Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)
2004-03-09 / 57. szám, kedd
Piacszabályozási mechanizmusok érvényesítése az Európai Unióban A gabonafélék piacán Az Európai Unióban a gabonapiacot Közös Mező- gazdasági Politika piaci rendtartása alapján szabályozzák, és egyúttal támogatják egyes kiemelt gabonafélék termelését. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLITÁS A szántóföldi növények közé sorolják az egyes olajnövények, hüvelyesek, len és kender mellett a gabonaféléket is - az ún. lágy és kemény (durum) búzát, az árpát, a rozst, a zabot, a kukoricát, pohánkát (hajdina), kölest, és egyéb gabonaféléket. A gabonafélék Közös piaci rendtartása a következő mechanizmusokat foglalja magában: 1. Az EU-tagországok belpiacának szabályozást szolgáló intézkedések keretében- intervenció- kiegyenlítő (kompenzációs) kifizetések 2. Az EU külkereskedelmének szabályozására szolgáló intézkedések- behozatali vámok- kiviteli támogatások (dotációk)- licencek Az intervenció Erre az intézkedésre akkor kerül sor, ha a szabadpiaci terményforgalomban a piaci ár az intervenciós alapárnál alacsonyabb szintre süllyed. Ebben az esetben az EU kötelezettséget vállal arra, hogy az unió tagállamaiban megtermelt és intervencióra felajánlható növények körébe tartozó gabona teljes mennyiségét bármely árutulajdonostól a meghirdetett intervenciós áron felvásárolja. Az intervenciós felvásárlásra a búza, durumbúza, árpa, rozs, kukorica és a cirok ajánlható fel. A felvásárlás szektorsemleges, tehát bármely gabonatulajdonos - termelő, beszerző, értékesítő, feldolgozó - felajánlhatja gabonáját. Az intervenciós időszak általában november 1-je és a rákövetkező év május 31-e között tart, a déli és északi tagországokban ez némileg módosul. Az intervencióra felajánlható termékmennyiség bizonyos mértékben a tagállamok hatáskörébe is tartozik, a minimális mennyiség 100 tonna (durumbúzából 10 tonna). Az intervencióra felajánlott gabonának megszabott minőségi követelményeit az EU Tanácsa írja elő. Intervenciós ár Jelenleg 101,31 euro/tonna és várhatóan a 2004/2005-ös gazdasági évben is érvényes lesz. Célja, hogy megakadályozza a mezőgazdasági termelőknek kifizetett árak csökkenését. Ez az egyetlen hivatalos ár a gabonafélék közös piaci rendtartásában, és a piaci ár ésszerű szinten való fenntartására szolgál, abban az esetben, ha a kínálat meghaladja a keresletet. Az intervenciós árhoz havi pótlékot fizetnek a raktározási költségek és a gabona évközbeni folyamatos piacra szállítási költségeinek fedezéséhez. A 2004/2005-ös gazdasági évben a következő pótlékokat fizetik majd (a javasolt rendelet értelmében): novemberben 0,46 euro/tonna, decemberben 0,92 euro/t, januárban 1,38 euro/t, februárban 1,84 euro/t, márciusban 2,30 euro/t, áprilisban 2,76 euro/t, májusban és júniusban 3,22 euro/t. A havi pótlékok az előző évekhez viszonyítva mintegy 50%-kal csökkentek. Az intervenciós felvásárlások kifizetésére a szállítás utáni 30-35 napon belül kerül sor. Az intervencióra történő felvásárlásban a tagországok intervenciós központokat jelölnek ki, amelyek olyan földrajzi pontok, amelyek viszonyítási pontként használhatók a szállítási költségek meghatározásánál, illetve visszatérítésénél. Az idevonatkozó jogszabály szerint ugyanis a legközelebbi intervenciós központig a gabona szállítási költségeit a felajánló köteles állni. Ha a felajánlott gabonát a legközelebbitól távolabbi központba kell szállítani, ebben az esetben a szállítási többletköltséget visszatérítik. Az intervenciós felvásárlás Lebonyolítását az erre a célra létrehozott és kijelölt, az EU szabályai szerint működő (akkreditált) nemzeti intézmény, az ún. kifizető ügynökség, vagy másnéven intervenciós ügynökség végzi. A gabona tulajdonosa eladási szándékát ehhez az ügynökséghez egy erre a célra rendszeresített formanyomtatványon nyújtja be, a felajánlott gabona minőségéért a tulajdonos a felelős. Ezt azonban természetesen ellenőrzik is. A felajánló a felajánlást követő negyedik hónap végéig, legkésőbb július 31-ig köteles a raktárba való szállítást befejezni. Az intervenciós felvásárlásnak meghatározott szabályai vannak. Általános szabály, hogy