Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)

2004-03-09 / 57. szám, kedd

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 9. TOLLVONÁS Hol vannak az egyetemisták? MISLAY EDIT Jó ideje foglalkoztat a kérdés: mi lehet az oka annak, hogy az utób­bi években meglehetősen ritkán tűnnek fel a pozsonyi kulturális rendezvényeken a fiatalok? Vagy talán szűkíthetnénk a kört úgy is: a magyar kulturális rendezvénye­ken. Fiatalokon most elsősorban azokat értem, akik a szlovák fő­városban működő egyetemek va­lamelyikén folytatják tanulmá­nyaikat, vagyis hazai értelmisé­günk jövendő képviselőit. Szlová­kiai viszonylatban Pozsony szá­mít a legnagyobb egyetemi vá­rosnak (is), azaz még mindig er­refelé veszi az irányt azon ma­gyar fiatalok nagy része, akik egyetemen akarnak továbbtanul­ni. Nem szeretnék általánosítani, mert nem tudom, milyen a hely­zet Kassán, Nyitrán, Besztercebá­nyán vagy Komáromban, ahol szintén tanulnak magyar diákok. Lehet, hogy az említett városok­ban elözönlik az egyetemisták a kulturális rendezvényeket, és jö­vendő értelmiségünknek csupán Pozsonyban tanuló részére jel­lemző ez a kulturális közöny. Egyébként még inkább érthetet­len ez a közöny annak fényében, hogy egy országban többnyire a főváros kínálja a legtöbb kulturá­lis programot - hogy ez most jó-e vagy sem, más kérdés. Persze, ko­rántsem akarom a kulturális programok pozsonyi kínálatát a világvárosokéival egy nevezőre hozni, de azért van miből válo­gatni. Lenne mibe belevetniük magukat. Mert mikor, ha nem egyetemistaként, amikor az em­ber fogékony az üyen dolgokra, nincs állandó kötöttségekkel ter­helve, ideje is van elég? Ellenérv­ként persze felhozható, hogy ma már a kultúra sem olcsó mulat­ság. A diákok nagy többsége meg kispénzű. Egy színház- vagy kon­certjegy valóban nem elhanya­golható kiadást jelent mostanság (bár azért vannak diákjegyek is), és a kiállításokra sem engednek be senkit ingyen. Sejthetően a mozi az, ami a kulturális lehető­ségek között a legelérhetőbb, de ma már az sem igazán olcsó. Az egyetemistáknak, bizony, jól meg kell gondolniuk, mire adják ki a pénzüket. Csakhogy akkor miért nem lehet találkozni velük az in­gyenes rendezvényeken? Miért fordulhat elő, hogy például a rendszeresen megrendezésre ke­rülő magyar irodalmi esteken csak olykor-olykor látni a fiatal generáció egy-egy képviselőjét? Azon már meg sem ütköznék - inkább csak lehangoló hogy a műszaki vagy természettudomá­nyi pályára készülők közül nem sokan tévednek be ezekre az es­tekre. Pedig ez sem nevezhető egészséges állapotnak, és nem tudom megállni, hogy ne idéz­zem fel volt gimnáziumi fizikata­náromat, Diószeghy tanár urat, aki mindig hangsúlyozta: a mű­szaki értelmiség sem lehet szak­barbár, igenis oda kell figyelnie a kultúrára is. (És nemcsak hangoz­tatta, hanem ő maga oda is figyelt rá.) De ha már a humán értelmi­ségi pályára készülők, a bölcsé­szek, a magyar irodalom jövendő tanárai sem éreznek késztetést ar­ra, hogy megjelenjenek egy-egy irodalmi rendezvényen, az már nem is lehangoló, hanem aggasz­tó. Pedig az ilyen irodalmi estek során lehetőségük nyílna arra, hogy a hazai kortárs magyar iro­dalom képviselőivel találkozza­nak, beszélgessenek. És nem csu­pán a hazai, hanem a magyaror­szági kortárs irodalom képviselői­vel is. Hogyan fogják majd a mai bölcsészek tanárként az olvasás, az irodalom szeretetére oktatni diákjaikat, ha ők maguk sem mu­tatná iránta érdeklődést? SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Varázsfuvola 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Horrorra akadva 3 (am.) 16,18,20.30 MLADOST: Good bye Lenin! (ném.) 15.30,20 Zsaruk (svéd) 18 TATRA: Goodbye Le­nin (ném.) 18, 20.30 AU PARK - PALACE: Mackótestvér (am.) 15, 16.10,17,18.10 Horrorra akadva 3 (am.) 15.40,17.40,19,19.40,21 21.40 Rocksuli (am.) 15.30, 17.50 Hideghegy (am.) 14.20, 17.20, 20.20 Bolondos dallamok: Újra bevetésen (am.) 14.50, 16.50 Az utolsó szamuráj (am.) 16.30, 19.30, 20.30 Túl közeli rokon (am.) 16.20 Underworld (am.) 18.40, 21.30 A Gyűrűk Ura - A király visz- szatér (am.