Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)
2004-03-09 / 57. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 9. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 FIGYELŐ CSEH TELEVÍZIÓ Vádav Klausnak nem tetszik az Edvard Benes volt csehszlovák köztársasági elnököt méltató törvény, s úgy véli, hogy a megbukott kommunista rendszer mai értékelése is nagyon felületes. A cseh államfő erről abban az interjúban beszélt, amelyet vasárnap késő este sugárzott a Cseh Televízió. Edvard Benesnek (1884-1948) a csehszlovák állam érdekében kifejtett tevékenységét méltató törvényt két hete szavazta meg a képviselőház. A jogszabály, amelyet a csehszlovák állam megalapítójáról Tomás Garri- que Masarykról szóló törvény mintájára alkottak meg a cseh honatyák, akkor lép érvénybe, ha a szenátus is elfogadja, s az államfő aláírja. „Masaryk helyzete teljesen egyedi, megismé- telheteden volt, és ma is az. Bármilyen más elnököt mellé állítani hiba, egy kicsit kihívás és felesleges dolog” - jelentette ki Klaus. Megjegyezte, hogy ezzel semmiképpen sem célja Benes érdemeit csökkenteni, csupán a törvényről mondott véleményt. Bár a képviselőház a javaslatot már megszavazta, nehéz eldönteni, hogy mi lesz a további sorsa, mert Klauson kívül a szenátorok soraiban is erős az ellenérzés. A cseh államfő ugyancsak bírálóan szólt arról, hogyan értékelik a mai Csehországban az egykori csehszlovák kommunista rendszert. Klaus hibának tartja azt, hogy sokan ma a volt kommunista időszakot történelmi anomáliának tartják. „A kommunizmus nem volt történelmi anomália. Megvoltak a maga egyértelmű okai és fejlődése is” - szögezte le Klaus, akit többször is olyan vád ért, hogy túl megértőén viszonyul a kommunizmushoz. „Az akkori rendszer objektív értékelésére szükségünk van” - hangsúlyozta a cseh államfő, s kijelentette, hogy a kommunista ideológiát elutasítja. Klaus múltértékelése tavaly novemberben a bársonyos forradalom évfordulója kapcsán került az érdeklődés kereszttüzébe. A 62 éves politikus akkor egy írásában azt fejtegette, hogy a rendszerváltásban nem az egykori ellenzékieké a fő érdem, hanem a széles tömegeké, amelyek nem tették magukévá a kommunista ideológiát, így 1989-re a rendszer belülről lett üres. (-kés) KRÓNIKA Új magyar nyelvű napilap jelenik meg tegnaptól Reggeli Újság címmel a romániai Bihar megyében. A szerkesztőség szerint „alternatívát” kívánnak nyújtani a megye magyar olvasóinak. „Utoljára 1944-ben jelent meg több magyar nyelvű napilap Nagyváradon” - jegyzik meg a kommünikében. Dénes László főszerkesztő a Krónika című lapban kifejtette: az újság egyik politikai irányvonal mellett sem kívánja elkötelezni magát. A közéleti események bemutatása közben ugyanakkor kritikusan kívánja tükrözni a társadalmi visszásságokat. Dénes visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint az új lap hangvétele a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellen irányulna.- Valamikor pártgyűlésekre mentünk tanítás után, ma pedig kardiológushoz, a sok agresszív gyerek miatt! (Peter Gossányi rajza) Az egészségbiztosító csak a kötelességét teljesíti, amikor ellenőrzi a kiadásokat Kis kórházban kis csalás A Selmecbányái városi kórház szülészete azon kevesek egyike, amelyben a várandós anyukák nem hagyományos módon hozhatják világra gyermeküket. PÉTERFI SZONYA A szülés előtt állók vállalták az utazás fáradalmait és egyben a pluszkiadásokat csak azért, hogy kellemes környezetben, barátságos személyzet tanácsaira hallgatva vízben vagy szülőszékben, esetleg páijuk társaságában szülhessenek. A kórház jó híre eljutott Dél-Szlová- kiába is, és vannak ott kismamák, akik szintén dicsérik a kiváló gondoskodást, bánásmódot. A gondok akkor kezdődtek, amikor az Általános Egészségbiztosító rutinellenőrzés során azt tapasztalta, hogy az újszülöttosztály állandó gyermekorvosi ügyelet nélkül működik. Belegondolni is rossz, mi történhetett volna szakorvos nélkül, ha az egy-két napos babánál légzési elégtelenség állt volna be?! Némi célzott kutakodás után az is kiderült, hogy nincs meg az osztályon kezelt 11 beteg kórlapja, viszont 15 esetben olyan hospitalizált nők intézeti kezelését számolták el a biztosítónak, akik a kórház közelében sem jártak. Az egészségügyi intézet vezetői adminisztratív hibaként magyarázták a 203 ezer koronát érő „csúsztatást”, a kórház menedzsere, Mi- chal Adami pedig február közepén azt nyilatkozta, hogy míg a csalást nem bizonyítják, addig vétlennek kell őket tekintem. Pedig hát tudta, szó sincs a hivatalnok tévedéséről, hiszen a kórházban nem kezelt betegek kórlápjába rendszeresen beírták a gyógyítás menetét, sőt a lázgörbéjüket is. A kórház vezetősége elfogultság miatt panaszt emelt az egészség- ügyi minisztériumban az intézmény bezárását szorgalmazó besztercebányai megyefőnök ellen. Azaz egyelőre az egészségügyi intézmény vezetősége a helyén maradt, a felelősségre vonás is várat magára, s a szülészeti-nőgyógyászati osztály is tovább működik. Erdetileg tegnap zárták volna be. A miniszter állítólag a hét végéig hoz döntést az ügyben. Úgy tűnik, Michal Adami menedzsert, akinek felügyelnie kellett volna az előírások, törvények megtartását, nem nagyon zavarja, hogy várhatóan bezár az osztály, s orvosok, nővérek maradnak munka nélkül. Talán azért, mert a csúsztatás számára nem újdonság? Nem nehéz kiderítem, hogy a lévai mezőgazdasági szaktanintézetben végzett férfi nem is olyan régen még teherszállítási vállalkozóként kereste kenyerét. Csak találgatni lehet, miért váltott, s miért akadtak, akik úgy ítélték meg, képesítése megfelel az egészségügyi intézet menedzseri posztjának betöltésére. Érdekes módon az illetékeseket nem zavarta, hogy tavaly 56 ezer koronás bírságra ítélték amiatt, hogy alkalmazottaitól levonta a társadalombiztosítási járulékot, ám a pénz továbbításáról „megfeledkezett”. Az egészségbiztosító csak kötelességét teljesíti, amikor ellenőrzi a kórházak kiadásait. Most viszont, hogy fény derült a Selmecbányái „holt lelkekre”, górcső alá veszi a lévai és a stubnya- fürdői egészségügyi intézetben kezeltek névsorát is. Azért is, mert ezekben a kórházakban menedzserként ugyancsak Michal Ada- mit alkalmazták. Akinek idejéből, energiájából arra is futja, hogy késmárki kórház ügyes-bajos dolgait ugyancsak ő intézze. Nem is olyan régen még teherszállítási vállalkozóként kereste kenyerét. LEVÉLBONTÁS Javunkra vagy kárunkra? Megdöbbenve olvastunk a parlamenti képviselők bérének emeléséről. Nem értünk vele egyet, mert méltatlan cselekedet, amikor a szociális juttatásokat csökkentik. Manapság az egyik embernek 2-3 funkciója és fizetése is van, a másiknak azonban egy sem. Igazság i nélkül, azaz gazság, ez a valóság. A politikusok a törvényeket saját maguk javára alkotják. Az alsóbb népréteget a tönk szélére, ínségbe sodorják, suba teszik. Ha két-három ezerrel megemelik az áram- és gázdíjat, azt a politikusok meg sem érzik. De a munkanélküli, a rokkant és a nyugdíjas még részletekben sem tudja törleszteni, és nem lesz tápláléka. Vajon meddig? A nehéz szociális helyzetben levők sok bűncselekményt követnek el. Mert ha éhhalál fenyeget, az ember mindenre képes. Példa rá a romák lázadása, amelyért a feletteseket terheli a felelősség. Ne a teli tányérba tegyenek, hanem az üresbe. A nép a gyökér, a felettes a lomb, amely a nép, a gyökér nélkül elpusztul. Azért választottuk a vezetőket, hogy képviseljék érdekeinket. De vesztünket okozzák. Minek a parlamenti képviselőnek asszisztens. Aki tart, az fizesse meg. A polgárok törvényhozókat választottak. De nem a javukra, hanem a kárukra szolgál. Aki elnyomja a szegényt, a Teremtőjét bántja. Aranynál, ezüstnél jobb a közszeretet. Aranynak, pénznek soknak estek áldozatul, nem tudták elkerülni a vesztüket. Csapda azoknak, akik hódolnak neki. A szegény felé nyújtsd ki kezed, hogy áldásod tökéletes legyen. Testi-lelki fájdalmat ne okozz senkinek. Égbekiáltó bűn: a szegények, árvák, özvegyek, rokkantak, idősek, rászorultak nyomorúságának a nagyobbítása. Járandóságuknak igazságtalan visszatartása. Remélünk és bízunk abban, hogy végül mindenki megkapja a megérdemelt büntetését vagy jutalmát. Kovács József Szentpéter KOMMENTÁR A munkáskéz értéke PÁKOZDI GERTRÚD A dél-koreai Hyundai autógyár szlovákiai letelepedésének hírére ismét előtérbe került a szlovákiai munkaerő minősége és ára. A hazai munkaerő felkészültségéről általában jól vélekednek. Nem mellékes, hogy többnyire már több éve itt működő külföldi befektetők részéről hangzik el az ország külföld általi megítélése szempontjából egyáltalán nem mellékes minősítés. így nyilatkozik a pozsonyi Volkswagen, így a kassai U. S. Steel illetékese, és remélhetőleg évek múlva nem lesz rosszabb véleménye sem a nagyszombati, sem a zsolnai autógyár messziről érkező tulajdonosainak sem. A munkakedvvel sincs baj. Még azokban a térségekben sem, amelyekről az elviselhetetlen mértékű munkanélküliség kapcsán sokan egyszerűen kijelentették, hogy ott nem is akarnak dolgozni... Ennek cáfolatát azok a hírek is aláhúzzák, amelyek az aktivációs munkákra jelentkezők számának gyors növekedéséről szólnak. Hogy milyen munkák elvégeztetésére tudják majd őket alkalmazni az egyelőre pénztelenséggel küszködő önkormányzatok, a gazdaságilag lerobbant térségek, az nyilván azon is múlik, az állam mennyire lesz képes támogatni e munkák finanszírozását. Az évekig kényszerpihenőn levő munkáskezek mozgósításának e módja, persze, pillanatnyilag csupán a szociális feszültségek mérséklésére szolgál, az átlagbérek látványos emelkedését aligha segíti. És nem segíti e térségekben a munkaerő versenyképessé fejlődését sem, legfeljebb a visszafejlődését. Pavol Ruskónak a múlt héten sikerült meggyőznie a kormány többi tagját, miért fontos a dél-koreaiak kéréseinek teljesítése, és akár a többi tárca rovására miért kell rá előteremteni a közel kilencmilliárd koronát. Kétségtelen, hogy minden autógyár és egyéb hasonló külföldi zöldmezős nagyberuházás végső soron olyan előnyöket nyújthat Szlovákia számára, amelyek révén előbb utóbb az a térség is nyerhet, amely most joggal érzi magát a kormány részéről fölöttébb mellőzöttnek. A leépült tájakon még valószínűleg jó ideig marad az alacsony átlagbér, aminek befektetőcsalogató hatását egyelőre főleg azok a térségek érzik, amelyekben valamelyest jobbak az infrastrukturális feltételek, mint azokban, amelyeket még elkerülnek a gyorsforgalmi utak. A szlovák gazdaság „egy lábon” (mondhatnánk négy keréken) állása miatt aggódók megnyugtatására szánt érvelésekben gyakran elhangzik, hogy a gépkocsigyártás révén fokozatosan olyan háttéripar, kutatási-fejlesztési munka fejlődhet ki, amelynek köszönhetően a szlovákiai munkaerő is magasabb színvonalra juthat, versenyképesebb lehet. És ami nem mellékes: többet érhet. Bízzunk benne, hogy munka híján nem felejti el azt, amire továbbfejlődéséhez építhet, és amire most még gyakran hivatkoznak a külföldi befektetőkkel tárgyalóink: a szaktudást. JEGYZET Busszal az unióba JUHÁSZ KATALIN Ha összeadnánk a kilométereket, minden bizonnyal megdöbbentő szám jönne ki, valami olyasmi, hogy eddigi életem során kétszer-háromszor körbeutaztam már a Földet autóbusszal. Ezek az utazások nem sok pozitív élménnyel szolgáltak, illetve ez relatív, mert néha annak is nagyon tud örvendezni az ember lánya, ha a februári mínusz tízben felfér a legalsó lépcsőre, és fél lábon állva zötykölődhet egy órácskát, ugyanis így nem kell két órácskát várnia a következő buszra. Európai uniós országban eddig csak egyszer utaztam távolsági járaton: két hete Spanyolországban. Húsz perccel indulás előtt megvettem a konkrét helyre szóló jegyem egy utazási iroda kinézetű helyen, majd felszálltam a pontosan érkező buszra. A sofőr arrafelé egyáltalán nem árul jegyeket, viszont kedvesen mosolyog és segít a csomagokkal. A jármű beltere tiszta és ízléses, kárpit kárpit hátán, pont- vüágítás és légkondi, zárható rakodótér. Akár egy repülőben. A gyorsaság is erre emlékeztet, a százhúsz kilométerre lévő célállomásra alig egy óra alatt érünk, persze ez nem nagy kunszt az ottani gyorsforgalmi utakon. Elég, ha annyit mondok, hogy a nagy csinnadrattával átadott braniszkói alagúthoz hasonló építményből hat-hét is utunkba esett, azaz Észak-Spanyolországban nem kell hegyet mászniuk az autósoknak. A buszozóknak pedig nem kell állva utazniuk, mert ha az egyik jármű megtelik, indul a következő: mindig várakozik egy-egy autóbusz az állomás félreeső szegletében. A távolsági járatokat természetesen magántársaságok üzemeltetik, egymással versengve a tisztelt utas kegyeiért. Mit mondjak, alig várom, hogy bekerüljünk az EU-ba... TALLÓZÓ KRÓNIKA A jogállammal ellentétesnek minősítette a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott, székelyföldi autonómiára vonatkozó törvénytervezetet Székely Ervin, az RMDSZ képviselője. A kolozsvári lap szerint a honatya kifejtette: a javaslat „eufemisztikusan ugyan, de etnikai elvű köz- igazgatás létrehozását írja elő, vagyis kizárja a közéletből a régióban élő más nemzetiségű polgárokat”. A politikus úgy véli, hogy ez antidemokratikus, hiszen a közigazgatás nem lehet egyetlen etnikum privilégiuma.
