Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)
2004-03-26 / 72. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 26. RÖVIDEN Kiadhatják Kulcsár Attilát Bécs. Elméletben már bármikor kiadható Magyarországnak Kulcsár Attila, a K and H Equities brókerház sikkasztással gyanúsított volt brókere. Ezt tegnap erősítette meg Wolfgang Pöschl, a bécsi legfelsőbb tartományi bíróság alelnöke. Kulcsárt azzal gyanúsítják, hogy 88 millió euró értékű összeget sikkasztott el abank ügyfeleinek pénzéből. A volt brókert nemzetközi elfogatóparancs alapján tavaly július 17-én vették őrizetbe a bécsi Opera előtt. (MTI) Felfüggesztették fenyegetésüket Párizs. A francia vasutakat robbantásokkal fenyegető, magát AZF-nek nevező rejtélyes szervezet tegnap levélben tudatta a fenyegetések ideiglenes felfüggesztését. A Jacques Chirac államfőnek és Nicolas Sarkozy belügyminiszternek címzett levelekben a csoport bejelentette: jelenleg nincsen működőképes pokolgép a francia vasúthálózaton. „Az AZF tisztában van technológiai, logisztikai és más gyengéivel, ezért felfüggeszti akcióját, amíg ezeket orvosolja” - olvasható a levélben. Előző nap hét deto- nátort találtak a Párizstól délkeletre fekvő Troyes városa közelében egy vasúti sín mellett. (MTI) Bossi még kómában van Róma. Még mindig kómában van Umberto Bossi, az olasz kormánykoalícióban részt vevő Északi Liga (LN) vezetője, akit két hete szívrohammal vittek kórházba, de állapota stabil, s fokozatosan javul. A Berlusconi-kormány intézményi reformokért felelős 62 éves miniszterének állapotáról azonban nem adnak ki hivatalos orvosi közleményeket. Egyes korábbi információk agykárosodást is valószínűsítettek. (MTI) Bossi betegsége óta az Északi Ligában erősödtek a sza- kadár törekvések (Képarchívum) Hadművelet törzsi területen Iszlámábád. Több mint ötven terroristát öltek meg a pakisztáni hadsereg egységei az Afganisztánnal határos törzsi területen. A hírt a pakisztáni belügyminiszter jelentette be tegnap az iszlámá- bádi parlamentben. (MTI) Közös kezdeményezést fogadtak el a Benelux-államok és a visegrádi négyek - a terrorellenes harc cselekvési programtervezete Szabad munkavállalást szorgalmaznak Medgyessy Péter és Mikulás Dzurinda a hetek sajtótájékoztatóján (TASR-felvétel) Brüsszel. Az EU-tagál- lamok, a csatlakozók és a tagjelöltek másfél napos csúcsértekezlete tegnap este kezdődött meg a belga fővárosban. A Benelux- államok és a visegrádi négyek közös kezdeményezést fogadtak el. ÖSSZEFOGLALÓ Első ízben tartott közös találkozót uniós csúcs előtt, arra készülve a Benelux-országok és a visegrádi négyek országcsoportja - szögezte le a közös sajtó- értekezleten Guy Verhofstadt belga miniszterelnök, ezzel is aláhúzva az esemény jelentőségét. A tanácskozáson Szlovákiát Mikuláá Dzurinda kormányfő képviselte. Verhofstadt beszámolója szerint a résztvevő országok közös kezdeményezést fogadtak el, amelyet szerepeltetni akarnak az EU-csúcs záróközleményében. A három Benelux-ország, Belgium, Hollandia és Luxemburg javasolta, hogy 2005-ben értékeljék majd, mit sikerült addig elérni a 2000-es lisszaboni csúcson elhatározott gazdaságfejlesztési tervből, mit akar még tenni az Európai Unió a hátralévő öt év alatt, milyen ütemezésben, s jöjjön létre egy magas szintű szakértői csoport, amely ezt a vizsgálatot elvégzi. Ezzel a visegrádi országok egyetértettek. Mielőbb alkotmányt Egyébként ez már a harmadik ilyen közös összejövetele volt a két országcsoportnak, s nyilván folytatódni fog ez a gyakorlat. A hetek brüsszeli tanácskozásán szó volt a terrorizmus elleni küzdelemről is. Verhofstadt a sajtó- értekezleten bejelentette, a hét országnak az a közös álláspontja, hogy az EU-csúcs elé kerülő (az elmúlt napok különböző miniszteri tanácskozásain kidolgozott) javaslatok a minimumot jelentik. Az Európai Unió alkotmányos szerződése kapcsán leszögezték, hogy a tárgyalások új szakaszba léptek, s van esély a megállapodásra. E témában a belga miniszterelnök négy pontban foglalta össze a közös álláspontot. Először is mindenki szeretné az alkotmányról folytatandó kormányközi konferenciát a következő hónapokban, lehetőleg a júniusi európai parlamenti választások előtt befejezni. Egyetértés van arról is, hogy bizonyos ideig az Európai Bizottságban minden egyes államnak, így a most csatlakozóknak is legyen egy biztosuk, de majd később, valamikor át lehessen állni erről a rendszerről egy szűkebb körű bizottságra - feltéve, ha annak összetételénél érvényesül az országok közötti egyenlőség. Harmadik pontként úgy látják, hogy a jogi, biztonsági kérdésekben könnyebbé kell tenni a döntéshozatalt. E kérdésben a résztvevők támogatják a kettős többség elvét, azaz hogy a tagállamok száma mellett azok nagysága, lakossága is számítson - de hogy ez miként történjen, erről még nincs döntés. 80 ezer szlovák munkavállaló Wlodzimierz Cimoszewicz lengyel külügyminiszter megerősítette, hogy országa „nem zár ki egy kompromisszumot” a kettős többség ügyében, de sok minden függ majd attól, milyenek lennének e kompromisszum részletei. Mikulás Dzurinda egyetértett azzal az állásponttal, hogy az európai alkotmányt jó lenne még a júniusi EP-választások előtt elfogadni. A lisszaboni célkitűzésekkel kapcsolatban a szóba kerültek a csatlakozó országok állampolgáraira kirótt munkavállalási korlátozások. A szlovák kormányfő bejelentette, hogy a kérdést fel kívánja vetni a mai tárgyalásokon. Hangsúlyozta: az EU jelenlegi tagjainak nem kell tartaniuk attól, hogy a bővítés után elözönlik őket a szlovák munkavállalók. Dzurinda azt mondta, szakértői becslések szerint maximum 80 ezer szlovák állampolgár akar majd külföldön dolgozni. Medgyessy Péter magyar miniszterelnök is fel kívánja vetni a munkaerő szabad áramlásának ügyét. Medgyessy, aki tegnap megbeszélést folytatott Romano Prodival is, arra kérte az EB elnökét, támogassa azt a magyar álláspontot, amely szerint a munkaerő szabad áramlását már közvetlenül a bővítés után lehetővé kellene tenni az unióban. Maga a brüsszeli EU-csúcs tegnap este kezdődött, az első nap eredményeiről szóló sajtótájékoztatót éjfél előttre - lapzártánk utánra - hirdette meg az EU soros elnöksége. Az előzetes tájékoztatás szerint a nemzetközi terrorizmus elleni hatékonyabb fellépés ügye a 189 halálos áldozatot követelő madridi merényletek miatt kerül a figyelem középpontjába a csúcson, a téma eredetileg nem is szerepelt volna napirenden. A támadások azonnal mozgósították az uniós intézményeket, amelyek közül az Európai Bizottság már a múlt héten nagyon részletes és konkrét cselekvési programtervezetet terjesztett elő. Az EU legfontosabb döntéshozó szerve, a miniszterek tanácsa pedig a napokban a bizottság és a soros ír elnökség javaslatai alapján két (bel- és igazságügyi, illetve külügyminiszteri) összetételben is tárgyalt a követendő stratégiáról. Operatív együttműködés A tagállamok között gyakorlatilag teljes egyetértés alakult ki abban, hogy nem új jogi eszközök vagy intézmények létrehozására, hanem a rendőrség, valamint a biztonsági és hírszerző szolgálatok közötti hatékonyabb és operatívabb együttműködésre van szükség, a meglévő keretek jobb kihasználásával. Ennek megfelelően gyorsan lekerült a napirendről az az Ausztria és Belgium részéről felvetett javaslat, amely szerint létre kellene hozni egy uniós hírszerző központot, egyfajta „európai CIA-t”. Ehelyett várhatóan arról születik döntés, hogy kineveznek egy magas beosztású szakértőt, aki a miniszteri tanács apparátusában, Javier Solana kül- és biztonságpolitikai főképviselő irányítása alatt hangolná össze a terrorizmus elleni fellépést. (TASR, MTI) De Vries lesz a főkoordinátor Brüsszel. Gijs de Vries volt holland belügyminiszter-helyettest nevezik ki az Európai Unió első terrorizmusellenes főkoordinátorává. Mint arról uniós diplomaták tegnap beszámoltak, Javier Solana, az EU külpolitikai főképviselője előző nap hivatalosan is eldöntötte, hogy de Vriest bízza meg a terrorizmus elleni tevékenységek összehangolásával. A holland liberális politikus képviselte korábban Hollandiát az európai alkotmánytervezetet összeállító konventben. (MTI) Magyar diplomata is érintett lehet a Szaddám-féle megvesztegetések ügyében Vizsgálat a budapesti külügyben A madridihoz hasonló robbantásokat terveztek Milánó is célpont volt? MTI-HÍR Budapest A külügyminisztériumban az illetékesek utasítást kaptak arra, nézzenek utána, lehet-e valamit tudni arról, hogy esedeg ÖSSZEFOGLALÓ Washington. A New York-i és washingtoni terrortámadásokat az sem akadályozhatta volna meg, ha 2001 folyamán még szeptember 11. előtt elfogják vagy likvidálják Oszama bin Ladern. Ezt George Tenet, CIA igazgatója állította a szeptember 11-i terrorcselekmények előzményeit kivizsgáló bizottság előtti szerdai nyilvános tanú- vallomásában. Tenet egyetértett Colin Powell külügy- és Donald Rumsfeld védelmi miniszterrel, akik egybehangzóan azon a véleményen voltak, hogy a szeptember 11-i tragédiát az al-Kaida terrorhálózat elleni afganisztáni katonai akció és bin Laden likvidálása sem akadályozhatta meg, mivel a gépeltérítők már korábban beszivárogtak az országba. George Tenet, akit még Bili Clinton elnöksége alatt állítottak a CIA élére, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mind a Clinegy magas beosztású magyar diplomata is érintett lehet az iraki olajpénzek ügyében. Tóth Tamás külügyi szóvivő a bejelentéssel a Nép- szabadság cikkére reagált. A lap szerint a szóban forgó diplomata, ton-, mind pedig a Bush-kormány komolyan vette a terrorista fenyegetést, és tevőlegesen azon munkálkodott, hogy megvédje az országot az egyik legnagyobb veszélytől, amellyel valaha is szembenézett. Tenet elmondta: szeptember 11. előtt a hírszerzési értesülések arra utaltak, hogy az al-Kaida külföldön készül merényletekre és semmi konkrét információ nem volt arra, hogy az USA-ban tervezne támadásokat, noha a CIA ezt a lehetőséget sem zárta ki. Kérdésekre válaszolva elismerte, hogy a terrorizmus elleni harcot sohasem lehet teljesen megnyerni. A terroristák taktikai előnye a célpontok tetszőleges kiválasztásában és az öngyilkos merénylők alkalmazásában van. Az al- Kaida vezetésének szétzilálása az önállóan működő helyi sejteket mozgósította, amelyek bármikor gyilkos merényleteket hajthatnak végre amerikaiak ellen. Egyébként