Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)

2004-03-26 / 72. szám, péntek

12 IZVILÁG ÍZ LET Hemzsegő E jelek SZILVÁSSY JÓZSEF B Böjtmás hava önvizsgálatra ösztönöz. Keres­ve sem találnék hát jobb alkalmat arra, hogy szakítsak ennek a rovatnak az ínycsiklandozó hagyományaival, s ezúttal ne a kulináris élmé­nyekről írjak, hanem napjaink egyre életveszé- lyesebb jelenségéről. Kezembe került egy újság­cikk, amely a zöldek egyik tájékoztató füzetét ismerteti. - Ne dőlj be a hangzatos reklámoknak és a termékeket kínáló sóderoknak - röviden így foglalható össze a tartalom. Felvilágosítottak, hogy miként készül valójában a „gyümölcsös joghurt”. íme: a valódi gyümölcsből először kipréselik a levet, majd a megmaradt cellulózvázat vegyi anyagokba áztatják, hogy visszanyerje az alakját, és valamiféle aromája is legyen. A szerzők szerint például az „őszibarackos joghurt”, legfeljebb akkor látott ilyen gyümölcsöt, amikor végigcsurgott a dobozára festett ké­pen... Szinte sokkos állapotban vonszoltam el magam egyik ismerő­sömhöz, aki élelmiszer-ipari szakember. Ő mosolyogva fokozta to­vább a nyugtalanságomat: - Hja, kérlek, a nagyüzemi termelés, a mo­dern technológia már csak ilyen. Ne gondold, hogy valóban tiszta pa­radicsomlét iszol, ha a dobozon azt olvasod, hogy százszázalékosan abból készült. Van abban aroma, színezék, esetleg tartósítószer is. Ta­lálsz a polcokon olyan, ráadásul kifejezetten gyermekeknek kínált „gyümölcslét”, amelyben a vízen kívül semmiféle természetes anyag sincs - közölte. Válogatott jelzőket mormogtam magamban művilá­gunkról és azokról az átverésekről, amelyek bevásárlóközpontok de­geszre tömött polcairól zúdulnak ránk. A gyanútlan vásárló meg rendszerint elcsábul, s aztán elszömyedve tapasztalja, hogy egyre több a túltáplált, az allergiás és a rákban szenvedő ember. Hosszasan töprengtem, vajon miként lehet kitömi ebből a csillogó világból, valójában azonban egyre több nyavalyát okozó zsákutcából. Egyszerű lenne leírni, hogy csak bioterméket vásároljunk, hiszen már egyre több ilyen üzlet nyílt nálunk is. Csakhogy például a natúr tön- kölyliszt ára legalább háromszorosa az élelmiszerüzletekben fellelhe­tő kommersz áruénak. Egyre többen még ezt is csak nehezen tudják megfizetni, többek között az általános forgalmi adó drasztikus emelé­se miatt. Marad az egyetlen jó megoldás, éspedig a figyelmesebb be­vásárlás. Uniós csatlakozásunk után már kötelező lesz feltüntetni minden árun minden adalékanyagot, színezéket, tartósítószert. Min­dent, ami mű, s amitől leginkább csillog és vonzó a termék. Ezek azok a bizonyos E betűk, s a hozzájuk tartozó számok, amelyek alapján né­mi utánajárással eligazodhatunk a portéka összetételéről. Szakértők szerint bizonyos számcsoportok nem károsak az ember szervezetére. Lelkűk rajta. Jómagam tamáskodó vagyok, ezért nem veszek meg olyan terméket, amelynek a tájékoztatóján hemzsegnek az E jelek. Ezért adok előnyt a fehér joghurtnak, bármennyire is vonzónak, fi­nomnak, varázslatosnak és nem hizlalónak kiáltják ki a „gyümölcsös” terméket. Manapság ezernyi üdítő kínáltatja magát, s legalább annyi­féle ásványvíz. Mégis a multik mindmáig képtelenek olyan egészsé­ges és valóban üdítő italt előállítani, mint a forrásvíz. Nem véletlen, hogy az egyik világcég már a szűz természetnek ezt a csodálatos aján­dékát szeretné nagyban forgalmazni. Ha tudná, adalékok nélkül. Idestova három évszázaddal ezelőtt született meg Párizsban a „Vissza a természethez!” jelszó. Ma Rousseau szállóigéjét úgy lehetne árnyal­ni, hogy vissza a természetes ételekhez, italokhoz. Nem könnyű fel­adat, de nem is leheteden, ha az eddiginél alaposabban megszemlél­jük, mit rakunk a bevásárlókosarunkba. Ennyit igazán megtehetünk az egészségünkért. TERÜU-TERÜU... Húsvéti asztalkám KÍNÁLÓ A hosszú téli hónapok után végre itt a tavasz! Húsvét két legnépszerűbb szokása az öntözködés és a tojásfestés. Régebben az ünnepet a falvakban zöldágjárás előzte meg. A tél kiűzéséhez a fiatalság szalmabábot ruhába öltöztetted:, amit vízbe dobtak vagy elégettek, s utána feldíszített zöld ággal jöttek vissza a faluba, ami a tavasz érkezését jelezte. Az egykori népszokásra emlékeztet az ünnepi asztal, ami vidám színekben pompázik. Leginkább a sárga dominál, hiszen olyan sokáig nélkülöztük a napfényt... Terítéskor friss, rügyező fűzfavesszővel és tarka szalagokkal csinosítjuk a húsvéti asztalt. Az asztalterítő sárga színű, s az asztalkendőket szintén átköthetjük a vidám színű szalagokkal. (BeTi) ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 26. Gondoljunk csak bele, milyen kín-keservet jelenthetett az inas húsokat késsel-kanállal trancsírozni... Késsel igen, de villával mióta? (Illusztrációs felvétel: Vári) A bázeli Történeti Múze­umban őriznek egy bőrto­kot, amelynek tetején a fel­irat: ERASMVS ABBAS CLARATVMBAE ERASO ROTHERDAMO DONO MI­SIT. ÉTKEZÉSKULTÚRA A felirat az ajándékozó és a megajándékozott személyéről árulkodik. Egyik Erazmus ajándé­kozta a másik Erazmusnak; a Krakkóhoz közeli Mogila (a mai napig cisztercita kolostor van ott) apátja, akit történetesen ugyan­úgy Erazmusnak hívtak, mint a németalföldi humanistát, a refor­máció előkészítőjét, Desiderius ■ Erasmus Roterodamust (1466- 1536). A lengyel Erazmus egyszerű családból származott (apja krak­kói szappanfőző volt), de magas egyházi méltóságig vitte, a Krak­kói Egyetemen végzett, nagyra becsült humanistaként tisztelték. I. (Öreg) Zsigmond bizalmát él­vezte; 1531-ben az uralkodó kö­veteként Rómában járt, és onnan visszafelé jövet tiszteletét tette névrokonánál, aki akkortájt Frei- burgban lakott. A krakkói elit iri­gyelte a lengyel Erazmust a legna­gyobb európai humanistához fű­ződő barátságáért. Amikor Rot­terdami Erasmus megjelentette a De civilitate morum puerillum cí­mű művét, amelyben többek közt azt is fejtegeti, hogyan illik visel­kedni az asztalnál, és hogyan kell használni a kést és a kanalat - va­lószínű ez késztethette a lengyel apátot arra, hogy nagytiszteletű barátját megajándékozza... Mit rejt a fekete bőrtok? Kést és villát. A készlet ezüstből készült, gazdag aranydíszítéssel. A gravírozás többek között Ádám és Éva teremtését, paradicsomból való kiűzetését ábrázolja. Mére­tük meglehetősen tekintélyes. Rendkívüli jó állapotban marad­tak fenn, pedig közel fél évezrede készültek, pontosan 1535-ben. A történet csak annyiban érde­kes, amennyiben ez a királyi aján­dék egyike Nyugat-Európa legré­gibb villáinak. Az uralkodók is csak kést meg kanalat használtak a lakomákon. Elképzelhetjük, mi­csoda megváltást jelentett a villa „feltalálása”! Gondoljunk csak be­le, milyen kín-keservet jelenthe­tett az inas húsokat késsel-kanál­lal trancsírozni... Az ügyetlenebb- je nem bíbelődött a kanállal és a késsel, egyszerűen megmarkolta a húst, az evés befejeztével mind a tíz ujját megnyalta, aztán meg be­letörölte, ami éppen a keze ügyé­be esett: a ruhájába, a hajába... A villa megjelenése Nyugat-Európá- ban sokban megkönnyítette az ét­kezést, bár az útja nem mondható éppen diadalmenetnek. Franciaországi elterjedése III. Henrik uralkodásához fűződik, aki rövid ideig Lengyelország ki­rálya is volt (1573-74). Anjou Henrik elődje, II. Zsigmond Ágost hagyatékában aranyvillákról is történik említés, de Lengyelor­szágban jóval korábban ismeretes volt ez a „találmány”. I. Zsigmond és Bona királyné lánya, Jagelló Katalin, III. (Vasa) Zsigmond any­ja ezüst villakészletet is kapott nászajándékul. Valószínűnek tűnik, hogy III. Henrik francia király a krakkói udvarban találkozott első ízben a villával, s azon a bizonyos júniusi éjszakán 1574-ben, amikor mene­külni kényszerült, becsomagolt néhányat... Franciahonban aztán, király­ként, III. Henrikként 1574-től 89-ig uralkodott és ő evett elsőként - az akkor még csak kétágú villával. Az étkezést megkönnyítő eszköz elfo­gadtatása komoly akadályokba üt­között. Az orvosok tiltakoztak a ve­szélyes szerszám használata ellen, mondván: borzalmas mély sebeket ejthet a szájban, arról nem is szól­va, hogy az ember kiszúrhatja vele a két szemét. Shakespeare sem ismerte a vil­lát, Angliába ugyanis csak a XVII. században jutott el. Boleyn Anna, VIII. Henrik második és egyben legszebb felesége sem villával fo­gyasztotta el bőséges utolsó reg­gelijét (a füstölt oldalast). Ma már elképzelni sem tudjuk a terítéket villa nélkül. Erre a sem­mitmondó tárgyra két európai hu­manista barátsága emlékeztet - az ezüstkést és villát rejtő fekete bőr­tok. Rotterdami Erasmus nem so­káig örülhetett neki - egy évvel ké­sőbb meghalt -, de bizonyíték arra, hogy Nyugat-Európa a lengyelek­nek köszönheti a villát, (kopasz) Ne fojon a feje! Szerelje fel háztartását a 100 000 korona összértékű ajándékok egyikével! 1. díj 38 cm átmérőjű, 8 l-es ovális fazék A Ne főjön a feje játék szabályai 1. A játék rendezője a Petit Press Rt és a ZEPTER táfsaság. A játék 2004. március l-jétöl 31-éigtart 2. A sorsolásba mindenki bekerül, aki a szokásos feltételekkel lega­lább 2004 második negyedévére befizeti a Vasárnap előfizetési dí­ját legkésőbb 2004. március 31-éig. Új előfizetőknek a megrende­lés alapján a terjesztési osztály küldi a pénzes utalványt, amellyel elküldheti az előfizetésfdfat legkésőbb 2004. április 8-áig. 3. A játékban nem vehetnek részt a szervezővel munkakapcsolatban levő és a játékot szervező személyek. 4. Az előfizetési dijat a kiadó terjesztési osztályának útmutatása sze­rint, a szokott módon kell befizetni. 5. A játékosnak pontosan ki keü töltenie a megrendelőlapot elsősorban a nevét címét és a telefonszámát vagy áze-maH címét kel! beírnia. 6. A játékos a játékba való bekapcsolódásával beleegyezését adja ahhoz, hogy ha nyer, a szervezők a dolog természetével arányos mértékben közzétegyék kilétét a sajtóban, fénykép-, hang- vagy filmfelvételt készítsenek róla. 7. A kiadó háromtagú bizottsága közjegyző jelenlétében legkésőbb 2004. április 15-én 20 nyertest sorsol ki. 8. A szerkesztőség a sorsolás után a legközelebbi számban (2004. IV. 23-án, a 17. számban) nyilvánosságra hozza a nyertesek névsorát 9. A nyertes elajándékozhatja nyereményét, ám a névsor nyilvános­ságra hozatala után legkésőbb egy héttel köteles erről a kiadót tá­jékoztatni. 