” képzetét keltik bennünk Ami az élelmet széppé teszi... Ha valaki alaposabban szemügyre vesz egy-egy üdítőt vagy valami más élelmiszer-ipari terméket, láthatja, hány pótanyagot, színesítő és tartósító szert tartalmaz. Olvasóink közül többen kérték, írjunk ezekről az adalékanyagokról. Az ő kívánságukat teljesítjük most. Jó élelmiszer- címke-olvasgatást kívánok! TÁPLÁLKOZÁS Színezékek A színezékek az élelmiszerek kozmetikumai, hiszen segítségükkel az áru tetszetőssé, étvágygerjesztővé válik. Vásárlásra ingerelnek, a valósnál jobb minőséget sejtetnek, vagy - mint pl. az édességeknél - a „gyümölcs“ képzetét keltik bennünk. A színező adalékokat elsősorban az édességekhez, üdítőitalokhoz, szörpökhöz, égetett szeszes italokhoz, puding- és fagylaltkészítményekhez adják, de felhasználják a margaringyártáshoz, a sajt és a haltermékek készítéséhez is. Az ételek vonzó színét sokszor az adalékanyagok adják Tartósítószerek A tartósítószerek szerepe az, hogy a penészgombák vagy baktériumok terjedését megakadályozzák. Azonban a tartósítószerek elősegítik a mikotoxinok (a penészgombák által termelt mérgek) képződését is. Tartósítószert használnak haltermékek, a gyümölcslevek, az üdítőitalok, a kenyér, a pékáruk, a saláták, a margarin, a salátaszószok, a bor, a szárított gyümölcsök és zöldségek, a citrus-gyümölcsök stb. tartósításához. Antíoxidánsok Az antíoxidánsok úgy növelik az eltarthatóságot, hogy késleltetik az élelmiszerek kémiai - oxidáció okozta - romlását (pl. a zsírok avasodását, a gyümölcsök megbarnulását). Ezek az adalékok tehát kiegészítik a mikroorganizmusok okozta romlást gátló tartósítószerek hatását. Felhasználási területük: zacskós levesek, rágcsálnivalók, margarinok, majonéz, rágógumi, olajok, pékáruk, fagylalt, marcipán, stb. Sűrítőanyagok A sűrítőanyagokat nemcsak besűrítésre és zselésítésre használják, hanem egyre gyakrabban az élelmiszer „optimális állagának” beállítására. A sűrítőanyagok szabályozzák a kész öntetek viszkozitását, megakadályozzák a kakaórészecskék lerakódását a tejben, vagy vágható állagúra ko- csonyásítják a vizet. Felhasználási területe: lekvárok, sajt- és húskészítmények, pékáruk, tésztatermékek, porított (instant) italfélék, csecsemőételek, diétás termékek, zselék, pudingok, fagylaltok, habok és édességek stb. Emulgeálószerek Az emulgeátorok hatásmechanizmusa a mosószerekéhez hasonlít. Lehetővé teszik több - egyébként nem vegyíthető - fázis (pl. a víz és a zsír) összekeverését és stabilizálja a keverék állagát. Nagy jelentősége van a félkész- és készételek, az instant (folyadékban oldódó) termékek előállításánál. Mivel az emulgeátorok biológiai rendszerekben felettébb hatékonyak, csak nagyon óvatosan szabadna őket az élelmiszerekbe adagolni. Az emulgátorok felhasználási területe: pékáruk, édességek, öntetek, desszertek, margarin, kolbász- és szalámifélék, fagylalt és még sok minden más. Az emulgeátorok feltüntetése sok esetben nem kötelező. A leggyakrabban és legsokoldalúbban használt emulgeátorok (E322) ill. E471) egészségi szempontból nem veszélyesek. Aromák, ízfokozók Az élelmiszereknek ízt és szagot kölcsönöznek, elnyomják az ízbéli hibákat és állandósítják az élelmiszer ízét. Növelhetik élvezeti értékét, de túlfogyasztásra is ingerelhetnek. Ezek az adalékanyagok főleg olyan termékek eladhatóságát segítik, amelyek ízét, aromáját kedvezőtlenül befolyásoló (rossz) nyersanyagból vagy technológiával készítettek. Sok készételnél az aromák és ízfokozók használata gyakorlatilag elengedhetetlen. Édesítőszerek és cukorpótlók Elsősorban a diabetikus és (Képarchívum) „light” termékek édeskésére használják. Általánosan elterjedt nézet, hogy az édesítőszerek segítségével egy csapásra le lehet fogyni. Ez nem így van, sőt a szerek pont a túlsúlyosoknak okoznak problémát. Egy 80 000 nőn végzett nagyszabású amerikai felmérés arra az eredményre jutott, hogy az édesítőszer használóknál átlagban nagyobb mértékű volt a súlygyarapodás, mint a cukrot fogyasztóknál. Ezt a szerek étvágybefolyásoló hatásával magyarázzák. Enzimek Az enzimek természetes biológiai katalizátorok, amelyeket az élelmiszergyártásban gyakran technológiai segédanyagként alkalmaznak. Mivel az enzimeket általában nem tisztítják, velük együtt mindenféle adalékanyag kerülhet az élelmiszerbe (pl. tartósítószerek). Az sem ritka, hogy a csírátlanítás érdekében az enzimeket sugárkezelik. Ráadásul a legtöbb enzim ún. „mellékaktivizálókat” is tartalmaz, vagyis további enzimeket, melyekkel a tisztított enzim toxikológiai vizsgálata során nem foglalkoznak. ... a tartósítószerek elősegítik a mikotoxinok képződését is. ORVOSI SZÓTÁR MINDENKINEK Fibrózis Valamely károsított szervben a kötőszöveti sejtek (fibroblasztok és fibrociták) felszaporodása. E sejtek rostos szerkezetű kollagént termelnek. A különböző orvosi iskolák szerint a fibrózis többé-ke- vésbé azonos a szklerózissal. Ilyen például: a tüdőfibrózis, vagy a hashártyafibrózis. Ficam A ficam két ízület közötti kapcsolat teljes vagy részleges megszűnését jelenti baleset vagy veleszületett rendellenesség következményeként. Az ízület elmozdulása következtében elszakad az ízületi tok, ezért az ízületi fej kiugrik az ízületi vápából, és a környező izmok összehúzódása következtében ebben a helyzetben rögzül. Ha a ficam helyre tétele után az ízületi tok szakadása nem gyógyul meg, vagy a tok az ismétlődő sérülések hatására kitágul, a későbbiek folyamán a ficam akár normális mozdulatok hatására is kiújulhat. Filariázis Trópusi és szubtrópusi környezetben megfigyelhető fertőző betegség, melyet a Filaria nevű fonálféreg okoz. A nyirokrendszerben élősködő, karcsú fonálféreg eltömheti a nyirokutakat, és az így kialakuló nyirokpangás útján vizenyőt, a végtagok megduzzadását okozhatja. A kórokozót a lényegében tünetmentes szúnyogok, legyek, böglyök teijesztik. A védekezés nagyon nehéz, gyakorlatilag a rovarok elleni küzdelemből áll. Fisztula Közkeletű szóval sipolynak nevezett kóros összeköttetés szervek vagy testüregek között (belső sipoly), melyen keresztül élettani vagy kóros folyadék halad át. Létezik a külvilág felé kivezető sipoly is. Ezek a kóros összeköttetések lehetnek veleszületettek, de létrejöhetnek baleset, fertőzés vagy műtéti beavatkozás következményeként is. Fityma Előbőr. A hímvessző makkját borító, hátrahúzható bőrredő. Belső felszínén faggyúmirigyek és idegvégződések találhatók. Feladata az idegvégződésekkel gazdagon ellátott makk védelme. Lásd. Fitymaszűkület. Fitymaszűkület Fimózis. A fityma veleszületett vagy szerzett szűkülete, mely megakadályozza a hímvessző makkjának előtűnését. Az újszülötteknél a fityma a makkhoz tapad, de normális körülmények között a tapadás magától feloldódik. Ha ez nem következik be, vagy a fityma nyílása túl szűk ahhoz, hogy hátrahúzható legyen, az káros következményekkel járhat: különböző gyulladások, a vizelet ürítésének nehézsége, fájdalmas közösülés. A fitymaszűkület gyógyításához kis sebészeti beavatkozás szükséges.
