Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)
2004-03-09 / 57. szám, kedd
20 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 9. Maximális mértékben és mennyiségben a hazai termelők által kívánják megtermeltetni a fűszerpaprika-őrlemény alapanyagát, egyúttal minimalizálnák a behozatalt is Fűszerpaprika-termesztés előfinanszírozással (Illusztrációs felvétel) A fűszerpaprika ipari szintű termesztése Szlovákia déli részén az előző évszázad harmincas éveiben kezdődött. A feldolgozás az utóbbi évtizedekben az egykori érsekújvári Novofruct állami vállalat kezében összpontosult, erre a célra a vállalat több termelési részleggel rendelkezett. ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ A privatizáció után ez a terület az érdeklődés perifériájára szorult, s mivel a feldolgozóipar visszaesett, ennek hatására a fűszerpaprika termelése is csökkent. A termesztés visszaesése nyomán a a vetőmag nemesítése és termesztése iránt úgyszintén csökkent az érdeklődés. A zólyomi székhelyű Maspoma Kft., - amely 1991-től termelési-értékesítési társaságként működik, s a húsipar számára szállít kiegészítő anyagokat, természetes és műbeleket, fűszereket és fűszerkeverékeket, közöttük elsősorban fűszer- paprika őrleményt - az utóbbi évtizedben fokozatosan szerzett tulajdonrészeket a Novofruct régi üzemrészlegeiben Nyitramo- csonokon, Patán, Nyitrán és Udvardon. A területi elhelyezkedés és a műszaki ellátotság szintje szempontjából továbbfejlesztésre az udvardi részleg tűnt a legalkalmasabbnak, s ezért a társaság vezetése ebbe a térségbe kezdte el összpontosítani a szárítói és feldolgozói kapacitásokat, tudtuk meg Trúchly Lászlótól, az udvardi részleg technológusától. A részleg felújítására és modernizálására beruházási forrásokat összpontosítottak, többek között a Sapard-program keretében is, ez azonban a pénzforrások hiánya miatt jelenleg holtponton van. Ennek ellenére a részleg felújítása folytatódik, s ebben az évben megkezdődik a termelés az új paprikamalomban, amely már megfelel a legmagasabb minőségi és higiéniai előírásoknak mind az elsődleges feldolgozás, mind pedig a feldolgozástól a kisfogyasztói csomagokba történő automata csomagolásig felállított követelményeinek. Ugyanez érvényes a fűszerek további feldolgozására és a szárítói kapacitások bővítésére is. Megtudtuk, a fentiekre alapozva tervezik a szárított zöldségfélék piaci választékának bővítését a termelés hatékonyságának javítására és e félkész termékek behozatalának kiváltására. Avégtermék-jelen esetben a fű- szerpaprika minőségének biztosítása érdekében a cég maximális mértékben és mennyiségben a hazai termelők által kívánja megtermeltetni az alapanyagot, s minimalizálni akarja a behozatalt. Ugyanakkor az itteni piacon egyelőre nincs elegendő fűszerpaprika-vetőmag, ráadásul a termelők körében eléggé nagy a bizalmadanság a meglévő iránt. Vetőmag hiányában a termő- területek is lecsökkentek, s ennek következtében a fűszerpaprika feldolgozói behozatalra vannak utalva, ami gyakran nem megfelelő minőségű, noha jóval kedvezőbb árú termék behozatalát jelenti, miközben Szlovákia déli részén e hagyományos növény termesztése iránt egyre csökken az érdeklődés. Ez azzal magyarázható, vélte Trúchly László, hogy az utóbbi években a zöldségfélék (többek között a paprika, kápia, cseresznyepaprika stb.) értékesítésében bizony gyakran merültek fel problémák, nem beszélve az ingadozó fel- vásárlási árakról. A jelenlegi támogatások és a termesztői kilátások alapján, az árviszonyok várható alakulására, az emberi munka és annak árára valamint az öntözővíz árára való tekintettel a zöldségtermesztők is fokozatosan olyan termékfajták felé fordulnak, amelyek a felsorolt tényezők szempontjából kevésbé igényesek, ugyanakkor noha némileg alacsonyabb, de biztonságosabb jövedelmezőséget biztosítanak. A fűszerpaprika minden kétséget kizáróan közéjük tartozik.- Társaságunk a fentiek figyelembe vételével teljes egészében átalakította az említett növény termesztésének és felvásárlásánek eddigi rendszerét, s ettől az idénytől új feltételeket alakított ki a szerződéses termelők számára annak érdekében, hogy a fűszerpaprika termesztése minőségileg magasabb szintre kerülve a végtermék, tehát a fűszerpaprika minőségében is érzékelhető legyen - állította. Idén szerződéses termelőink számára minőségi vetőmagot biztosítunk, egyrészt hazai szaporításból, másrészt a hiányzó mennyiséget Magyarországról hozzuk be. A behozott vetőmagot azonban közvetlenül a fajtatulajdonostól, a Kalocsai Vetőmagnemesítő és -Kutató Intézettől vásároljuk. Hangsúlyozni szeretném, hogy a szállítótól nem csak „árut” vásárolunk, hanem a hozzá tartozó komplex termesztéstechnológiát a talajelkészítéstől kezdve a vetésen és a növényvédelmen át a betakarításig terjedő tanácsadási szolgáltatással. A termelő a vetőmag árának 50 %-át fizeti az átvételkor, ez az ár a piaci viszonyok figyelembe vételével garantáltan minimális lesz. Az Alchem társasággal együttműködve biztosítjuk a termesztéshez szükséges tápanyagok és növényvédő szerek előfinaszírozását a betakarítás kezdetéig. A termés minőségének megőrzése érdekében ingyen adjuk a betakarításhoz és szállításhoz szükséges csomagolóanyagokat, jelen esetben a hálós zsákokat, valamint a feldolgozás helyszínére való beszállítást. A kistermelők számára regionális felvásálóhelyeket szervezünk, mégpedig Udvardon, Nagyszarván (Hronovce) és Nyitramocsonokon. Mindezeket az előnyöket a szerződéses partnereiknek biztosítják, akiknek a felsoroltak mellett a fű- szerpaprika megszabott minőségi paramétereinek betartása esetén stabil felvásárlói árakat, minőségi felárat, kedvező fizetési feltételeket és a szerződött termőterületről betakarított teljes termés felvásárlását garantálják. A szerződéseket a fűszerpaprika termesztésére a társaság udvardi központjában február végéig kötötték. Trúchly László úgy vélekedett, hogy a termelők közötti hatékonyabb együttműködés és információáramlás elősegítése érdekében fel kéne újítani a régebben létrehozott, de jelenleg nem működő Capsicum társulást, a fű- szerpaprika-nemesítők, termesztők és feldolgozók társulását, amely tevékenységének felújítása után az unióba való belépést követően elképzeléseik szerint megváltoztatná a jogi formáját és szerkezetét, és a fűszerpaprika termesztők regionális társulásaként működne tovább. A cégvezetés bízik abban, hogy a vetőmagnemesítők bevonásával a termesztők számára kialakított új feltételek révén sikerül visszaállítani a fűszerpaprika-termesztés és az egykoron a térség- „piros aranyának“ nevezett termék minőségének tekintélyét Dél-Szlovákiá- ban. Úgy vélik, hogy ez is egy lehetőség a szlovákiai mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének javítására, amely egyúttal egy ilyen program révén az egyes térségek általános fejlődésére is hatással lehet, (li) Egy majdnem feledésbe merült őshonos sertésfajta A mangalica zsírsertés A sertéstenyésztés annál gazdaságosabb, minél több utód születik és minél kisebb a veszteség A nemek szerinti szaporodási feltételek különböznek ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ A Mangalica az egyetlen tisztavérben fennmaradt őshonos sertésfajta, amelynek őse a mediterrán ásatag sertés, a spanyol Iberico zsírsertés rokona. A Kárpát-medencében a rómaiak terjesztették el közvetlen ősét a Szalontai sertést, amely később erősen keveredett a Bakonyi és a Magyar Hegyi Sertés fajtákkal. A Mangalica a Sumadia zsírsertés és a Bakonyi, valamint Szalontai sertések keresztezésének eredményeként az 1830-es években József főherceg kisjenői uradalmán jött létre, pár évtized múlva már csaknem minden nagyobb tenyészetben megtalálható volt a vérvonala. Hőskorát a 19. század végén és a 20. század elején élte, ekkor milliós nagyságrendben hajtották majd szállították őket a nyugati piacokra. A 2. világháború után a zsír helyébe az olaj lépett, a sertések értékmérője a húshozamuk lett. Ennek következtében a kifejezetten zsírsertéseknek a századfordulótól fokozatosan csökkent a száma, és csaknem teljesen a kihalás szélére sodródtak. A fajtát a génbankok mentették meg a kipusztulástól, az 1990-es évek elején például alig 200 darabot tartottak belőle nyilván. Magyarországon 1994-ben újjáalakult Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete, amely ma már több mint 3500 anyakocát törzskönyvez. Ez a szervezet végzi a piacra kerülő Mangalica termékek ellenőrzését és igazolását is. A fajta felfutását egy piaci igény is hathatósan segítette, a spanyol sonkagyártók termékeik alapanyagául zsírsertéseket kerestek, s ezeknek a követelményeknek leginkább a mangalica felelt meg. A mangalica küllemét tekintve tipikus zsírsertés, rövid mély törzse van, csontozata finom, testét dús göndör szőr fedi, a túrókarimája palaszürke színű. Nem stresszérzékeny, ridegtartást kedvelő fajta, tűri, sőt kedveli a nagy falkában való szabadtéri tartást. Kevésbé szapora, lassan fejlődik és igen zsíros,szalonnás húst ad. Képes több mint 70 százalékos fehéráru (zsírszövet) kitermelésére. Zsírja és szalonnája kifejezetten lágyabb, a zsír olvadási pontja alacsonyabb, mint a hústípusú sertéseké, és olyan telítetlen zsírsavakat is tartalmaz, amelyek kedvezően befolyásolják az emészthetőségét. A húsa kevesebb, viszont kiváló minőségű, ízletes, kifejezetten alkalmas kolbászáruk és érlelt sonkafélék gyártására, (agr-nap) POMICHAL ISTVÁN, FEHÉRVÁRI JENŐ Horn Artúr profeszor szerint a szaporodás és a reprodukció az élet elsődleges jelenségei. Ezek nélkül a magasabb szervezettségű élőlények létezése elképzelhetetlen. Amióta állati-termék előállításról beszélünk, azaz amióta az ember céltudatosan és rendszeresen felhasználja az állat különköző termékeit, azóta közveden, vagy közvetett befolyást gyakorol a reprodukcióra is. Ez a befolyás - az ember céljától függően - általánosságban fogalmazva az állatállomány fenntartására, szaporítására, vagy pedig ezen túlmenően, felújítására teljed ki.” A sertéstenyésztés esetében, ahol a fő cél maga a vágóállat előállítás - vagyis a sertéshús termelése - a szaporodásnak elsődleges szerepe van. A sertéstenyésztés termelése annál gazdaságosabb, minél több utód születik és a felnevelés majd a hizlalás során minél kisebb a veszteség (elhullás, kényszervágás). A kocák és a kanok más-más sajátos szapororodásbiológiai alapokkal rendelkeznek. Ezek ismerete az alapja annak, hogy hatásossan tudjuk befolyásolni a szaporodást. A kocasüldők fejlődésével és növekedésével párhuzamosan fejlődnek a nemi szervek is. Megszületéskor a petefészken csak elsőrendű tüszők találhatók, a másodlagos tüszők a 3 - 7. hét között, a harmadla- gos tüszők pedig a 7. hét után jelennek meg. Az ivarérés eléréséig terjedő időszak egy megnyúlt tüszőfázisnak fogható fel, mivel a harmad- lagos tüszők nem repednek fel, hanem fokozatosan elzáródnak, és így sárgatestek sem képződnek. A tüszők folyamatos ösztrogénter- melése teszi lehetővé a nemi szervek zavartalan fejlődését. A negyedik hónaptól kezdve az állatokon szabálytalan periódusokban tűrési reflex nélkül ivarzási tünetek mutatkoznak. Az első ovulációval járó valódi ivarzás legkorábban 5-6 hónapos (150-180 nap) korban jelentkezik. Az ivarérés időpontját számos külső és belső tényező befolyásolja. Ezek közül a legfontosabbak: a kor, a testtömeg, a fajta, a takarmányozás és a klimatikus viszonyok. Az ivarérés nem a testtömeghez, hanem a korhoz kötött. A sertés jellegzetes faji sajátossága, hogy közvetlenül az ivarérés előtt álló csoportokban szállítás, átcsoportosítás, kaneresztés hatására néhány napon belül tömeges ivarzás jelentkezhet. Ha a kanokat a 165 napos kortól kezdve egy légtérben tartják a kocasüldőkkel, akkor a 190. nap körül tömeges ivarzás jelentkezhet. Az ivarzás mesterséges szinkronizálásával is ebben az időszakban (160-165. nap) kapható a legjobb eredmény. Mindkét módszer hátránya, hogy a kocasüldő után kapott alomszám és a malacok születési tettömege az első ivarzási termékenyítés esetében a legkisebb. A következő néhány cikluson keresztül fokozatos javulás figyelhető meg, mivel mind az alomszám, mind a malacok születési testtömege emelkedik, és csökken a korai embrióveszteség is. A süldők és a kocák az ivarérés elérése után a vemhes- ség és a szoptatás kivételével megszakítás nélkül ivarzanak. A szabályos ivarzási ciklus időtartama 21 nap (18-23 nap közötti ingadozással) . A nemi ciklus két jól elhatárolható részre osztható: tüszőfázis és sárgatestfázis. Az ivarzás szakaszainak pontos ismerete a termékenyítés időpontjának megválasztásához nélkülözhetetlen. A kan nemi szerveinek fejlődését és működését a nemi központ, az agyalapi mirigy elülső lebenyében képződött FSH- és LH-hormonok segítségével irányítja. Közvetlen megszületés előtt a lágyékcsator- nán keresztül a herezacskóba jutott herék a korral egyenes arányban fejlődnek, növekednek. Az ondósejtek az ősivarsejtekből többszörös osztódás és érési folyamat eredményeként alakulnak ki. Ahhoz, hogy az ősivarsejtből ondósejtek képződjenek, rendszerint 34 nap szükséges. A kansüldők az ivarérettséget általában 5-8 hónapos (70-120 kg) korukban érik el. Az ivarérés elérése együtt jár az ondósejtek termelődésével, a párosodással és a termékenyítőképességgel. Ez utóbbi kezdetben, alacsony szinten marad, mivel maximális termékenyítőképességüket csak 12-18 hónapos kor után érik el. Az ejakulátumnak 29 hónapos korban a legnagyobb, 7 hónapos korban pedig a legkisebb a mennyisége. A sperma sűrűsége 7 hónapos korban a legkisebb, 32 hónapos korban a legnagyobb. A kan szaganyagtermelése is a korral egyenes arányban növekszik, és jelentősen segíti a kocasüldők ivarrérését és a tűrési reflex kivál- tódását. Fontos figyelembe venni, hogy nem az ivarérés a lényeges, hanem a kanok termékenyítőképessége. A kanok maximális termékenyítőképességüket rendszerint 2-5 éves korban érik el, ennek ellenére már egyéves koruktól heti 2-3 alkalommal végzett kétszeri pároz- tatással jó eredményeket lehet elérni. A fiatal kanokat csak fokozatosan célszerű tenyésztésbe állítani, mivel a fokozott igénybevétel a termékenyítőképesség csökkenéséhez, illetve megszűnéséhez vezet. A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1