-új-zél.) 16.40 Az Amazonas kincse (am.) 19.50,22 Una­lom Brünnben (cseh) 19.20, 21.50 Zelary (cseh) 18.20,21.20 Good Bye Lenin! (ném.) 15.50, 18.30, 21.10 Barbárok inváziója (kan.) 20.40 A tolvajok királya (cseh-szl.) 17.10 KASSA TATRA: Horrorra akadva 3 (am.) 16.30, 18 Underworld (am.) 20 CAPITOL: Mackótestvér (am.) 16, 18 Zelary (cseh) 19.30 ÚSMEV: Kémkölykök 3-D - Game Over (am.) 16 Snowboarder (fr.-sv.) 18,20 SBBHHNMHHB DÉL-SZLOVÁKIA a— ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Az elefántember (am.) 19.30 VÁGSELLYE- VMK: Aki bújt, aki nem 2 (am.) 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Fél kézzel nem lehet tapsolni (cseh) 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Tol­vajok királya (cseh-szlovák) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Apám beájulna (magy.) 14.30,18.30, 20.30 A felejtés bére (am.) 16.15,19.45 Getno (magy.) 15.45,17.45,19.45 A Gyűrűk Ura- A király visszatér (am.-új-zél.) 16.30, 20.15 Az ítélet eladó (am.) 14.15,16.45,19.30 Magyar vándor (magy.) 15,17,19.30 Nagy Hal (am.) 15.30, 18, 20.30 Pelenkás bajkeverő (fr.-sp.) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Túl közeli rokon (am.) 15.30,17.45, 20 Az utolsó sza­muráj (am.) 14.30,17.30, 20.30 Beke Sándor a kassai Thália Színház 2004/2005-ös évadának dramaturgiai tervéről Nagyszabású tervek a Tháliában Közhírré tétetik: készen áll a Thália Színház 35. jubile­umi évadának dramaturgiai terve. A 2004/2005-ös sze­zonban a felvidéki szerzők­re, illetve az értékes iroda­lomra fókuszálnak Kassán. Az immár publikus részle­tekről Beke Sándort, a szín­ház új művészeti vezetőjét és főrendezőjét kérdeztük. JUHÁSZ KATALIN Hogyan értékeli ön a társulat elmúlt években végzett munká­ját, és mennyiben kapcsolódik majd a hagyományokhoz? Nem feladatom értékelni az utóbbi időszakot, és nem is ahhoz kívánok kötődni. A következő más­fél évben inkább a minőség mércé­jét próbálom emelni. Egy szlováki­ai magyar színháznak feladata a hazai drámairodalom felkarolása. Nekünk is ez a szándékunk. Shakespeare Hamletiével kez­deni az évet nagy merészségnek tűnik számomra... Úgy gondoltam, az ünnepi éva­dot mindenképp a szakmát megko­ronázó darabbal kell indítani. Ez kihívás a színészeknek, és mint rendezőnek, nekem is. A mai fiatal nemzedéknek nagy problémája, hogy nem tudja megváltoztatni a világot, és hogy nem mindig etikus, nem mindig „királyhoz méltó” uralkodók vannak a vezető poszto­kon. Hamletet is ez az alapvető probléma foglalkoztatja, ezért ez a darab manapság igencsak aktuális. A magyar klasszikusok is he­lyet kapnak a színház repertoár­jában? Igen, decemberben Heltai Jenő Tündérlaki lányok című vígjátékát mutatjuk be. Ezt az előadást a Kas­sán jól ismert Szegvári Menyhért rendezi majd, az alapkonfliktus pe­dig abból áll, hogy egy lányt min­denáron a család leggazdagabb emberéhez akarnak férjhez adni, mit sem törődve a morális gátlá­sokkal. Ez egy pergő vígjáték, és a dráma után felüdülés lehet a kö­zönség számára. A stúdiószínpa­don eközben Gogol Egy őrült nap­lója kerül színre, a legkisebbek szá­mára pedig Badin Ádám dolgozza fel Gyüre Lajos Rózsa és ibolya cí­mű mesejátékát. Badin Ádámmal egyébként jelenleg két magyar népmese, a Fehérló fia és a Tündér­szép Ilona feldolgozásáról is tár­gyalunk. A lista alapján úgy látom, sze­retnék