Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)
2004-03-17 / 64. szám, szerda
6 Egészségügyi reform 2. Az egészségügyi ellátásról szóló törvény „Az egészségügyi ellátás a megvalósítás szempontjából szolgáltatás, erkölcsileg küldetés. ” A jogszabály feladata az egészségügyi ellátás és a szolgáltatás körülményeinek, feltételeinek pontos meghatározása. Tartalmazza az ellátás nyújtásában résztvevők jogait és a kötelességeit, meghatározza az egészségügyi nyilvántartás kezelésének feltételeit és rendezi az egészségügyi ellátással összefüggő szolgáltatások feltételrendszerét. A jogszabály szorosan kapcsolódik az általános egészségbiztosításból fedezett egészségügyi ellátás mértékéről szóló törvény. Az egészségügyi ellátást szolgáltatásként határozza meg, vagyis olyan szolgáltatást jelent, mely kielégíti a megrendelő valamilyen szükségletét, ebben az esetben az egészségi állapota javulását eredményezi. Ez a jogszabály tartalmazza a természetes gyógyfürdőkre, gyógyforrásokra, az ásványvízforrásokra és egyéb gyógyhatású klimatikus viszonyokra (barlangkúra) vonatkozó szabályozást is. 3. Az általános egészségbiztosításból fedezett egészségügyi ellátás mértékéről szóló törvény „Azonos gondoskodás azonos szükséglet esetén. ” Az egészségügyi reformnak ez a leginkább vitatott része. Sokan alkotmányellenességgel vádolják a javaslattevő, mivel szerintük az alaptörvény garantálja a teljes körű egészségügyi ellátáshoz váló jogot. Rudolf Zajac egészségügyi miniszter szerint azonban az általa előterjesztett jogszabály nem áll ellentétben az Alkotmánnyal, mivel az egy másik törvény hatáskörébe utalja az ingyenes egészségügyi ellátás pontosabb feltételeinek meghatározását. Miért szükséges az ingyenes egészségügyi ellátás körének szűkítése? A legfontosabb indok az egészségügyi rendszer folyamatos adósságtermelése, vagyis az, hogy többet költünk gyógyításra, mint a rendelkezésre álló források. A minisztérium szerint a növekvő kiadások a következő okokra vezethetők vissza:- a betegségek struktúrájának folyamatos változása: egyre kevesebb az akut, egyre több a krónikus megbetegedés- demográfiai tényezők - öregszik a lakosság, emiatt egyre több a beteg ember- az egészségügyi, gyógyászati, gyógyszerészeti és műszaki fejlődés - az orvosok egyre drágább műszereket használnak, egyre drágább gyógyszereket írnak elő- a lakossági elvárások - a páciensek egyre többet várnak el orvosaiktól, az egészségügyi intézmények személyzetétől, ami 10 éve még megfelelő volt, az ma már elavult- a forráshiány Cél: a páciens menedzsmentje Kórház Páciens Egészség biztosító Minister stvo zcfravotníctva Slovenskej reptiJÖry Kategorizáció A törvény másik lényeges eleme, mely közvetlenül a beteget érinti: a kategorizációs tevékenység. Ez a betegségek, az egyes diagnózisok fontossági sorrendbe állítását jelenti, ebből következik majd az, hogy melyik betegség kezelésért mennyit fizetünk. A határt, ami alatt már fizetni kell a kezelésekért, a kormány és a parlament húzhatja meg. A kategorizációs bizottságba, mely 11 tagú lesz, 5 tagot javasolhatnak az egészségbiztosítók, 3-3 tagot pedig a szakmai szervezetek és az egészségügyi minisztérium. Ebből látható, hogy a lista összeállításában legnagyobb szerep a biztosítóknak jut. Egy bizonyos átmeneti időszakban a betegek csak a gyógyítással ösz- szefüggő szolgáltatásokért fizetnének, magáért a gyógyításért nem. A katalogizációs