a gabonáért a felvásárláskor érvényes intervenciós árat fizetik ki, ami az alapár és a havonta növekvő kiegészítés összege. Ha a felajánlás és a tényleges beszállítás időpontjában az érvényes ár eltér egymástól, általában a magasabb árat fizetik ki érte. Az intervenciós ügynökségeknek az átvétel időpontjától számított 30-35. napon kell kifizetniük a megvásárolt gabona ellenértékét. Az intervencióval megvásárolt gabona tárolásáról a tagországok önállóan döntenek. A gabonát raktározhatják állami tulajdonban, vagy magántulajdonban levő telephelyen, vagy akár farmokon is. Alapvető szabály azonban, hogy az intervenciós készleteket az egyéb készletektől elkülönítetten kell kezelni és külön jelzéssel is el kell látni. A mennyiségben (legfeljebb 5 százalékos) és a minőségben bekövetkező veszteségek a raktártulajdonost terhelik. A raktárnytulajdonosnak számítógépes nyilvántartást kell vezetnie a készletek állapotáról és mozgásáról, s ezt a nyilvántartást minden esetben hozzáférhetővé kell tenni az ellenőrzés számára, amit a tagországok megbízottai vagy az EU megbízottai végeznek el. Az EU kétféle ellenőrzést ír elő az intervenciós készletekre: éves kötelező ellenőrzést, amely során a tagállamnak minden évben legalább egyszer minden intervenciós készletet tároló raktárt ellenőrizni kell, és a rendszertelen, szabálytalan időközönként végzett ellenőrzést. A tárolás alatt felmerülő összes költség a raktártulajdonost terheli, ugyanakkor azok fedezésére az EU tárolási normatívát fizet a raktárban ténylegesen tárolt gabona meny- nyisége után, ezt a betárolás napjától a kitárolás napjáig havonta fizetik a raktáraknak. Az intervenciós készletek eladása A gabonát kiviteli célokra, belpiacon történő felhasználásra és esetenként korlátozott meny- nyiségben az élelmiszersegélyek céljára általában versenypályázatok (tenderek) útján értékesítik. Az EU belső piacára za intervenciós készletekből csak az a gabona kerülhet, amelyre minőség- romlás miatt semmilyen levonásokat nem alkalmaztak. Kisebb mennyiséget (2000 tonnáig) a belső piacra pályázat nélkül is el lehet adni. Az eladásról szóló döntés meghozatalában a belső piac állapota a legfontosabb szempont. A gabonát csak abban az esetben értékesítik, ha ezáltal nem sértik meg a piaci árakat, és ha a kínált ár magasabb, vagy megegyezik az intervenciós árral. Az intervenciós készletek értékesítése pályázati úton történik. A pályázatok minden esetben biztosíték (általában bankgarancia) letételéhez kötöttek. A pályázatok kiírásáról az EU Gabona Irányító Tanácsa dönt, ezeket rendelet formájában az EU hivatalos lapjában teszik közzé. Az intervenciós készletek két formában értékesíthetők: a közösségi piacokon, tehát az EU-n belül és a külpiacokon, tehát exporttal. Az intervenciós készleteket a belső piacokon csak abban az esetben értékesítik, ha nem áll fenn a piaci árak túlzott leszorításának veszélye, vagy ha a belpaici árak aránytalanul magasak. A külpiaci értékesítésre a kiviteli támogatáshoz hasonló formában kerül sor, itt azonban nem az exporttámogatások mértékére, hanem az intervenciós gabona vételárára pályáznak a kereskedők. A pályázat csak akkor érvényes, ha ahhoz export- engedélyt csatolnak, ha 500 tonnánál nagyobb mennyiségre vonatkozik, s ha a pályázó letétbe helyezi az első biztosítékot (5 euró/tonna). Ennek felszabadítására akkor kerül sor, ha a pályázat sikertelen volt, vagy ha az eladási árat a pályázó időben kifizette, és letette a második biztosíték 50 %-át. A második biztosíték - az intervenciós ár és a pályázatban szereplő ár különbsége - első felének kifizetésére akkor kerül sor, ha a pályázó igazolja, hogy a gabona elhagyta a közösség vámterületét, a második részét akkor szabadítják fel, ha igazolja, hogy a gabona elérte a célországot. Ezzel a biztosítási rendszerrel az unió azt akarja elérni, hogy a közösségi piaci árnál olcsóbban megvásárolt gabona ne kerülhessen újra az EU belső piacára. (Forrás: Az EU agrárszabályozása) Az aszály ellen a legolcsóbb védekezést az agrotechnika kínálja • • Összehangolt termesztéssel ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGALÓ Az elmúlt két év időjárása arra figyelmeztet, hogy a csapadéktöbblet és -hiány súlyos gondok forrása lehet, ha nem kellően készülünk fel rá. Gyakori kérdés, hogy térségünkben a szárazgazdálkodásnak, vagy nedvesebb viszonyokhoz alkalmazkodó módszereknek van inkább létjogosultsága. A válasz magyarországi szakemberek véleménye alapján a kontinentális klímából adódó szélsőségek miatt az időjáráshoz, a talaj állapotához alkalmazkodva választandó a módszer, amellyel a károk mérsékelhetők. A talajművelés során a termesztendő növény számára kedvező talajállapot kialakítása mellett legfontosabb cél a nedvességveszteség csökkentése. Bármely művelési beavatkozás fokozza a párolgást, azonban a nedvességgel való ésszerű gazdálkodásnak számos talajművelési módszere ismert: betakarítás után azonnali sekély tarlóhántás és a felszín lezárása hengerrel, tarlómaradványok részbeni, vagy teljes egészében történő felszínen hagyása (a bomlási folyamatok elősegítése érdekében kellően aprított és elterített növényi részek), a nedvességveszteséget csökkentő technológiák (pl. direktvetés) alkalmazása kedvező kultúrállapot esetén, ellenkező esetben a direktvetés a szárazság hatását tovább fokozó technológiának minősülhet, művelési menetszám csökkentése, a művelés és elmunkálás összekapcsolása, alapművelésre az ekénél kevésbé rögösítő eszköz alkalmazása (pl. nehézkultivátor, tárcsa), a periódusos mélyítő művelés előnyeinek kihasználása, a mélyebb alapművelés szüneteltetése, a több éven keresztüli azonos mélységben végzett beavatkozások növelik tömör rétegek kialakulásának esélyét, az aszályhatást fokozó tömör záróréteg megszüntetése talajlazítással. A vetésszerkezet leegyszerűsödése, a vetésváltás hiánya az aszály hatása elleni agrotechnikai védekezés lehetőségét szűkíti. A kis vízigényű növények közé a korai betaka- rítású, rövid tenyészidejű növények tartoznak (borsó, köles, mák, tavaszi takarmánykeverékek). Közepes vízigényű a legtöbb szántóföldi növény (őszi búza, őszi árpa, kukorica, napraforgó, burgonya). Nagy vízfelhasználásúak a hosszú tenyészidejű, kései betakarításé növények, az évelő pillangósok, a cukorrépa, a cirokfélék és a hosszú vetésű kukorica. Aszályos évek után nagy vízigényű növények beiktatása a vetésszerkezetbe öntözés nélkül a nedvességvesztést növelő tényezőnek minősülhet. Az elővetemény helyes megválasztása legalább olyan fontos, mint az öntözés: a jó és rossz előve- temények között 80-100 mm is lehet a vízellátási különbség. A vetésváltásból eredő vízfelhasználási előnyök maradéktalanul csak abban az esetben aknázhatók ki, ha az egyúttal kedvező kultúr- állapotban tartott termőhellyel párosul. A talaj kultúrállapota nem csak a fizikai, kémiai és biológiai jellemzők összhangját, hanem a kis gyommagfertőzöttséget is jelenti. A növénytáplálás szintén a vízfelhasználást befolyásoló tényező. A makrotápelemek közül a nitrogén vízigényt növelő hatása a legjelentősebb. Elsősorban a vegetatív (zöld) részek fejlődését segíti, túlzott mennyiségben rontja a vízfelhasználást és aszályérzékenyebbé teheti az állományt. A foszfor különösen nyári betakarításé növényeknél mérsékelheti az aszálykárokat. A kálium fokozza a vízfelvételt és mérsékli a párologtatást, ilyen módon a vízhiány okozta tüneteket tompítja, (tszl) Ne bízzon semmit a véletlenre! Rendelje meg már most! krytonos stvorzuby RKPCEORMÁNYOS Ék TALSTAR 10 EC 0,1 l/ha ífm ■ fénystabilitás- hosszútávú hatás i }- rendkívül kedvező ár biyskácik repkovy ■miiÉNYiotAi FURY 10 EW 0,075 l/ha- méhekre rel. ártalmatlan, légi permetezésre is alkalmas 1 1 é'\- megbízható ■ alacsony adagolás- rendkívül kedvező ár Nagyszombati, Eperjesi és Kassai TALSTAR és FÜRT Pozsonyi kerület Kollár Rasfclov 0903 265 501 Besztercebányai kerület Marcinek Stefan 0903 265 509 Nyitrai kerület Simancic Jozef 0905 ól 8 449 kerület (nyugat) Cerntcky Ivan 0903 265 502 Eperjesi és Kassai kerület (kelet) Vdovjak Jozef 0903 265 503- Tandem, amely bizonyított!- „Egy" összegért két 100%-os kezelés.- Egyetlen szóval: GAZDASÁGOS. Alkalmazásuk előnyeiről kérjen tanácsot regionális képviselőinktől! F&N Agro Slovensko, s.r.o. Roznavská 34 821 04 Bratislava Tel.: 02/43 42 99 03 Fax: 02/43 42 99 36 http://www.fnagro.sk UP 1501
