Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)

2004-03-11 / 59. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 11. Gazdaság és fogyasztók ll A hatástanulmányoknak köszönhetően áttekintést nyerhetünk a komolyabb dél-szlovákiai beruházásokról Fejlesztési tervezetek régiónkban Pozsony. Idén lesz tíz éve annak, hogy hazánkban is érvényes a környezeti ha­tástanulmányról szóló tör­vény. Ennek értelmében az elmúlt év végéig a komo­lyabb beruházások eseté­ben a szakminisztériumtól közel 1300 esetben kértek állásfoglalást arról, szük­séges-e a környezeti hatá­sok beható vizsgálata. TUBA LAJOS A törvény egyben lehetőséget ad arra is, hogy indokolt esetben az eljárás eredményeként a beru­házó számára különféle kiegészítő intézkedéseket írjanak elő. A dön­téseknek a környezetvédelmi mi­nisztérium által rendszeresen köz­zétett listája azonban arra is jó le­hetőséget nyújt, hogy áttekintést nyerjünk a környezetünkben ter­vezett komolyabb beruházások­ról. A tavaly elvégzett vizsgálato­kat tanulmányozva például nyil­vánvalóvá válik, hogy idén újabb ismert nyugat-európai üzletlánc tör be a hazai piacra. A német Lidi több tucat helyen tervezi szuper­market megnyitását, Dél-Szlováki- ában Somorján, Léván, Vág- sellyén, Párkányban, Losoncon, Komáromban, Nyitrán, Szencen, Nagykürtösön és Kassán számít­hatunk a megjelenésére. Sok he­lyen terveznek üzemanyagtöltő kutakat is, de ilyen szempontból a közeljövőben a gázüzemű gépko­csik kiszolgálása lesz a menő. Csak a Slovnaft idén több tucat LPG-kút építését tervezi, köztük Dunaszerdahelyen, Érsekújvár­ban, Léván, Szencen, Tornaiján és A déli országsávban is számos, máig kiaknázatlan terület vár beruházásra. Az invesztíció előtt azonban környezeti hatástanulmányt kell végezni (Képarchívum) Nagykürtösön. A csatornahálózat­ok terén régiónkban a közeljövő­ben minden bizonnyal a „DUCI” márkájú községi víztisztítók felfu­tása várható, legalábbis tavaly Ga- ramszentgyörgyön, Vámosladány- ban, Martoson, Bátorkeszin, Ka- mocsán, Pusztafödémesen, Köböl- kútön és a környékbeli kisebb tele­püléseken, illetve Illésházán vizs­gálták meg ennek telepítését. De a csatornaépítési kedv ezen kívül is meglehetősen élénk, ilyenre ké­szül például Kőhídgyarmat, Vár­hosszúrét, Ajnácskő, Nagykér, Gö- mörhorka, Méhi, Tompa, Érsek- kéty, Pusztakürt és a szilicei fenn­sík községei. A környezetvédelem­hez köthető beruházások közül ér­dekes még a rozsnyói hulladéktá­roló, a lekéri egészségügyi hulla­dékégetőmű vagy a tornai gépko- csi-recikláló üzem terve. Ipolyság környéke számára pedig jó hír, hogy előrehaladott fázisba jutott az árvízveszélyes Stiavnicka-pa- tak szabályozásának terve. A mezőgazdaságban a csepeg­tető öntözésre alapuló rendszerek bukkantak fel több helyen, példá­ul Érsekújvárban, Gombán és a Galánta melletti Nebojszán, Bar­ton sertéshizlalda felújítását ter­vezi valaki, Csécsénypatonyban pedig halgazdaságot terveznek. Az idegenforgalom terén manap­ság Délnyugat-Szlovákiában sok helyen hallhatunk nagy vízi köz­pontok tervezéséről, tavaly min­denesetre csak a szenei Aquapark jutott el olyan fázisba, hogy a kör­nyezetvédelmi minisztérium is foglalkozzon vele. Hasonló a helyzet az ipari beruházásokkal. A Bős környékiek számára talán érdekes, hogy hamarosan meg­kezdődik a Léva felé tervezett 400 KV-os villamos távvezeték építé­se. Az ipari parkokról pedig való­ban sokat hallhattunk, de tény, hogy tavaly mindössze az egyház- karcsai tervei kerültek szóba a környezeti hatástanulmánnyal kapcsolatban. Prága a csehországi munkaerő jelenleginél könnyebb bejutását követeli az Európai Unió tagállamaiba Mégis legyenek különbségek a csatlakozók között KOKES JÁNOS Prága. Csehország úgy véli, hogy az Európai Unió jelenlegi tag­országainak jobb feltételekkel kel­lene beengedniük a cseh munka­erőt a piacukra, mint más csatlako- zó országokét. Erről Jan Kohout, a cseh külügyminiszter első helyette­se beszélt. „Szeretnénk, ha érvé­nyesülne a megkülönböztetés elve, hogy a jelenlegi tagországok kü­lönbséget tegyenek az egyes csatla- kozó országok között” - jelentette ki Kohout, akit a múlt héten nevez­tek ki Csehország új európai uniós nagykövetévé Pavel Telicka helyett, aki viszont európai biztos lett. Kohout szerint ezért a cseheket könnyebben be kellene engedni az európai uniós munkapiacra, mint más csadakozó országok állampol­gárait. A megkülönböztetés elve al­kalmazásának ezen a téren már vannak előzményei. „Ha azt mond­ják, hogy a tíz csadakozó ország közül a munkaerő-korlátozás Mál­tára és Ciprusra nem fog vonatkoz­ni, akkor ez az elv már a gyakorlat­ban is megvalósult. Mi csak azt sze­retnénk elérni, hogy Csehország ne legyen abban a csoportban, amely­re semmiféle könnyítés nem vonat­kozna” -jegyezte meg a cseh diplo­mata. Az Európai Unió jelenlegi 15 tagállama közül csak Nagy-Britan- nia és Írország nem kívánja korlá­tozni a csadakozó országok mun­kaerejének bevándorlását. A többi 13 ország jelezte, hogy kettőtől hét évig teijedő korlátozó intézkedése­ket léptet életbe. Kohout bejelen­tette: a cseh külügyminisztérium kétoldalú szerződést szeretne kötni minden tagállammal, amely pon­tosan rögzítené, hogy hány cseh ál­lampolgár - és milyen feltételek mellett - vállalhatna munkát az adott országban. Egy ilyen szerző­dés már érvényben van Csehország és Németország között, s a tapasz­talatok nagyon jók. A németek által engedélyezett kvótákat a csehek egyelőre nem is töltik be. „Nyilvánvaló, hogy ezeket a szer­ződéseket az Európai Unió május elsejei kibővítéséig nem tudjuk tető alá hozni. Az év végéig azonban mindenképpen szeretnénk meg­kötni őket, hogy a munkaerő sza­bad mozgásának terén tisztán lás­sunk” - szögezte le a cseh külügy­miniszter első helyettese. Csehor­szág és Szlovákia között ezen a té­ren az EU kibővítése után sem vál­tozik semmi - közölték Prágában. A szlovák állampolgárok továbbra is szabadon vállalhatnak munkát cseh területen, nem kell hozzá semmiféle engedély, a munkaválla­lónak csupán bejelentkezési kötele­zettsége van az illető munkaügyi hivatalban. Nem hivatalos infor­mációk szerint jelenleg mintegy 120 ezer szlovák állampolgár dol­gozik Csehországban. Napjainkban a nemzetgazdaság ágazatai közül fölényesen a legnagyobb fizetést a távközlésben folyósítják Az elmúlt évben több területen is nőttek a reálbérek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Januárban a statiszti­kai hivatal által vizsgált ágazatok mindegyikében nőtt a nominális ádagbér a tavalyi év azonos idő­szakához képest. A legnagyobb béremelkedést, 51,6 százalékosat a távközlési vállalatoknál dolgo­zók könyvelhették el. Mindez azonban elsősorban a tavalyi má­sodik félévért kifizetett jutalékok­nak köszönhető. A statisztikai hi­vatal által kiadott jelentés azon­ban nem vizsgál olyan ágazatokat, mint a pénzügyi, a banki vagy az IT-szektor, ahol a bérek jóval meg­haladják a szlovákiai átlagot. Mindezt figyelembe véve a reálbé­rek a távközlésben 40, a közleke­désben 5,1, a kiskereskedelemben 4,2, a szállodai és éttermi szolgál­tatásoknál 2,1, az iparban pedig 0,1 százalékkal nőttek. Az elemzés szerint a legnagyobb nominális át­lagbérrel a távközlési alkalmazot­tak büszkélkedhettek, ahol ez el­érte a 36 975 koronát. Az ádagbér az iparban 15 540, a közlekedés­ben 15 213, a nagykereskedelem­ben 14 079, az építőiparban 12 023, a postánál pedig 11295 koro­na volt. Januárban a vizsgált ága­zatok közül a legalacsonyabb át­lagbér az éttermi szolgáltatások­nál és a kiskereskedelemben volt, az előbbinél 8827, az utóbbinál 10 665 korona. A statisztikai hintái rendszeres jelentésében nem vizs­gál olyan ágazatokat, mint a me­zőgazdaság vagy az oktatásügy, ahol a bérek hasonló, vagy még alacsonyabb szinten mozognak, mint a fent említett lista sereghaj­tóinak esetében. Ha a foglalkoztatottságot te­kintjük, akkor januárban az építő­ipar vezet, ahol az év első hónap­jában 3,8%-kal nőtt a foglalkozta­tottság, míg a postánál és a nagy­kereskedelemben a növekedés 0,98 százalékos volt. Ugyanekkor 11 százalékkal csökkent az alkal­mazottak száma a szállodai és ét­termi szolgáltatások esetében, több mint 7 százalékkal pedig a közlekedésben és a távközlésnél is. Az év első hónapjában a leg­több embert az ipar foglalkoztat­ta, ahol 545 ezren dolgoztak. A kiskereskedelemben 126 ezren, az építőiparban 125 ezren, a nagykereskedelemben 111 ezren, a közlekedésben 87 ezren talál­tak megélhetést. Ugyanekkor a posta 19 ezer, a távközlési szektor pedig 10,8 ezer embert foglalkoz­tatott. (mi, t) Májustól az EU-ból már nem igényelhetjük vissza Változik az áfa fizetése ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Májustól nem igé­nyelhetjük vissza az áfát az elekt­ronikai és textiltermékek eseté­ben, ha ezeket például Ausztriá­ban vagy Csehországban vásárol­tuk. Uniós csadakozásunkat köve­tően ugyanis csak olyan országok esetében igényelhetjük vissza a vásárlást követően az áfát, ame­lyek nem tagjai az Európai Unió­nak. Az áfa-fizetés alól fel lesznek mentve azok a nonprofit szerve­zetek, amelyek a nevelést vagy oktatást támogatják. Megértésre talált a képviselők körében az a ja­vaslat, amely az áfa-fizetők körét bővíti. Eszerint 2005 januárjától azoknak a vállalkozóknak kell áfát fizetniük, akiknek a forgalma meghaladja az 1,5 millió koronát. Jelenleg az áfa-fizetés határa 3 millió korona, (s, p) Szlovákia jóval túlteljesíti a kiotói egyezmény kvótáját Eladható a légszennyezés ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A globális felmelege­dés ütemét fékező kiotói egyez­mény, amely 2008 és 2012 között előírja, hogy az 1990-es szinthez képest ádagosan 8%-kal csökkent­sék az országok az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátását, Szlová­kia számára akár bevételi forrást is jelenthet. Ivan Mojík, a környezet- védelmi tárca légkörszennyezéssel foglalkozó osztályának igazgatója szerint ugyanis az egyezmény ér­telmében 2008-2012 között éves átiagban 66 millió tonna szennye­zőanyagot bocsáthatunk a légkör­be, miközben az 1989 utáni gazda­sági lépésváltás eredményeként napjainkban évente csupán 45 mil­lió tonnával szennyezzük az at­moszférát. A két mutató közti kb. 20 millió tonnás különbség eladha­tó olyan országoknak, amelyek tudják, hogy a rájuk szabott kvótá­ba nem fémek bele. Napjainkban egy tonna légszennyezőanyag ára az EU-n belül 8-18 euró. (só) Szeptemberben brünni nemzetközi gépipari nagyvásár Nevezési rekordot várnak ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A szeptember 20. és 24. között rendezendő brünni nemzetközi gépipari vásár nevezési határideje március 15-én jár le, ám a szlovákiai cégek számára a határ­idő március 30. Egy négyzetméter­nyi terület a pavilonban 3500-4000 cseh koronába kerül, nyílt kiállítási területen pedig 2000-be. Tavaly a brünni nagyvásár 45. felvonásán a világ 36 országának 2215 kiállítója vett részt, 69 600 négyzetméternyi területen. A105 ezer látogatót von­zott rendezvényen 82 szlovákiai cég mutatkozott be, az ideire eddig 22 jelezte részvételét. Az EU-tagság eredményeként a rendezők részvé­teli csúcsot várnak, (shz) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A cseh átlagbér 16 917 korona Prága. Csehországban 2003 utolsó negyedévében 3,1%-ra mérséklődött a nemzeti termék növekedési üteme az előző ne­gyedévben mért 3,4%-ról. Ezzel Csehország 2003 évi GDP növe­kedése 2,9% volt, ami gyorsabb, mint a 2002-es 2%-os növekedé­si ütem. A 2003 év egészében a fogyasztás 5,4%-kal bővült. 2003-ban az átlagbér 1018 koro­nával nőve elérte a 16 917 koro­nát. Ez 6,7%-os reálbér-növeke­désnek felel meg. (m, c) Március közepén ismét autószalon Pozsony. Idén március 17. és 21. között várja az érdeklődő­ket a pozsonyi autószalon, ame­lyen 33 gépkocsimárka mutat­kozik be. Az Incheba vásárvá­rosban 40 ezer négyzetméteren 170 hazai és külföldi kiállító mutatkozik be, amelyek között olyan gyártók lesznek, mint a Mercedes-Benz, a Maybach, a KIA, a Seat és a Skoda. A legna­gyobb meglepetés idén a Géni­ben már bemutatott új Skoda Octavia lesz. (TASR) Valuta MAI VALUTAARF0LYAM0K Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta _____ Árfoly am EMU - euró Angol font Cseh korona Dán korona Japán jen(100) Kanadai dollár 40,571 60,086 1,224 24,958 Lengyel zloty Svéd korona 29,688 Svájci frank USA-dollár 8,524 Magyarforint(lOO) 15,988 4,422 5,444 Szlovén tollár (100) 17,046 25,734 33,015 VETEL - ELADAS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 39,41-41,71 31,90-34,30 1,20-1,26 15,01-17,01 OTP Bank 39,50-41,56 32,18-33,96 1,19-1,25 15,42-16,61 Postabank 39,39-41,69 31,38-34,10 1,20-1,26 14,14-17,74 Szí. Takarékpénztár 39,52-41,54 32,17-33,86 1,19-1,25 15,30-16,74 Tatra banka 39,42-41,72 31,66-34,38 1,19-1,25 14,19-17,79 UniBanka 39,55-41,58 32,32-33,98 1,19-1,25 ' 14,43-14,19 Általános Hitelbank 39,51-41,61 32,30-34,02 1,19-1,26 15,15-16,91 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)

Next

/
Thumbnails
Contents