Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)
2004-04-17 / 89. szám, szombat
14 Családi kör ÚJ SZÓ 2004. ÁPRILIS 17. HÉTVÉGI OLVASMÁNY Süt a nap SZÉP ERNŐ Az omnibusz oldalán felragyognak a reklámtáblák betűi, az ablakok szikráznak, a házak sárga falai mosolyognak, szinte világítanak, ajkaink mohón nyílnak lélegzetet venni, az égnek az az olcsó, boldog kék színe van, mint a kirakatban a selyempaplannak... csak egy pár napja, hogy korcsolyáztam, meg a hídra könyököltem nézni a befagyott Dunát, meg az alkonyat hideg homályában jártam a lemondás hízelgő fájdalmával lelkemben, és csudálkozva nézek körül a szép időben, képzeletemet szédíti az örök idő körhintája, amelynek édes és keserves zenéjű forgásában megint a tavasz képe jön a szemem elé. Milyen szép idő van, a rikkancs gyorsabban szalad és hangosabban kántálja a lapokat, a kocsis emelgeti az ostort, suhogtatja és csettintget a nyelvével a lónak, a ló szalad, mert jólesik neki, a fáradt kocsi is könnyebben gurul, a hordárok sapkáján az életöröm piroslik. A neuraszténiások rosz- szul érzik magukat, türelmetlenek, éjszaka sokat sóhajtanak és sírnak is egy kicsit, ha tudnak. Ó, én nem akarok magammal foglalkozni, szégyellem eltűnő életem gondjait, kínjait, kényességeit a föléje boruló végtelen kék ég alatt és a nap sugarainak édes zápora alatt, magamat, mint egy véletlen pelyhet fúvóm el lelkemről, és mélységes megindultságban érzek együtt egy szegény világgal, amelynek a jó Isten megint engedélyezi a tavaszt. Hogy szeretlek, szegény földi öröm, mely fölserkensz a tavaszt harsonázó napsugaraktól, áldottak legyetek ápolatlan és mosdat- lan kezek, amelyek az utcasarkon az ibolyacsokrot nyújtogatjátok. Áldottak legyetek mennyországba vágyakozó piros és kék luftballonok, áldottak legyetek elkín- zott, ráncos arcok, amelyek az utcán zölden mosolyogtok a rátok eső napfényben. Áldottak legyetek kapualjban sütkérező nyomorékok, akiknek a lába szára csomóban végződik. Áldottak legyetek napszámosok, akik a fának támasztott létrán álltok, és vagdaljátok a fölösleges ágacskákat. Áldottak legyetek elmélyedt kereskedősegédek, akik a nyitott kirakat előtt a nyakkendőket aggatjátok a vékony rudakra. Áldottak legyetek nikkelnyelű olcsó sétapálcák és hiú lila nyakkendők és neveletlen ízlésű tarka mellények. Áldottak legyetek irodába siető kis szüzek gyönge méhecskéi és vékony lábacskái, amelyeknek tündéri vonala most hajlik. Áldottak legyetek zokogó verklik oldalára pingált álomvárak és el- foszlott rokokó idillek. Áldottak legyetek pesztrák, akik kizörgetitek a gyerekkocsit a sétatérre, áldottak legyetek sáros labdák, melyeket üres telken a nyomorúság gyermekei rugdosnak. Áldottak legyetek kis padok a kórházak udvarán, áldottak legyetek olajos papírral ragasztott ablakok, amelyeket ki lehet nyitni. Áldottak legyetek fehér sapkás kávéfőző legények, akik éjjel kiálltok az utcára cigarettázni. Áldottak legyetek árva szerelmespárok, akik estefelé kimentek a Ligetbe sétálni, derékon ölelve egymást. Áldottak legyetek gyámoltalan juhok, akik fölemelitek a fejetek, és egymás felé bégettek, és loncsos kutyák, akik marakodni kezdtek, áldottak legyetek pondrók a nyirkos pincében a hordók alatt, kik megérzitek, hogy a poros pinceablakon lesüt a nap. Áldottak legyetek vén koldusok és fiatal csavargók, akik az országúton mentek, és leültök az alacsony mérföldjelzőre a csizmátokat lehúzni. Áldottak legyetek fagyott magocskák a föld alatt, akik puhultok, dagadtok, kínlódtok és fölhasadtok, és szűzi zöld füvecskét hoztok világra. Áldott légy mindenféle dudva veteményeskertben, szántóföldön, árokparton és szemétdombon, melyeket