munkára ösztönözni a ha­zai magyar írókat. Dobos Lászlót például arra akarják rávenni, hogy dramatizálja a színház szá­mára a Földönfutókat. Igen, méghozzá a Hólepedő cí­mű regény elemeinek beépítésével, mert a két mű összevonásából sze­rintem egy igazi, Felvidékhez kötő­dő színházi előadás születhet. An­nak ellenére, hogy sokat tehettem a magyar színjátszásért, örök lelki­furdalást érzek amiatt, hogy a szlo­vákiai magyar drámairodalmat nem sikerült felszínre hoznom, ü- letve létezővé tennem. Ha Dobos László nem készülne el időben a dramatizációval, van egy tartalék előadásunk, méghozzá az első fel­vidéki szerző, Bornemissza Péter Magyar Elektrája. Egy másik felvidéki író, Ma­dách Imre szereplőként bukkan fel a Vesztett éden című darab­ban. Egressy Zoltán talán legsikerül­tebb művéről van szó, melynek há­rom főszereplője Madách, az író édesanyja, illetve felesége. A néző megrázó képet kaphat arról, meny­nyit szenvedett Madách Imre e két nő mellett. A nyarat egy másik élet­rajzi drámával szeretnénk indítani szabadtéren, a Rodostói Ház udva­rán. Kocsis István a kassai dóm névadójáról, a tragikus sorsú Ár­pád-házi Szent Erzsébetről ír egy drámát színházunk számára. Er­zsébetről kevesen tudják, hogy a Bánk Bánból ismert Gertrudis lá­nya volt. Mi a helyzet a zenés darabok­kal? A másság problémájával is fog­lalkozni kívánunk, ezért 2005 ápri­lisában műsorra tűzzük a Dankó Pista című darabot. Ez is aktuális manapság itt keleten. A magyar nó­ták szülőatyja beleszeret egy lány­ba, akit a családja nem enged hoz­zá, ám aki a tiltás ellenére is a sze­retője lesz. 2005 márciusában egy feszti­vált terveznek a Thália Színház repertoáron lévő produkcióiból. Ön szerint lesz közönsége ennek a rendezvénynek? A harminca­dik évi jubüeumra szervezett ha­sonló fesztivál ugyanis tudtom­mal üres nézőtér előtt zajlott. A tervek szerint erre a rendez­vényre külön bérletet hirdetnénk. Aki megveszi ezt a bérletet, az ösz- szes előadást láthatja. Ezáltal az ér­deklődést is fel tudjuk majd mérni, de nagyon bízom benne, hogy akad háromszáz érdeklődő Kassán és környékén. Végezetül egy már-már kötele­ző kérdés: mit vár ön és a szín­ház az európai uniós csatlako­zástól? Előfordulhat, hogy a Thália a jö­vőben nem Dunaszerdahely felé veszi az irányt, hanem mondjuk Sá­rospatak vagy Tokaj felé. Ha úgy tetszik, május elsejétől mi leszünk a magyarlakta területek legészakibb színháza. Az északi régiónak kell majd „visszautasíthatatlan” prog­ramot kínálnunk. Fontos, hogy a főiskolások ugyanúgy megtalálják nálunk, amit keresnek, mint az egyszerű munkások. A színháznak a görögöktől kezdve az a feladata, hogy értéket közvetítsen. Amelyik színház nem ezt teszi, az nagyot vét a művészet ellen. Május másodikáig látható Budapesten, a Millenárison a Szamizdat című kiállítás Alternatív kultúráink közös pontjai KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ Budapest. Sokszor idézett mon­dat - amelyhez általában ironikus, cinikus vagy keserű hangsúly tár­sul -, hogy a történelmet a győzte­sek írják. Ennek tulajdonképpen lo­gikus következménye, hogy az új­raírt történelmekben is jelentős arányeltolódás tapasztalható a tár­gyalt téma egyes aspektusai között. Gondoljunk csak a szovjet blokk­ban eltöltött évtizedeinkre - már csak azért is, mert az alábbiakban erről lesz szó: kilencven százalék­ban Sztálint, Hruscsovot, Brezsnye- vet jelenti, az újságok címlapján vi­rító elvtársi csókokat, meg persze az elnyomattatás módozatait, s ta­lán tíz százaléknyi emlék jut arra a másik világra, amely mindezek mellett-alatt létezett. Talán nem ez a legnagyobb ho- zadéka, mindenesetre egy érdekes aspektusa a Szamizdat - Alternatív kultúrák Közép- és Kelet-Európá- ban 1956-1989 címmel Budapes­ten, a Millenáris Park D Kiállító- csarnokában május elejéig látható kiállításnak. Hogy a felölelt terüle­tet belülről, önmaga valóságában létező világként mutatja be. Termé­szetesen ebben az esetben sem ke­rülhetők ki a viszonyítási pontok - hogy milyen volt az a rendszer, amelynek ellenpólusaként a szami­zdat, az alternatív, a hivatalos ká­nonon kívüli kultúrák közege léte­zett -, a látószög viszont egyértel­mű: végig ez utóbbi áll a fókusz­ban. A gyűjteményt, mely Berlin, Prá­ga és Brüsszel után vándorolt Bu­dapestre, a Brémai Egyetem Kelet- Európa Kutatóintézete állította össze. Brémában 1982 óta gyűjtik a szamizdat dokumentumokat, egyedülálló archívumukban a füg­getlen gondolkodásnak a keleti blokkban keletkezett több mint százezer emléke található (gépelt, kéziratos vagy nyomtatott köny­vek, plakátok, röplapok, fotók, kép­zőművészeti alkotások). A brémai kollekció mintegy négyszáz kiállítási tárgya Magyar- ország, a volt Csehszlovákia, Len­gyelország, az NDK és a Szovjet­unió politikai, kulturális, irodalmi, képzőművészeti ellenállását ismer­teti, most először nem országok, hanem témák szerint elrendezve. Ennek köszönhetően izgalmas kép tárul elénk a vasfüggöny mögötti országok független mozgalmainak kölcsönhatásairól, a tudatosan vál­lalt és keresett kapcsolódási pontok mibenlétéről. Akiállítás bemutatja a szamizdat kezdeteit Oroszországban az ötve­nes években, a földalatti kiadók lét­rejöttét, a tiltott vagy önként belső illegalitásba vonuló írók sorát (mint például Milan Kundera, Vac­lav Havel, Konrád György, Petri György, Borisz Pasztemak, Anna Ahmatova, Alekszander Szolzse- nyicin, Arthur Koestler és Jaroslav Seifert), mint ahogy a szamizdat technikai hátterét is: az NDK-s Eri­ka írógéptől kezdve a stencilgépen keresztül a barkácsolt nyomdagé­pig. De megnézhetjük a „független nyilvánosság” egy másik legendás fóruma, a Szabad Európa Rádió müncheni stúdiójának berendezé­sét is. Érinti a „tamizdaf’-ot, azaz az emigráns kiadók által megjelen­tetett, majd a célországba csempé­szett kiadványok sorát. Válogatást nyújt a hivatalos művészetpolitikai kánonon kívül rekedt képzőművé­szeti irányzatok - pl. a land-art, az action-art, a body-art, a mail-art - terméséből. A kiállítás tartalmas összeállítást kínál az egyes orszá­gokban szerveződő társadalmi és emberi jogi mozgalmak történeté­ből: a krími tatárok nemzeti törek­véseiről csakúgy, mint az erdélyi vagy a felvidéki magyarság, illetve a politikai foglyok helyzetéről; a vallásos szerveződések, a termé­szetvédő körök vagy éppen a len­gyel független szakszervezet, a Solidarnosc megalakulásáról. Szó esik az alternatív tudományok (ter­mészetükből fakadóan elsősorban társadalomtudományok) fórumai­ról, a lakásokon tartott előadások­ról, de bepillanthatunk például Rajk László szamizdat-butikjába (és annak hatósági felszámolásá­ba) is. Alternatív Kiiifúrík Küzép- és Kelet-EurOpAban 1956-IS89 i Btöui [tmiR KiuT-híO« XuuíCmfff» í?8«c»**s$smii Qsuuflift). a ítKfijut MximmAtmUuy ts a H)uí«*»Rhl KB'­A Budapesten látható kiállítás magyar anyaga természetesen bő­vített változat. Helyet kapott a vá­logatásban a hatvanas-nyolcvanas évek mára kultikus zenei vüága; meghallgathatjuk a legendává vált rock- és alternatív zenekarok, dal­szerzők számait. Külön egységben követhetjük nyomon Galántai György Magyarország a tiéd lehet! című nemzetközi képzőművészeti pályázatának és (betiltott) kiállítá­sának a sorsát, a projekt művészeti dokumentumai mellett a róla szóló ideológiai értékeléseket és államvé­delmi aktákat is átnézhetjük, (as) CVeronika Janusková felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents