Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)
2004-03-04 / 53. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 4. 26 Szülőföldünk A Mäspoma Kft. udvardi részlegében a fűszerpaprika-termesztés harmincéves hagyományaira alapoznak, a paprikamalom számos falubelinek biztosíthat munkát Újabb esély a dél-szlovákiai régió termelőinek Udvard. Csúcsminőségű műszaki berendezésekkel dolgozzák fel, de régi malomkövek közt őrlik majd zamatossá a fűszerpaprikát a zólyomi Mäspoma Kft. udvardi részlegében. SZÁZ ILDIKÓ A cég műszaki vezetője, Trúchly László mérnök jól ismeri az ízes fűszerkeverékek készítésének titkait. A fűszerpaprika termesztésének, szárításának, megfelelő módon történő feldolgozásának mintegy harmincéves hagyománya van e régióban, és a központ ennek a tradíciónak az újjáélesztését tartja szem előtt. Továbbá azt, hogy a régió termelői számára állandó feldolgozói központtá váljanak. „Az 1991-ben alakult zólyomi székhelyű Mäspoma Kft. folyamatosan átvette a Novofrukt állami vállalat tevékenységét a fűszerfelGalla Krisztián a csírátlanítóban dolgozás terén. Magánosította annak valamikori külső kirendeltségeit Paton, Mocsonokon és Nyitrán, majd három évvel ezelőtt az Udvardon található egykori központot is. Az utóbbi a Novofrukt állami vállalat legnagyobb, korszerűen kiépített szárítórészlegeként működött“ - meséli a cég udvardi központjában Trúchly László. A központban korábban több tulajdonos és csődbiztos váltotta már egymást, mivel a Mäspoma érkezéséig egy évtizeden keresztül üresen állt a részleg. Fejlesztésére a jelek szerint a SAPARD-programból pénz már nem jut a központnak. Ennek ellenére tavaszra komoly fejlődésnek indul a cég dél-szlovákiai részlege. Húsipari segédeszközök mellett fűszerpaprika és fűszerek előállításával is foglalkozik; ez a cég forgalmának 30-35 százalékát teszi ki. Ezenkívül szárított hagymát, gyökérzöldséget, leveles zöldséget állítanak majd elő. „Nem gazdaságos ennyi helyen szállítási (Csuport István felvételei) és csomagolórészlegeket működtetni az uniós követelményeknek megfelelően, a cég Udvarira összpontosítja termelését. Tavalyelőtt a patai szárítási részleget már átköltöztették, Nyitra ebben az évben áll le, itt, Udvardon épül meg a paprikamalom, csomagolóval és fűszerfeldolgozóval együtt“ - avatott be elképzeléseibe a műszaki vezető. A majdani paprikamalomban a talicska végét Martin Maczko fogja, míg Jozef Maczko, Dékány Tamás és Frantisek Horváth a talajmunkákat végzik. Galla Krisztián birodalmában, a csírátlanítóban megtudom, az itt dolgozó férfiak nagy része családfenntartó, örülnek a munkalehetőségnek. Mint ahogy annak is, hogy ősztől még több falubeli számára akad itt idénymunka. Hamarosan a Mäspoma Kft. udvardi részlegéhez kerül a Vágsellyéhez közeli településen, Mocsonokban található csomagolóüzem egy része is, ahol jelenleg negyvenen dolgoznak. Udvardon tavaly a téli hónapokban hat állandó alkalmazott talált munkát, számuk szeptember elejétől november közepéig negyven főre emelkedett. „Az újabb részleggel még idén további állandó 25 munkahely jön létre. Ha majd három szárítóval dolgozunk, további 50-60 idénymunkásnak adunk lehetőséget - szeptembertől egészen karácsonyig. Majdnem száz termelőnk van. Legtöbben a Lévai járásból, Nagysallóból és Zselíz környékéről szállítanak, de érsekújvári, vágsellyei, nyitrai, galántaijárásbeli termelőink is vannak. Kevesebb a szállítónk a Komáromi és Galántai járásból. Néhány áras kistermelőkkel és több tíz hektáron gazdálkodó termelőkkel is együttműködünk“ - tájékoztat Trúchly László. Akkora vetésterületet és annyi termelőt nem tudnak biztosítani, amennyire szükségük lenne - idei tervük 400 hektár volt -, ugyanis vetőmag nemesítésével és szaporításával korábban senki sem foglalkozott. Szállítóik azonban dicsérik a cég korszerű, a termelőt tiszteletben tartó hozzáállását. A szükséges vetőmag mintegy nyolcvan százalékát Az épülő paprikamalom Magyarországról hozzák be, az ottani nemesítő és kutatóintézettől. „Teljes technológiát is vásároltunk az intézettől, képzést tervezünk a termelőknek - a talajelőkészítéstől egészen a betakarításig. Sajnos, a nagyüzemi fűszerpaprika-termesztés és -feldolgozás több évtizedes hagyományai idővel feledésbe merültek. A termelők számára jobb feltételeket szeretnénk biztosítani. Megemeltük a fel- vásárlási árat, szavatoljuk a megfelelő minőségű termés felvásárlását, biztosítjuk a szállítást árvisszavonással, és ingyen adjuk a csomagolóanyagot. Egy műtrágya- és vegyszerforgalmazó cég jóvoltából hektáronként huszonötezer korona hitelkeretet nyújtunk a termelőnek. Garantáljuk a vetőmag jó árát is. Az új termelőnek ötven százalékot kell most megfizetnie, a többit majd az új termésből vonjuk le“ - jegyzi meg a műszaki vezető, aki ma még nem tudja, mekkora állami támogatásjut majd a zöldségre és az öntözésre. A fűszerpaprika a zöldségek között az egyik legkevésbé igényes fajta, helyrevetéssel termesztik. Elmarad a palántázás, és az öntözésre is három-négy nagy adag vízre van szükség. A különféle gombabetegségekkel szembeni védekezésnek sem kell olyan gyakorinak lennie, mint más növények esetében. A szakember szerint a magyar fajták még a hazaiaknál is ellenállóbbak. Tavaly novembertől február végéig megkötötték a szerződéseket a termelőkkel. Garantált áron, minőségi bonusszal vásárolják fel három osztályban a fűszerpaprikát. Kilenc évvel ezelőtt megalakították a Nemesünk, Termelők és Feldolgozók Egyesületét, a Capsicumot. Európai regionális védjegyet szeretnének kapni a különleges zamatú, semmihez sem hasonlítható ízű fűszer- paprikára, melyet Zsitvai Paprika néven forgalmaznának. Ehhez dokumentálniuk kell, hogy legalább harminc éve létezik a régióban szervezetten fűszerpaprika-termesztés és -feldolgozás, s hogy a termék színében, ízében, feldolgozásában egyaránt egyedinek számít. Több mint ötvenfajta fűszer- és keverékterméket forgalmaznak: édes és csípős fűszerpaprikát, gulyáspaprikát, feketeborsot, majoránnát, keverékeket és ételízesítőket. Hamarosan nyolc új fűszerkeveréket dobnak piacra, ugyanakkor modern, számító- gépes irányítású csomagolóautomatát helyeznek üzembe Udvardon. A fűszerpaprika feldolgozását e községbe szeretnék összpontosítani, emiatt bővítik majd a laboratóriumi kapacitást is. A központban van karanténraktár, és itt történik a fűszerek előzetes feldolgozása is. „A hazai szabványok szigorúbbak, mint az uniós követelmények. A megengedett összcsí- raszám az Európai Unióban egymillió, nálunk ötszázezer. Számunkra költségesebb a csíráüaní- tás, de ezt a vásárló a fogyasztói árban nem érzékeli. Hátrányosabb helyzetbe kerülhetünk, ha a behozott fűszerek olcsóbbak lesznek a piacon, hiszen a külföldi árut az uniós szabványok szerint forgalmazhatják. Ki fogja ezt túlélni?“ - teszi fel a kérdést Trúchly László. A választ nemcsak ő várja, hanem mindazok a jelenlegi és jövőbeni alkalmazottak is, akik a fűszergyártó és -csomagoló cég jóvoltából ismét munkához juthatnak a régióban. A község ifjú borosgazdái szerint a szőlészet, a borászat és a jövőben azokra építhető idegenforgalom egyedi kitörési lehetőséget kínál Kürt és Párkány térségében Igazi kincset ér, mert nemes nedűt ad a kürti dombokon termett szőlő GÁGYORA1ÍZ Kincset érhet a kürti szőlő, ha művelése és feldolgozása kellő szakértelemmel párosul. Erről győződhettek meg az egyik legjobb adottságú hazai borvidék szőlészei és borászai az érsekújvári járásbeli községben immár huszonkettedik alkalommal megrendezett rendhagyó borversenyen. A kürti borverseny több szempontból is eltér a megszokott megmérettetésektől. Itt ugyanis nemcsak a zsűri tagjai kóstolják, értékelik a kizárólag sorszámmal ellátott mintákat, hanem a teremben helyet foglaló kistermelők is. A legjobb hazai szőlészekből, borászokból, borszakértőkből álló testület tagjai pedig egy-egy minta kapcsán nem csupán a fajta jellemzőit ismertetik, hanem azt is megmondják, ha a szőlész túl korán szüretelt vagy túl sok fürtöt hagyott a szőlőtőkén, amely azt képtelen volt megfelelő minőségűvé nevelni, vagy ha a borász rosszul préselt vagy későn kezelte a mustot, esetleg más hibát vétett a borkészítés során. De a zsűritagok azt is tudatják a versenyzőkkel, ha a termelő valamit nagyon jól eltalált. A harmadik dolog, amely érdekessé és izgalmassá teszi a kürti borversenyt, az az, hogy itt Korpás András nemzetközi hírű szőlőnemesítőnek köszönhetően olyan borokat is lehet kóstolni, amelyeket másutt sehol. A Kürt környéki dombokon ugyanis nemcsak a már regisztrált