Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)

2004-03-27 / 73. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 27. RÖVIDEN Óvintézkedések Itáliában Róma. Csaknem nyolcezer, az esetleges terrortámadások célpontjaként számításba ve­hető objektumot helyeztek fo­kozott védelem alá Olaszor­szágban. Több tízezer rendőr, carabinieri (katonai csendőr) és katona mozgósításával biz­tosítják az egyházi és közin­tézményeket, repülőtereket, kikötőket, kaszárnyákat, sportlétesítményeket, műem­lékeket, közműveket és bevá­sárlóközpontokat. (MTI) Elhalasztott szankciók Washington. A közel-keleti feszültség további éleződésé­től tartva az amerikai kor­mányzat későbbre - valószí­nűleg április közepére - ha­lasztotta a Szíria ellen terve­zett új büntető intézkedései­nek bevezetését. Washington azért kívánta szankciókkal sújtani Szíriát, mert az arab ország menedéket nyújt Izra- el-ellenes szélsőségeseknek. E hét elejére tervezték a szank­ciók bevezetését, amelyek meggátolták volna amerikai energetikai vállalatok jövőbe­ni szíriai befektetéseit és meg­tiltották volna, hogy a szíriai légitársaság gépei az Egyesült Államokba repüljenek. Korlá­tozták volna a Szíriába irányu­ló amerikai exportot is. (MTI) Karcsúsítás a Kremlben is Moszkva. Az orosz kor­mány átszervezése után Vla­gyimir Putyin elnök elrendelte saját adminisztrációjának kar­csúsítását is, mintegy a felére csökkentve a nagyhatalmú kremlbeli főhivatalnokok szá­mát. A mintegy kétezer tiszt­ségviselőből álló apparátusá­nak reformját Putyin közvetle­nül március 14-i újraválasztá­sa után jelentette be. Az elnöki adminisztráció kompaktabb lesz, több részlegét összevon­ják, hogy jobban illeszkedjen az átszervezett kormányhoz - jelezte Dmitrij Medvegyev, aki megmaradt az apparátus veze­tőjének. Medvegyev helyette­seinek száma viszont draszti­kusan, hétről kettőre csökkent. Egyes megfigyelők szerint a végrehajtó hatalom súlypontja az elnöki adminisztrációból a kormányapparátusba tevőd­het át Putyin második hivatali időszakának végére. Mi több, az elnök fokozatosan átruház­hat bizonyos hatásköröket a kormányra és a dumára, de­mokratizálva a hatalomgya­korlást - latolgatták az opti­misták. (MTI) Putyin egy hetet adott Medvegyevnek a Kreml-ad- minisztráció végleges szer­kezetének kialakítására (Képarchívum) Európa 2010-re a világ legversenyképesebb térségévé, munkahelyteremtést elősegítő, tudásalapú társadalommá szeretne válni Lesz alkotmány az újabb EU-csúcsig Javier Solana és Gerhard Schröder. Amint szóba került az alkot­mány, egyesek optimisták voltak, mások csak vakaróztak. (Reuters-felvétel) Brüsszel. Az Európai Unió állam- és kormányfői - köz­tük Mikulás Dzurinda szlo­vák miniszterelnök - meg­állapodtak abban, hogy leg­később a június 17-18-i, kö­vetkező csúcsértekezletü­kön el kell fogadniuk az EU alkotmányát. ÖSSZEFOGLALÓ Ezt a csütörtök éjfélkor tartott sajtóértekezletén Berti Ahern ír mi­niszterelnök, az EU soros elnöke je­lentette be. A brüsszeli EU- csúcsértekezlet résztvevői a csütör­töki vacsora során vitatták meg az alkotmány kérdéskörét, s mint Ahern közölte: mindenki egyetér­tett abban, hogy kompromisszu­mokra lesz szükség. Az ír minisz­terelnök szerint a mostani döntés nyomán folytatni fogják a konzul­tációkat a tagállamok között (ő maga például májusban európai körutat kezd). Kormányközi konferencia Amilyen gyorsan csak lehet, új­ból összehívják az alkotmány vég­leges kidolgozásával foglalkozó kormányközi konferenciát. Ahern leszögezte: a mostani vacsorán nem bonyolódtak részletekbe, így nem esett szó a vitatott kérdések megoldási lehetőségeiről is. Annyi bizonyos, hogy a légkör megválto­zott, az ír elnökség feladatul kapta, hogy még június végéig tartó man­dátuma alatt lezáija ezt a kérdés­kört, s ők arra