Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)
2004-03-11 / 59. szám, csütörtök
ISKOLA UTCA. 2004. március 11., csütörtök 2. évfolyam 10. szám JÓ, HA TUDJUK A fejszámolás tanulható? ISMERTETÉS Vannak emberek, akik gond nélkül meg tudnak oldani fejben bármilyen matematikai feladványt. Új kutatások szerint ez a fajta zsenialitás nem veleszületett. Francia és belga szakértők megfigyelései alapján a fejszámolás mesterei egy egyszerű technikát használnak - a hosszú távú memóriájukban tárolják az információkat. A nagy ádag a fejben elvégzendő matematikai feladatokat úgy oldja meg, hogy az agy egy jól elkülöníthető területén, emlékezetének rövidtávú részében raktározza el az információkat. A tárolt adatok természete sokféle lehet: zenei, vagy hogy hogyan szeretik az emberek a sülteket, vagy matematikai természetű, ahogy például a 26 éves Rüdiger Gamm esetében. A fiatal német férfi különleges képességeit egy tévéműsorban ismerte meg a szélesebb közönség. Rüdiger képes bármilyen számolást fejben elvégezni kétjegyű számok harmincadik hatványáig, és bármikor négyzet- vagy köbgyököt von, ha kell. A ma már ebből a képességéből fényesen megélő férfi saját bevallása szerint az iskolában nagyon rossz volt matematikából, így az egészen 20 éves koráig nem is érdekelte. Akkor támadt fel benne a kíváncsiság, amikor rájött arra, hogyan lehet kiszámolni, hogy a hétnek milyen napjára esnek az adott dátumok. Aztán amikor elkezdett készülődni a tévéféllépésre, már naponta több órát számolt fejben. Belga kutatók Gamm agyműködését tanulmányozva keresték a magyarázatot erre a furcsa jelenségre. A fejszámolás közben szürkeállományának megfigyelt aktivitási mintázatát más emberekével összevetve azt találták, hogy Gamm agyának más területeit használja, ráadásul köny- nyen át tud kapcsolni a rövid távú memóriájáról a hosszú távúra. Bizonyos számítógépekhez hasonlítják a kutatók azt, ahogy a német fiatalember ki tudja terjeszteni zsúfolásig megtelt adatbázisait az agyában rendelkezésre álló szabad területek bevonásával. A hétköznapi halandók egy hosszú telefonszámot gyakorlatilag képtelenek megjegyezni, mert az emberi agy rövidtávon csak hét független elemre tud emlékezni. Gamm ezzel szemben tizenkét számjegyű telefonszámokat is minden nehézség nélkül fel tud idézni. Az eredményeket megismerve egyes szakértők úgy fogalmaztak, hogy talán bárki képes lehet erre, ha fejleszti a hosszú távú emlékezetét, (n, he) Melyikük lesz fejszámolózseni? (Képarchívum) AKTUÁLIS PÁLYÁZAT Matematikai fogalomtár Internetes eléréssel rendelkező matematikát oktatók és alkalmazók részére az EU MINERVA program keretében a Bolyai Társulat közreműködésével elkészült az internetes Matematikai fogalomtár teszt verziója, amelyet a http://mbuttons.bolyai.hu honlapról lehet kipróbálni. Ez egy - lehetőség szerint minél több - matematikai kifejezést tartalmazó és magyarázó webszótár és lexikon. Az angol kiinduló szókészlet nagy részét további hét nyelvre lefordították és most országonként a tantervek, tanítási módszerek különböző igényei szerint lehetőség nyílik a definíciók pontosítására, tételek, levezetések, példák, ábrák, fogalmak közötti kapcsolatok hozzáadására, a hibák kijavítására. Az internetes lexikon a tervek szerint alap- közép- és felsőfokon is használható lesz diákok, tanárok, szülők vagy éppen kutató matematikusok számára, akár mint matematikai szövegek fordításához nél- külözheteden szakszótár, akár mint magyar nyelvű tudásbázis. Használatáról a KöMaL márciusi számában jelenik meg tájékoztató. Kérjük, ha Ön is tud tenni azért, hogy ez az európai matematikai fogalomtár a magyar matematika hagyományos és az új tantervet is segítő meghatározásait tartalmazza, vegyen részt az egyes témakörök részletes kidolgozásában. A szótár hibába, a módosítási javaslatokra elég, ha egy e-mailben hívja fel a szerkesztők figyelmét. Küldjön e- maüt mbuttons tárggyal az olahvera@komal.hu címre. Aki a tanárok közül szívesen felhasználná a Matematikai fogalomtárat az órán, szakkörön vagy otthoni feladathoz, szintén e-mailben jelentkezzen. A tapasztalatok megbeszélésére meghívjuk az érdeklődőket március 25-én csütörtökön 1$ órakor