fajtákat, fajtajelölteket termelik, hanem olyan szőlőket is nevelnek, amelyeknek még nevük sincs - csak sorszámuk. Nos, az idei borversenyen felvonultatott rekord- mennyiségű 129 minta között is volt néhány olyan csemege, amelyről még a szakirodalomban sem cikkeznek. De térjünk vissza a hétvégi versenyre, amelybe főként helyi és környékbeli kistermelők és hobbiborászok fehér és vörös fajboraikkal vagy minőségi jelzővel ellátott fajboraikkal nevezhettek be. Fel is zúgott a terem, amikor a zsűri - a nemzetközi szaktekintélynek örvendő Miroslav Petrech és Korpás András, a fiatalabb generációhoz tartozó Melecsky Tibor, Bálint László, Berta Tibor, Klenkó Péter - és a szintén pontozó közönség poharaiba bevezető mintaként a versenykiírással ellentétben cuvet, azaz kevert bort töltöttek. A borok anonimok, azaz a versenyen kizárólag fajtájukat, technológiájukat, sorszámukat jelentik be. Hogy kinek a pincéjében, hordójában érlelődött, az kizárólag a verseny végén derül ki. A hibák ismertetésére azonban folyamatosan kerítenek időt a zsűritagok, amit a helybéli gazdálkodók nem vesznek rossz néven. „Azért járunk el a versenyre, ülünk be a terembe és kóstoljuk magunk is végig a mintákat, hogy tanuljunk“ - árulta el Jenei János, aki az utóbbi öt évben egyetlen borversenyt sem hagyott ki. De így volt ezzel az általam megkérdezett többi gazda is. S hogy a helybéliek nem sértődnek meg a bírálaton, hanem tényleg okulnak belőle, azt a szomszédos muzslai dombokon gazdálkodó Miroslav Petrech, Szlovákia egyik legelismertebb szőlésze, borásza is megerősítette. „Többéves távlatból a fejlődés óriási. Hogy a borokat mégis lepontozzuk, annak egyetlen oka van: ebben a térségben kellő szakértelemmel még többet lehet belőlük kihozni. A lécet pedig minden évben magasabbra kell tenni. Örömteli észlelni a haladást.“ Melecsky Tibor is úgy vélte, hogy a termelőknek még van mit tanulniuk. „Ezekből a szőlőfajtákból itt, a kürti dombokon még jobb bort kell tudni kitermelni“ - indokolta szigorú pontozását a fiatal borász. Az ifjú kürti borásznemzedékhez tartozó Sütő Zsolt pedig egyenesen úgy gondolja: „A minőségi szőlészet, borászat és a rá épülő idegenforgalom egyedi kitörési lehetőséget kínál Kürt és Párkány nagy munkanélküliséggel küzdő térségének. Kár, hogy ezt a régióban kevesen tudatosítják.“ S hogy milyenre sikeredtek a tavalyi évjáratú borok a kürti borvidéken? A vörösborok ígéretesek. Ha a borászok nem vétenek hibát a további kezelés során, meg a palackozás is a „nagykönyv“ szerint történik, nem kell szégyenkezniük. A fehérborok viszont a vártnál gyengébbre sikeredtek, amit Korpás András a tavalyi rendkívüli meleg időjárással magyarázott. „A termelők többsége nem tudja, hogy a tavalyihoz hasonló forróságok esetén mikor és miként kell szüretelni, és hogyan kell kezelni a szőlőt. De érződik a boron az is, ha a szőlész mohóságból vagy figyelmetlenségből túl sok fürtöt hagyott meg, netán korán szüretelt.“ A borversenyen látottak, hallottak alapján merem ajánlani az ínyenceknek, hogy látogassanak el Kürtre és a borvidék többi községébe. Feltétlenül ajánlatos megízlelni az aszúsodásra hajlamos Dunajt (Korpás András nemesítése), a fehér fajták közül a Breslavát, Pálavát, Auréliust és az eddig csak C2-36-osként jegyzett Rulenkát, azaz a Szürkebarát, a Rajnai Rizling és a Leányka keresztezését (mindkettő Korpás-nemesítés). Egyébként ez utóbbi fajtából a fűri Mihalek György pincéjében érlelt csemege nyerte el az idei kürti borverseny nagydíját. A kürti borverseny nyertesei Az abszolút győztes Mihalek György fűri bortermelő lett tavalyi évjáratú Rulenkájával. A válogatott minőségi borok kategóriájában id. Melecsky Tibor zöld veltelínije vitte el a pálmát, második az érsekújvári Marián Karvaj lett Nitra borával, míg a harmadik helyezett a fűri Jávorka Ferenc Cabernet Sauvignonjával. A fehér fajborok kategóriájában Zátyik Zoltán kürti gazda zöld veltelinije bizonyult a legjobbnak. Az ugyancsak kürti Szekeres Ferenc Chardonay-jával a második helyet szerezte meg, Tóth Lajos Bátorkesziből pedig fehér burgundijával a harmadikat. A vörösborok kategóriájában a kürti Nagy Béla merlot-ját díjazták az első helyezéssel. Második a nagymegyeri Mikolai Vince (kékfrankos), harmadik a kürti Krasnik László (Dunaj). (gyor)