folyamat előreláthatóan szintén több hónapot vesz majd igénybe, erre az időre átmeneti időszakot javasol a tárca. A mandulagyulladás, a mumpsz, az influenza kezelési költségének 95 százalékát a betegekkel fizettetné meg az egészségügyi minisztérium. A tárca elkészítette a kötelező egészségbiztosításból térített egészségügyi ellátásról szóló jogszabály tervezetét, mely 5 kategóriába osztja a diagnózisokat. Az első kategóriába tartozó megbetegedések továbbra is ingyenesek maradnak, a második kategóriába tartozók költségeinek 10, a harmadikba tartozók költségeinek 25, a negyedikbe tartozók költségeinek 50, az ötödikbe tartozók költségeinek 95 százalékát a páciens fizeti majd közvetlenül az orvosnak. Kivételt egyedül a hat évnél fiatalabb gyerekek képeznek, számukra továbbra is ingyenes marad minden kezelés. „Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az a beteg, aki például influenzával keresi fel orvosát, a kezelés költségeinek - tehát azért, hogy az orvos belenéz a torkába, megméri lázát, egyszóval megMindezek orvoslására javasolja az egészségügyi minisztérium, hogy egyes betegségek kezelése váljon részben vagy teljesen a beteg által térítené. Továbbra is ingyenes maradna az összes komoly, drága kezelést igénylő megbetegedés gyógyítása, az egyszerűbb betegségek költségeinek egy részét azonban a beteg fizetné. Teljesen a beteg által térítené csak a betegségek bizonyos köre, például a plasztikai operációk és a fogászati kezelések válnának, ez utóbbi csak bizonyos életkoron túl. I Katalogizáció A törvény feladatul szabja a betegségek katalogizálását, ami azt jelenti, hogy minden betegségre vonatkozóan meg kell állapítani az előírt kivizsgálási és kezelési eljárást. Ez annyit tesz, hogy az orvos pontosan tudni fogja, hogy a beteg panaszától és a feltételezett betegségtől függően milyen kivizsgálásokat kell elvégeznie, illetve milyen kivizsgálásokat fizet ki neki a biztosító. Meghatározza tehát például, hogy mikor szükséges a vér-, mikor a vizeletvizsgálat, mikor kell röntgenkivizsgálásra küldeni a beteget stb. Ugyanez vonatkozik a kezelésre is, a katalogizációs bizottság pontos útmutatást ad a kezelési folyamatra vonatkozóan. A katalogizációs bizottság 11 tagú lesz, 5 tagot a szakmai szerveztek, 3-3 tagot pedig a biztosítók és az egészségügyi minisztériumjavasolhat. Milyen diagnózis melyik kategóriába tartozik? I. kategória - továbbra is ingyenes - 1642 diagnózis: a legsúlyosabb betegségek - például szív- és érrendszeri betegségek, rákos megbetegedések, tüdőgyulladás, légutak gyulladásai, súlyos égési sérülések, stb. II. kategória -10 százalékban a beteg fizeti - 204 diagnózis: például parkinson kór, migrén, fejfájás, fülgyulladás stb III. kategória - 25 százalékban a beteg fizeti - 302 diagnózis: például ficamok, zárt törések, a zöld hályog és egyéb szembetegségek kezelése, idegpályák, gerincvelő sérülései, IV. kategória - 50 százalékban a beteg fizeti - 630 diagnózis: például agyhártyagyulladás, kisebb égési sérülések, női és férfi terméketlenség, jóindulatú daganatok, egyes nemi betegségek, idegen tárgyak eltávolítása az egyes testnyílásokból, egyes bőrbetegségek, drog- és alkoholelvonó kúrák, A és B típusú sárgaság, stb. V. kategória - 95 százalékban a beteg fizeti - 223 diagnózis: például mandulagyulladás, bárányhimlő, mumpsz, influenza, fogászati kezelések, külső sérülések, egyszerűbb törések, veszettség, a