Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)
2004-03-06 / 55. szám, szombat
2 Közélet RÖVIDEN Pachinger kiadható Pozsony. Az ostravai kerületi bíróság tegnapi döntése alapján Csehország kiadhatná Szlovákiának Patrik Pachingert. A vállalkozó, akit a BMG Invest és a Horizont Slovakia pénzügyi szolgáltatók tönkretételével vádol a szlovák ügyészség, mégsem kerülhet azonnal haza, mert ügyvédeivel megfellebbezte a bíróság döntését. Pachinger tavaly október elején hagyta el Szlovákiát, miután az itteni bíróságok újra vizsgálati fogságba akarták helyezni. A cseh rendőrség október közepén tette ezt meg. (SITA) Port tartalmazó levél Bugárnak Pozsony. Ismeretlen port tartalmazó levelet küldtek tegnap Bugár Bélának a parlamentbe. A borítékra még az iktatóban felfigyeltek, így nem jutott el az MKP elnökéhez. A rendőrség a levelet a besztercebányai egészségügyi intézetbe továbbította, ahol kiderült, hogy egy zacskósleves tartalmát küldték el a parlament alel- nökének. Mivel a levélen nem szerepelt feladó, kicsi a valószínűsége, hogy sikerülne kideríteni, ki volt a rosszakaró. (TASR) Rusko és Gyurovszky a két véglet Pozsony. A miniszterelnök után a kormánytagok közül tavaly szeptember és idén január között majdnem minden elektronikus médiában Pavol Rusko szerepelt a legtöbbet, derült ki a MEMO 98 felméréséből. Míg Dzurinda kormányfővel a Markíza híreinek 21,4 százaléka foglalkozott, a gazdasági miniszterről 16,1 százalék szólt. A híradókban a kormánytagok közül Gyurovszky László szerepelt a legkevesebbet, a régiófejlesztési és építésügyi miniszterrel összesen 1 perc 58 másodpercet foglalkoztak, (s, t) Havi bevételük ötödét gyógyszerre, kezelésre költik Szívpanaszosok panaszai ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Havonta 1214 koronát kénytelen fordítani egy átlagos szív- és érrendszeri betegségben szenvedő beteg a kezelésére, derült ki a páciensek jogvédő szervezete megbízásából készült felmérésből. Az összeg több mint felét, 623 koronát gyógyszerekre, vitaminokra és egyéb, a kezelést kiegészítő készítményekre fordítják. „A betegek helyzetét nem lehet csak egészségügyi szempontból értékelni, a betegség miatt kialakult szociális problémáik ugyanis legalább olyan súlyosak, mint egészség- ügyi gondjaik” - állítja Anna Re- háková, a szervezet vezetője. A betegek 96 százaléka nem dolgozik - kétharmaduk a betegség miatt volt kénytelen megválni munkahelyétől - átlagos nyugdíjuk kevesebb mint 6 ezer korona, ezért sokuknak a gyógyszerek megvásárlása is gondot okoz, tulajdonképpen betegsége kezelésére költi havi bevétele egyötödét. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a betegek kétharmadánál a szívbetegség mellett legalább még egy súlyos betegséget is diagnosztizálnak, amelynek kezelése további kiadásokkal jár. A betegek közel 24 százaléka a szegénységi küszöb alatt él, alig egy százalékuk elégedett anyagi helyzetével. A tavaly bevezetett egészségügyi díjak - az orvosoknak fizetendő 20 és a korházi kezelés után járó napi 50 korona - havonta mintegy 140 koronával növelte a betegek havi kiadását. „Ezek természetesen csak átlagos kiadások, az esetek egyharmadá- ban az átlagos költségek többszöröséről beszélhetünk” - állítja Reháková. A felmérésben több mint 300 szívbeteg vett részt, így az eredmények a területi eloszlást és a betegek számát tekintve reprezentatív adatoknak számítanak. (lpj) Kivezettek egy férfit az ülésterem karzatáról Parlamenti vita a nőkről ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Jozef Heriban ANO- képviselő nem találta a szemüvegét, Robert Ficót pedig illetlen beszólásokkal egy ismeretlen férfi zavarta meg szónoklás közben. A parlament karzatáról lekiabáló személyt az őröknek kellett kivezetniük tegnap a parlamentből, hogy a Smer elnöke folytathassa előadását a Jaslovské Bohunice-i erőműről. Az ellenzék szeretné elérni, hogy a kormány változtasson álláspontján az atomreaktorok tervezett leállításával kapcsolatban. Tegnap folytatódott a választó- jogi törvény vitája is, Heriban ennek keretében - miután megtalálta szemüvegét és sikerült bekapcsolni a mikrofont - javasolta, hogy a választási listákon minden harmadik helyen kötelezően nőt indítsanak a pártok. „Egy arab mondás szerint a férfi bármikor megverheti a nőt, mert ez utóbbi mindig tudni fogja, miért kapta. Ahol ilyen mondások szállhatnak szájról szájra, ott valamit tenni kell” - mondta Heriban. Iveta Henzélyová (ANO) szerint azért is szükséges az ilyen kvóta ideiglenes bevezetése, mert a nők nehezebben kerülhetnek fontos funkciókba, ugyanazért a munkáért kevesebb fizetést kapnak, mint a férfiak, ráadásul ha több képviselőnő lenne, a politika visszakapná emberi arcát. A kereszténydemokrata Mária Majdová erre azt válaszolta: a liberálisok előbb saját berkeikben tehetnének rendet, például az európai parlamenti választási lista vezetője Heriban helyett nő lehetett volna. Az új választójogi törvényről Ivan Simko módosító indítványa miatt sem szavaztak tegnap: a Szabad Fórum képviselője több mint fél órán át terjesztette elő javaslatát, és maga is elismerte, hogy mivel hosszú és bonyolult indítványról van szó, jobb, ha előbb a bizottságok vitatják meg. Simko egy választókerület helyett négy vagy nyolc kerület bevezetését szorgalmazza - a kormány- programban is szerepel a kerületek számának emelése, (sza) Ha nem lesz változás, a keleti országrészt felveri a gaz, míg nyugaton virágzik a gazdaság ___________________________________________________'_______________________________________________________________________________________________ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 6. Kelet is beruházásokat követel Kassa és Eperjes vezetői tegnap közösen tiltakoztak amiatt, hogy a kormány elhanyagolja a keleti régiókat (A szerző felvétele) Kassa. „Sajnálom, hogy ilyen nehéz ide csábítani a befektetőket. Mind azt kérdezi, hol végződik az autópálya. Kijönne ide, ha Nyitrán maradhat? Nem bolondok! Nem estek a fejükre! Ahol autópálya van, ott van csak élet. Ahol nincs, ott az emberek csak hétvégi házakat vásárolnak” - mondta Iglón Pavol Rusko. JUHÁSZ KATALIN A gazdasági miniszternek Kassa és Eperjes megye vezetői szerint ezt nem kellett volna kijelentenie. Szavaira közösen reagált a két megyei önkormányzat elnöke, valamint a két megyeszékhely főpolgármestere. Nyílt levelükben tiltakoznak Rusko kijelentése ellen, és bírálják a kormányt, amely szerintük nem igyekszik megállítani a keleti régiók leszakadását. Hangsúlyozzák, hogy az infrastruktúra fejlesztése létfontosságú a gazdasági fejlődés szempontjából, és ha a Zsolna-Pozsony sztrádát 2006- ig be lehet fejezni, a Kassa-Mis- kolc szakasszal sem kellene tovább várni. „Ha már a schengeni határ szélére kerülünk, nem lenne jó, ha felverné a gaz Kelet-Szlovákiát, nyugatabbra pedig virágozna a gazdaság” - mondta