Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)
2004-03-09 / 57. szám, kedd
18 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2004. MÁQUS 9. A gyapottok-bagolylepke (Archív felvételek) Növényvédelmi konferencia zöldségtermesztőknek A vírusos fertőzésekről és a védekezési lehetőségekről ÚJ SZÓ-HÍR Zöldségtermesztőknek szervezett növényvédelmi konferencián találkoztak nemrégiben a szakma képviselői a termelőkkel azon a Nyitrán megtartott előadássorozaton, amelyen az FN Agro cég szervezésében a KMEMI (ÚKSÚP) növényvédelmi osztályának szakemberei és a magyarországi Dr. Eke István, a FVM növényvédelmi főosztályának vezetője tájékoztattak a zöldségtermesztésben leginkább veszélyesnek tartott megbetegedések kórisméiről és a védekezés lehetőségeiről. Dr. Eke István a paradicsom baktériumos megbetegedései elleni védekezésben elsősorban a megelőzés fontosságát emelte ki, amint elmondta, a károkozó baktériumok ellen, ha már megtámadták a növényzetet, nem lehet hatékonyan védekezni, mivel nincs ellenük gyógyító hatású (kurativ) készítmény, ezért elsősorban olyan feltételeket és körülményeket kell a növényzet számára teremteni, hogy az elsődleges fertőzés veszélyét megelőzzük. Részletes beszámolójában fényképes felvételekkel illusztrálta az egyes betegségek jellemző kórisméit, a fertőzés lehetséges módozatait és a megelőzés lehetőségét. A magyarországi szakember előadásának második részében a gyapottok-bagolylepke rendkívül radikális felszaporodásának veszélyét elemezte, amely mint köztudott tavaly nálunk is rohamosan elterjedt, és az egyes növényállományokban nagy károkat okozott. A károkozó lárvái egyrészt a termések megrágásá- val, másrészt e sebek által a másodlagos fertőzéseknek megnyitott kapuk révén okoznak tetemes károkat. Rohamos terjedése miatt az ellene való védekezés megszervezése és időbeni elvégzése fontos, állítása szerint az előrejelzésben nem elegendő a fénycsapdák adataira hagyatkozni, össze kell őket vonni a szexferromon csapdák adataival és a vizuálisan szerzett adatokkal is. A vegyszeres védekezésben a piretroid alapú készítmények kijuttatása vagy a rovarfejlődést szabályozó (kitinfejlődést gátló) készítmények alkalmazása csak a kelő lárvák ellen pontos időzítéssel bevetett készítmény révén hozhat eredményt, mivel a kifejlődött lárvák egy-két nap alatt berágják magukat a gazdanövénybe, s akkor a kontakt hatású szerekkel már gyakorlatilag elérhetetlenek. A kártevőre azért is érdemes fokozottabban odafigyelni, mivel, noha hozzánk eredetileg délről berepülő károkozóról van szó, az utóbbi években már találtak nálunk áttelelt egye- deket is. A Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Minőségvizsgáló Intézet munkatársai Anna Kormanová vezetésével a zöldségféléken fellépő különböző vírusos és baktériumos fertőzések jellemzőire valamint a burgonyavész fokozottabb veszélyére hívták fel a figyelmet. Pavol Kohaut, az intézet munkatársa a zöldségfélékben alkalmazható gyomirtókra vonatkozóan arról adott tájékoztatást, hogy a jelenleg nálunk hivatalosan is engedélyezett hatóanyagot tartalmazó készítmények száma az unióba való belépésünket követően várhatóan csökkenni fog, mivel néhány hatóanyag felhasználása a közösségben tiltott lesz. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az unióban méginkább érvényes és fokozottabban ellenőrzött lesz az a megkötés, hogy a piacra kerülő termékek termesztése során csak a termesztéstechnológiai módszertani útmutatóban engedélyezett készítmények alkalmazhatók. Bohdan Pastorek, az ógyallai Agrochema képviseletében a vetési bagolypille és a gyapottok bagolylepke rajzási adatainak ismertetésével több évtizedes adatbázisra támaszkodva igazolta a veszélyes károkozók elleni védekezés fontosságát és szükségességét. A rendezvény az FN Agro termékismertető bemutatójával zárult, amelyen a cég termékeinek a zöldségtermesztésben való alkalmazásáról cseréltek tapasztalatokat a résztvevők. Az elhangzott gyakorlati tapasztalatok közül érdekesnek tűnt az eddig erdészeti és faiskolai felhasználásra alkalmazott készítménynek a dinnyetermesztésben való kihasználása a nyulak elriasztására, (yl) A gyapottok-bagolylepke hernyója Nálunk is terjed a nagy nedvességtartalmú szemes termékek tartósításának új technológiája Nagy energiatartalmú takarmány (Archív felvétel) Angol táplálkozásiam szakemberek már a 20. század első felében bizonyították, hogy az állatok takarmányozásában alkalmazott gabonafélék 35-40 százalékos nedvességtartalom esetén tartalmazzák a legtöbb tápanyagot, és a felvételük is ebben az állapotban a legkedvezőbb az állatok számára. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Harmincöt évvel ezelőtt Finnországban Aimo Körtéén Kone- paja fejlesztette ki azt a berendezést, amely révén lehetővé vált a nagy nedvességtartalommal betakarított gabonafélék magjának megfelelő összeroppantása, tehát felületük egységének megbontása, amelynek nyomán végülis lehetővé vált ezeknek a magoknak a konzerválására és tárolása. A finnországi tapasztalatok alapján mintegy 7 évvel ezelőtt Csehországban is elkezdtek foglalkozni ezzel a takarmánytartósítási eljárással, s elsősorban a magas nedvességtartalmú árpa, búza és tritikálé betakarítás utáni feldolgozóra valamint az ezt követő tartósítására helyezve a hangsúlyt. Nálunk Szlovákiában a nagymegyeri Agrotechnika Kft. négy évvel ezelőtt kifejezetten a kukorica betakarításában kezdte el terjeszteni és alkalmazni az említett technológiát. Ennek keretében nemrégiben Aimo Körtéén Konepaja, a technológia kidolgozójának részvételével az Agritechnika szervezésében tartott szakmai konferencián ismertették és elemezték a nagy nedvességtartalmú gabona betakarítás utáni kezelésére és tartósítására vonatkozó eljárás legfontosabb elemeit. Amint azt Balázs László az Agritechnika Kft. igazgatója hangsúlyozta, az említett takarmánykezelési és -tartósítási eljárásnak nálunk is elsősorban az egységnyi termelésre jutó költség- tényezők csökkentése szempontjából van nagy jelentősége. Nem kétséges, hogy az állattenyésztésben ettől is függ a tejtermelés és a hústermelés hatékonysága. A legjelentősebb megtakarítás a takarmány szállítási és szárítási költségeiben érhető el. A technológia lényege, hogy a gabonát 35-40 százalékos nedvességtartalommal takarítják be, majd ezt követően közvetlenül a kombájntól való átvétel után az erre a célre kifejlesztett Murska berendezéssel összeroppantják a szemeket, és megfelelő tartósító szerek (KemiSile 2000) hozzáadásával tartósítják, silógödörben vagy az utóbbi években egyre népszerűbbé váló ún. silózsákokban tárolják. A nálunk alkalmazott kombájntípusok közül mindegyik által lehetséges az ilyen nedvességtartalmú gabona betakarítása, s az érési idő lerövidülésével egy-egy vállalaton belül a betakarítási munkálatok is jobban megszervezhetők. A Murska berendezéseket ma már különböző teljesítménnyel forgalmazzák, óránként 1 tonnától 40 tonnáig terjedő feldolgozói kapacitással. Az eljárással főleg a szállítási és a szárítási költségekben érhető el jelentős megtakarítás, a hagyományosan szárított kukoricához viszonyítva itt például a ráfordítások csupán egyharmadát teszik ki a hagyományos költségeknek, beleértve a beruházási költségeket is, ráadásul nincs szükség a szárított gabona további osztályozására, kezelésére, őrlésére stb. Ez a módszer lehetővé teszi a szemeskukorica termesztését a hegyaljai területeken is, ezáltal közvetlenül erőtakarmányt biztosít az ott gazdálkodóknak. Az intenzív kukoricatermesztési körzetekben az érésidő lerövidülése miatt akár két termés is levehető egy parcelláról, a megfelelően időzített korai tritikálé vagy egyéb takarmánykeverék betakarítása után egy rövidebb tenyészidejű kukoricafajta a betakarításig eljut a technológia által megkövetelt érési szintre. A másik lehetséges változat, hogy későbbi, hosszabb érésidejű fajtákat vetnek, amelyeknek a hozamuk is magasabb. Karol Bartalsky, a KWS Semena Kft. vetőmagforgalmazó cég vezetője ismertetőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy a térségünkben az elmúlt években jelentősen megnövekedett a kukorica vetés- területe, néhány országban 20-40 százalékot is elért a növekedés. Nálunk az engedélyezett kukoricafajták jegyzékében jelenleg 254 hibridet tartanak nyilván, az EU- ban több mint ezer a nyilvántartott hibridek száma. Közülük kell kiválasztani az eljárás követelményeinek leginkább megfelelőket. A magas nedvességtartalommal betakarítható és így tartósítható kukoricafajtákkal szembeni követelmények sorában kiemelte a fokozatos nedvességleadás és a harmonikus érés képességét. Ennek a két alapvető fajtatípus, a gyors érésű és az ún. stay green típus közötti ún. egyenletes érésű fajták felelnek meg a leginkább. A hibridekkel szemben úgyszintén fontos követelmény a különböző gombás betegségekkel szembeni ellenállóképesség, a növényállomány egyenletes fejlődése, a szártöréssel szembeni ellenállóképesség, a kalászok magasabb elhelyezkedése. Ezek a követelmények természetesen csak a technológia összes elemének következetes betartása révén eredményeznek kiváló minőségű takarmányt az állatok számára. Aimo Körtéén Konepaja ismertetőjében elsősorban a fokozatosan növekvő energiaárakra vonatkoztatva ecsetelte a módszer hatékonyságát. Hangsúlyozta, hogy az olcsóbb előállítási költségek ellenére az így tárolt és egész évben folyamatosan felhasználható takarmány az állatok súlygyarapodásában 20 %-os, a tejtermelésben legalább 10 %-os növekedést eredményez. Sőt, a borjak takarmányozásában is kimutatták kedvező hatását, megfelelő adagolásban például kevesebb hasmenéses állat fordult elő az állományban. Adagolása gépesíthető, etetőkocsikkal kijuttatható. Milan Pajtás, a Nyitrai Mező- gazdasági Egyetem professzora a gyakorlatban végzett mérések és laboratóriumi vizsgálatok adataira hivatkozva állította, az így előállított takarmány magas energia- tartalommal rendelkezik, s megfelel a kérődzők takarmányozására, a kukorica felhasználása ezzel a technológiai eljárással a szarvasmarhák takarmányozásában is fontos szerepet kap. A professzor is hangsúlyozta, hogy a tartósítási módszernek alapkövetelménye, hogy az összes szem megfelelően zúzott állapotban kerüljön feldolgozára. A nagy nedvességtartalommal betakarított gabona alkalmazásának csehországi tapasztalatairól tartott beszámolókból kiderült, nyugati szomszédaink a sertéstenyésztésben is összehasonlítható eredményeket produkáltak a nedvesen tartósított gabonafélék küzól a búza és az árpa alkalmazásával. (sz) A kelő növény csíráit és gyökérzetét fenyegető károkozók elleni védekezés A drótférgek ellen UJ SZO-ISMERTETO Az intenzív növénytermesztési körzetekben az egyes szántóföldi kultúrákban szinte elkerülhetetlen a talajban lakó kártevők elleni védekezés, elsősorban a kelő növény csíráit és gyökérzetét fenyegető drótférgek ellen. A kukoricában és a cukorrépában, potenciálisan a napraforgóban is alkalmazható készítmény, a carboszulfan hatóanyagú Marshal 25 EC szisz- témikus, kontakt és maró hatással bír, ugyanakkor hoszan tartó biológiai aktivitással rendelkezik nemcsak a drótférgek, hanem az említett növényállományokban a keló egyedeket veszélyeztető tet- vek, lárvák ellen is. A készítményt, amely a kelő magot védi a fenyegető károkozók támadásától, a vetéssel egyidőben közvetlenül a sorba juttatják egy erre a célra szolgáló adagoló berendezéssel, amelyet a vetőgépre erősítenek. Az adagoló működése a vetési sebességtől és a fogásszélességétől függően beállítható, 2- 3 liternyi vegyszerhez 10-15 litervizet adagolva biztonságosan védi a kultúrát a korai károsodástól. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az adagoló berendezés a nálunk kapható legtöbb vetőgépre rászerelhető, (sz) A drótférgek a szántóföldi kultúrákban is nagy veszélyt jelentenek a csírázó növények gyökereire (Archív felvétel)
