Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)
2004-03-01 / 50. szám, hétfő
8 Magyar glóbusz ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 1. A közalapítvány 500 helyett csak 380 milliót kap Kevesebb pályázat lesz MTI-HÍR Budapest. A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány (MNEKK) kuratóriumának elnöke szerint pályázattípusokat kell megszüntetnie a közalapítványnak, miután a kormány takarékossági intézkedéseinek megfelelően 120 millió forintot elvonnak tőlük. „Nehéz helyzetbe hozza a közalapítványt az elvonás”, és „egész biztos, hogy pályázattípusokat kell megszüntetni” - mondta Heizer Antal. Heizer Antal, aki egyúttal a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke, hozzátette: a kuratórium március 4-én ül össze, ahol meghatározzák a költségvetést és a pályázati típusokat. A közalapítványnak a múlt szerdai magyar kormánydöntés értelmében 500 millió forint helyett 380 millióból kell gazdálkodnia - mondta Heizer Antal. Vári Fábián László költő kapta az irodalmi díjat Kárpátaljára került a kard KÁRPÁTALJA A budapesti Gellért Szállóban került sor a Balassi-emlékkard ünnepélyes átadására. A Balassi Baráti Kör évente ítéli oda e neves irodalmi díjat egy magyar költőnek és egy európai műfordítónak. Vári Fábián László kárpátaljai költő személyében a bírálóbizottság másodízben tüntetett ki határon túli magyar alkotót, az idei másik kitüntetett egy olasz professzor, Armando Nuzzo műfordító.- E makulátlanul tiszta pengéjű kard számomra a magyar nemzet sok évszázados szabadságharcának jelképe, annak a szabadságnak, mely Balassi Bálint korában a végvárakba szorult. A nemzet fiai közül nagyon sokan végvárakban élnek ma is, létharcot vívnak politikában, gazdaságban és kultúrában egyaránt. Ezt a csatát sem kardokkal, sem lovasrohamokkal nem tudjuk eldönteni. A csodafegyver asszonyaink és lányaink ölében lesz és szívében szunnyad - mondta köszönőbeszédében Vári Fábián László. A díjazottat Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke köszöntötte. „A mai nap lényege, hogy egy jó magyar költő kapott irodalmi díjat. A kard harcias szimbólum, de egyúttal a helytállás jelképe is. Helytállni mindenütt lehet, mindenütt kell. Mindenféle helytállás központi érték, mind Kárpátalján, mind Budapesten. Korunkban nemigen találni olyan helyet, ahol ne lenne lehetőség a meghátrálásra, a megfu- tamodásra, az elkeseredésre. Ezért becsüljük meg egymást, a helytállás értékrendje szerint nézzünk másokra és magunkra” - fogalmazott a szónok. A továbbiakban Makovecz Imre, a díj kuratóriumának elnöke laudált és adta át a Balassi-em- lékkardot Armando Nuzzo műfordítónak. Az ünnepségen Diny- nyés József Vári Fábián László- verseket, a Musika Renata-trió Balassi-dalokat énekelt. Az átadási ceremóniát követően a jelenlévő kardtársak, irodalmi alkotók és neves közéleti személyiségek gratuláltak a díjazottaknak. Vári Fábián László kárpátaljai költő, a Balassi-emlékkard boldog tulajdonosa Törvényekkel nem lehet serkenteni a népességpolitikát Elöregszik a Vajdaság, ha nem áll le a folyamat MAGYAR SZÓ A tény, miszerint a Vajdaság soha sem volt az élen a népszaporulat terén, és hogy az ötvenes évektől egyre nyilvánvalóbbá vált a tartomány lakosságának elöregedési folyamata, amely az utóbbi húsz évben hatványozottabban jutott kifejezésre, arra késztették a tartományi kormányt, hogy ne csak felmérje a tényeket, hanem konkrét intézkedéseket lásson elő a helyzet javítására, a lakosság csökkenésének leállítására. Ehhez társult a köztársasági népjóléti minisztérium is. A tartományi népességpolitikai, családügyi és gyermekgondozási titkárság, valamint a tartományi végrehajtó bizottság népességpolitikai bizottsága szervezésében a tartomány körzeteiben több helyen és ízben is felvilágosító és oktató jellegű szemináriumokon foglalkoznak a problémával. Ezen igyekeznek rávilágítani azokra a lehetőségekre, amelyeket a szélesebb és a szűkebb politikai közösségeknek, továbbá maguknak az embereknek is meg kell tenniük, annak érdekében, hogy leállítsák a felénk már igen régóta tartó és egyre drasztikusabb formában jelentkező elöregedési folyamatot. Egy, a demográfiai változásokról tartott, múlt heti tanácskozáson egyértelműen kiviláglott, ha a most