az ELTE Déli épülettömb földszint 0-826 termében (1117 Budapest, Pázmány P. sétány 1/C) az Európai matematikai fogalomtár - magyar tanterv szerinti tartalommal dmű előadásra, amelyet Oláh Vera és Lóczi Lajos tartanak, (ú) A diákok csaknem fele ma túlterhelt, ami levertséget, hangulatzavarokat és romló teljesítményt eredményez A különórákról pro és kontra Sajnos gyakran előfordul, hogy a szülők divatból járatják a gyereket mindenféle különórára, figyelmen kívül hagyva, hogy szegénynek van-e kedve éppen zongorázni vagy franciául tanulni (Képarchívum) Hétfőn angol, kedden úszás, szerdán néptánc, csütörtökön zongora - a kisdiákok mintegy felének órarendje hasonló különórákkal van tele. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Bár a szülők többsége érthető módon szeretné, ha gyermeke valamilyen területen kiemelkedően teljesítene, a különórák kiválasztásánál semmiképp sem szabad figyelmen kívül hagyni a kicsik terhelhetőségét sem. Az iskolakezdés zökkenőm minden család túl van már, kisebb viták sok helyütt most már inkább azon vannak, hogy a számos lehetőség közül milyen szakkörre, különórára, vagy edzésre járjanak a csemeték. Sajnos gyakran előfordul, hogy a szülők divatból járatják a gyereket mindenféle különórára, figyelmen kívül hagyva, hogy szegénynek van-e kedve éppen zongorázni vagy franciául tanulni. Gyakori eset az is, hogy apuka, anyuka önmagát, saját, meg nem valósult álmait akarja megvalósítani csemetéje által, tekintet nélkül arra, hogy a poronty akar-e orvos, jogász, mérnök lenni, vagy éppen mást szeretne. Részben ennek is köszönhető, hogy a diákoknak csaknem fele ma túlterhelt, ami levertséget, hangulatzavarokat és - a szülők eredeti szándékát visszájára fordítva - romló teljesítményt eredményez náluk. A túlterheltség hátterében alapvetően két dolog állhat: vagy a szülő vagy az iskola követel túl sokat a gyerektől. Sikeres pályakezdés A napjainkra jellemző teljesítmény-centrikus felfogás, illetve a munkaerőpiacon jelen lévő túlkínálat miatt ugyanakkor alapjában véve nem téves az ösztönzés-pártiak felfogása: a kiemelkedően teljesítőknek, vagy tehetségükkel kirívóknak valóban sokkal nagyobbak az esélyeik a sikeres pályakezdéshez. A hiba legtöbbször ott csúszik a számításba, hogy erőszakkal nem lehet rákényszeríteni a gyereket a jobb és jobb teljesítményekre, éppen ellenkezőleg: a hajszolás és nyaggatás a maradék kedvet is elveheti a tanulástól. A különórák kiválasztásánál ezért mindenekelőtt a gyerek szellemi és fizikai terhelhetőségét fontos szem előtt tartani, ha például „erős” iskolába jár, ahol a hagyományos órákon is nagyon sokat követelnek, „tanulós” különórával nem szabad további pluszterheket rakni rá. Ilyen esetben válasszunk inkább valamilyen zenei, művészeti órát, ami pihenteti, kikapcsolhatja, vagy egy sportot, ahol levezetheti a szellemi feszültséget. A fizikai kondíció fejlesztése ráadásul a teljesítőképességre is kihat: egy fitt, jó kondícióban lévő szervezet sokkal köny- nyebben birkózik meg a szellemi feladatokkal is. Ha versenyszerűen sportolni nem is akar, valamilyen mozgást akkor is javasolt keresni a gyereknek: az iskolai testnevelés órákat sok esetben sajnos sem a pedagógusok, sem a diákok nem veszik komolyan, és az óraszám is kevés, márpedig az egészséghez a mozgás mindenképp hozzátartozik. Ha nem találunk kedvére való sportot, vagy megfelelő helyet, akkor menjünk vele futni, labdázni, kerékpározni, ne hagyjuk, hogy lexikonok fölött görnyedő könyvmoly, vagy tévé előtt terpeszkedő lustaság legyen. Ne erőltessünk semmit! A terhelhetőség mellett magától értetődően szem előtt kell tartani a gyerek érdeklődését is: elsődlegesen lehetőleg ne saját ambícióinkat és elképzeléseinket akarjuk megvalósítani. Persze nagyon kevés az olyan „belülről vezérelt” gyerek, aki kiskorában maga is el tudja dönteni, hogy mi az, amiben örömét leli majd, így értelemszerűen a szülőé a választás. A döntéskor mindenképp mérlegeljük azonban, van-e csemeténknek elég tehetsége vagy szorgalma az adott dologhoz. Sose erőltessünk olyasmit, amihez rossz emléke fűződik, vagy amiben gyengének bizonyult: a kényszerűségből végzett elfoglaltság, és az ilyenkor elszenvedett kudarcok életre szóló sebeket okozhatnak. Ha egy idő után belefárad, vagy nincs kedve ahhoz, amibe belekezdett, hagyjuk, hogy maga döntse el, szeremé-e folytatni. Ha úgy dönt, hogy nem, nem érdemes erőszakoskodni, inkább keressünk más elfoglaltságot. Különösen igaz ez a versenysportot űző gyerekekre: ha valakiben nincs meg a kellő ambíció, erőltetéssel sosem fog igazán jó eredményeket elérni, a rossz eredmények miatt viszont állandó kudarcban, frusztrációban lesz része. A szülők és a pedagógusok közös, általános tévedése ráadásul, hogy a különórákon zsenikké, művészekké, világbajnokokká kell „kiképezni” a gyerekeket, holott az ehhez való igazi tehetség csak kévésükben van meg. A foglalkozások valódi célja az lenne, hogy megismertesse a kicsikkel- nagyokkal a tudás, a zenélés vagy a mozgás örömét, apró sikerekhez juttassa őket, teljesebbé tegye életüket és egy új ablakot nyisson a világra. A megfelelő elfoglaltság kiválasztása mellett mindehhez persze meg kell találni azt a helyet is, ahol hozzáértő, türelmes szakemberek segítik a gyereket a fejlődésben. A megfelelő foglalkozást, helyet és tanárt lehetőleg igyekezzünk úgy kiválasztani, hogy egy napra csak egy pluszóra jusson, ne kelljen a gyereknek az iskolából a különórára, a különóráról az edzésre, majd az edzésről holt- fáradtan haza loholni tanulni, de lehetőleg a hét minden napja se legyen betáblázva, hanem legyenek „szabadnapok” is. Az alsó tagozatos csöppségeknél az időbeosztást úgy kalkuláljuk, hogy az iskolai és a különórák, valamint az otthoni tanulás mellett napi 1- 2 óra Játszó- és pihenőidő” is jusson a gyereknek; a legszerencsésebb, ha kezdetnek iskolai szakkört választunk, így nem kell messzire utazni, és új közösségbe beilleszkedni, (s, he) A feltevés, mely szerint a nyelvi képesség nem függ össze a matematikai képességgel, beigazolódott A tehetség a vizsgálatok tükrében ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az elmúlt évtizedekben megnőtt az érdeklődés az iránt, hogy a matematikai képesség megléte mennyire valószínűsíti a nyelvi képességet, és ennek megfelelően a nyelvi tagozatos osztályba való felvétel elbírálásakor jogos-e a matematika tantárgyból hozott és elért eredmény számbavétele. Ez indokolt és érthető is, mivel a kivételes „adottságok”, a matematikai és nyelvi képességekkel rendelkező tanulók „kiválasztása” és megfelelő osztályokba sorolása mindig is érdekelte a pedagógiát, no és a társadalmat is. Mindez a kiemelkedő képességekkel rendelkező tanulók számára különösen fontossá válhat, hiszen esetükben még nagyobb értékeket veszíthetünk el, ha nem képességeiknek megfelelő osztályokba kerülnek. A feltevés, mely szerint a nyelvi képesség nem függ össze a matematikai képességgel, beigazolódott. Mindez azonban meg is kérdőjelezi a matematikateljesítmény alapján történő szelekció helytállóságát a nyelvi osztályokba való válogatások során. Az egyik legvitatottabb kérdés, hogy a fiúk a lányokhoz képest jobb matematikai képességekkel rendelkeznek-e. A felmérések szerint nem egyértelműen. A lányok mindenesetre szignifikánsa» jobb nyelvi képességekkel rendelkeznek a fiúknál. Feltételezhetően a matematikában az átlagnál jobban teljesítő, kiemelkedő képességű tanulók teljesítménye a nyelvi képességet mérő tesztekben, valamint a kiemelkedő nyelvi tehetségek teljesítménye a matematikai képességeket mérő vizsgálatokban az átlagnál nem kiemelkedőbb. A vizsgálatok megerősítik ezt a feltételezést. Mindezek alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy nem helytálló az a gyakorlat, mely szerint a nyelvi tagozatos osztályba történő felvétel alapját a matematikából hozott és elért eredmény képezi. Ha a tanulók felvétele a nyelvi tagozatos osztályokba nem a megfelelő (nyelvi) képességek szerint történik, és az osztályokat mégis magas vagy jó szinten tudják tartani, milyen eredményeket tudnának elérni a pedagógusok a tanulókkal, ha megfelelő lenne a válogatás? A felmerülő kérdések megválaszolása további vizsgálatokat igényel. (rv, sz) Az egyik legvitatottabb kérdés, hogy a fiúk a lányokhoz képest jobb matematikai képességekkel rendelkeznek-e (Horváth Árpád illusztrációs felvétele)
