Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)

2004-03-30 / 75. szám, kedd

2 Közélet ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 30. RÖVIDEN Egyetlen árva újságíró Saktornál Nagyszombat. Kellemetlen meglepetés érte a szakszervezetek szövetségének (KOZ) vezetőit tegnap, mivel sajtótájékoztatójukon csak egyetlen újságíró jelent meg. O is a TASR munkatársa volt, mivel az állami hírügynökségnek a törvényből kifolyólag köteles­sége tájékoztatni az ilyen eseményekről. Szlovákia történetének legrövidebb, húsz másodperces sajtótájékoztatóján Ivan Saktor szakszervezeti vezér csak annyit mondott, hogy a népszavazás en­nek ellenére úgyis sikeres lesz. (TASR) Részben eltérő közvélemény-kutatások Pozsony. Két friss közvélemény-kutatás alapján is a Smer 25-27 százalékkal megnyerné a parlamenti választásokat, a második he­lyen pedig a HZBS végezne 16,1-17 százalékkal. A Szlovák Rádió közvélemény-kutatásában az MKP a harmadik 11 százalékkal, a Markantnál viszont az SDKÚ megelőzte 10,2 százalékos támogatott­sággal, s itt az MKP-ra csak 9,7 százalék szavazna. A KDH 7,6-9, a KSS 6,2-8,5, az ANO 5,2-8, az SNS 5,2-6,7 százaléknyi szavazatra számíthatna. A Szlovák Rádió felmérése alapján az SDKÚ csak 6,6 százalékot szerezne, (s, t) Fico úgy érzi, közeleg az ő napja Pozsony. Néhány pártközeli értelmiségi részvételével szakszemi­náriumot rendezett tegnap a Smer, Szlovákia gazdasága a szociális és ökológiai irányultságú piacgazdaságon alapszik címmel. A tanácsko­zók arra jutottak, hogy a következő kormánynak vissza kell adnia az emberek alapvető emberi méltóságát. Fico szerint már nincs olyan messze, hogy megalakuljon az új kormány, melynek a Smer megha­tározó eleme lesz. (kcr) Két éve van ombudsman Szlovákiában Pozsony. Március 27-én volt két éve, hogy Pavel Kandrác ombudsman letette hivatali esküjét. Az állampolgári jogok biztosa ez alkalomból nemzetközi konferenciát szervez, Az ombudsman jogál­lása a demokratikus jogállamban címmel. Kandrác tegnap adta le éves jelentését a parlamentnek, melyet a törvények értelmében min­den év első negyedében kell benyújtania. A hivatal fennállása óta 3955 kérvény érkezett; az esetek 53 százalékát sikerült megoldania. Ezen felül 3000 alkalommal adtak jogi tanácsot vagy állásfoglalást. Az ombudsmantól a 02/48287239 telefonszámon kérhetnek segítsé­get, az irodának magyarul beszélő munkatársa is van. (kcr) Négy jelölt tévévitája élőben Pozsony. Holnap este háromnegyed tízkor kerül a Markíza műso­rára a Sito politikai vitaműsor, melyben a négy legesélyesebb köztár- saságielnök-jelölt - Eduard Kukán, Vladimír Meciar, Ivan Gasparovic és Rudolf Schuster - vitázik élőben egymással. Az első forduló előtt ez lesz az utolsó és egyetlen tévéműsor, ahol együtt jelennek meg a jelöltek. Martin Bútorát az alacsony támogatottsága miatt csak a reg­geli beszélgetős műsorba hívták meg, Frantisek Miklosko pedig Vla­dimír Palkó belügyminiszter és a Markíza korábbi vitája miatt nem hajlandó szerepelni tévében. Öt éve, az előző választás előtt főleg en­nek a műsornak a hatására vesztette el Magda Vásáryová támogatói­nak egy részét, mivel nem jól mérte fel a helyzetet, s időnkénti kiro­hanásaival valószínűleg elriasztotta támogatóit, (s, t) Komolyabb ellenőrzés kell az EU-s ügyekben Kritika Dzurindának TASR-HÍR Pozsony. Komoly kritikával ület- te tegnap Pavol Hrusovsky Mikulás Dzurindát, mivel a házelnök szerint a miniszterelnök a szlovák parla­menti pártok többségének vélemé­nyével ellentétes dolgokat mondott nemrég Brüsszelben. A kormányfő azt állította, Szlovákia a jövőben hajlandó lemondani a belügyeket és az igazságügyet érintő vétójáról az Európai Tanácsban, s csak az adórendszerrel kapcsolatos vétójá­hoz ragaszkodik. A házelnök szerint Dzurinda a képviselők és a kor­mány korábbi döntésével is ellenté­tes dolgokat áhított. Éppen ezért szükségesnek látja annak az alkot­mánymódosításnak az elfogadását, mely pontosan szabályozná, hogy a kormány tagjai különböző szintű EU-s tárgyalásokon milyen jogkö­rökkel rendelkezzenek. A válaszadók 63%-a biztonságosnak tartja lakhelyét Egyre inkább bízik a rendőrségben a lakosság ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A lakosság 30 százalé­ka érzi úgy, hogy az elmúlt évben javult a rendőrség munkája, ami 12 százalékos emelkedést jelent az egy évvel ezelőtt készített hasonló felméréshez. A Statisztikai Hivatal adatai szerint a megkérdezettek 47 százaléka nem érez változást a rendőrég munkájában, 17 százalék pedig úgy gondolja, gyengébben teljesítenek az egyenruhások. Ez a szám tavaly még 24 százalék volt. A rendőrségben, mint szervezetben a lakosság 53 százaléka bízik, el­lenkező véleménye 44 százaléknak van. Az elmúlt két év alatt így hat százalékponttal emelkedett a rend­őrség bizalomindexe. A felmérés­ben arra is kíváncsiak voltak, mennyire érzik lakhelyükön biz­tonságban magukat az emberek. Itt a válaszadók 63 százaléka gondol­ta úgy, hogy teljesen vagy inkább van biztonságérzete, míg a félelem­érzet a megkérdezettek 35 százalé­kánál dominált. Nálunk nem létesítenek katonai támaszpontokat, főleg utászokat, vegyi szakértőket tudunk kínálni a NATO-nak Meciar is részt kér a sikerből Idehaza Pavol Hrusovsky házelnök jelentette be ünnepélyesen, hogy Szlovákia a NATO tagja lett, Mikulás Dzurinda a washing­toni ünnepségen vett részt, Rudolf Schuster államfő vidéken kampányolt (TASR-felvétel) Pozsony. A hazai politiku­sok és elemzők többsége pozitívan értékeli, hogy Szlovákia bekerült az Észak-atlanti Szövetségbe. A tagságot csak a nemzetiek és a kommunisták ellenzik, továbbá a keresztényde­mokrata Ján Camogursky sem örül. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A közéleti személyiségek a kö­vetkezőképpen reagáltak: Rudolf Schuster államfő: Szlo­vákia számára a tegnapi nap törté­nelmi mérföldkő. Ezentúl azokhoz az országokhoz tartozunk, melyek demokratikus értékeket képvisel­nek, és hajlandók harcolni is értük. A NATO-tagság nemcsak védelmet és biztonságot, hanem gazdasági előnyt is jelent. Az amerikai befek­tetőknek köszönhetően megújul­hatna a hadipar, illetve a kutatá­sokra lehetne összpontosítani. Pavol Hrusovsky házelnök: Az, hogy bekerültünk a katonai szövet­ségbe, annak a politikai képviselet­nek az érdeme, mely felváltotta a Vladimír Meciar vezette gárdát. A házelnök szerint nem korrekt kü­lön hangsúlyozni, a csatlakozási tárgyalások során konkrétan kik­nek sikerült rábírniuk a külföldet, hogy megváltozzon a Szlovákiáról kialakult negatív kép. Juraj Liska védelmi miniszter: A katonai szövetségben Szlovákia szavazata ugyanolyan súllyal bír, mint Németország vagy az USA voksa. A tárcavezető szerint nálunk nem létesítenek katonai támasz­pontokat. Főleg utászokat, vegyi szakértőket tudunk kínálni a NATO-nak. Eduard Kukán külügyminisz­ter: A tagság azzal is jár, hogy kato­náinkat szükség esetén a világ tő­lünk távolabb eső országaiban megvalósuló missziókba is el kell küldeni. Kukán szerint ezentúl a polgárok nyugodtabban alhatnak. Ivó Samson külpolitikai elem­ző: Az ország bizonyos kötelezettsé­geket és kockázatokat is magára vál­lal, nő a terrorizmus veszélye. En­nek ellenére jobb a NATO-ban lenni, mint kívüle állni, mert Szlovákia még átalakulóban lévő ország, és a csatlakozás politikai, valamint gaz­dasági stabilitás biztosítására, békés együttélésre is kötelez. Bugár Béla, az MKP elnöke: A tagság nagyobb biztonsággal, sta­bilitással és gazdasági előnyökkel jár. Azonos értékeket képviselő or­szágokkal szövetkeztünk, ami a külföldi befektetők számára fontos szempont. Szlovákia 1998-ban lé­pett a csadakozás útjára, amikor Mikulás Dzurinda első kormánya átvette a hatalmat. Az országot a Meciar-kabinet miatt hagyták ki a korábbi bővítésből. Vladimír Meciar szerint amit az ő kormánya elkezdett, azt a követ­kező Dzurinda kabinetek fejezték be. Osztozzunk hát meg a sikeren - jelentette ki a HZDS elnöke. A KSS hivatalos álláspontja: A NATO hidegháborús kövület, leg­szívesebben feloszlatnák a szerve­zetet. Szerintük a világbékét és a biztonságot az ENSZ-nek kell biz­tosítania. Ján Carnogursky volt igazság­ügyi miniszter: A NATO-tagság nem jó megoldás, Szlovákiának nincs szüksége ilyen védelemre, hiszen idáig sem fenyegetett külö­nösebb veszély. Viszont a szövet­ség tagjaként a terroristák is felfi­gyelnek ránk, ha pedig katonai tá­maszpontok létesülnek területün­kön, előbb vagy utóbb valamilyen atomtámadás során Szlovákia is célpont lehet. Szerinte a NATO- nak éppen azért van szüksége ránk, hogy itt támaszpontokat lé­tesíthessen. (s, t, sza) Félő, hogy a fiatalok nem érdeklődésük, hanem a tanulás költségei alapján választanak egyetemet Két-három évig egységes tandíj kellene ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szülte biztos, hogy tandíjköteles lesz az egyetemi kép­zés, de még kérdéses, milyen mér­tékben jelent majd ez a hallgatók számára anyagi megterhelést. Az oktatási minisztérium jelenleg a ko­rábbinál mérsékeltebb jogszabályt készít elő, részletekről viszont még nem tájékoztatja közvéleményt, kö­zölte a tárca szóvivője Michaela Dobosová. Az eredeti elképzelések­nek megfelelően a tandíj éves ösz- szege elérte volna a 3 650-21 900 koronát. A hallgatók ezzel szemben egységes tandíjat tartanának elfo­gadhatónak, legalábbis a kezdeti, két-három éves átmeneti időszak­ban. Elképzeléseik alapján vala­mennyi hallgató - függetlenül a szakiránytól - azonos mértékben járulna hozzá tanulmányai költsé­geihez. Javaslatukat az oktatási tár­ca mereven elutasítja. Boris Slobo- da, a Diáktanács elnöke szerint fé­lő, hogy a fiatalok a jövőben nem az érdeklődésük, hanem a tandíj ösz- szege alapján választanak majd fel­sőoktatási intézményt. A hallgatói önkormányzat szerint további ne­hézséget okoz, hogy a hazai egyete­meken jelenleg nem végeznek fo­lyamatos minőségellenőrzést. így a hallgatójelölt nem tudja eldönteni, hol, milyen színvonalú a képzés, amely iránt érdeklődik. A Diákta­nács képviselői nem értenek egyet azzal az elképzeléssel, hogy a hall­gatók csak a tandíj összegének megfelelő mértékben vehessenek fel diákhitelt. Elutasítják azt a ja­vaslatot is, melynek értelmében csak a kereskedelmi bankokhoz for­dulhatnának hitelkérelmükkel. Sloboda szerint az egyetemisták­nak nyújtandó szociális támogatá­sok rendszere Szlovákiában jelen­leg sokkal kedveződenebb, mmt az európai uniós tagállamokban. A Di­áktanács egyebek mellett javasolja, hogy a levelező tagozatos képzés hosszabb legyen a nappalinál. Szorgalmazza továbbá, hogy a szo­ciális ösztöndíjakra 700 helyett 800 milliót különítsenek el. Az oktatási tárca mindkét javaslattal egyetért. Elutasítja azonban a hallgatói ön- kormányzat azon követelését, melynek alapján a diákhitel össze­ge meghaladhatná a tandíjét. A tár­ca a hallgatók javaslatával ellentét­ben jelenlegi formájában megszűn­témé a Diákhitelalapot. (rv, p) Az ellenzék szerint már az is igyekszik meghiúsítani a népszavazást, aki nem biztat voksolásra Távolmaradásra szólítanak a kormánypártok ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Míg az ellenzék lép- ten-nyomon a népszavazáson való részvételre ösztönöz, a kor­mánypártok arra szólítják fel vá­lasztóikat, hogy ne menjenek szavazni. Politikai elemzők szerint a kétféle felhívás megtévesztő le­het, emellett úgy vélik, a népsza­vazás érvénytelen lesz, tehát nem lesz meg a szükséges 50 százalékos plusz 1 fős részvétel. A kormánykoalíció szerint az idő előtti parlamenti választásokat szorgalmazó referendum tisztes­ségtelen kezdeményezés, a kor­mány megbízatási ideje négy év, és lehetővé kell tenni, hogy befe­jezze a reformokat, melyek jóté­kony hatása hamarosan jelent­kezni fog. Valószínűleg ezzel az ellenzék is tisztában van, éppen ezért, még mielőtt jelentkeznének a pozitív eredmények, le akarja váltani a kormányt. Az ellenzék és a szakszervezet többször han­goztatta: a koalíció meg akarja hiúsítani a voksolást, ám a Köz­ponti Népszavazási Bizottság semmilyen törvénysértést nem tapasztalt. Sőt a koalíció már ko­rábban kinyilvánította: szeretné, ha véletlenül se vetődne fel a szabotálás gyanúja - ezért sem fordultak alkotmánybírósághoz a népszavazás tartalmával kap­csolatban. A referendum szorgalmazói szerint a meghiúsítás szándéka abban nyilvánul meg, hogy a kormánypártok távolmaradásra szólították fel híveiket. Ahogy al­kotmányos jogunk elmenni, ugyanúgy mindenkinek jogában áll otthon maradni, válaszolta erre több kormánypárti politi­kus, akik szerint ignorálni kell a kezdeményezést. Ennek megfe­lelően a Magyar Koalíció Pártja és a Kereszténydemokrata Moz­galom (KDH) egyáltalán nem akarja reklámozni a referendu­mot, ezért ellenkampányt sem folytatnak: a Szlovák Televízió kettes csatornáján nem használ­ták ki az erre elkülönített adás­időt. (sza) Elmegy a népszavazásra? ■ biztosan igen □ valószínűleg igen U valószínűleg nem | biztosan nem □ nem tudja Hogyan fog szavazni ? | támogatni fogom □ ellene szavazok H még nem tudom Forrás: Markant A felmérés időpontja: 2004. március 16-22.

Next

/
Thumbnails
Contents