kialakult folyamatot nem állítják le, akkor 2051-ben a Vajdaság lakosságának összetételében 50 százalékkal többen lesznek öregek, mint fiatalok. Szó volt az önkormányzatokban kialakítandó népességpolitikai intézkedésekről a fiatalok reproduktív egészségéről, az öregek szociális védelméről, a gyermek- vállalás vagy nemvállalás kérdéseiről, okairól, a nagycsaládosok egyesületének tevékenységéről, jelentőségéről. Azt is leszögezték, hogy a népességpolitikát, konkrétan a gyermekvállalást, csupán törvényekkel nem lehet serkenteni. Sok tényezőt kell megváltoztatni ahhoz, hogy a gyermekáldás áldás legyen vidékünkön is, és a családok szociális helyzete ne váljon egyre elviselhetetlenebbé több gyermek vállalásával. Pomogats: elfogadhatatlan az Illyés Közalapítvány költségvetésének lefaragása közel 200 millió forinttal „Egy illyésnyi” lesz a kurtítás 1,2 milliárd forinttal kevesebbjut az anyaországon kívül élő magyarokra 2003- hoz képest - nagyrészt a Draskovics-megszorítások hatására. Pomogáts szerint ez elfogadhatatlan, Markó véleménye: nem történt tragédia. TRANSINDEX Rábólintott a magyar kormány Draskovics Tibor pénzügyminiszter takarékossági csomagjára, mellyel 185 milliárd forintot terveznek megspórolni - ez 3%-a a 2004-es költségvetés 6092,6 milliárdos kiadási főösszegének. Eszerint az idén a tervezett 2004-es költségvetéshez képest 884,1 millió forinttal, vagyis hozzávetőlegesen 15%-al kevesebb pénz jut az anyaországon kívül élő magyarságnak. Ez azután dőlt el, miután a 2004-as költségvetés amúgy is 295 millió forinttal kevesebbet juttatott a határon túliaknak (ez 3%-os csökkenés a 2003-as pénzösszeghez képest). Számításaink szerint a megszorítást figyelembe véve az idei támogatások összege megközelítőleg 7,9 milliárd lenne. Ez a tavalyi 9,11 milliárd forinthoz képest több mint 13%-os elvonás, vagyis 1,2 milliárd forintos a különbség (ez csak kétszáz millióval több, mint az Illyés Közalapítvány éves költségvetése, és nem sokkal kevesebb a Duna TV éves fenntartásához szükséges összegnél).- Elfogadhatatlan számomra az Illyés Közalapítvány költségvetésének közel 200 millió forinttal való megkurtítása - nyilatkozta Pomogáts Béla, az IKA kuratóriumi elnöke, aki korábban azt mondta: amennyiben lefaragják az IKA költségvetését, lemond. Pomogáts még hozzátette: ez az eddig gyakorlatba ültetett pályázati rendszer egészét alapjában meg fogja ingatni - sőt, az IKA jövője is kétséges, mivel hitelét elveszítheti, és eredményessége csorbul. Markó Béla RMDSZ-elnök ezzel kapcsolatban pozitívumként értékeli azt, hogy a lobbizásnak köszönhetően a határon túli magyarságnak jutó támogatások nem csökkentek annyira drasztikusan, mint tervezték, ezenkívül az oktatási-nevelési támogatás összege nem változott. Azt is elmondta, az RMDSZ nem ért egyet azzal, hogy éppen az anyaországon kívül élőkön próbálnak spórolni: lévén ez az összeg a magyar költségvetésben amúgy is kis tétel. Markó szerint nem történt tragédia, és reméli, hogy a hiányzó összegeket végül sikerül előteremteni, azonban belátja: bizoMarkó Béla nyos intézményeket - így az IKA-t és az Erdélyi Magyar Tudomány- egyetemet - érzékenyen érint az intézkedés. A határon túli felső- oktatásra 362 millió forinttal kevesebb fog jutni - ez 20%-os csökkenés a 2004-es költségvetésben előirányzottakhoz képest. Értesüléseink szerint az a határon túli oktatási projekteket támogató Apáczai Közalapítvány költségvetése a hivatalos adatokon kívül 650 millió forinttal csökkenne: az alapítvány alapítása óta minden évben 700 millió forintot kap a magyarországi vállalatok, azaz a munkáltatók hozzájárulásaiból álló szakképzési alapból - ez most 50 millió forintra csökkenne. Bizonyos támogatásokról azt Pomogáts Béla lehet mondani, hogy az állam ezeket nem érzi a jövőben magáénak - mondta a takarékossági csomagról Draskovics a Kossuth Rádió Háttér című műsorában. „Elterjedt az utóbbi években az a gyakorlat, hogy állami feladatokat, vagy olyan feladatokat, amiket az állam magáénak érzett, közalapítványokon keresztül lát el. Ennek az a következménye, hogy ennek kialakul egy saját apparátusa, irodát bérel, kuratórium van, ellenőrző bizottság van, kialakul egy bonyolult döntési rendszer (és az ehhez kapcsolódó infrastruktúra), ennek tetemesek a költségei.” A pénzügyminiszter a továbbiakban kifejtette: a határon túliak segítését a szaktárcákra tervezik bízni. A Tisza-parti városban hatalmas vihart kavart az átkeresztelés hosszabb ideje tartó folyamata Nagyszabású utcanév-változtatások Zentán HÉT NAP Zenta. Harminchárom utca és tér nevének a megváltoztatását, illetve visszaállítását hagyta jóvá Zentán a községi képviselő-testület a múlt héten. Zenta község képviselő-testületének legutóbbi ülésén szinte minden napirendi pont körül vita alakult ki, sőt, esetenként az indulatokat sem sikerült kordában tartani, a legnagyobb vihart mégis az egyes zentai utcák és terek nevének a megváltoztatásáról szóló határozat elfogadása kavarta. Ez a folyamat már hosszabb ideje zajlik a Tisza-parti városban. Első lépésként a település közvetlen központjában lévő öt utca és tér kapott új elnevezést, vagy pontosabban régit, hiszen többségében a korábban használatos nevet állították vissza. Ez egyébként a község utcáinak és tereinek a nevét meghatározó bizottság egyik alapelve, a másik pedig az, hogy lecseréljék a politikai okokból keletkezett elnevezéseket, beleértve az 1921-1941 közötti időszakot is, a harmadik pedig, hogy az arra érdemes zentaiak iránti tiszteletét ily módon fejezze ki az utókor. A szakemberek következő lépésére többet kellett várni, de most harminchárom utca és tér névmódosítását teijesztettékelő, valameny- nyit a Centar-Tópart helyi közösség területén. A terv az, hogy módszeresen haladnak, a városrészek egymás után kerülnek sorra. Juhász Attila polgármester megjegyezte: nem találja elég hatékonynak a bizottság munkáját, a tanácsnokok egy része viszont úgy vélte, kisebb lépéseket kellene tenni. Tari László helytörténész, a bizottság elnöke elmondta, a listát már a múlt év júniusában továbbították az érintett helyi közösség tanácsának véleményezésre, de konkrét javaslatot vagy kifogást nem tettek, csupán annyit jegyeztek meg, hogy kompromisszumos megoldást kellene találni azokban az esetekben, amikor az elnevezést nem lehet lefordítani szerb nyelvre, valamint ajánlották, vegyék tekintetbe, hogy többnemzetiségű környezetben élünk, és ne adjanak mindenáron csak magyar neveket. Ezzel egyben válaszolt arra a kifogásra is, hogy a Centar- Tópart helyi közösség lakosságát nem kérdezték meg. Pejin Attila történész (tagja volt a bizottságnak, de kilépett) azt nehezményezte, hogy többségében nem visszaállítás, hanem új elnevezés történik. Véleménye szerint kerülni kellene a személyneveket, az utcáknak esetleg csak 10-15 Azentai Városháza (Képarchívumi felvételek) százaléka kaphatna ilyet a jeles zentaiakról. Arra is intett, ne siessenek az illetékesek a kortársakkal, a dátumokat pedig teljesen ki kellene hagyni. Ajánlotta, a jelenlegi jegyzéket adják vissza a bizottságnak továbbgondolásra. A polgármester szavazásra bocsátotta a terek és utcák nevét meghatározó bizottság előterjesztését, erre a jelenlévő 25 tanácsnok közül 13 szavazott, 8-an ellenezték, hárman pedig tartózkodtak. Pejin Attila hozzá is fűzte: nevetségesnek és egyben elgondolkodtatónak is találja, hogy egy vokson múlott 33 utca és tér új neve. A végső döntést az illetékes köztársasági minisztérium mondja ki, de addig is lássunk egy kis ízelítőt, mi a „keresztelő” eredménye. A Testvériség-egység körút helyett Városkörüli út (ezt az elnevezést 1911-1952 között használták). Ivó Lola Ribar - Tópart utca (1874-1921 között volt érvényben, mert az utca mellett egykor tó volt). A Nikola Marti- novic utca Szent Szávára, a Belgrádi utca Árpád utcára módosul, ez utóbbi szintén létezett 1874- 1921 között. November 29. utca - Szűcs utca, az elnevezés 1874- 1952 között folyamatosan használatban volt, valamikor ebben az utcában éltek a szűcsök. Béke tér - Joca Vujic utca, ugyanis a téren áll a Vujic-ház. Joca Vujic (1863- 1934) Zenta kiemelkedő személyisége volt, műgyűjtő, politikus, népképviselő, aki sokat tett a szerb tudomány és művelődés előrehaladásáért, a Szerb Matica tiszteletbeli tagja. A Boris Kidrié sétány helyett Tiszavirág sétány, Május 1. tér - Széchenyi tér (visszaállítják az 1874-1921 közötti állapotot), Iván Gundulic - Vladimir Nikolic utca, az egyik legismertebb szerb építész, Zentán született 1857-ben.
