Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)

2004-03-11 / 59. szám, csütörtök

<­ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 11. Iskola utca 13 Empátia nélkül élni a pedagógusi, nevelői pályán csak a mentális egészség rovására lehet A tanár tanít és nevel is Köztudott, hogy a kommu­nikáció, amely az oktatási folyamatban is megvaló­sul, a felek között lezajló információcserét jelenti. A kommunikációelméleti ku­tatások tanulságokat szol­gáltatnak a pedagógus vi­selkedésére vonatkozóan. MARKÓ EMIL ra kérték a kísérleti személyeket, hogy ki-ki saját írását tanulja meg úgy, hogy papír nélkül el tudja mondani. Ennek ellenőrzése után a kísérleti személyeket egyenként egy terem ajtajához vezették, és arra kérték, hogy a teremben ülő közönségnek mondják el emléke­zetből az általuk leírt cikket, mellé­kesen megjegyezték, hogy a te­Ez a kétirányúság a pedagógus­tól rugalmas viselkedést, szerep­cserére való állandó készenlétet követel, vagyis a közlő és befoga­dó pozíciójának állandó váltako­zás közben zajlik le a tanár és a di­ák kapcsolata. Gyakran tapasztal­ható a pedagógus olyan viselke­dése, amely azt a benyomást kelti, hogy ebben a folyamatban - miu­tán ő rendelkezik több tudással, tapasztalattal - és nem utolsó sor­ban magasabb státussal - egyedü­li meghatározónak tekinti magát. A tanár sem isten Számos vizsgálat közül kiemel­jük Zimmerman és Bauer kísérle­tét, amelynek során újságírókat ar­ra kérték, újanak cikket arról, mi­ért nem lehet emelni a pedagógu­sok bérét. A cikk megírása után ar­A labilis pedagógus nem ura indulatainak Az empatikus viselkedés a pedagógusnak létérdeke (Somogyi Tibor illusztrációs felvételei) remben pénzügyi és gazdasági szakemberek ülnek. A következő napon arra kérték a kísérleti sze­mélyeket, hogy - az előzőhöz ha­sonlóan - a teremben ülő hallgató­ságnak adják elő az általuk leírta­kat. Majd ismét megjegyezték, hogy a teremben ezúttal pedagó­gusok foglaltak helyet. Természe­tesen a kísérleti személyek szerep­lését rögzítették, és a felvételek elemzése során kiderült, hogy ami­kor pénzügyi és gazdasági szakem­bereknek beszéltek, akkor minden olyan érvet, amely a fizetésemelés ellen szólt, pontosan felsorakoztat­tak, a pedagógusokhoz szólva ezek egy részét nem hozták szóba. Meg­kérdezésükkor a kísérleti szemé­lyek arra hivatkoztak, hogy a jelen­ség természetesen, hiszen a nem szóbeli kommunikációs csatorná­kon a kísérleti személyek láthatták a pénzügyi és gazdasági csoport­ban az egyetértést, a pedagógus- csoportban viszont az egyet nem értést. Ez a magyarázat kézenfek­vő lenne akkor, ha a teremben va­lóban pénzügyi, gazdasági szak­emberek, illetve pedagógusok ül­tek volna. Kölcsönös függési viszony Ott azonban a téma szempont­jából közömbös, fizetett kísérleti személyek foglaltak helyet. Ho­gyan magyarázható ekkor ez az eredmény? Mindenekelőtt kide­rült a kísérletből, hogy amikor va­lakihez szólunk, mondanivalónk megfogalmazásának egyik befo­lyásoló tényezője, hogy feltételez­zünk a hallgatók várható viselke­dését, reagálását, ez pedig azt je­lenti, hogy a kommunikatív kap­csolatban levő felek - mint tanár és a diák is - kölcsönös függési vi­szonyban vannak egymással, ez pedig