Clinton és Bush miakit 2001-ben rendeltek vissza utolsó külföldi állomáshelyéről, volt az, aki bemutatta Király B. Izabellát, a Magyar Érdek Pártja elnökét Bagdadban a Szaddám Húszéin által vezetett Baath Párt vezetőinek. niszterei összetartottak a 2001. szeptember 11-e előtti hírszerzési tevékenységet vizsgáló kongresz- szusi meghallgatáson. A bizottság előtt Madeleine Albright korábbi, és Colin Powell jelenlegi külügyminiszter, illetve a Clinton-kormányzat idején a Pentagont irányító William Cohen és utódja, Donald Rumsfeld kedden számolt be. Albright és Powell egyetértett abban, hogy szeptember 11-e előtt nem lett volna elég hazai és nemzetközi támogatás az Afganisztánban hatalmon lévő tálib mozgalom elleni háborúhoz, márpedig e nélkül nem lehetett kifüstölni táboraiból az al- Kaidát. A kongresszus szankciókat léptetett életbe az atomfegyverkezésbe fogott és katonai puccson átesett Pakisztán ellen, így arra sem volt esély, hogy Iszlámábád támogasson egy katonai akciót. Cohen és Rumsfeld egyaránt kizárta, hogy egyetlen kommandó meg tudta volna ölni bin Ladent. (m, n) MTI-HÍR Róma. A milánói főpályaudvaron tervezett a madridi merényletekhez hasonló robbantásokat az al-Kaida terrorszervezet egy tunéziai férfi vallomása szerint. A „bűnbánó” terrorista - a Corriere della Sera idézte őt tegnap, hangsúlyozva, hogy ez az első ilyen vallomás - azt áhította, hogy a milánói pályaudvar mellett az északolasz iparváros rendőrkapitánysága, a carabinierik (katonai csendőrök) kaszárnyája és KOKES JÁNOS Prága. A cseh parlament felsőháza tegnap elutasította az Edvard Benes (1884-1948) volt csehszlovák elnöknek az állam érdekében kifejtett tevékenységét méltató törvény javaslatát, amelyet szociáldemokrata és kommunista képviselők egy csoportja terjesztett elő. A szenátus döntése szerint nem lehet törvénybe foglalni a múlt értékelését, s kötelezővé tenni azok számára is, akik nem értenek vele egyet. Ez ellentétes lenne az általános emberi szabadságjogok listájával, amely a cseh alkotmány része. A szenátus döntését a képviselőház - amely egy hónapja a javaslatot megszavazta - még fea város katonai parancsnoksága is célpontja lett volna az állítólagos öngyilkos merényleteknek, továbbá az amerikaiak mondragonei bázisa ellen is támadást terveztek. Az al- Kaidához közelálló tunéziai azt áhította, hogy észak-afrikai terroristák tervezték ezeket az akciókat még az 1997-2001-es időszakban. A zenész végzettségű, taxisként is dolgozó, büntetett előéletű tunéziai szerint a bevetésre kész alvósejtek a Vörös Brigádok (BR) terrorszervezettel is kapcsolatokat ápoltak. lülbírálhatja. Ilyen esetben a törvény akkor lépne életbe, ha Václav Klaus államfő aláírná. Klaus ez ügyben ugyan még nem nyilatkozott, de a törvényjavaslatot már nyilvánosan bírálta, s feleslegesnek minősítette. A szenátorok nem tagadták Benes érdemeit, de többen rámutattak arra, hogy az 1938-as müncheni egyezmény idején, valamint 1948 februárjában, a kommunista hatalomátvétel napjaiban vitatható szerepet játszott. Csehszlovák államfőként Benes írta alá azokat a törvényeket, amelyek alapján a szudétané- meteket és magyarokat kollektív háborús bűnösnek nyilvánították, megfosztották jogaiktól, vagyonuktól, és kitelepítették őket. George Tenet, a CIA igazgatója megvédte a Bush-kormányt a 9/11 bizottság előtt • • Összetartanak a miniszterek Nem a törvény feladata a történelem értékelése Nem a lex Benesre
