Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)

2004-03-01 / 50. szám, hétfő

Külföld ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 1. RÖVIDEN Alkut kötöttek Karadzsiccsal Belgrad. Richard Hol­brooke volt amerikai külügyi államtitkár-helyettes beismer­te, hogy Washington a daytoni egyezmény után alkut kötött a háborús bűncselekményekkel vádolt volt boszniai szerb el­nökkel, Radovan Karadzsics- csal. Az USA volt balkáni meg­bízottja a Dnevni Avaz című szarajevói napilap hétvégi szá­mának adott interjúban be­szélt erről. Holbrooke szerint a boszniai háborút lezáró day- toni egyezmény aláírása után az amerikai kormányzat be akarta tiltatni a Szerb Demok­rata Pártot (SDS), ehelyett azonban megegyezett Kara­dzsiccsal abban, hogy távozik a párt és a boszniai Szerb Köz­társaság (RS) éléről. Hol­brooke nem szólt arról, hogy a kiegyezéssel előre felmentet­ték volna Karadzsicsot a hágai Nemzetközi Törvényszék vád­jai alól. A feltételezett háborús bűnös felesége azonban úgy emlékszik rá, hogy ez is része volt az alkunak, (mti) Tony Blair is volt hajléktalan London. A brit kormányfő több mint 3 évtizeddel ezelőtt belekóstolt a hajléktalanok életébe is, igaz, csak egy éjsza­kára - írta Sunday Mirror. A lap szerint az akkor szüleivel Skóciában élő Tony Blair a kö­zépiskola befejezése és oxfordi jogi tanulmányainak megkez­dése közötti „vándorévben”, 1971-ben - amikor épp rock- sztár-ambídóit igyekezett ér­vényesíteni - úgy utazott Edin burgh-ból Londonba, hogy nem volt hol laknia. Érkezése éjszakáján ezért az londoni Euston metró- és vasútállomás mellett, egy pádon aludt. Mindezt a lap szerint felesége, Cherie Blair mesélte el egy fo­gadáson. (mti) Tony Blair egykoron egy éj­szakát egy köztéri pádon töltött. (Reuters-felvétel) A népszavazást sem zárja ki Miskolc. Medgyessy Péter népszavazás kezdeményezé­sét sem tartja kizártnak, ha a pártok „elsumákolják” azon ja­vaslatait, melyekről országér­tékelő beszédében szólt a par­lamentben. „Az MSZP-től tel­jes mértékű támogatást kap­tam (...), ha viszont úgy látom, hogy a többi párt el akarja su- mákolni a javaslataimat, akkor népszavazást kezdeménye­zek” - mondta a magyar mi­niszterelnök Miskolcon, az MSZP városi szervezetének fórumán. Hangoztatta: fenn­tartja javaslatait a közös uniós választási listáról, a köztársa­sági elnök közvetlen megvá­lasztásáról, a kisebb létszámú, ugyanakkor hatékonyabb Or­szággyűlésről. (mti) Ünneplés Port-au-Prince-ben. Aristide elnök távozása után ünneplők hada árasztotta el az utcákat, ám több helyen zavargások törtek ki, az emberek gyújtogattak és fosztogattak. (CTK/AP) Az ellenzék beleegyezett abba, hogy nemzetközi haderők érkezzenek Haitira Távozott a bukott elnök Port-au-Prince. Jean- Bertrand Aristide haiti el­nök tegnap elhagyta hazá­ját, meghajolva az otthoni lázadók és a külföldi diplo­maták nyomása előtt. Az országba e héten nemzet­közi haderők érkeznek, hogy megfékezzék a zavar­gásokat. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Aristide távozásának hírét egyik minisztere, Leslie Voltaire jelentet­te be, majd a francia külügyminisz­térium is megerősítette. A külföld­ön élő haitiak ügyeivel foglalkozó miniszter elmondta, hogy Aristide - aki az első szabadon választott ál­lamfő volt az ország 200 éves füg­getlen történetében - a Dominikai Köztársaságba repült, és vagy Ma­rokkóban, vagy Tajvanon, vagy Pa­namában vagy a Dél-afrikai Köztár­saságban kér menedéket. A tajpeji külügyminisztérium cáfolta, hogy a szigetország kormányához érke­zett volna ilyen kérés, rabati kor­mányilletékesek pedig közölték: Marokkó kategorikusan elutasítja a bukott elnök letelepedését. Már az elnök távozása után je­lentették be Port-au-Prince-ben, hogy Aristide hivatalosan lemon­dott államfői tisztségéről, hogy „megakadályozza a vérontást”. Az erről szóló nyilatkozatot Yvon Neptune miniszterelnök ismertette az ország polgáraival. Ezután Boniface Alexandre, a haiti legfel­sőbb bíróság elnöke bejelentette, hogy az ország alkotmánya értel­mében ideiglenesen átveszi az el­nöki hivatalt, és nyugalomra szólí­totta fel a lakosságot. Az elnök távozása után zavargá­sok törtek ki a fővárosban, Port-au- Prince-ben. Szemtanúk szerint fel­gyújtottak egy Texaco benzinállo- mást, és lőni kezdtek gépkocsikra. Több kerületben fosztogattak, ki­nyitották a főváros legnagyobb bör­tönének kapuit, ahonnan mintegy 50 elítélt megszökött. Port-au- Prince központi rendőrkapitánysá­ga állítólag Aristide híveinek kezé­re került. Paul Evans, a haiti ellen­zék egyik vezetője rádióüzenetben felszólította a „chimérákat”, Aris­tide fegyveres híveit, hogy tegyék le a fegyvert, és kérte a rendőrséget, főleg a különleges rendőri alakula­tukat, hogy biztosítsák az ország biztonságát. Evans egyúttal beje­lentette, hogy az ellenzék elfogadja a nemzetközi rendezési tervet, amelynek értelmében nemzetközi haderőt küldenek a szigetre. A hét elején még elutasították az Egye­sült Államok, Franciaország, Kana­da, az Amerikai Államok Szerveze­te, valamint a karibi országok kö­zössége által előterjesztett válság­tervet, amely azzal számolt, hogy Aristide elnök a helyén marad. Az Egyesült Államok port-au- prince-i nagykövete bejelentette: e héten nemzetközi, köztük amerikai haderők érkeznek a sziget békéjé­nek biztosítására. Franciaország nagykövete jelezte, hogy Párizs kész részt venni ebben a misszió­ban. Egy magas rangú, névtelensé­get kérő amerikai illetékes üdvö­zölte a bukott haiti elnök döntését. Eljött az idő, hogy a haitiak ismét összefogjanak a demokrácia érde­kében - mondta a tisztviselő. Dominique de Villepin francia kül­ügyminiszter az összecsapások le­állítására szólította fel Haiti lakos­ságát, és azonnali humanitárius se­gélyt sürgetett az ország számára. Cáfolják az iráni állami rádió jelentését A Pentagon nem tud bin Laden elfogásáról MTl-HÍR Washington. A Pentagonnak semmiféle információja nincs Oszama bin Ladennek, az al- Kaida terrorhálózat vezérének letartóztatásáról - közölte az amerikai középső parancsnokság (Centcóm) egy szóvivője a flori­dai Tampában. Előzőleg az iráni állami rádió pastu nyelvű híradásaiban azt je­lentette, hogy az amerikaiak már régen elfogták bin Ladent, csak George Bush elnök választási megfontolásai miatt késleltetik a közlést. A jól tájékozott forrásra - annak megnevezése nélkül - hivatkozó rádió azt mondta, hogy Oszama bin Ladent Pakisz­tánban tartják fogva, és elfogásá­val valamilyen módon összefüg­gésbe hozható Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszternek a térségben tett múlt heti látogatá­sa. A pakisztáni hadsereg is cá­folta a teheráni hírt, s ehhez csat­lakozott az amerikai hadsereg­nek a térség ügyeiért felelős kö­zépső parancsnoksága. Nem engedték