igényli a szempontok köl­csönös figyelembe vételét. A diák fejével gondolkodik De ez a kísérlet egy másik kö­vetkeztetést is megenged a tanár és a diák kapcsolatára vonatkozó­an. Amikor a tanár egy csoport­hoz vagy egy diákhoz szól, szük­séges, hogy megkíséreljen a diák fejével gondolkodni, vele érezni, vagyis beilleszkedni a diák hely­zetébe, mert ebben az esetben na­gyobb az esély arra, hogy a felek megértik egymást. Másrészt az ilyen jellegű empatikus viselkedés a pedagógusnak létérdeke, mert csak ebben az esetben várhat em­patikus válaszokat a tanulóktól. Neveljünk kiegyensúlyozott gyereket! Empátia nélkül élni a pedagó­gusi pályán csak a mentális egészség rovására lehet. A labilis pedagógus nem ura indulatai­nak, nem tud tárgyilagos marad­ni, és végül nem kiegyensúlyozott gyerekeket nevel, hiszen a peda­gógus viselkedésével szocializál, modellt ad a különböző emberi kapcsolatokban keletkező problé­mahelyzetek és konfliktus helye­zetek megoldására. Az óvodában folyamatosan hozzá kellene szoktatni a gyerekeket az iskola követelményeihez Vegyük elejét a tanulási zavaroknak! FELDOLGOZÁS Az oktatás szintjéül más és más arányban kell, hogy megjelenjen a képességfejlesztés, és a fejleszten­dő képességek is eltérőek a külön­böző életkorokban. Az óvodai program többé-kevésbé megfelel a gyermekek igényeinek, talán ép­pen azért, mert a nagyon fiatal gyermekekre nem lehet olyan könnyen akármilyen képzést ráön­teni. A természet még eléggé ellen­áll, fejlődésük csak meghatározott ütemben történhet. Nem is lenne nagyobb baj, ha a gyermek hatodik életévét követő szeptember első napján nem kerülne hirtelen egé­szen más közegbe. Augusztus 31­én még szülte nem volt kötelező foglalkozás, de másnap az iskolá­ban már 45 percig kellene egy hely­ben maradni. Az átmenet, ha nem is annyira drasztikus, mint ahogy leírtuk, nagyon gyors és nehezen megemészthető. Vagy az iskolát kellene óvodásabban kezdeni, vagy az óvodában folyamatosan hozzá­szoktatni a gyerekeket az iskola kö­vetelményeihez. Magam az előbbi megoldásra szavaznék, de az óvo­da más téren sokat segíthetne az is­kolának a gyerekek felkészítésé­ben. Az iskolai készségek (írás, ol­vasás, számolás) elsajátításához szükséges képességek szenzitív pe­riódusa, amikor ezen képességek a legerősebben fejlődnek és a legjob­ban fejleszthetőek, éppen az óvo­dáskorra esik. Ezen szenzomotoros képességek fejlesztése megfelelő játékokkal, gyakorlatokkal az óvo­dában kellene, hogy megtörténjen. Ha ez elmarad, mert éppen azok a gyerekek, akiknek erre a legna­gyobb szükségük lenne, nem vesz­nek részt a „kezdeményezések­ben”, az iskola első évei biztosan a kudarcot jelentik majd számukra. A tanulási zavarok ugyan nem az óvodában jelentkeznek, de ott le­het elejét venni kialakulásuknak. Szükség lenne tehát az óvodai ne­velésben e kérdéskör kezelésére. Az alapiskolai oktatás a közokta­tás legproblémásabb eleme. Az óvodából iskolapadba került gyere­kekből kilenc év alatt a középisko­lai felvételire mérhetetlen ismeret­halmazzal felvértezett diákokat kell faragni. Az oktatás feladata, hogy a fel­növekvő nemzedéket felkészítse a jövő problémáival való megküz­désre. Mai iskolásaink felnőttként valószínűleg olyan kihívásokkal szembesülnek majd, olyan felada­tokat kell majd megoldaniuk, ame­lyeket ma még nem is ismerünk. A változások megerősítését segítené, ha megfelelő eszközök, tanköny­vek állnának a pedagógusok ren­delkezésére. Ezért a szemléletnek megfelelő szakanyagok kialakítá­sának erős támogatására is szükség van. (n) TANODA Angolórákon használható csoportos játékok AJÁNLÓ Picture game: A játék célja hogy az önálló mondatalkotás fej­lesztése, emellett szókincsfejlesztés, és figyelemfejlesztésre is ta­nít. Résztvevők száma: 3-6 fő bármely korosztályból. Maximális létszám 10 fő. Játékidő: 15 perc Helyigény: Kört alkotva tudjanak ülni a gyerekek földön török­ülésben vagy asztal mellett. Kellékigény: Minden játékosnál van egy képeslap. A képeslapo­kat a gyerekek szókincsének megfelelően kell összeválogatni. A játék menete: A képeslapokat lefelé fordítjuk, és minden gye­rek húz egyet, majd körbe ülnek és a lapot maguk elé teszik felfelé fordítva, hogy mindenki jól lássa valamennyit. A tanár kezdi a já­tékot úgy, hogy valakinek a képéről mond egy mondatot. Aki ráis­mert a mondatról a saját képére, folytatja a játékot úgy, hogy szin­tén mond egy mondatot valakinek a képéről. Fontos, hogy ne néz­zenek arra, amelyikről a mondatot mondják. Ha valaki nem isme­ri fel az elhangzott mondat alapján a saját képét, az kiesett. Az nyer, aki utolsónak marad. Változatok: Kezdő csoportnál egyértelműen különböző képe­ket válasszunk. Haladóknál lehetnek hasonló képek is. Nem szük­séges feltétlenül a tanárnak kezdeni a játékot, (he) A tanár kezdi a játékot úgy, hogy valakinek a képéről mond egy mondatot (Képarchívum) ISKOLAI KVÍZ Kedves szülők, pedagógusok, je­lenlegi és örök diákok! Olvassák figyelmesen az Iskola utca mel­léklet cikkeit, és abban az eset­ben, ha helyesen válaszolnak az általunk feltett kérdésekre, és a megfejtést március 17-ig bekül­dik, megnyerhetik az AB-ART Ki­adó ajándékát, a Vidám kalendá­riumot. 1. A kiemelkedően teljesítők­nek, vagy tehetségükkel kirí­vóknak valóban ... a sikeres pályakezdéshez a. sokkal nagyobbak az esélyeik b. több a lehetőségük c. jobb ajegyük 2. Picture game játék célja... a. a tanár-diák kapcsolat javítása b. az ellazulás elérése c. az önálló mondatalkotás fej­lesztése, emellett szókincsfejlesz­tés, és figyelemfejlesztésre is tarnt 3. Számos vizsgálat közül ki­emeljük ... kísérletét a. Zimmerman és Bauer b. Markó Emü c. Freud 4. A feltevés, mely szerint a nyelvi képesség nem függ össze a matematikai képes­séggel, ... a. nem igazolódott be b. hamis c. beigazolódott Címünk: Új Szó - Iskola utca, Námestíe SNP 30, 814 64 Bratislava 1. A megfejtéseket e- mailben is eljuttathatják az aláb­bi címre: iskolautca@ujszo.com Múlt heti Iskolai kvízünk meg­fejtése: lb, 2c, 3c. Köszönjük, hogy ilyen sokan részt vettek já­tékunkban. Ezúttal az dunaszerdahelyi Elek Melindá­nak kedvezett a szerencse, az AB-ART Kiadó ajándékát küld­jük neki. ISKOLA UTCA A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika, Rácz Vince Levélcím: Iskola utca, Námestíe SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 427, 02/59 233 428 e-mail: iskolautca@ujszo.com 4T «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents