Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)
2004-03-09 / 57. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2004. MÁCIUS 9. Agrárkörkép 19 A repce egészségi állapotának megőrzése érdekében fontos a kártevők inváziójának időbeni felismerése A tavaszi kártevők elleni védekezés ban különbözik, hogy a rágás következtében visszamaradt virágko- csányok rövidebbek, mint az élettani hullás esetén. Azok a bimbók, amelyekben a lárvák fejlődnek, nem nyílnak ki, elgubacsosodnak, zöldborsószemre emlékeztetnek. A kinyílt virágokban táplálkozó bogarak másrészt hasznosak, mivel segítik a megtermékenyítést. A faj bogarai a tábla közelében levő erdők, árokpartok, útszegélyek avarjában telelnek át. Tavasszal akkor jönnek elő, ha a levegő hőmérséklete a 9 fokot több napon át meghaladja. A bogarak táplálkozás céljából repülnek a virágzó állományba, ahol virágport fogyasztanak, de közben megrágják a bimbókat. Virágonként 1-2 tojást raknak le, erre a célra a fejlettebb virágokat választják. A lárvák általában 4 nap múlva kelnek ki, majd a harmadik vedlést követően fejezik be fejlődésüket ami hozzávetőlegesen 4 hétig tart. A lárva ekkor elhagyja a táplálkozási helyét és a talajba vonul, ahol mintegy 6 ernes mélységben bebábozódik. A bábállapot egy hétig tart, utána megjelennek az új imágók. Tömeges elszaporodásának előrejelzése egyszerű módszerekkel megoldható. A bogarak csülogó színük miatt a virágokon és a leveleken is jól láthatók, szabad szemmel is megfigyelhetők. Mivel vonzza őket a sárga szín, ezért ún. Moericke-féle sárgatálas eljárással csapdázhatók. A repcefénybogár népességének megállapítására egyszerű módszer alkalmazható: a táblán több helyen véletlenszerűen kiválasztott 100 növény főhajtásán megszámlálják a bogarakat. Ha a A repcefénybogár kártétele a virágbimbóban (Archív felvételek) A tavalyi év nem kedvezett a repcetermesztőknek. A kemény tél okozta károk után a tavaszi és a nyári aszály tizedelte a még megmaradt állományokat. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLITÁS A kedveződen eredmények alapján egyre gyakrabban merül fel a szakemberek körében is a téma, vajon érdemes-e a repcét ilyen feltételek között termeszteni. Akik úgy döntöttek, hogy mégis kitartanak az egyébként jól értékesíthető olajnövény mellett, törekedniük kell a biztonságos és gazdaságos termelésre. Ebben a szakszerű vetés és tápanyagellátás mellett fontos szerepe van a repce kártevői és betegségei elleni védekezésnek. Az állati károkozók közül tavasszal elsősorban a repcefénybogár, a repceszárormányos és a nagy repcebolha, valamint a repce-gubacs- ormányos, a repcebecő-ormányos és a repcedarázs elleni védekezés elemi fontosságú a növényállomány egészségi állapotának megőrzése érdekében. A leggyakrabban előforduló károsítok felismerése az ellenük való védekezés hatékonyságát javítja. A repcefénybogár (Meligethes aeneus) évente jelentkező, elszaporodása esetén komoly károkat okozó faj, kártétele azokban az években érinti érzékenyen a növényállományokat, amikor kedveződen telelés után elhúzódó tavasz következik. Az imágók kártétele a virágbimbók megrágásával kezdődik. A táplálkozás vagy tojásrakás céljából történt károsítás következtében a virágok lehullanak. A kártétel az élettani virághullástól abA repcebecő-ormányos létszámuk a bimbózás kezdetén meghaladja a százat, a végén pedig a 300-at, szükségessé válik a vegyszeres védekezés. Az imágók elleni inszekticides kezelést célszerű úgy időzíteni, hogy az lehetőség szerint előzze meg a tojásrakást. A repceszár-ormányos (Ceutor- hynehus quadridens) kora tavasz- szal rajzó bogarai apró lyukakat rágnak a repce levelein és a levélnyélen, valamint a a levél főerébe. Ebbe rakják a petéiket, a kikelt lárvák a főérben és a levélnyélben aknáznak. A károsított levelek napsütés hatására lankadnak, éjszaka regenerálódnak, majd ez a jelenség több napon át megismétlődik, míg a levelek teljesen el nem halnak és lehullanak. Az idős lárvák a a repce szárát aknázzák, szinte kiüregesítik. A járatokban rágcsálék és ürüléknyomok találhatók. Az egynemzedékes faj imágó alakban telel át az erdőszéleken. A sekélyen telelő bogár, ha kedvező hőmérsékleti viszonyok alakulnak ki, már március végén, április elején ellepheti a repcetáblákat. Megjelenése néha megelőzi a repcefénybogár kirepülését. A táplálkozás során a főérbe lyukakat rág, ide helyezi el tojásait. A kikelt lárvák egy hónap alatt fejezik be fejlődésüket, a kifejlett lárvák lyukakat rágnak a szár felületére és azon keresztül hagyják el a növényt. A talajban 1-2 cm mélységben bábo- zódnak be. Az ellenük való védekezés megegyezik és általában egybeesik a repcefénybogár elleni védekezéssel. (sz) A célirányos gyomirtás Túlnövő gyomok ellen A szántóföldi növényállományokban gyakran előfordul, hogy egyes agresszív, gyorsan növekvő gyomok túlnövik a kultúrnövényállományt, s bizony irtásuk a parcellában problémát okoz. Az alacsony, sűrű növényállományokban túlnövő magas gyomok vegyszeres irtására szolgál a szántói Ekosystém cég által gyártott egyéni megoldáson alapuló növényvédelmi berendezés a Rotap. A berendezés, amely például a cukorrépában, szamócaültetvényekben, néhány gyökérzöldség fajtában totális gyomirtószerek alkalmazását teszi lehetővé úgy, hogy miközben a hatékony vegyszert a gyomokra juttatja, s így éri el a megfelelő gyomirtó hatást, a kultúrnövényt nem károsítja nem veszélyezteti. A berendezés lényege egy totális gyomirtószerrel átitatott forgó henger, amely a gyomnövényekkel érintkezve folyamatos forgással juttatja ki a hatóanyagot, miközben a henger végére szerelt szivattyúk megakadályozzák, hogy a vegyszeres folyadék esetleg lecsöpögjön a kultúrnövényre, s a felesleget visszajuttatják a tároló tartályba. (yl) (Arch ív felvétel) Egy új szója alapú védett fehéijekészítmény, az AMINOPLUS A tejelő tehenek takarmányozásában ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A nagy tejtermelésű tehenek fehérje- és energiaszükségletét a laktáció első harmadában nehéz fedezni, ebben az időszakban az állatok szárazanyag-fogyasztása és táplálóanyag-igénye a termeléssel nincs összhangban. Ezt a problémát részben úgy tudjuk mérsékelni mind a fehérje-, mind az energiaellátás szempontjából, hogy a táplálóanyagok egy részét olyan formában bocsátjuk az állatok rendelkezésére, hogy azok nem a bendőben, hanem az emésztőtraktus posztruminális szakaszában emésztődnek csak meg, illetve szívódnak fel. A hazai gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a hagyományosan etetett kérődző takarmányadagok fehérjetartalmának mintegy 70%-a lebomlik a bendőben, és csak a fennmaradó kb. 30% jut a vékonybélbe. Az intenzív termeléshez 38-42%-ban bendőben le nem bomló (UDP, RUP, védett, bypass) fehérjére van szükségük az állatoknak, melynek kiválasztásánál több tényezőt kell figyelembe venni: a forrást (fehérje), az ízletességet, az amino- sav-összetételt, az emészthetőséget. Az aktuális bypass fehérjeérték függ az alapanyagtól és az előállításakor alkalmazott eljárástól, ezért törekedni kell az alapanyag állandó, egyenletes minőségére, valamint kerülni kell a túl-, illetve alulkezeléseket. Az amerikai AGP cég kifejlesztett egy olyan szójaalapú terméket, amely a szarvasmarha takarmányozásában változtatja meg véleményünket a szójadaráról. A termék az AMINOPLUS, amely olyan kíméletes pörkölési eljárással és kezeléssel készül, melynek következtében a bendőben le nem bontható fehérje aránya rendkívül magas, (72%). A speciális termelési feltételek mellett előállított AMINOPLUS-nak a bendő által le nem bontott fehérjeszintje kb. 280%-a az egyszerű szójadarának. A bendő által le nem bontott fehérjeforrások általában kedvező eredményt hoznak, de nem minden esetben. Habár az nem tisztázott, hogy miért nem javítja mindig a teljesítményt a védett fehérje, mégis sokan úgy gondolják, hogy néhány védett fehérjeforrás túlzottan feldolgozott, ezért alacsony a vékonybélbeni emészthetősége. A gyenge emészthetőség, pedig gátolja az elvárható magas teljesítmény kibontakoztatását. Az AGP által kidolgozott technológia biztosítja az AMINOPLUS kiváló emészthetőségét a bélben (95%), és ennek következtében hasznosíthatóságát a tejelő tehén számára. Receptúra készítésnél fokozott figyelmet kell fordítani az optimális aminosav egyensúly biztosítására, ugyanis szokványos étrendekben elsődlegesen a lizin, majd a metionin válik limitálóvá. Az AMINOPLUS más védett fehérjeforrásokkal összehasonlítva a lizin és a metionin kiváló egyensúlyát biztosítja. A takarmányadag összeállításánál a szárazanyag-felvétel maximalizálására kell törekedni. Három különböző szintű védett fehérjét tartalmazó takarmányadag esetén (33%, 36%, 39% AMINOPLUS) a szarvasmarhák 20,7, 20,95 és 22 kg szárazanyagot fogyasztanak el. Tehát a védett fehérje növekvő szintjével magasabb szárazanyag-felvétel mutatkozik. Az adatok alátámasztják a bypass fehérjeellátás jelentőségét a tejtermelés alakításában. Az AMINOPLUS pozitív hatást mutatott a tej összetevőire vonatkozóan is, mind kísérleti, mind nagyüzemi körülmények között. A tejtermelés és az FCM tej meny- nyisége is magasabb lett, különösen a laktáció korai fázisában. A tejtermelés növekedése ellenére a tej beltartalmi értékei fennmaradtak. Az AMINOPLUS felhasználható egyedüli védett fehérjeforrásként, illetve kiegészíthet más fehérjeforrásokat (pl. kukorica glutén). Minőségellenőrző prog-ram részeként folyamatosan vizsgálják az AMINOPLUS-t a bendőben le nem bontott fehérje és a bélben történő emészthetőség szempontjából. Az ellenőrzések tapasztalatai állandó információt szolgáltatnak a kísérletek megbízhatósága szempontjából. Összegezve: a magasszintű tejtermeléshez szükség van védett fehérjék etetésére. Felhasználásuk során különös tekintettel kell lennünk a kiváló és állandó minőségre. Az AMINOPLUS egyesíti a bendő által le nem bontott fehérje előnyeit, a kitűnő ízletességet és a fő aminosavak természetes egyensúlyát, ezáltal gazdaságosan ki tudja elégíteni a magas hozamú tejelő tehén szükségleteit, (r) VYBORNY ZDROJ BYPASS B1ELKOVÍN Jellemzői: ■ teljesen természetes, növényi alapú védett (bypass) fehérjeforrás * magas fehérjetartalom, optimális aminosav garnitúra ■ a gyártás során a fehérjék minimum 72 %-a védetté válik a bendőbeli lebomlással szemben ■ a vékonybélben a fehérjék 95 %-a emésztődik meg és szívódik fel ■ versenyképes ár, kedvező ár-érték arány ■ folyamatosan egyenletes és kiváló minőségben áll rendelkezésre Hatasa: ■ magasabb napi tejtermelés ■ magasabb szárazanyag-felvétel ■ csökkenti a nitrogén kibocsátást, mivel javítja a fehérjék beépülését • jobb perzisztencia m ■ javuló szaporodásbiológiai mutatók . -. r ■ anyagcserezavarok mérséklődése ■ gazdaságosabb tejtermelés További információval szívesen állunk rendelkezésükre. AGP Slovakia s.r.o. Nám. M. R. Stefánika 13 945 01 Komárno tel.: 035/77 333 25,26 fax.: 035 / 77 333 27 e-mail: agpsk@stonline.sk web: www.agp.com Szívélyesen meghívjuk Önöket szakmai találkozónkra, melynek témája: Í A védett fehérjék jelentősége a magas tejtermelésű tehenek takarmányozásában. Időpont és helyszín: 2004 április 27., Nyitra - VÚZV • 2004 április 28., Kassa - IVVL TERMELŐKTŐL TERMELŐKNEK UP 1528