törekednek majd, hogy ez a lehető leghamarabb megtörténjék. Ahern elmondta, hogy még mintegy 20-25 vitás pon­tot lát, ezeket kellene megoldani a sikerhez, bár kétségtelen, hogy a legnagyobb probléma továbbra is a kettős többségű döntéshozatal kér­désköre. Egyben leszögezte: ha a júniusi EU-csúcsig a vitás kérdések­ben mégsem születne megállapo­dás, ő nem hajlandó arra, hogy majd a csúcson kelljen hosszas al­kudozással kicsikarni az egyezsé­get. A sajtóértekezleten Pat Cox, az Európai Parlament elnöke elmond­ta: biztos benne, hogy az ír elnök­ség alatt valóban megszületik az al­kotmány, sőt: az általa vezetett szervezet azt szeretné, ha ez már a június közepi európai parlamenti választások előtt megtörténne. Biztonságpolitikai csomagterv Az állam-és kormányfők elfo­gadták azt a csomagtervet, amelyet a két héttel ezelőtti madridi me­rényletek nyomán dolgoztak ki a tagállamok a terrorizmus elleni küzdelem hatékonyabbá tételére. A csomagterv legfontosabb részei: egy koordinátor kinevezése az EU- szintű akciók összehangolására és az EU-tagállamokat terrorakciók esetén kölcsönös segítségnyújtásra kötelező úgynevezett szolidaritási cikkely jóváhagyása. Ami az első témát illeti, az állam- és kormány­fők elfogadták Javier Solanának, az EU kül- és biztonságpolitikai fő­képviselőjének javaslatát, hogy Gijs de Vries volt holland belügyi állam­titkárt nevezzék ki erre a koordiná­tori posztra. Ezzel Jaap de Hoop Schiffer új NATO-főtitkár után rö­vid időn belül immár a második holland politikus kerül vezető biz­tonságpolitikai posztra. Segítségnyújtás minden eszközzel A szolidaritási nyilatkozat erede­tileg az EU alkotmánytervezetében szerepelt, de mivel ezt a tagálla­mok egyelőre még nem fogadták el, a madridi terrorakciók pedig gyors és szimbolikus jelentőségű választ követeltek, az EU-csúcs résztvevői jóváhagyásukat adták e cikkely külön elfogadásához. En­nek értelmében a tagállamok min­den rendelkezésükre álló eszközzel segítenek egymásnak terrorakciók esetén - ideértve a katonai eszkö­zöket is. Mivel az EU-csúcs résztve­vői között nem született egyetértés, hogy létre kell-e hozni egy európai szintű központi hírszerző ügynök­séget, egy európai CIA-t, az állam- és kormányfők felkérték Solanát, hogy a következő, júniusi EU- csúcsig tegyen javaslatot egy olyan, terrorista ügyekkel foglalkozó hír­szerzési sejt létrehozására, ahol a tagállamok kicserélhetnék infor­mációikat. A terrorizmus elleni csomagterv egyébként még szá­mos konkrét intézkedést tartal­maz: ilyen az a követelmény, hogy még 2005 vége előtt be kell építeni az útlevelekbe és a vízumokba az úgynevezett digitális azonosítóje­leket (ujjlenyomat, íriszazonosí­tás), illetve hogy az EB néhány hó­napon belül konkrét javaslatokat tesz a kikötőkben való biztonság fo­kozására, illetve a telefon- és inter­netes társaságok által őrzött sze­mélyes adatok megőrzési határide­jének egységesítésére a különböző tagországok között. Az EU- tagállamok egyébként ígéretet tet­tek, hogy idén júniusig átültetik a nemzeti törvényhozásukba a 2001. szeptember 11-i amerikai terrorak­ciók nyomán hozott intézkedése­ket: ilyen például a közös európai elfogatóparancs jogintézménye. Gazdasági célkitűzések Tegnap a 2000-ben Lisszabon­ban megfogalmazott gazdasági cél­kitűzések értékelése szerepelt terí­téken. A csúcs résztvevői elfogad­ták a tanácskozás záró következte­téseit, kijelentve: az EU gazdasági fejlesztésére 4 évvel ezelőtt elhatá­rozott célkitűzések, a lisszaboni stratégia továbbra is érvényes. Ugyanakkor elismerték, hogy az eddig mutatott teljesítmény nem elegendő, s felkérték az EB-t: hoz­zon létre egy magas szintű, függet­len testületet a hiányosságok feltér­képezésére, annak kidolgozására, hogy mit kell tenni a kitűzött célok 2010-ig történő elérésére. A csúcs záró következtetései szerint Euró­pának továbbra is feltett szándéka, hogy 2010-re a világ legversenyké­pesebb térségévé, s egyben munka­helyteremtést elősegítő, tudásala­pú társadalommá váljon. A nyilat­kozat szerint a mostani EU-csúcs két alapkérdésre koncentrált: a fenntartható növekedés biztosítá­sára és a munkahelyteremtésre. Az első téma kapcsán az állam- és kor­mányfők leszögezték: a tavalyi év második felében kezdődött gazda­sági növekedés a jelek szerint kezd gyorsulni, s az EU-nak ki kell hasz­nálnia ezt a lehetőséget saját belső reformjainak, például a nyugdíjre­formoknak, s az államháztartási hi­ány csökkentését célzó lépéseknek a felgyorsítására. Különleges fi­gyelmet kell szentelni a kutatás-fej­lesztés témaköreinek, ezen belül is annak, hogy a magánszféra fokoz­za beruházásait ezen a területen. Azonban a következő év legsürgő­sebb feladata a munkahelyterem­tés: a magasabb foglalkoztatási rá­ta elengedhetetlenül szükséges a gazdasági növekedés gyorsításá­hoz, s a szociális gondok orvoslásá­hoz. A bővítés ösztönző ereje A nyilatkozat szerint az EU- bővítés ösztönözni fogja az európai gazdaság fejlődését, minden tagál­lam számára új lehetőségeket te­remt, s a lisszaboni folyamat is hasznot húz majd az új tagok ta­pasztalataiból, hozzájárulásából. A dokumentum hangsúlyozza azt is, hogy az egységes munkaerőpiac, a szabad munkaerő-áramlás köz­ponti szerepet játszik az EU fejlődé­sében. (Mindez ellentmondásban van azzal, hogy az elmúlt hónapok­ban Írország és Nagy-Britannia ki­vételével minden jelenlegi EU-tag korlátozta az újonnan csatlakozók bejutását saját munkaerőpiacára.) Külpolitikai állásfoglalások A közel-keleti kérdés kapcsán az EU-csúcs résztvevői mély aggodal­muknak adtak hangot, felszólítot­ták a Palesztin Hatóságot a terro­rizmus elleni hatékony lépések megtételére, de egyben elítélték Jaszin sejknek, a Hamász vezetőjé­nek törvénytelen meggyilkolását is. Irak ügyében a csúcs üdvözölte az elmúlt idők pozitív politikai fejle­ményeit, és sürgette, hogy a politi­kai átmenet folyamatában az ENSZ játsszon komoly szerepet. A koszo­vói helyzetről pedig úgy foglalt ál­lást, hogy az elmúlt hetek esemé­nyei, az etnikai összecsapások ko­moly visszalépést jelentettek, az erőszakos akciókért felelőseket bí­róság elé kell állítani, a koszovói al­bán vezetésnek pedig hitet kell ten­nie a többetnikumú társadalom megőrzése mellett, (m, t, ú) Aleksander Kwasniewski államfő konzultációkat kezd az új lengyel kormányról Május 2-án lemond Leszek Miller Nem Németországban terveitek ki a madridi támadást Újabb gyanúsítottak MTT-TUDÓSÍTÁS Varsó. Leszek Miller lengyel mi­niszterelnök május 2-án, egy nap­pal Lengyelország EU-csadakozása után benyújtja lemondását. A len­gyel kormányfő ezt tegnap este je­lentette be Varsóban az Aleksander Kwasniewski államfővel rendezett közös sajtóértekezleten az elnöki palotában, miután visszatért a brüsszeli EU-csúcstalálkozóról. Döntését azzal indokolta, hogy a kormányzó Baloldali Demokrati­kus Szövetség (SLD) parlamenti képviselői és szenátorai egy részé­nek a frakcióból történt távozása után új helyzet állt elő, amelyben kormánya nem tudja megfelelően ellátni feladatait. A május 2-i le­mondási időpontot azért választot­ta, hogy a Lengyelország EU- csadakozásával kapcsolatos sürge­tő feladatok elvégzésében a legki­sebb zavar, fennakadás se lépjen fel. Lemondási szándékát azért hozta már most nyüvánosságra, hogy megkönnyítse az új kormány létrehozását, amely azután hala­déktalanul hozzákezdhet munkája végzéséhez. Kwasniewski bejelen­tette: hétfőtől konzultációkat kezd a főbb parlamenti pártok frakcióve­zetőivel a kormányalakítás céljá­ból. Közölte, hogy" akkor hozza nyilvánosságra miniszterelnök-je­löltje nevét is. A