kiszurkálnak, kitaposnak, elpusztítanak mindig, mégis kijönnek a földre, egy kicsit élni akarnak ők is, mert süt a nap. CSALÁDI KÖNYVESPOLC A csehek csáthi kisregénye HAJTMAN BÉLA Ha nem olvasom el Ján Patocka utószavát, akkor eszembe se jut, hogy két nemzetiség együttélésének, a csehországi németek kitelepítésének problematikája, politikai kérdések izgatták a szerzőt regénye megírásakor. Ha a politikum szerepét vizsgálnánk, akkor az sem elhanyagolandó tény, hogy az 1955-ben megírt prózai mű csak tizennégy évvel később jelenhetett meg. Ha elolvassuk a könyvborító hátoldalán, hogy Jaroslav Durych papnak készült, a két világháború közötti írói munkásságára az első Csehszlovák Köztársasággal való ideológiai szembenállás nyomta rá bélyegét, gondolatvilágát a keresztény egzisztencializmus határozta meg stb., lehet irányadó, de a kívülálló, nem a politika és biográfia összefüggésrendszerét vizslató olvasó szempontjából teljesen mellékes kérdés is. Én most a Körtvélyessy Klára fordította magyar szövegvilágból indulok ki. Az én olvasatomból nem a két nemzetiség - erre különben sincs utalás -, és nem is a Szudéta-vidékről kitelepített németek sorsa hallatszik ki. Csak az utószó elolvastával magyarázható bele a történetbe a jogfosztottság, a politikum. De miről is van szó a regényben? Egy magát öregnek tartó ember - kiről később azt is megtudjuk, hogy sírásó, ki egyben a narrátor is - évődéséről, lelki küzdelmeiről, látomásairól, átváltozásáról. Nagyon sok a sejtelmes, misztikus szál a regény szőttesében: a viperával való találkozás, az elhagyatott templomban egy lezárt, bűzlő koporsó felfedezése, egy hegyoldalban álló régi házban való találkozás a feslett, de tündéden szép fiatal nővel. Az elfáradt főhős az idegen ágyból veszi észre a teremtést. Először közeledő lépteit hallja. Rendkívül sok misztikum, homály fedi az elbeszélő előéletét és kilétét. A regény meglehetősen sok hátborzongató jelenetet tartalmaz. Ezek közül kiemelném azt, amikor a narrátor az idegen koporsóban fekvő ismeretlen tetem sírját ássa meg. Egymaga vonszolja a szennytől locsadékos koporsót a sírgödörbe, végül még mielőtt megadná a végtisztességet, kíváncsisága arra ösztökéli, hogy belenézzen. Nem árulom el. Olvassák el! Egy biztos: Durych prózájára nem a mindennapok szürkés világa, sokkal inkább a fantasztikum, a látomásos misztikum, az iszonytató képmegjelenítés, helyenként az abszurd jellemző. Nem akarok senkit kirekeszteni az olvasás élvezetéből. Hátha a labilis idegzetűek is végig bírnák olvasni! Aki szereti Csáth Géza novelláit, annak kiváltképp előszeretettel ajánlom Jaroslav Durych kisregényét. (Jaroslav Durych: Isten szivárványa, Kalligram, 2002) Kedves Olvasó! Nem kell mást tennie, csak figyelmesen elolvasni hétvégi magazinunk írásait, s akkor gond nélkül meg tudja jelölni a helyes válaszokat kvízünk kérdéseire. A megfejtést levelezőlapon küldje be a Családi Kör címére, de ne feledje el feltüntetni a sajátját sem. Mert ha velünk játszik, nemcsak hogy jól szórakozik, az Új Nő IV. receptkönyvét is megnyerheti. Beküldési határidő: április 21. 1. Hány harisnya jár az egészségbiztosítótól évente a lábprotézist viselőknek? a) 92 CSALÁDI KVÍZ b) 50 c) 8 2. 