be a magyar újságírót Romániába Incidens a határon ÖSSZEFOGLALÓ Budapest/Nagyvárad. Feltar­tóztatták a román határon és nem engedték belépni az országba Bayer Zsolt magyar újságírót a borsi határállomás román határ­őrei szombaton hajnalban - erősí­tette meg a magyar Határőrség Országos Parancsnokságának szó­vivője. Orodán Sándor elmondta, hogy az ügyről érdeklődött a ro­mán határőrségnél, ahol azt a vá­laszt kapta: Bayer Zsoltot nem en­gedhetik be az Romániába, ezért nem léptették át. Hozzátette: min­den ország saját belügye, hogy kit enged be a területére. Ezzel kap­csolatban csak Bayer Zsolt kérhet indoklást a román hatóságoktól. Tóth Tamás magyar külügyi szóvi­vő azt mondta: a tárca ma tájéko­zódik, és ezt követően dönti el, van-e teendője az ügyben. Politi­kai megfontolásból senkinek sem lehet megtiltani, hogy beutazhas­son Románia területére, szögezte le szombaton Markó Béla, a Ro­mániai Magyar Demokrata Szö­vetség (RMDSZ) elnöke. Markó a Kolozsvár melletti Magyarkapu­son Lamperth Mónika belügymi­niszterrel közösen tartott sajtóér­tekezleten. A magyar miniszter nem nyilatkozott az üggyel kap­csolatban. (mti, o-o) Befejeződtek az atomprogramról szóló tárgyalások Phenjan még mindig tagad MTI-JELENTÉS Peking. Az Egyesült Államok nagyon sikeresnek minősítette az Észak-Korea nukleáris programjá­ról tartott hatoldalú pekingi tár­gyalásokat. Egy magas rangú amerikai tisztségviselő azt mond­ta: a szombaton befejeződött tár­gyalások eredménye meghaladta várakozásait, mert sikerült köze­lebb kerülni a fő cél, az észak-ko­reai atomprogramok teljes, ellen­őrizhető és visszafordíthatatlan leszerelése (CVID) felé. Szerinte Phenjan csak önmagát szigetelte el azzal, hogy tagadta uránalapú fegyverprogramjának létét. Az amerikai illetékes azt mondta, hogy az összes résztvevő elfogad­ta a teljes, ellenőrizhető és vissza­fordíthatatlan leszerelés elvét, ki­véve a Koreai NDK-t, de Phenjan is kimondta, hogy fel fogja adni nukleáris programját. Észak-Korea ezzel szemben e- redménytelennek nyilvánította a nukleáris programjáról hat ország részvételével tartott pekingi tár­gyalásokat és az Egyesült Államok­ra hárította a felelősséget a „kudar­cért”. Kim Gje Gvan külügyminisz­ter-helyettes ismételten tagadta, hogy országa atomfegyvergyártást szolgáló urándúsító programot va­lósítana meg, miként azt Washing­ton állítja. A phenjani illetékes csak plutóniumdúsítást ismert be. Kasza József szerint senkinek sincs joga ahhoz, hogy követelje a tartomány önállóságának felszámolását Segítséget kérnek a vajdasági szervezetek MTI-TUDÓSÍTÁS Belgrad. A nemzetközi közös­ségtől kértek segítséget a vajdasá­gi autonómia visszaállításához a tartomány politikai és civil szer­vezetei a szombaton Szabadkán tartott első konvenciójukon. A szabadkai fórumnak a Kasza József vezette Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) volt a házigaz­dája. A gyűlésen részt vett 15 vaj­dasági civil szervezet, kisebbségi nemzeti tanács és párt, közöttük a két legnagyobb vajdasági párt, a VMSZ és a Nenad Canak vezette Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV). A konvenciót a szabadkai városháza dísztermében tartot­ták, ahol harminc évvel ezelőtt, 1974-ben elfogadták a Vajdaság alkotmányát, amely teljes autonó­miát biztosított a tartománynak Szerbián belül. A konvenció résztvevői elfogad­ták a Szabadkai