Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)
2004-03-19 / 66. szám, péntek
6 Egészségügyi reform SS 4. Az egészségügyi szolgáltatókról szóló törvény ’i Szavazás a törvényről: igen:82, (ANO-12, KDH-14, SDKÜ-21, MKP-20, Smer-1, függetlenek-14) nem: 61, tartózkodott: 3, nem szavazott: 0, jelenlévők: 146 „Az engedéllyel rendelkező szolgáltatók szabad vállalkozása az egészségügyi piacon.” A jogszabály liberalizálja az egészségügyi piacot, lehetővé teszi, hogy valamennyi szolgáltató, aki teljesíti a feltételeket - műveltség, felszereltség stb. - szabadon vállalkozhasson az egészségügyi piacon. A jelenlegi szabályozás még mindig körzetekhez köti a szolgáltatók vállalkozási lehetőségét, vagyis megszabja, hogy egy bizonyos területen hány azonos típusú orvos dolgozhat - hány körzeti orvos, szakorvos stb. A korlátozás jogát bizonyos esetekben a kamaráknak adja, akik, tagjaik érdekeit nézve nagyon nehezen engedélyezik az új szolgáltatók letelepedését. Például a gyógyszerészkamara megszabta, hogy egyes milyen sűrűn lehet gyógyszertárat nyitni, ezen felül nem engedélyezi új gyógyszertár nyitását. Az új jogszabály a szakmai és felszereltségi feltételek teljesítése esetén automatikusan engedélyezi a rendelő, vagy klinika megnyitását. Megszab azonban egy bizonyos minimális hálózatot, ami alá nem csökkenhet az adott területen dolgozó egészségügyi szolgáltatók száma. A hálózat minimális sűrűségét a minisztérium szabja meg a földrajzi, demográfiai és egyéb mutatók alapján. Ahol magasabb lesz például bizonyos megbetegedések száma, ott több szakorvos köthet majd szerződést a biztosítókkal. Milyen engedélyeket ír elő az új jogszabály: Az eddigi szabályozás egyetlen engedélyt írt elő, melyhez több feltételt is teljesíteni kellett. Az új jogszabály négy engedélyről szól, melyek szükségesek a praxis megkezdéséhez: a) a végzettséget igazoló iratok és a szakmai képesítés elismerése, attól függően, hogy külföldön vagy belföldön szerezte az oklevelet; szerepet játszik az is, hogy uniós tagállamban vagy olyan országban szerzett végzettséget, mely nem tagja az Európai Unión-k - az elismerés kiállítása az egészségügyi és az oktatási minisztérium hatáskörében lesz b) az egészségügyi szolgáltatás nyújtására feljogosító engedély -licenc - kiállítása, mely az új jogszabály értelmében a kamarák feladata és jogköre lesz; ezzel együtt azonban a kamarákra száll az engedély kiállításával kapcsolatos felelősség is, vagyis ha rosszul döntöttek vállalniuk kell érte a felelősséget; a döntés ellen az egészségügyi minisztériumhoz lehet fellebbezni c) az intézmény - rendelő, klinika stb. működésének engedélyezése - az egészségügyi minisztérium vagy a megyei önkormányzat hatásköre d) szerződés az egészségbiztosítósítóval Az egészségügyi intézmények részvény- társasággá válnak Ez a jogszabály rendelkezik arról is, hogy a jelenleg még az egészségügyi minisztérium hatáskörében levő szolgáltató -ntézmények - kórházak, sz-natóriumok - részvénytársasággá alakulnak. Képviselői indítványra azonban az államnak meg kell tartama többségi, 51 százalékos tulajdonjogát, a fennmaradó részt pedig csak a megyei és helyi önkormányzatok, illetve oktatási intézmények, egyetemek vásárolhatják meg. Arról is rendelkezik a törvény, hogy az új részvényesek 10 éven belül nem adhatnak túl a tulajdonukba került értékpapírokon. Kamarák A jogszabály 5 kamarát hoz létre, habár a minisztérium eredetileg csak négyet tervezett. Képviselői indítványra bekerült a jogszabályba a Felsőfokú Végzettséggel Rendelkező Egészségügyi Dolgozók Kamrája, mely azon egészségügyi dolgozót érdekeit képviseli majd, akik kimaradtak az előző négy kamarából. Természetesen csak azokét, akik belépnek, a kamarai tagság ugyanis senki számára sem lesz kötelező. A kamarák legfontosabb feladat a hozzájuk tartozó szakemberek jegyzékének vezetése lesz, akit ebből a jegyzékből kihúznak, nem végezheti hivatását. A kamarák adják majd ki a működési engedélyt is, ám ez automatikusan jár a kérvényezőnek, ha teljesíti a törvényben megszabott feltételeket. A kamara be is vonhatja a működési engedélyt, sőt fegyelmi büntetést is kiszabhat a hatáskörébe tartozó szolgáltatóra. Döntései ellen a minisztériumnál lehet fellebbezni. A törvény által létrehozott kamarák: Szlovák Orvosi Kamara Szlovák Fogorvosi Kamara Szlovák Gyógyszerészkamara Szlovák Ápolónői és Szülésznői Kamara Felsőfokú Végzettséggel Rendelkező Egészségügyi Dolgozók Kamrája A részvénytársasággá alakuló egészségügyi intézmények jegyzéke a déli kerületekben Kerület Az intézmény neve Pozsonyi kerület Szt. Ciril és Metód Egyetemi Kórház Pozsony Egyetemi Kórház Pozsony-Ruzinov Egyetemi Kórház Pozsony L. Dérer Akadémikus Egyetemi Kórház - Pozsony Egyetemi Gyermekkórház - Pozsony Philipp Pinel Pszichátriai Kórház - Bazin Nemzeti Rákkórház Nemzeti Szívkórház A TBC és más légzőszervi betegségek intézete Állami Gyermek-szívkórház Pszichiátriai szanatórium Vel'ké Leváre Drogfüggők gyógyközpontja Pozsony Nagyszombati kerület Nagyszombati Egyetemi Kórház Reumatikus megbetegedések szakszanatóriuma Pöstyén Pszichátriai szanatórium - Sokolovce Nyitrai kerület Érsekújvári Kórház Egyetemi Kórház — Nyitra Pszichiátriai Kórház Nyitraújlak - Veiké Záluzie Pszichiátriai Kórház Lekér TBC és egyéb légzőszervi betegségek szakszanatóriuma Nyitra-Zobor Besztercebányai kerület F. D. Roosevelt Egyetemi Kórház - Besztercebánya prof. Matulay Pszichiátriai Kórház - Körmöcbánya Pszichiátriai szanatórium - Predná Hóra - Murán Nemzeti Rehabilitációs Központ - Kovácová Középszlovákiai Szívkórház Gyermekszanatórium - Kremnické Bane Krónikus betegek szanatóriuma - Brezno Krónikus betegek szanatóriuma - Detva Kassai kerület Kassai gyermekkórház Kassai Egyetemi Kórház L. Pasteura Egyetemi Kórház, Kassa Pelsőti Pszichiátriai Intézet Gyermekpszicholóogiai intézet - Hran Keletszlovákiai Szívkórház forrás: Egészségügyi minisztérium 4 4 I t Egészségügyi reform 1. Az egészségbiztosításról szóló törvény Szavazás a törvényről: igen:81, (ANO-12, KDH-14, SDKÚ-22, MKP-20, Smer-1, függetlenek-12) nem: 63, tartózkodott: 3, nem szavazott: 0, jelenlévők: 147 „Az egészségbiztosítás univerzális, mindenkire érvényes és a szolidaritáson alapszik.“ A törvény alapelvei: 1. a rendszer szolidáris és mindenki beletartozik 2. az egészségbiztosítást közpénzekből fedezik, melyeket kötelező járulékként szednek be 3. szabadon választhat magának egészségbiztosítót, a biztosító senkit sem utasíthat vissza 4. a járulékrendszer lineáris, vagyis a járulékok a jövedelem meghatározott százalékát képezik, a kivetési alap felső határa az átlagbér háromszorosa 5. szociálisan hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett társadalmi rétegekért az állam fizeti a biztosítási díjat, mely a mindenkori havi átlagfizetés 4 százalékát teszi ki Az egészségbiztosítás alapvető feladata a pénzügyi fedezet megteremtése, melyből a szolidaritáson alapulva finanszírozható az egészségügyi ellátás. Az egészségügyi rendszer gazdálkodása szempontjából nélkülözhetetlen, hogy a forrásokat szolidáris elven teremtsék meg, melyek biztosítják az úgynevezett kollektív kockázatot. Az egészségügyi kezelés, műszerek, berendezések, gyógyszerek fejlődése miatt szinte elképzelhetetlen, hogy az egyén egyedül fedezze a költségesebb kezeléseket, ezért megkerülhetetlen a szolidaritás elve, vagyis amikor a közös forrásból fedezik a kezelések legnagyobb részének költségeit. Az egyéni kiegészítő biztosítás csak kísérő jelensége lehet az általános, kötelező egészségbiztosításnak. A biztosítás kötelező voltát az indokolja, hogy a lakosság nagy részénél az úgynevezett „biztosítási esemény“, vagyis a betegség már megtörtént, ezért ők csak a kezelés költségeivel szinte megegyező áron tudnák biztosítani magukat, ha a biztosítás teljesen piaci elveken alapulna. Kiegészítő és általános biztosítás Az egészségbiztosítás két részre osztható: az általános egészségbiztosításra és az egyéni, kiegészítő biztosításra. Az általános egészség- biztosítás mindenki számára fedezi az egészségügyi ellátást olyan terjedelemben, ahogyan azt a törvények szabályozzák. Ez teljes mértékben a szolidaritáson alapszik, ami azt jelenti, hogy mindenki azonos mértékben juthat hozzá az egészségügyi szolgáltatáshoz, függetlenül attól, hogy tudja-e fizetni a biztosítási díjat. A szociálisan hátrányos rétegek - gyerekek, munkanélküliek, diákok, nyugdíjasok, stb. - az állam fizeti a biztosítási díjat. A kiegészítő biztosítás a plusszolgáltatások fedezésére szolgál majd. A biztosítási díj újraosztása A rendszer fontos eleme lesz a biztosítási díj újraosztása, mely arra szolgál, hogy a különböző törzsállományú biztosítók működőképesek maradjanak. Újraosztás tárgyát képezi a kötelező biztosítási díj 95 százaléka, ennek 90 százaléka kerül újraosztásra. Ebből következően az újraosztás mértéke eléri a 85,5 százalékot. Az újraosztás alapelve az egyes biztosítók között a biztosították körének kockázati szintje lesz. ez megteremti annak feltételét, hogy valamennyi biztosított, tekintet nélkül az egészségi állapotára, megkaphassa a számára szükséges egészségügyi ellátást. Ez a rendszer eliminálja a biztosítottak egészségi állapot alapján történő kiválasztásának veszélyét is. A rendszerben működő szolidaritás kétirányú lesz: mindenki számára biztosítja az azonos hozzáférést a betegsége által megkövetelt legjobb kezeléshez, ez a kezelés nem függ majd attól, hogy mekkora biztosítási díjat fizetett be, mindez tekintet nélkül a társadalomban betöltött szerepére, státusára. Az egészségbiztosítás a biztosított jelentkezésének visszaigazolásával veszi kezdetét, melyet minden biztosító köteles megküldeni a jelentkezőnek. A biztosító csak egy esetben utasíthatja majd vissza a jelentkezést: ha a biztosított azt beadta más biztosítóhoz is. A jelentkezést csak egy biztosítóhoz lehet benyújtani és a benyújtásra köteles minden szlovák állampolgár. Az egészségügyi ellátás igénybevétele korlátozható:- ha valaki három hónapnál hosszabb ideig nem fizeti a biztosítást, csak az állapota szerinti elkerülhetetlen, halaszthatatlan ellátásra vanjoga- ha az egyén egy biztosítóhoz sem juttatta el a jelentkezését. Ebben a két esetben a betegnek csak az állapota szerint őt megillető, szükséges elkerülhetetlen, halaszthatatlan orvosi ellátásra van joga. Az ellátás költségeit első alkalommal az egészségügyi minisztérium fedezi. Az nélkülözhetetlen ellátás második alkalommal is jár, ezt azonban már a páciensnek kell megtérítenie. Az halaszthatatlan orvosi ellátás mértékét a szolgáltató - orvos, kórház kérésére - a biztosító állapítja meg, ezt köteles megtenni 12 órán belül. Az egészségbiztosítók munkáját a Felügyeleti Hivatal ellenőrzi majd. Az egészségbiztosítási járulék: Alkalmazottak Korlátozottan munkaképes alkalmazottak Egyéni vállalkozók Korlátozottan munkaképes egyéni vállalkozók Állami biztosítottak Alkalmazott- 4% Munkaadó-10% Alkalmazott-4% Munkaadó - 5 % 14% 7% 4% Összesen 14% 9% 14% 7% 4% Kivetési alap a bruttó bér a bruttó bér az adóalap fele az adóalap fele az átlagbér* minimális összege a minimálbér a minimálbér a minimálbér a minimálbér maximális összege az átlagkereset 3-szorosa az átlagkereset 3-szorosa az átlagkereset 3-szorosa *Az állam az adott évet két évvel megelőző év átlagkeresete alapján fizeti a biztosítási járulékot az átlagkereset 3-szorosa * i I