20 parlamenti képviselő közül mostanáig hány válaszolt a rokkant nő levelére? a) 2 b) 12 c) 20 3. Ki tépte szét az oroszlánt az Úr lelke segítségével? a) Gedeon w .receptkönyve b) Sámson c) Ádám 4. Hol található Leptokaria? a) Macedóniában b) Horvátországban c) Görögországban 5. Minek készült Jaroslav Durych? a) papnak b) tanítónak c) írónak Április 3-ai Családi kvízünk helyes megfejtése: lb, 2c, 3a, 4c, 5b. A Lilium Aurum ajándékát Balázs Erzsébet, nagyölvedi kedves olvasónk nyerte. KI A NYERŐ? A Családi Kör április 3-ai Nyerőjében az Unilever ajándékcsomagját nyerte: Kosik József, Szímő Kajla Jolán, Pinc Zeman Szilvia, Zselíz A nyereményeket az ajándékozó cég postázza. A MAGYAR HÁZIASSZONY LEXIKONA Gyógyfűpor főzéshez Még a városi háziasszony is jól teszi, ha ezeket a gyógyfüveket maga szárítja és töri meg téli használatra. Majoránna, borsmenta, kakukkfű, bazsalikom, csombor, zsálya, tüdőfű, rozmaring, fodormenta - szükségesek levesek, mártások, főzelékek ízesítésére. Vegyük, vagy ha módunk van rá: gyűjtsük a füvet idejében, mártsuk forró vízbe, rázzuk ki belőle a vizet, akasszuk napra vagy kályha mellé száradni, amíg olyan szárazak, hogy ujjal széjjel lehet morzsolni a leveleket. De ne lógassuk sokáig, mert az illata gyengül. Papír között morzsoljuk széjjel, szitáljuk át s jól záródó üveg- vagy pléhtartóba tegyük, mindegyikre ráírva, mi van benne. Csak a tárkonyt nem lehet elmorzsolni, azt egészben, só között tesszük el, mint a kaprot. Egy réteg növény, egy réteg só. Gyógyszer beadása Ez a betegápolás egyik fontos tényezője. Minden gyógyszer beadásánál a beteg fejét oly helyzetbe kell hozni, hogy rosszul ne nyeljen. A gyógyszerbeadás előtt győződjék meg az ápoló arról, hogy az elrendelt gyógyszert akarja adni, tehát elcserélés ki van zárva. A kanalas orvosságot tanácsos beadás előtt felrázni, hogy az oldott szerek vagy ízjavító (cukor, szirup) egyenletesen oszoljon el. Pirulát vagy kapszulát legkönnyebb egy korty vízzel vagy más folyadékkal lenyelni. Porokat vízzel telt kanálba öntjük és arra alkalmas eszközzel fölkavarjuk, hogy ha oldható, oldódjék és ha nem, a víz itassa át a port, nehogy a víz felszínén maradó port a nyelésnél mély belélegzéssel a légcsőbe szívja a beteg, és ezzel kínos görcsös köhögést váltson ki. A port különben ostyában is adhatjuk. Az eljárás az, hogy az ostyalapot vízbe mártjuk és azután tiszta tányérra vagy pedig a tenyerünkre fektetjük, a port az ostyalap közepére halmozzuk és az ostya széleit ráhajtjuk a porkupacra, gömbölyűre formáljuk az egészet oly módon, mint ahogy a gombócot szokták. A labdacsot a beteg nyelvére tesszük, aki ezt egykét korty vízzel lenyeli. Gyógyszerek helyes használata Folyékony gyógyszereket hűvös helyen kell tartani. Bevevés előtt töröljük le mindig az üveg nyakát, mert a csírák, amelyek az orvosság megromlását okoznák, ott gyűlnek össze. Csukamájolaj bevétele után rágjon a beteg lehetőleg egy darabka száraz kenyeret, ez azonnal elveszi az olajos ízt. Az orvosságporokat keverjük fel néhány csepp vízben, hajtsuk fel és igyunk rá pár korty vizet. Tablettákat előbb mindig egy kevés vízben kell feloldani. Zselatinkapszulát felolvadás előtt kell lenyelni. Tapaszokat ne tegyünk közvetlenül a sebre, hanem tegyünk egy darabka gézt közbe. Minden gyógyszert gondosan tegyünk félre, ' nehogy avatatlan vagy gyerek kezébe kerüljön és bajt okozzon. Minden orvosságosdobo-zon, üvegen könnyen olvashatóan jelezzük azt, ami benne van, nehogy ezeket a szereket véletlenül elcseréljük. Gyógytea (köhögés ellen) A legkedveltebb keverék a következő: 40 gr zilizgyökér, 20 gr haty- tyúlevél, 15 gr édesgyökér, 10 gr királygyertyavirág, 5 gr ibolyagyökér, 10 gr ánizsmag. A gyökeret és a füveket összevagdaljuk, és elkeverjük a megtört ánizsmaggal. Egy csésze teához tetézett kávéskanállal veszünk a keverékből és tíz percig hagyjuk állni. Az Ünnep kiadása, Budapest, 1936 CSALÁDI KOR Szerkeszti: Cs. Liszka Györgyi Levélcím: Családi Kör, Námestie SNP 30,814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 446, fax: 02/59 233 469