Milan Benc eperjesi főpolgármester. Peter Chudík megyei elnök nem érti, miért torpant meg a Kassa-Eper- jes ipari park előkészítése, nem történik semmi a Vazec-Eperjes útszakaszon. E három témában szeretnének tárgyalni a kormánynyal, s egy kihelyezett kormányülésnek is örülnének. „Ha a Hyundai kapcsán össze tudnak ülni, nem értem, miért nem érdekli őket a keleten élő másfél millió ember sorsa” - tette fel a kérdést Zdenko Trebula kassai főpolgármester, aki szerint könnyen valóra válhat Rusko öt évvel ezelőtti jóslata, hogy Pozsonyból hamarosan egy 3,5 millió lakosú vízfej lesz, Szlovákia többi része pedig skanzenné válik. Rudolf Bauer kassai megyeelnök szerint az ország nyugati és keleti részén élők életszínvonala közötti szakadék egyre nő, és a kormánynak az lenne a dolga, hogy megállítsa ezt a folyamatot. Konferencia a regionalizmus jelentőségéről Megfontolandó javaslatokkal állt elő a Roma Parlament Magyarok az EU-ban Nem tudták, hogy lopnak? ÚJ SZÓ-HÍR Érsekújvár. Nagy érdeklődés kísérte a régióbeli önkormányzatok és polgári szervezetek részéről a Mécs László Társulás tegnapi, „Magyarok az Európai Unióban” című konferenciáját. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes üdvözölte Glatz Ferenc akadémikust, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Társadalomkutató Központjának elnökét, Habsburg György rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet és Szarka Lászlót, az MTA Etnika- nemzeti Kisebbségkutató Intézetének igazgatóját. A jeles előadók a nyelvi és kulturális örökség megőrzésének európai uniós csatlakozást követő lehetőségeit taglalták. A tőke és a személyek jövőbeni szabad áramlására, a foglalkoztatáspolitika terén várható változásokra hívta fel a figyelmet Bauer Edit, az MKP parlamenti képviselője. Sidó Zoltán, a komáromi Schola Comaro- miensis igazgatója a felspoktatás jövőbeni kihívásairól, múltbéli buktatóiról szólt. Kiegészítve Öllős László, a Fórum Intézet elnökének nemzeti kisebbségek jogaival kapcsolatos gondolatait. A konferencia kapcsán Csáky Pál lapunknak elmondta, ezen a fórumon sem hagyhatták figyelmen kívül az egyre nagyobb jelentőséggel bíró regionalizmus kérdését. „Két filozófia küzd egymással Európában, az államok szövetsége, illetve a régiók szövetsége. Az Európai Parlament: Régiók Kamarájában május 1-je után teljes jogú tagjai lesznek Szlovákiának is. Németország, Hollandia és Belgium közt létezik eurorégió, s olyan belső szabályozásokat fogadott el a három ország törvényeinek megfelelően, amely szabályozások számukra erőteljesebbek, mint az egyes országok törvényei. Szerepük növekedni fog, mert a határok a huszadik században néhol mesterségesen voltak meghúzva, a régiók viszont szerves egységet alkotnak és az emberek pontosan tudják azt, hogy összetartoznak”, (száz) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Roma Parlament szerint legalizálni kellene a romatelepeken engedély nélkül felhúzott építményeket, hogy a romák részesülhessenek lakhatási hozzájárulásban. Ugyancsak szeretnék elérni, hogy dolgozzanak ki speciális programot a roma vállalkozók és a romákat alkalmazó vállalkozók támogatására. Az uzsora ellen pedig úgy tudnák eredményesen felvenni a harcot, ha a rendőrség a romák köréből is alkalmazna beépített ügynököket. Pavol Hrusovsky házelnök üdvözölte a kezdeményezést, és köszönetét fejezte ki, hogy a zavargások idején a Roma Parlament tagjai megpróbálták stabilizálni a helyzetet. Hrusovsky szerint a kormánynak és a parlamentnek jól felfogott érdeke, hogy a romák problémájára megoldást találjon, ám ennek számos gátja van. Az egyik a romák alulinformáltsága. Varjú Katalin romaügyi oktatási szakértő és tankönyvszerző lapunknak elmondta, a zavargások során sokszor bemutatott, egyébként viszont nem túl nagy médiaérdeklődésnek örvendő kelet-szlovákiai gettókban egyfajta zárt szubkultúra alakult ki. Az ott élők többsége szinte csak a telep szűk vonzáskörzetében él, így fogalma sem lehet a társadalmi változásokról és azok hatásáról. Ezek az emberek a szakértő szerint legelemibb jogaikkal sincsenek tisztában, és a jelenleg is vizsgálati fogságban levő mintegy ötven roma túlnyomó többsége vélhetően azt sem tudatosította, mibe keveredik valójában. Ezt látszik igazolni Jaroslav Spi- siak országos rendőrfőkapitányhelyettes helyzetértékelése is. Spisiak az egyik televíziós vitaműsorban elmondta, a fosztogatások során kihallgatott romák közül többen úgy vallottak, hogy nekik „azt mondták, nyugodtan elvihetnek a boltokból ezt-azt”. (kcr, s) Hatvan községben ellenőrzi az önkormányzat, hogy mit vásárolnak a rászorulók a szociális segélyből Egy hét alatt 13 ezer közmunkás jelentkezett ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A munka-, szociális és családügyi hivatal jogkörében áll megítélni, hogy a célnak megfelelően használják-e fel a szociális segélyt a rászorulók - mondta lapunknak Ildikó Polaceková, a központi hivatal igazgatóhelyettese. „A szociális segély célja az alapellátás biztosítása, azok esetében, akik nem ennek a célnak megfelelően használják fel a juttatást, megbízott pénzkezelőt határozhatunk meg” - mondta lapunknak az igazgatóhelyettes. Nem célnak megfelelő felhasználásnak számít például, ha uzsorakamatra felvett kölcsönt törleszt belőle a rászoruló, de alkohol vagy cigaretta vásárlására sem lenne szabad fordítani. A megbízott pénzkezelő elsődlegesen a helyi önkormányzat lehet, ha az nem vállalja, akkor más jogi vagy természetes személy is besegíthet. A szociális hivatal adatai alapján jelenleg mintegy 60 községi önkormányzat már ellátja ezt a feladatot; Jászó ön- kormányzata is régebben teszi ezt. „A bevásárlást maguk végzik, de az önkormányzat meghatározza, hogy a segély túlnyomó részét csak alapvető élelmiszerekre költhetik el a helyi boltokban, ennek betartására az elárusítók ügyelnek” - mondta lapunknak Stefan Mesáros, Jászó polgármestere. Folyamatosan nő a közmunkahelyek száma is, egy hét alatt 13 ezerrel több, azaz több mint 61 ezer munkanélkülinek tudnak brigádlehetőséget biztosítani az ön- kormányzatok. A hivatal az eddig mintegy 1800 önkormányzattal és több mint 120 egyéb szervezettel kötött szerződést, melyek alapján több mint 187 millió koronát fordít erre a célra. A munkák szervezői átlagosan 598 koronát kapnak minden közmunkás után, azok, akik havonta legalább 100 ember számára biztosítják a lehetőséget, személyenként további 300 koronát kaphatnak, melyet a munkaeszközök beszerzésére fordíthatnak. Az ösztönző pótlékra a hivatal adatai alapján mintegy 220 ezer ember jogosult. Egyes településeken várhatóan már március folyamán két tételben folyósítják a segélyeket, az első tételt március 15- én kaphatják meg, a másik felét 25-én fizetik majd ki. A több részletben történő folyósításról jövő héten tárgyal a Szlovák Postával a szociális hivatal. Opj)