Kezdeményezés nevű dokumentumot, amelyben a nemzetközi közösségtől kértek se­gítséget a vajdasági autonómiával kapcsolatos gondok rendezésé­hez. A dokumentum javasolja, hogy Szerbiában alkotmányozó nemzetgyűlés fogadja el az új köz- társasági alkotmányt és a Vajda­ság készülő alaptörvényét. A fórum résztvevői tartományi szintű választási koalíció mellett szálltak síkra, hogy vállvetve har­coljanak a milosevicsi időkben megnyirbált vajdasági autonómi­áért, amely bírói hatalommal, va­lódi törvényhozói és végrehajtói jogosítványokkal ruházná fel a tartományi parlamentet és a kor­mányt. Kasza a konvención azt han­goztatta, hogy a Vajdaság nem csupán földrajzi fogalom, a tárto- mány évszázados közös történel­met, kultúrát és szellemiséget je­lent. A VMSZ elnöke szerint a Vaj­daság nem lehet senkinek sem a hitbizománya, és senkinek sincs joga ahhoz, hogy követelje a tar­tomány önállóságának felszámo­lását. Canak szerint a fórum résztve­vői nem köztársasággá akarják változtatni a Vajdaságot, hanem azt követelik, hogy a tartomány polgárai dönthessenek az őket érintő kérdésekről. Canak a Vaj­daság szívét emésztő rákos daga­natnak nevezte a Szerb Radikális Pártot, a szerb ortodox egyházat pedig azzal vádolta, hogy vallási egyeduralomra tör. Egeresi Sándor, a VMSZ és a vajdasági parlament alelnöke sze­rint a tartományi regionális és ki­sebbségi pártoknak össze kell fog­niuk, hogy gátat vessenek az elha­rapódzó nacionalista-soviniszta politikának, s közösen határozzák meg azt, hogy milyennek látják a Vajdaság jövőjét. Egeresi közölte, hogy csakis egy európai, decent­ralizált Szerbiában valósítható meg a Vajdasági autonómiája, amely - hangsúlyozta - nem egyenlő az elszakadással. A szabadkai konvencióra min­den tartományi párt kapott meg­hívót, kivéve a Vajdasági Reform­pártot, a Vajdasági Magyar De­mokrata Pártot (VMDP) és a Vaj­dasági Magyarok Demokratikus Közösségét (VMDK). A VMDP közleményében azt hangoztatta, hogy a konvenció megtévesztő és kirekesztő össze­jövetel, amelyhez a magyaroknak nem fűződik semmilyen érdeke, s a fórum célja a „Canak-Kasza ket­tős” parlamentbe való bejuttatá­sa. A VMDK szerint a Vajdaság helyzetének kérdése „szerb-szerb ügy”, ezért olcsó manipuláció és rosszindulatú mesterkedés be­vonni ebbe a magyarokat. A VMDK közleményében leszögez­te, hogy a magyar pártoknak á ki­sebbségi s nem a tartományi auto­nómiáért kell harcolniuk. Trajkovszki halála A merénylet kizárható Mostar. A macedón államü­gyészség kizárta, hogy merénylet okozhatta a Borisz Trajkovszki ma­cedón elnököt szállító különgép le­zuhanását Bosznia felett. „A gép le- lövéséről szóló elméletek kizárha­tók” - mondta a macedón állam- ügyész-helyettes, aki az előző na­pot a szerencsétlenség helyszínén töltötte. Hozzátette: a gép elektro­nikus berendezéseit jó állapotban találták meg, ami meg fogja köny- nyíteni a vizsgálatot. A szerencsét­lenség idején rossz volt az időjárás: esett és köd borította a tájat. A piló­ták tudatában voltak a légköri vi­szonyoknak, és talán ez lehetett az oka a balesetnek. A macedón piló­ták és a mostari légiirányítók közöt­ti beszélgetések elemzését szomba­ton megkezdték, miután előző nap rábukkantak fekete dobozokra, ám még nem dőlt el, melyik or­szág csúcstechnológiával felsze­relt laboratóriumába küldik vizs­gálatra a két készüléket, (mti)

Next

/
Thumbnails
Contents