Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)
2004-03-19 / 66. szám, péntek
Egészségügyi reform 2 Miért kell átalakítani az egészségügyi rendszert Az átalakítás alapvető oka a rendszer pénzügyi egyensúlyának hiánya: folyamatosan veszteséget termel. A 2002-es évben a hiány elérte a 26 milliárd koronát, ez 2003-ban és idén enyhén csökkent, de a rendszer még messze nincs egyensúlyban. Ilyen hiány mellett nem javítható a szolgáltatások színvonala, nem lehet új, korszerű berendezéseket vásárolni, felújítani a kórházakat, emelni az egészségügyi alkalmazottak bérét. Pénzügyi szempontból az egészségügyi rendszer akkor van egyensúlyban, ha érvényes a következő kettős egyenlőség: Kínálat = A rendszer pénzügyi lehetőségei = Kereslet A szlovákiai egészségügyi rendszer továbbra is magán viseli a szocializmus jegyeit: a kórházak kiterjedt hálózata, melynek fő előnye a térbeli elérhetőség, a jövőben nem fenntartható. Rengeteg a kihasználatlan kórházi ágy, a nagy kórházakra még mindig jellemző a túlfoglalkoztatottság, átláthatatlan az intézmények gazdálkodása. Az egészségügyi költségek emelkedését legnagyobb mértékben a lakosság elöregedése, a nem fertőző betegségek - mint például a szívás érrendszeri megbetegedések, a rák, krónikus betegedések - terjedése okozza, melyek gyógyítása egyre újabb, tökéletesebb kezeléseket igényel, melyek egyben jóval költségesebbek is. Ezzel együtt nő a lakosság elvárása is az egészség- ügyi rendszertől, ami ugyancsak a költségesebb, modernebb technológiák alkalmazásához vezet. Az új, hatékonyabb gyógyszerek ugyancsak többe kerülnek. Az egészségügy fejlődési irányvonalai, a rossz kiindulási feltételek és a túlságosan szélesen felfogott gyógyászati rendtartás oda vezet, hogy a kereslet és a kínálat is nagyobb, mint a rendszerben rejlő pénzügyi lehetőségek, vagyis az előbbi képlet a következőképpen módosult: Kínálat >A rendszer pénzügyi lehetőségei < Kereslet A jelenlegi rendszer ugyan papíron mindenki számára biztosítja az egyenlő hozzáférés és az ingyenesség elvét, de valóságban ez nem így van. Sok egészségügyi szolgáltatásért a betegek már ma is fizetnek, sok beavatkozásnak megvan a nem hivatalos „ára”. A reformmal nő az állam befizetése is, jövőre mintegy harmadával fizet többet egy-egy biztosítottja után. A jövőben - talán csak a következő választási ciklusban - nőni fog a lakosság befizetése is. A több pénz és a rendszer átalakítása Rudolf Zajac miniszter szerint az ellátás magasabb színvonalát eredményezi majd, miközben a betegek - a legszegényebbek is - ugyanúgy hozzájutnak majd a szükséges szolgáltatásokhoz. Mennyit fizetünk ma, és mennyit fogunk a törvények hatályba lépése után ★ Tétel 2002 2003** 2004*** 2005 Gyógyszerek, egészségügyi segédeszközök, diétás élelmiszerek Egészségügyi kezelések 5,2 6,0 7,0 7,5 A beteg kérésére a standard szolgáltatáson felül nyújtott egészségügyi ellátás vagy a olyan egészségügyi ellátás, mely nem gyógyítási célokat szolgál (például plasztikai operáció) 1,63 2,0 2,5 3,0 Az egészségügyi ellátással összefüggő szolgáltatásokért befolyt összeg az orvosnál tett látogatásért kórházi kezelésért recept kiváltásáért szállításért elsősegélynyújtó helyen való kivizsgálásért 0 1,5 3,0 3,0 A betegek által törvényesen, közvetlenül befizetett összeg (gyógyszerért, orvosnál, kórházban) 6,83 9,50 12,50 13,50 A betegek informális hozzájárulása (a becsült korrupció a beteg és az orvos között) 6,50 4,50 3,50 2,50 A betegek törvényes és informális hozzájárulása 13,33 14,00 16,00 16,00 Az állami hozzájárulás és az egészségbiztosítás összege 58,75 61,41 64,21 71,72 A betegek által fizetett összeg aránya 18,49% 18,57% 19,95% 18,24% * az adatok milliárd koronában, ** becslés, *** előrejelzés Forrás: A megújult egészségügy a lakosság szolgálatában, Peter Pazitny, Rudolf Zajac Az egészségügyi rendszer pénzügyi mutatói 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Bevételek (a GDP %-a) 6,1 7,2 7,0 6,9 6,4 6,4 6,4 6,4 Kiadások (a GDP %-a) 6,2 7,2 7,6 7,6 6,9 7,3 7,3 7,2 Különbség (a GDP %-a) -0,1 0,0-0,6-0,7-0,5-0,9-0,9-0,8 * Az egészségügy külső adóssága 2002. december 31-én elérte a 26,6 milliárd koronát Forrás: MZ SR, Az egészségbiztosítók bevételei 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004* 2005* 2006* Általános egészségbiztosítás 26,3 35,4 38,4 41,4 43,0 45,3 49,6 54,8 59,0 66,2 72,6 78,2 GDP 543,0 606,0 690,0 746,0 845,0 886,0 967,0 1065,0 1160,0 1293,0 1423,0 1551,0 Bevétel/GDP%-ban 6,1 7,2 7,0 6,9 6,4 6,4 6,4 6,4 6,5 6,5 6,5 6,5 *előrejelzés, milliárd korona Forrás: Egészségügyi minisztérium Egészségügyi reform 5. Az egészségbiztosítókról és az egészségügyi felügyeletről szóló törvény Szavazás a törvényről: igen:81, (ANO-12, KDH-14, SDKÚ-22, MKP-20, Smer-1, függetlenek-12) nem: 64, tartózkodott: 2, nem szavazott: 0, jelenlévők: 147 „A páciensek jogainak védelme és a játékszabályok betartása.” A jelenlegi egészségügyi rendszert a biztosítók egyes alapjai finanszírozzák, a biztosítók a róluk szóló törvény alapján működő közhasznú társaságok. A költségvetési szabályozók rugalmassága megengedi a hiány kialakulását, ami az egészségügy eladósodásához vezetett. 2002 decemberének végén szektor tartozása több mint 26 milliárd koronára rúgott, a biztosítók bevételei a GDP 6,4 százalékát tették ki, kiadásaik viszont meghaladták a 7,2 százalékot. Az adósságállomány tovább nő, mivel az egészség- ügyi szolgáltatók, a kórházak, orvosok finanszírozása továbbra is kaotikus, átláthatatlan. Az egészségbiztosítás területén létező pluralizmus azt a célt szolgálta volna, hogy versenyhelyzet alakuljon ki a biztosítók között - jelenleg 5 egészségbiztosító működik - de ez a rugalmas szabályozás miatt nem következett be. A biztosítók csak a pénz újraelosztói, nem működnek valódi biztosítóként. A törvény szerint a biztosítók megszűnnek közhasznú társaságokként működni, részvény- társaságokká alakulnak, melyek a szükséges engedélyek megszerzése után működhetnek majd. A kötelező átalakulástól a minisztérium azt várja, hogy az egészségbiztosítás célszerűbbé, hatékonyabbá válik és egyben megszűnik a közpéhzek pazarlása. Olyan környezet kialakítását szeremé elérni, amely valódi versenyhelyzetet teremt számukra. Ha a biztosító nyereséget termel, akkor azt az érvényes szabályok szerint használhatja fel, mint minden más vállalkozás. A törvény továbbra is lehetőséget nyújt az állam számára ahhoz, hogy az általa létrehozott biztosítón keresztül közhasznú céllal biztosítót hozzon létre, melynek ő lesz az egyeden részvényese. A biztosítók részvénytársasággá való átalakulására a jogszabály átmeneti időszakot tartalmaz. Az átalakulás terheket ró az állami költségvetésre is, ugyanis meg kell téríteni a biztosítók tartozásait az egészségügyi intézményeknek. Az egészségbiztosítók átalakulását követően az állam főrészvényesévé válik az Általános Egészségbiztosítónak és a Közös Egészségbiztosítónak. A biztosító alaptőkéjének megemelésére 40 millió koronát kell fenntartani az állami költségvetésben. A felügyelet A biztosítók és egyben a szolgáltatók tevékenységét a Felügyeleti Hivatal látja majd el, mely ellenőrzi az egészségbiztosítás standard színvonalát és az egészségügyi ellátás minőségét. A biztosítás standard színvonalának ellenőrzése egyben azt is jelenti, hogy a hivatal felügyel a biztosító folyamatos fizetőképességének megtartására, ehhez megkapja a szükséges jogköröket is. A hivatal fenntartásához szükséges anyagiakat az újonnan létrejövő egészség- biztosítók finanszírozzák majd a törvény által megszabott, kötelező befizetéseikből. Előzetes számítások szerint az éves költségvetése mintegy 150-200 millió korona lesz. A biztosítók mellett ez a hivatal felügyeli majd az egészségügyi szolgáltatókat, a kórházakat és az orvosi rendelőket is, feladata lesz a minőség-ellenőrzés is. Teljesen új státust kapnak a boncorvosok, akik jelenleg a kórházak alkalmazásában állnak: a hivatal munkatársai lesznek, és ók döntik el, hogy az elhunyt páciensek esetében szükség van-e boncolásra. Az országszerte 24 fiókirodája lesz a hivatalnak. Ezzel erősödik az orvosok és a kórházak feletti ellenőrzés, mivel az eddigi eljárás szerint a kezelőorvos dönthetett arról, szükség van-e boncolásra. „Egy esetleges műhiba esetén nem lehet elvárni az orvostól, hogy maga kezdeményezze a boncolást, tudva, hogy az számára esetleg hátrányos lehet” - véli Tomás Szalay, az egészségügyi minisztérium szakértője. A hivatalhoz fordulhatnak mindazok, akik úgy gondolják, hogy kezelésük során orvosi műhiba történt. Az alkalmazottai ellenőrzik majd, hogy az adott kezelés „lege artis” történt-e, azaz, hogy időben és az előírásoknak megfelelően megkapta-e a beteg mindazt a kezelést, mely szükséges volt az állapota javításához. A jelenleg létező állami felügyelet nem képes hatékonyan ellátni ezt a feladatot, mivel jelenleg még az sincs pontosan meghatározva, hogy az egyes betegségeknél milyen eljárást kell alkalmaznia az orvosnak. „Tizennégy hónap alatt sikerült elérnem, hogy az állami felügyelet már két orvost is alkalmaz” - indokolta Rudolf Zajac egészségügyi miniszter azt, hogy az egyes műhibák kivizsgálása napjainkban nagyon lassan halad. Mi változik az egészségbiztosítók részvénytársasággá válása után A biztosítók feladatai:- fogadni a biztosítottak jelentkezési lapjait- fogadni a biztosítási járulékot és a törvényben maghatározott módon szétosztani azt- köteles biztosítani a beteg számára az egészségügyi ellátást az általános egészségbiztosításból fedezett egészségügyi ellátásról szóló törvény alapján- szerződést kötni a szolgáltatókkal - kezdetben valamennyi körzeti orvossal, kialakítani a szakorvosi hálózatot- szerződést kötni valamennyi gyógyszertárral- szerződést kötni a kórházakkal, egyéb szolgáltatókkal- indokolt esetben gyógyszert és egészségügyi segédeszközöket vásárolhatnak közvetlenül a forgalmazótól - csak ha az drágább mint ötvenezer korona Mit nem tehetnek a biztosítók:- nem vállalkozhatnak- nem hozhatnak létre saját szolgáltatói hálózatot A biztosított jogai az egészségbiztosítóval szemben:- a biztosítottak többsége számára semmi változás nem várható-jogában áll szabadon megválasztania a biztosítóját- a biztosító nem utasíthatja el, köteles visz- szaigazolni a jelentkezést; ez alól csak akkor kap felmentést, ha a biztosított más biztosítóhoz is beadta jelentkezését- a biztosító a bejelentkezéstől számított egy héten belül köteles kiállítani a biztosítási igazolványt- a biztosított évente egyszer, január elsejétől számítva biztosítót válthat; az erre vonatkozó kérvényét legkésőbb előző év szeptember 30-a előtt köteles eljuttatni az új biztosítóba- biztosító köteles elküldeni biztosítottja írásos kérvényére a betegkártya másolatát, a másolat elküldéséért húsz koronás illetéket kérhet- a biztosító köteles interneten elérhetővé tenni a biztosított kártyáján lévő adatokat úgy, hogy más ne férhessen hozzá A jelenleg működő egészségbiztosítók: Intézmény Alapító A biztosítottak száma* Általános Egészségbiztosító Állam 3 527 000 Közös Egészségbiztosító Állam 710 000 Sideria-Istota Egészségbiztosító VSZ, a. s. Kosice Závod SNP, a. s. Ziar nad Hronom Zeleziarne Podbrezová, a. s. Podbrezová Oravské ferozliatinárske iávody, a. s. Istebné Kovohuty, a.s. Krompachy A munkáltatók egyesületeinek és szervezeteinek szövetsége (AZZZ SR) 400 000 Apollo Vegyészeti Egészségbiztosító Slovnaft, Nafta Gbely, Matador Púchov 470 000 Dővera Kölcsönös Egészségbiztosító Dővera a.s. 335 000 * az értékek kerekítve forrás, internet