10. A játék dijára való jogot a polgári törvénykönyv 845. §-a értelmé­ben nem lehet bíróság által érvényesíteni, sem pedig helyette pénzt vagy más ellenértéket kérni. 11. A játék ideje alatt a szervezők és szerződéses partnereik az érvény­ben levő jog-szabályok szerint biztosítják a versenyzők személyi adatainak védelmét 12. A díjakat mint a játék társszervezője a ZEPTER társaság ajánlja fel. 13. A díjakat a ZEPTER társaság postázza május 10-éig. ^rzepter Jams i ____I iNUSNADONAI Kiv áló lehetőség minden rendszeres olvasónak! Fizesse elő a Vasárnapot 2004 második negyedévére, és nyerjen egyet a 100 000 korona összértékű, hasznos ajándékból. Azon túl, hogy mindig idejé­ben házhoz kapja a Vasárnapot, arra is lehetőséget kap, hogy meg­nyerje a Zepter kitűnő termékeinek valamelyikét. A játékot 2004 már­ciusában rendezzük meg. A sorsolásba mindenki bekerül, aki vagy március 31-éig kifizeti a Vasárnap előfizetési díját legalább a második negyedévre (a régi előfizetőkre vonatkozik),vagy elküldi a megren­delőlapot, és április 8-áig kifizeti az előfizetési díjat a második ne­gyedévre (az új előfizetőkre vonatkozik). Megrendelőlap (kizárólag magánszemélyek részére) Aláírásommal igazolom, hogy megrendelem a Vasárnap hetilapot □ negyed évre 247 koronáért. □ fél évre 494 koronáért □ egy évre 988 koronáért Vezeték- és keresztnév: Utca, házszám: Postai irányítószám: Község/város: Telefon: Inkasszó- (SIP0-) szám: e-mail: Aláírás: A kitöltött megrendelőlapot a következő címre küldje: Petit Press, a. s., Distribucné oddelenie, Nám. SNP 30,814 64 Bratislava. Visszaküldési határidő: 2004. március 31. DIÉTÁS KONYHA A gyógyító torma Vannak olyan táplálékaink, ame­lyek segítenek a betegségek meg­előzésében, ilyen például a torma. Már a régi rómaiak is ismerték, ős­hazája Délkelet-Európa és Délnyu- gat-Ázsia. Népi gyógyászati hatása már régóta ismert. A torma a ke­resztes virágú zöldségek közé tarto­zik, rendszeres fogyasztásával csök­kenthetjük a gyomor-, a vastagbél-, a hólyagrák kialakulásának veszé­lyét. Kis mennyiségben jó hatású a következő betegségekre: tbc, aszt­ma, nyirok- és májbántalmakra, de elismert vérnyomáscsökkentő, fer­tőtlenítő és vértisztító hatása is. Makacs köhögés esetén készít­sünk tormaszirupot. Ehhez a lere­szelt tormát mézzel keverjük el, majd préseljük át. Néhány kiskanál- nyi növeli a hurutokkal és fertőző betegségekkel szembeni ellenállá­sunkat, influenza esetén is hatha­tós segítség. Sőt reumára is igen ha­tásos, ha maréknyi reszelt tormát áztatunk 1-2 hétig fél liter pálinká­ban, majd ezzel a leszűrt kivonattal dörzsöljük be a fájó testrészeket. Közeledik a húsvét. Készítsünk a húsvéti sonkához is tormát. 12-24 órával felhasználása előtt hideg víz­be állítjuk (hogy ezáltal megszívja magát, és lédúsabb legyen), majd sikáljuk meg alaposan, töröljük szá­razra, és a héját vékonyan hántsuk le. Tegyük be a mélyhűtőbe, így re­szelés közben kevésbé ríkat meg. A reszelt torma gyorsan elszíneződik, ezért, ha nem fogyasztjuk el azon­nal, locsoljuk meg citromlével, eset­leg joghurtba, tejfölbe is beleforgat­hatjuk. Különösen finom lesz, ha még egy meghámozott almát is le­reszelünk hozzá. Méri Magdolna m

Next

/
Thumbnails
Contents