konzultációk célja, hogy május 2-án el tudja fogadni a Miller-kormány lemondását, kine­vezhesse az új miniszterelnököt, és az új kormány az alkotmány szerint rendelkezésére álló 14 nap alatt megnyerje a bizalmi szavazást a szejmben. Ez elengedheteden az ország stabilitásának biztosítása, az európai parlamenti választások­ra való felkészülés, Lengyelország megfelelő uniós pozíciója szem­pontjából. Az államfő elvárása sze­rint a kormány lemondásáig foly­tatni fogja a megkezdett reformo­kat és azokat a munkálatokat, me­lyek a közpénzek rendbetételét, az egészségügy helyzetének javítását, a takarékossági tervet célozzák. Be­jelentette, hogy hétfőn összeül a kabinettanács (vagyis az államfő elnökletével tart ülést a kormány), s összeállítja az EU-tagságra való felkészülés menetrendjét. Kwas­niewski egy kérdésre válaszolva nem zárta ki, hogy a bonyolulttá vált helyzetben, amikor a kormány­párt szakadásával az eddig is ki­sebbségben kormányzó baloldali koalíció még törékenyebbé vált, nem sikerül szilárd parlamenti hát­térrel rendelkező új kormányt lét- ' rehozni, ezért előre hozott válasz­tásokat kell tartani. Lengyelország­ban a politikai kalendárium szerint 2005 őszén tartanák a következő parlamenti választásokat. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Madrid/Berlin. Kay Nehm né­met főügyész nem rendelkezik olyan adatokkal, amelyek arra utalnának, hogy a jó két héttel ez­előtti madridi merényleteket Né­metországban tervelték volna ki, vagy készítették volna elő. Jelenleg vizsgálat folyik egy 28 éves marok­kói ellen, aki 2003 őszén feltehető­en néhány napot Darmstadtban tartózkodott. A főügyész utasításá­ra csütörtökön este átkutatták azt a lakást, ahova a marokkói be volt je­Fallúdzsa. Kilenc ember vesztet­te életét, huszonötén pedig megse­besültek tegnap az Irak középső ré­szén fekvő Fallúdzsában iraki geril­lák és amerikai katonák között ki­robbant összecsapásban. A halot­tak között van három gyermek és egy televíziós újságíró is. A helyszí­nen dolgozó iraki újságírók és a vá­rosi kórház egyik orvosa arról szá­molt be, hogy az amerikai ABC tv­lentve. Tárgyakat foglaltak le, a ki­értékelés még tart. Csütörtökön egy, tegnap pedig további két gyanúsítottat vettek őri­zetbe a spanyol hatóságok a madri­di merényletekkel összefüggésben. A marokkói rendőrség is letartózta­tott két személyt a madridi vonat­robbantások gyanújával. Spanyo­lországban már 20-ra nőtt a márci­us 11-i terrortámadások őrizetbe vett gyanúsítottjainak száma. Spa­nyol lapok közölték: az előző na­pokban elfogott öt gyanúsított kö­zött van az egyik robbantó is. csatorna iraki állampolgárságú operatőre szenvedett súlyos fejsé­rülést. Az operatőr a kórházban be­lehalt sérülésébe. Helyszíni jelenté­sek szerint a Bagdadtól 50 kilomé­terre nyugatra fekvő város köz­pontjában robbant ki tűzpárbaj. Az amerikai csapatokra gépfegyverek­kel és aknavetőkkel lőttek iraki fegyveresek. Az amerikai katonák viszonozták a tüzet, majd lezárták a helyszínt és házról házra járva kutattak a szélsőségesek után. Máris népszerű az új párt Varsó. Az újonnan alapított lengyel szociáldemokrata párt a vá­lasztópolgárok 19 százalékának támogatására számíthat. PGB köz­vélemény-kutató csoport friss felmérése szerint a pártok népszerű­ségi listáját változatlanul az ellenzéki liberális Polgári Platform ve­zeti 22,2 százalékkal, a második helyen az új Lengyel Szociálde­mokrácia áll 19,1 százalékkal, ezt követi az Önvédelem agrárpárt 18,9 százalékkal. Nem jutna be a parlamentbe a Baloldali Demok­ratikus Szövetség-Munka Uniója jelenlegi kétpárti kormánykoalí­ció (4,5 százalék). (MTI) Tűzpárbaj iraki gerillák és amerikai katonák között Kilenc halott Fallúdzsában MTI-ÖSSZEFOGLALÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents