Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)

2004-03-31 / 76. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 31. RÖVIDEN Nem a székely autonómiára Bukarest. Nemet mondott a székelyföldi autonómiáról szó­ló elképzelésre a román parla­ment képviselőháza. A több mint 240 jelenlévő 22 ellen- szavazattal és egy tartózko­dással elfogadta a közigazga­tási szakbizottság elutasító je­lentését. Az RMDSZ frakciójá­nak 22 tagja voksolt a jelentés elfogadása ellen. (MTI) Meghalt Torna András Budapest. Életének 79. évé­ben súlyos betegség következ­tében elhunyt az utolsó ma­gyar hadifogolyként ismert To­rna András, akit Nyíregyházán helyeznek örök nyugalomra. Torna 1944-ben sok ezer kato­natársával együtt hadifogság­ba esett, s hosszas kutatómun­ka után, 2000. augusztus 11- én hozták haza Magyarország­ra, az oroszországi kotyelnyi- csi pszichiátriai intézetből, ahol 53 évet töltött. (MTI) Bászájev totális háborút hirdetett Moszkva. Totális háborút hirdetett Oroszország ellen Sámil Bászájev csecsen láza­dóvezér, kilátásba helyezve a nukleáris és bakteriológiai fegyverek kivételével gyakor­latilag minden fegyver felhasz­nálását, s tíz évnél idősebb em­bereket fognak megölni. A sza- kadárvezér azzal indokolta a bejelentést, hogy eredményte­len maradt Putyin orosz elnök­höz január elején intézett üze­nete, amelyben azt kérte: Oroszország tartsa magát a nemzetközi joghoz. (MTI) Elhunyt Robert Merle Párizs. Kilencvenöt éves ko­rában vasárnap elhunyt Ro­bert Merle - jelentette be teg­nap este a francia író lánya. Merle műveivel nagy nép­szerűségre tett szert. A legna­gyobb ebsmerést, a Goncourt- díjat a II. világháború idején, hadifogságban szerzett élmé­nyein alapuló, Két nap az élet című műve (1949) hozta meg neki. A regényből Henri Verne- uil készített filmet, Jean-Paul Belmondo főszereplésével, 1964-ben. Az író számos könyvét magyarul is kiadták, köztük a Malevil, a Mestersé­gem a halál és az Állati elmék című alkotást. (MTI) Merle (Képarchívum) Bérpótlék az elítélteknek Belgrád. A szerb parlament törvénybe iktatta, hogy az ál­lam ezentúl köteles pénzügyi támogatást nyújtani a hágai Nemzetközi Törvényszék vád­lottjainak és családtagjaiknak. A családtagok bérpótlékot kapnak rokonuk elmaradt fi­zetéséért. (MTI) A mostani felvétellel az 1949-ben alakult szervezet 26 tagúra növekedett, súlypontja pedig kelet felé tolódott Már huszonhat tagja van a NATO-nak Washington/Brüsszel. Hét, a NATO-ba újonnan befoga­dott közép- és kelet-európai ország, köztük három egy­kori szovjet köztársaság Washingtonban ünnepélye­sen letétbe helyezte a csat­lakozási okmányokat. ÖSSZEFOGLALÓNK Bulgária, Románia, Szlovákia és Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia kormányfői Colin Powell amerikai külügyminiszternek nyúj­tották át a dokumentumokat a wa­shingtoni pénzügyminisztérium­ban rendezett díszebéden. Powell rövid beszédében a hét ország csat­lakozását történelmi lépésnek ne­vezte abban a törekvésben, hogy Európa a szabadság és biztonság övezete legyen a Balti-tengertől a Fekete-tengerig. A csatlakozási ok­mányok letétbe helyezésével a hét ország hivatalosan is a NATO tagjá­vá vált, és lezárult az észak-atlanti szövetség 55 éves történetének leg­nagyobb bővítési hulláma. A mos­tani felvétellel az 1949-ben 12 eu­rópai és észak-amerikai állam szö­vetségeként indult szervezet 26 ta­gúra növekedett, súlypontja kelet felé tolódott. A bővítésének ez volt a második hulláma a hidegháború vége óta. A szövetség 1999-ben Magyarországot, Lengyelországot és a Csehországot fogadta soraiba a volt szocialista országok közül. Ge­orge Bush amerikai elnök a NATO főtitkára, Jaap de Hoop Scheffer társaságában a Fehér Házban kö­szöntötte a hét új tagállam kor­mányfőit. A NATO egységének fon­tosságát hangsúlyozva Bush emlé­keztetett arra, hogy az új tagállam­ok egy birodalom foglyai voltak, amikor 55 évvel ezelőtt 12 ország Washingtonban megalakította a NATO-t, amely a történelem legna­gyobb és legsikeresebb katonai szö­vetségének bizonyult. Az elnök üd­vözölte az ünnepségre meghívott albán, horvát és macedóniai mi­niszterelnököt. A három balkáni ország azt reméli, hogy még idén meghívást kap a csatlakozási tár­gyalások megkezdésére. Powell és a hetek nevében felszólaló Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök egyaránt megköszönte az előző körben, 1999-ben csatlakozó or­szágoknak, Magyarországnak, Lengyelországnak és Csehország- nak, hogy segítették a tagságra va­ló felkészülésüket és a bővítés meg­valósítását. Közben a belga védelmi minisz­ter bejelentette, az USA azt terve­zi, hogy jelentősen csökkenti Eu­rópában tárolt atomfegyvereinek számát. André Flahaut közölte, Washington valóban európai nuk­leáris fegyverkészletének felül­(Reuters-felvétel) vizsgálatán dolgozik, s ez a folya­mat a NATO-tagországok érdekei­nek figyelembevételével, velük egyeztetve zajlik. Az amerikai atomfegyverek áttelepítésének célja, hogy Jobban válaszolhas­sunk a biztonságunkat fenyegető új kockázatokra” - mondta Flahaut, hozzátéve, hogy a NATO tervei szerint azért Európában to­vábbra is fennmarad egy nukleáris csapásmérő képesség. ___________________________________________________________| Nagypolitikusok öröme a Fehér Ház kertjében Megvertek két belga vadászrepülőst Vilnius. Súlyosan megsebesítettek két belga vadászrepülőst isme­retlen tettesek Litvániában; a belga tisztek a NATO által a balti tagál­lamoknak biztosított légtérvédelem keretében érkeztek hétfőn az or­szágba. Ismeretlen fiatalok megtámadták a belga katonákat és ösz- szeverték őket, pénzüket és értékeiket viszont nem vették el. A súlyos bántalmazás következtében a belga légierő egyik tisztjét kórházba szállították, ahol nyomban műtétet hajtottak rajta végre. Társa nem szorult kórházi kezelésre. A NATO három új balti tagjának - Litvániá­nak, Lettországnak és Észtországnak - nincs saját légiereje. Légterük védelmét az észak-atlanti szövetség biztosítja, (mti) A többmilliárdos sikkasztással gyanúsított volt vagyonkezelő nem tett vallomást Hazahozták Kulcsár Attilát INDEX Budapest. Kiadták Magyaror­szágnak és hazahozták Ausztriá­ból Kulcsár Attilát, a K&H Equities többmilliárdos sikkasz­tással gyanúsított volt vagyonke­zelőjét. Kulcsár az első kihallga­táson nem kívánt vallomást ten­ni, csupán meghallgatta a vádat. Kulcsárt, a K&H Equities bróker­cég volt munkatársát és társait közpénzek szabálytalan felhasz­nálásával, befektetők pénzének elsikkasztásával gyanúsítják. Bár a hatóságok pénzmosást is a számlájára írnak, a kiadatási el­járás során ezt a cselekményt nem sikerült a magyar hatósá­goknak kellőképpen alátámasz­taniuk, így a nemzetközi egyez­mények alapján e bűncselek­mény miatt nem indulhat eljárás Kulcsárral szemben. Az elsik­kasztott pénzt két szír állampol­gárságú pénzváltó vette fel az er­re a célra nyitott bankszámlák­ról. Az eddig elvégzett vizsgála­tokból annyi derült ki, hogy a K&H Equities Rt.-bői főként au­tópálya-építésre szánt pénzt sik­kasztottak el, az Állami Autópá­lya-kezelő (ÁAK) Rt.-nek és a Betonútépítő Rt.-nek előfinan­szírozásként juttatott költségve­tési forrásokat. A botrány 2003. június 16-án, Szász Károly PSZÁF-elnök (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) megverésével rob­bant ki. A vizsgálatok szerint az ügy több szálon vezetett a Keres­kedelmi és Hitelbank brókercé­géhez és annak vezetőjéhez. A gyanú szerint Kulcsár Attila öt év alatt 60-70 ügyfélnek több milli­árd forintos kárt okozott. Kide­rül, hogy mind a Pannonplast­részvénycsomagot összegyűjtő befektetők, mind a papírokat megvásárló kft.-k, mind az ügy­letet közvetetten finanszírozó ÁAK kapcsolatba hozható Kul­csár Attilával. A botrány kirob­banása után a K&H Equities bró­kercégtől Kulcsárt elbocsátották. Kiderült, hogy Kulcsár büntetett előéletű volt, és megfelelő vég­zettséggel sem rendelkezett ban­ki pozíciója betöltéséhez. A volt „bróker” a felelősségre vonás elől elmenekült: július közepén diplomáciai gépkocsival elhagy­ta Magyarországot. Elutazása előtt nem sokkal találkozott Áder Jánossal, a Fidesz frakció- vezetőjével, illetve Tóth András­sal, a Miniszterelnöki Hivatal polgári titkosszolgálatokat fel­ügyelő politikai államtitkárával, de más politikusok nevét is em­legetik az ügyben. A madridi merényletek újabb gyanúsítottjait vették őrizetbe Terrorellenes razziák Londonban ÖSSZEFOGLALÓ Madrid/London. A madridi merényletek újabb három gya­núsítottját vették őrizetbe, két Szíriáit és egy spanyolt. A spa­nyol hatóságok egy bizonyos ma­rokkói szélsőséges szervezetre összpontosítanak a március 11-i robbantásos merényletek ügyé­ben folytatott nyomozásban. Ángel Acebes belügyminiszter bejelentette, az új foglyokkal együtt már 18 gyanúsítottat tar­tanak fogva. Vizsgálják: milyen kapcsolat van a már őrizetben lévők és „terrorista vagy funda­mentalista csoportok, különösen a Marokkói Iszlám Harci Cso­port” nevű szervezet között - tette hozzá a miniszter. Mint mondta, az őrizetesek között vannak olyanok, akiket elköve­téssel, és vannak, akiket bűnse­gédlettel vádolnak. A marokkói szélsőséges szervezet neve már felbukkant a spanyol sajtóban, de most történt először, hogy hi­vatalos személy nyilvánosan kö­zölte: ők állhatnak az eddig 191 halálos és több mint 1800 sebe­sült áldozatot követelő merény­letsorozat mögött. A 2001. szeptember 11-ei me­rényletek óta nem látott méretű terrorellenes razziát tartott a londoni rendőrség, amely több gyanúsítottat őrizetbe vett és több mázsányi robbanószert le­foglalt. A részleteiben délutánra ismertté vált razziában a Scotland Yard valamint a belső és a külső elhárítás (MI5, MI6) 700 embere vett részt. A 24 lon­doni és London környéki helyszí­nen végrehajtott rajtaütésben nyolc személyt fogtak le; ők va­lamennyien brit állampolgárok, de ázsiai, valószínűleg pakisztá­ni származásúak. A rendőrségi akció egyik helyszínén, egy nyu­gat-londoni raktárépületben több mint fél tonna, ammónium- nitrát alapú műtrágyára bukkan­tak; szakértők szerint ebből igen nagy robbanóerejű pokolgép ké­szíthető. (mti) A jövő évtől hivatásossá válik Csehország hadserege Utoljára rukkoltak a csehek KOKES JÁNOS Prága. Utoljára vonultak be teg­nap sorkatonai szolgálatra a cseh fiatalok - közölte Prágában a cseh védelmi minisztérium. „A fiatalok utolsó, ezer fős csoportja kilenc egységhez vonult be, s a szokásos egy év helyett már csak kilenc hó­napig lesznek szolgálatban. 2005 január elsejétől hivatásos lesz a hadsereg” - jelentette ki Jana Rűzicková, a cseh hadsereg vezér­karának szóvivője. Az eredeti ter­vek szerint a cseh fiataloknak utol­jára szeptemberben kellett volna bevonulniuk, de a miniszter pénz­ügyi megtakarításra hivatkozva előre hozta az elképzelés megvaló­sítását, amire a kabinet rábólintott. A védelmi minisztérium arra szá­mít, hogy a jelenleg sorkatonai szolgálatot töltő fiatalok mintegy 15-20 százaléka vállalni fogja a szerződéses szolgálatot is. Az évvé­gén megszűnik a sorkatonai szolgá­latot helyettesítő civil szolgálat is. A „civilek” utolsó csoportja várható­an júniusban „vonul be”, s szintén decemberben végez. A cseh hadseregben 2003 elején 44 ezren szolgáltak, ami 17 ezerrel kevesebb, mint 2002 elején. A hiva­tásos hadseregnek 2007 végén az elképzelések szerint 35 ezer tagja lesz, ezek egy részét civil alkalma­zottak teszik ki. A kormányzat ugyanakkor nem mond le véglege­sen arról, hogy, ha az ország biz­tonságát veszély fenyegeti, újra igénybe vegyék a sorkatonai szol­gálatot. A törvények lehetővé te­szik, hogy szükség esetén a kötele­ző sorkatonai szolgálatot felújítsák. Üzbegisztánban sokasodnak az öngyilkos merényletek Robbantások Taskentben MTI-HÍR Taskent. Robbanások történtek kedden az üzbég főváros, Taskent körzetében, míg a rendőrség az el­nöki palota közelében tűzpárbajba keveredett egy feltételezett terro­rista csoporttal. Helyi lakosok négy-öt robbanásról, majd gépfegy­verek folyamatos sorozatlövéseiről számoltak be. A halottak száma nem ismeretes, de az biztos, hogy a robbanások többsége öngyilkos me­rénylet volt. Az üzbég hatóságok a merényletek elkövetésével a szélső­séges iszlám erőket vádolják. Jacques Chirac bízik sikertelen miniszterelnökében Raffarin megúszta MTI-HÍR Párizs. A jobbközép kormány­erők súlyos vasárnapi választási ve­resége után két nappal Jacques Chirac francia köztársasági elnök ismét Jean-Pierre Raffarint bízta meg kormányalakítással. A regio­nális erőpróbán elsöprő győzelmet aratott szocialisták szerint a bukott kormányfő újabb kinevezése pro­vokáció a közvélemény ítéletével szemben. A III. Raffarin-kormány névsorát ma jelentik be. Raffarin tegnap az Élysée-palotában be­nyújtotta kormánya lemondását az államfőnek, aki azonnal felkérte az új kabinet megalakítására.

Next

/
Thumbnails
Contents