prosztata jóindulatú daganatai I r i > Egészségügyi reform 3 1. Táblázat: Az egészségügyi rendszer pénzügyi mutatói 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002* Bevételek (a GDP%-a) 6,1 7,2 7,0 6,9 6,4 6,4 6,4 6,4 Kiadások (a GDP%-a) 6,2 7,2 7,6 7,6 6,9 7,3 7,3 7,2 Különbség (a GDP %-a)-0,1 0,0-0,6-0,7-0,5-0,9-0,9-0,8 * Az egészségügy külső adóssága 2002. december 31-én elérte a 26,6 milliárd koronát Forrás: MZ SR, 4. Tény: Az egészségügyi ellátás jelenlegi széles köre hosszútávon tarthatatlan „Hosszútávon egyeden gazdaság sem képes - különösen nem a szlovák gazdaság - az egészségügyi ellátás teljeskörű ingyenességét fenntartani. Egyértelműen meg kell határozni, hogy az ellátás mely része lesz teljes egészében vagy részben fedezve a kötelező egészségbiztosításból.“ Világbanki jelentés 2002 5. Az egészségügyi rendszer nem tartja be a költségvetési előírásokat Az állam garantálja az egészségbiztosítók és az egészségügyi intézmények fizetőképességét. Sem a biztosítók, sem az intézmények nem viselik a gazdálkodásuk valós következményeit, ezért gyakran felelőtíenül viselkednek. 6. Az egészségügyet orvosok menedzselik „Az egészségügyi intézmények és az egész rendszer irányító szerveiben hagyományosan orvosi végzettségű szakemberek dominálnak, miközben a menedzsmentben való jártasságuk gyakran megkérdőjelezhető.“ Vüágbanki jelentés 2001 június 7. A szlovák egészségügyre jellemző a túlfoglalkoztatottság „Szlovákiában túl sok egészségügyi szakdolgozó van, elsősorban az orvosok száma magas, ami nemcsak az egészségügyi rendszerre nézve jelent túl nagy m-gterhelést - fizetések -, hanem az orvosok által kiváltott kereslet miatt is nagyobb költségek jelentkeznek („minden orvos megtalálja a maga pácienseit“).“ Világbanki jelentés, 2002 május 8. Az adósságállomány eddigi csökkentése alacsony hatásfokú volt „A kormány az egyszeri, megismételheteden privatizációs bevételeket nem a rendszer átalakítására használta fel, hanem a logikádan adósság- csökkentésre. Az adósságteher ennek ellenére nőtt, a tárca pénzügyi fegyelme, stabilitása tovább romlott. Az adósságcsökkentésnek ugyan volt pillanatnyi hatása, de alapvető megoldással nem szolgált.“ OECD jelentés, 2002 június 9. A rendszerben logikai hibák vannak a. az orvos köteles ellátni a beteget b. a beteg jogosult az ingyenes kezelésre c. a biztosító nem köteles fizetni az elvégzett egészségügyi ellátásért (a megállapított határ feletti beteg a szakorvosoknál, vagy a szerződésen túl kezelt beteg a kórházakban). Nagyrészt ennek köszönhető az egészségügyi intézmények és a biztosítók eladósodása, az intézmények a szerződésen felül elvégzett teljesítményekért is pénzt kérnek, melyet a biztosítóknak nincs miből kifizetni. 10. Az egészségügyi ellátás csak negyedrészben határozza meg az egészségi állapotunkat Az egészségügyi rendszer csak mintegy 17-25 %-ban határozza meg egy adott ország lakosságának egészségi állapotát. További jelentős tényezők: 1. életstílus (étkezési szokások, testmozgás) 2. bio-ógiai adottságok - genetika 3. életkörülmények (a szociális és a gazdasági körülményeket is beleértve) Marc Lalonde, 1974 11. A betegségek struktúrája változik A halált okozó betegségek túlnyomó többségét a szív- és érrendszeri betegségek (52,5 %) és a rák (22,8 %) teszik ki, melyek kezelése rendkívül költséges. A szlovák egészségügy egyre inkább képtelen szembenézni ezzel a kihívással.
