Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)
2004-04-08 / 83. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. ÁPRILIS 8. RÖVIDEN Készülődtek a török terroristák Ankara. Az al-Kaida nemzetközi hálózattól független török terrorista sejtek merényleteket terveztek amerikai és izraeli katonák és turisták ellen a törökországi Konya és Antalya városokban. A Tercü- man napilap szerint a Sait Értül vezette csoport a török légierő Konya elővárosában lévő támaszpontját készült megtámadni. Itt minden évben amerikai és izraeli szakértők vezetésével képeznek tovább harci pilótákat. A terroristák, akik a szakértőkkel szerettek volna végezni, kapcsolatban álltak afgán, csecsenföldi és boszniai illegális fegyveres csoportokkal is. Az ügyben a hatóságok őrizetbe vettek hat személyt, és nagy mennyiségben foglaltak le robbanóanyagot és fegyvert. (MTI) Nincs eredménye a szigorításnak Washington. Egyeden terrorizmussal gyanúsított személy elfogásához sem vezettek eddig az USA szigorított beutazási feltételei, amelyek értelmében az év eleje óta ujjlenyomatot is vesznek az országba belépőktől. „Két és félmillió látogatót rögzítettünk és mintegy 200 embert vettünk őrizetbe, akiket más bűn- cselekmények miatt köröztek, de egyeden olyan személy sem volt közöttük, akiket terrorizmussal gyanúsítottak” - mondta Asa Hutchinson, a belbiztonsági államtitkár. Biztosra vette, hogy az USA el fogja halasztani a biometrikus adatok külföldi údevelekbe való bejegyzésére kitűzött október 26-i határidőt, mivel „ez nagy terhet róna külföldi barátainkra”. (MTI) Szabadlábon védekezhet Berlin. Szabadlábra helyezték tegnap Hamburgban Mu- nir el-Motaszadeket, a New York-i és a washingtoni merényletekkel kapcsolatban elítélt egyeden személyt. A szabadlábra helyezés nem felmentő ítélet, Motaszadek ügyét - a német legfelső bíróság végzésének értelmében - újratárgyalják. A marokkói férfit tavaly februárban ítélték el 15 év szabadságvesztésre, de az ítélet nem emelkedett jogerőre. Azzal vádolták, hogy terroristacsoport tagjaként Hamburgban részt vett a 2001. szeptember 11-én amerikai célpontok ellen elkövetett, körülbelül háromezer ember életét kioltó merényletek előkészületeiben. (MTI) Motaszadek csak annyit ismert el, hogy járt az al- Kaida egyik afganisztáni kiképzőtáborában (Reuters) Fallúdzsában van a legtöbb áldozat, az adatok eltérőek - azért szállították el Irakból a volt diktátort, nehogy a felkelők kiszabadítsák Nagypéntekre időzített támadást várnak Fallúdzsa/Bagdad/Nászíri- ja/Róma/Kijev/London. Egyes források szerint hatvan, más hírek szerint közel száz iraki halálos áldozata és több mint 130 sebesültje volt Fallúdzsában az amerikai megszálló erők és az iraki ellenállók tegnap hajnalban kitört összecsapásainak. ÖSSZEFOGLALÓ Nagypéntekre összehangolt támadásokat és merényleteket terveznek iszlám terroristák az iraki koalíciós erők ellen. Erre tegnap a SISMI, az olasz katonai titkosszolgálat figyelmeztetett. Nők és gyerekek - élő pajzsok Az olasz hírszerzők szerint a síita felkelőket iráni „instruktorok” segítik. A római lapok részletesen beszámoltak a dél-iraki Nászirí- jában a síiták és az olasz egységek között vívott összecsapásokról, amelyekben megsebesült 12 olasz katona, s életét vesztette 15 iraki - köztük két gyermek és egy nő. A násziríjai olasz erők parancsnoka, Gianmarco Chiarini tábornok cáfolta, hogy katonái a tömeg közé lőttek volna az Euffátesz folyó hídjainak birtoklásáért kibontakozott csatározások közben. Francesco Paolo Spagnuolo tábornok, a déliraki koalíciós kontingens parancsnoka azzal vádolta a síita felkelőket, hogy nőket és gyermekeket használtak élő pajzsként. Az USA leszámol a felkelőkkel „Az USA vezette koalíciós erők megsemmisítik Muktada asz-Szadr szélsőséges iraki vallási vezető Lepedőkbe bugyolált holttestek afallúdzsai kórház bejáratánál (Reuters-felvétel) fegyveres milíciáját, a Mahdi hadseregét, amely az elmúlt napokban támadások sorozatát indította a koalíciós erők ellen Irak déli részén” - közölte Bagdadban Mark Kimmit amerikai dandártábornok. Az ő tegnapi adatai szerint több mint 130 ember vesztette életét a síiták lakta térségekben vasárnap óta. Az ellenállás egyik fő fészkének tartott Fallúdzsában amerikai harci repülőgépek rakétákkal leromboltak négy házat kedd este. Ebben az akcióban 26 iraki, köztük 16 gyermek és legalább nyolc nő vesztette állítólag életét. A tegnap esti hírek szerint egy amerikai helikopter állítólag rakétákkal lőtt egy mecsetet. A helyiek szerint ebben a támadásban 40-en haltak meg. Kerbelában tegnap nyolc személy, köztük öt iráni vesztette életét és tizenhatan megsebesültek asz-Szadr hívei és a koalíció katonái közt dúló harcokban. Az iraki rendőrség alakulatai a koalíciós csapatokat támogatták az összecsapásokban. Egyébként ebben a suta szent városban tegnap lengyel katonák megölték Muktada asz-Szadr iraki radikális síita vallási vezető kerbelai irodájának vezetőjét - jelentette be az iraki rendőrség. Sok amerikai halott Ramadinál Ramadi városát teljes egészében ellenőrzésük alá vonták tegnap az iraki erők, itt egy nappal korábban 12 amerikai tengerész- gyalogos halt meg. Az erről szóló közleményt a tengerészgyalogosok főhadiszállása adta ki, hozzátéve, hogy a koalíciós erők készen állnak segítséget nyújtani az iraki rendőrségnek és polgárőrségnek, ha a lázadók újabb zavargásokat robbantanának ki. A Ramadi kormányzójának palotájánál zajlott összecsapásokban a 12 halálos áldozaton túl legalább húsz amerikai katona megsebesült - erősítette meg az amerikai védelmi minisztérium névtelenséget kérő illetékese, aki szerint a tengerészgyalogosok elleni támadást mintegy 60-70, gránátvetőkkel és automata fegyverekkel felszerelt, jól kiképzett lázadó indította. A Kirkuk körzetében lévő Havijában nyolc iraki meghalt és tizen- ketten megsebesültek szerdán az amerikai katonák és iraki tüntetők közti összecsapásokban. A helyi rendőrfőnök szerint a Fallúdzsa elleni amerikai katonai akció ellen tüntetők lőni kezdtek az amerikaiakra, akik viszonozták a tüzet és megöltek nyolc személyt, köztük egy gyermeket. Kivonultak az ukránok A dél-iraki Kút városát tegnap hajnalban kiürítették az ukrán csapatok, miután elkeseredett harcot vívtak asz-Szadr fegyvereseivel, akik ellenőrzésük alá vonták a települést. A Kijevben nyilvánosságra hozott közlemény szerint „amerikai kérésére és a katonák életének megóvása érdekében, az ukrán kontingens parancsnoksága azt a döntést hozta, hogy Kútból távozzanak a polgári közigazgatás tagjai és az ukrán katonák”. A hadművelet tegnap hajnalban harci helikopterek támogatásával vette kezdetét, iraki oldalon több tucatnyian estek el, míg az ukránok közül egy katona halt meg. Katarban őrzik Szaddám Huszeint Erről a The Independent liberális brit lap számolt be. Mint írta, Szaddámot Katar egyik amerikai légi támaszpontján - a legnagyobb közel-keleti amerikai katonai létesítmény területén - tartják fogva. Tavaly decemberi elfogása után helikopterrel először egy amerikai repülőgép-hordozóra vitték, ahol hosszas kihallgatásnak vetették alá. Ezután vitték Katarba, anélkül, hogy az emírség uralkodóját vagy az ország titkosszolgálatát erről értesítették volna - áll a The Independent forrásmegjelölés nélkül közölt értesülésében. A lap szerint az amerikaiak továbbra sem mondanak semmit a bukott iraki elnök hollétéről, és Irakban általános az a vélemény, hogy a volt diktátort Irakban, Tikrit közelében, egy amerikai támaszponton őrzik. A mind fejlettebb módszereket alkalmazó gerillahadviselés terjedésével azonban az amerikaiak aggódni kezdtek, hogy a felkelők esetleg megpróbálkoznak egy látványos szabadító akcióval, ezért született döntés Szaddám Katarba szállításáról. (MTI, TASR) Az USA nem polgárháborúval, hanem vallásháborúval kerül szembe Irakban Három ellenfél, egy platform MTI-JELENTÉS Brüsszel. Az iraki konfliktus rettenetes fordulóponthoz érkezett. Amerika immár nem polgárháborúval, hanem vallásháborúval néz szembe - írta tegnap a The Wall Street Journal amerikai napilap európai kiadása (WSJE). Az USA immár három különböző ellenféllel áll szemben, s ezek mindegyike vallási nézetei alapján azonosítja magát. Irak középső részén ott vannak a szunniták, délen a síiták, s végül, az árnyékban meghúzódva azok a külföldről érkezett iszlám fundamentalisták, akik szent háborút hirdettek az amerikaiak ellen. Az Irakot megosztó ellentétek miatt ezek a frakciók akár egymás ellen is harcolhatnának, de most mégis az amerikaiak váltak a közös célponttá, s ennek hátterét a vallás adja. A lap szerint ez a fordulat, a vallási feszültségek éleződése Irakban beleilleszkedik abba a folyamatba, amelynek során a vallás általában is egyre nagyobb szerepet játszik a világban. Ez egyben szakadékot okoz Amerika, az iszlám világ és Európa között. Az USA-ban a vallás egyre fontosabb - vagy legalábbis egyre láthatóbb - részévé válik a politikai életnek. Bush elnök újjászületett keresztényként úja le magát, s a vallásról immár nyíltan beszélnek a politikai kampányokban is. Márpedig mindez csak még inkább elmélyíti azt a közel-keleti paranoiát, hogy Amerika keresztes háborút vív Irakban. Az iszlám világban még jobban tetten érhető, hogy a vallás miként válik egyre fokozódó politikai erővé. Immár azokat a kormányokat is iszlám felhangok jellemzik, amelyek egykoron saját világi jellegükkel büszkélkedtek. Eközben Európa egy másik hányba halad: távolodik a vallástól és a szekularizmus felé tart. A lap végül megállapítja: a politikai konfliktusok sokkal bonyolultabbá válnak, ha vallási jelleget öltenek. Manipulálták a pert, Szutyagin kizárólag nyilvános információkat adott tovább Tizenöt év egy orosz tudósnak MTI-HÍR Moszkva. A moszkvai bíróság tegnap 15 évi börtönt szabott ki egy orosz tudósra kémkedésért egy embeijogvédők szerint manipulált per végén. Igor Szutyagint, a moszkvai Egyesült Államok és Kanada Kutatóintézet fegyverzetellenőrzési szakértőjét az esküdtszék hétfőn egyhangúlag bűnösnek mondta ki „kémkedés útján elkövetett hazaárulásban”. A 12 esküdt közül csak négy javasolt enyhe ítéletet. Az ügyész kedden 17 évi börtönt kért a 39 éves Szu- tyaginra, amiért orosz atom-ten- geralattjárókra és rakétavédelmi előrejelző rendszerekre vonatkozó titkos információkat gyűjtött és adott el egy brit vállalatnak. Az Alternative Futures nevű cég mögött a vád szerint az amerikai CIA húzódott meg. Szutyagin, aki 1999 októberétől volt vizsgálati fogságban, azzal védekezett, hogy kizárólag publikus forrásokból merített elemzéseihez, és nem tudhatta, hogy az Alternative Futures a CIA fedőszerve. Védői szerint Marina Komarova bírónő manipulálta az esküdteket, mellőzve a védelem fő érvének ismertetését, amely szerint a tudós csak nyilvános információkat adott tovább. Szutyagin ügyét először 2000 végén Kalugában tárgyalták, de a bíróság elégtelennek találta a bizonyítékokat. Egy év múltán az ügyet visszaküldték a titkosszolgálatnak (FSZB) pótlólagos nyomozásra. Kovács László telefonon beszélt a szerb kormányfővel Kostunica ígéretei MTI-HÍR Budapest. A szerb kormány és a miniszterelnök mindent megtesz annak érdekében, hogy megállítsa az erőszak továbbterjedését a Vajdaságban, és lecsillapítsa az indulatokat - mondta Vojiszlav Kostunica kormányfő Kovács László magyar külügyminiszternek, aki kedden este telefonon hívta fel a szerb vezetőt. Kovács a beszélgetés során elmondta: a magyar kormány és közvélemény aggodalommal figyeli a szerb többség agresszív megnyilvánulásait, a magyar kisebbséget fenyegető levelek, falfestések elszaporodását, sőt helyenként a fizikai erőszak megjelenését is, ami az 1990-es évek elejére emlékezteti a vajdasági magyarságot. Szóvá tette a rendőrség passzivitását is, és kérte a szerb kormány határozott intézkedését. Kostunica ígéretet tett arra, hogy napokon belül találkozik a vajdasági magyarok vezetőivel is ez ügyben. A magyar külügyminiszter a telefonbeszélgetésen elhangzottakról tájékoztatta Kasza Józsefet, a VMSZ elnökét, akivel azt megelőzően is véleménycserét folytatott a kialakult helyzetről. Zapatero kapott kormányalakítási megbízást a királytól Új kabinet a jövő héten MTI-HÍREK Madrid. I. János Károly spanyol király Jósé Luis Rodriguez Zapa- terót, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) elnökét kérte fel tegnap az ország új kormányának megalakítására. Az uralkodó tegnap délelőtt fejezte be a konzultációkat a különböző politikai pártokkal az új kormány megalakításáról. A március 14-én tartott spanyolországi általános választásokon a szocialisták 164 parlamenti mandátumot kaptak, de az abszolút többséghez 12 képviselői helyük hiányzik. A többi baloldali párt képviselőinek korábbi nyüatkozatai azonban arra engednek következtemi, hogy Zapaterónak nem lesz nehéz megszerezni a hiányzó szavazatokat. Az új kormányt a tervek szerint április 15-16-án iktatják be. Spanyolországban egy újabb marokkói állampolgárt tartóztattak le, aki kapcsolatban állt a márciusi madridi vonatmerényletekkel gyanúsított két, már korábban őrizetbe vett személlyel. A tegnapi spanyol lapok szerint a rendőrség egy másik olyan madridi lakást is keres, ahol az április 3-án önmagukat egy ostromlott lakásban felrobbantó iszlám szélsőségesek cinkosai rejtőzhetnek.
