Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)

2004-03-06 / 55. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 6 . Fókuszban: a mars 3 Az Opportunity leszállóhelye a panorámakamera felvételén, a sziklák mindössze 10 cm magasak (sg-felvételek) Noha a kőzetek arra utalnak, valaha víz volt a vörös bolygón, ma már nyoma sincs Egykoron lakható volt a Mars A NASA Opportunity marsjárója egyértelmű bi­zonyítékot talált arra, hogy egykor a Mars az élet szá­mára alkalmas, nedves, lak­ható környezetet táplált, je­lentették be a tudósok még kedden. SG-HÍR „A bizonyítékokat egymás mellé helyezve nehéz nem észrevenni, hogy ez a dolog folyékony víznek köszönhetően rakódott le” - utalt Steve Squyres, a küldetés tudomá­nyos vezetője arra a fedetlen, réte­gezett ősi kőzetre, ami a marsjáró leszálló helyéül szolgáló kráter fa­lán helyezkedik el. „Hogy ennek most mi a jelentősége? A küldetés célja az, hogy megállapítsuk, vajon lakható volt-e valaha is a Mars. Hisszük, hogy jelen állás szerint a bolygó egy bizonyos időszakában lakható volt, ahol rendelkezésre állt az élet számára szükséges fo­lyékony víz, ami azonban nem je­lenti azt, hogy életet is hordozott. Ezt még nem tudjuk.” „A NASA végcélja, hogy megvá­laszolja a régóta felmerült kérdést: Volt-e, van-e élet a Marson? A mai eredmények hatalmas lépést jelen­tenek ennek a célnak az elérése fe­lé” - tette hozzá Ed Weiler, az űr­ügynökség űrtudományokért fele­lős igazgatóhelyettese. Az Opportunity és ikertestvére, a Spirit két igen eltérő helyen ért földet. Az elméletek szerint egy­kor hatalmas tónak otthont adó Guszev kráterben landoló Spirit eddig főként vulkanikus kőzetek­kel és talajjal találkozott, a tudó­sok azonban remélik, rábukkan­nak a tómeder üledékére a közeli kráterben vagy a környéken. Az Opportunity a bolygó másik olda­lán szállt le a hatalmas Meridiani Planumon, ahol a bolygó körül ke­ringő szondák egy víz jelenlétében kialakuló ásványt, hematitot ész­leltek. A marsjárónak óriási sze­rencséje volt, hogy fedetlen alap­kőzetre bukkant. „Mióta az Opportunity január 24-én leszállt a Meridiani Pla­numon és először körbenézett majd elénk tárult a fedetlen rétege­zett alapkőzet, azóta egyfolytában azon törjük a fejünket, mit is próbál elmondani nekünk ez a képződ­mény” - mondta Squyres. „Az el­múlt két hétben szó szerint min­dennel, amink csak van, nekies­tünk ennek a kőzetnek, minden műszerünket bevetettünk. Az el­múlt hetek során helyükre kerültek ennek a kirakós játéknak az elemei. Az utolsót néhány napja illesztet­tük be, és arra a végkövetkeztetésre jutottunk, hogy az itt található kő­zetet egykor folyékony víz áztatta.” Ez azonban csak egy része a rejt­vénynek. „Az egyik kérdés, hogy ez a csodálatosan rétegezett kőzet va­lóban folyékony vízben rakódott le? Erre még nincs meg a vála­szunk” - tette hozzá Squyres. „Dol­gozunk a megválaszolásán, és van­nak előrelépéseink, találtunk több csábító nyomot ebben az irányban, így valószínű egy-két héten belül újabb eredményekről számolha­tunk be.” „A második kérdés, vajon a fent említett kőzeteket a folyékony víz alakította-e? Erre a válasz vélemé­nyünk szerint egyértelműen igen” - szögezte le, igazolására négy bi­zonyítékot hozott fel. Elsőként a kőzetbe ágyazódott parányi gömb alakú képződményeket idézte fel. Ezek részletes vizsgálata kimutat­ta, a legvalószínűbb, hogy ezek a „cementálódások”, a kicsi lekerekí­tett testek akkor alakultak ki, ami­kor az ásványok a vízből kiváltak és a különböző összetételű üledé­kes kőzetben található „magok” köré épültek. Az Opportunity által megvizsgált kőzetet lencse alakú üregek is jel­lemzik, amik valószínűleg kristály­kiválások (képződés) hatására jöt­tek létre. Ezek a kristályok később az erózió, vagy a kémiai átalakulá­sok miatt eltűntek. A marsjáró Alfa Részecske Röntgensugarú Spektro­métere magas kénkoncentrációt ta­lált a kőzetben, míg a Mossbauer spektrométer jarositra, egy vasszul­fátra bukkant. „Ez egy rendkívül szokatlan ásvány” - magyarázta Squyres. „Elég ritka. Ebben a kőzet­ben rengeteg jarosit található. Ez a vasszulfát csak víznek köszönhető­en jöhetett létre. Ezért a fentiek kombinációjának tudatában nehéz nem arra következtetni, hogy egy­kor itt folyékony víz volt jelen.” A kutatók azt még nem tudják, milyen régen és mennyi ideig volt jelen a víz, és még az sem egyértel­mű, hogy a felszínen vagy a felszín alatt létezett a víz. Egy biztos, ma ennek már nyoma sincs, mindez csupán egy ablak a Mars múltjára, ami homlokegyenest ellentétben van a Mars felszínén ma zajló folya­matokkal. (Ri-Ba) Az Opportunity mikroszkópfelvétele a kőzetről Az Opportunity panorámakamerájának fotója egy szikláról, melynek felső részén kiválóan látszanak az 1-2 mm-es gömböket tartalmazó párhuzamos lerakódások Az Opportunity lefényképezte a Mars holdját Lekapták a Deimost MTI-HIR Az Opportunity lefényképezte a Mars egyik holdját. A marsjáró pa­norámakamerája akkor kapta len­csevégre a Deimost, amikor az át­haladt a Nap korongja előtt. A fényképet még nem hozta nyilvá­nosságra az amerikai űrkutatási hi­vatal. A Marsnak két parányi hold­ja van, amelyek szabálytalan, azaz nem gömb alakúak. A Deimos kö­rülbelül tizenöt küométer hosszú, anyabolygójától huszonháromezer kilométerre kering. A vörös bolygó másik holdja, a Phobos huszonhét kilométer hosszú, és majd tízezer kilométeres távolságban kering a Mars körül. Összehasonlításul: a mi Holdunk átmérője 3 476 kilo­méter, a Földtől mért közepes tá­volsága 383 ezer kilométer. Mindig is izgatta az embereket a Mars A halál csillaga PANORÁMA A közlés önmagában nem szen­zációs, hogy a Marson elegendő víz volt az élet kialakulásához, még ha egykori élő szervezetek nyomait egyelőre nem is találták a bolygó felszínén dolgozó robotjárművek. A víz jelenlétét már régóta sejtették a kutatók. Ugyanakkor biztos, hogy újabb lökést ad a vörös bolygó ku­tatásának, s tovább fokozza az em­berek érdeklődését a Föld szom­szédja iránt - miközben ez az ér­deklődés a történelem során min­dig is jelen volt, sőt időnként egé­szen fantasztikus méreteket öltött. Őseink számára a Mars egész egy­szerűen „mitikus” bolygónak szá­mított. Több okból: egyrészt az ég­bolt egyeden olyan bolygója, amely szabad szemmel is vörös színben pompázik, másrészt nagyon sajá­tosnak, időnként lelassulónak, megállónak, sőt visszafordulónak látták mozgását. Nem véleden, hogy az egyiptomiak csak úgy be­széltek róla, mint „az égitest, amely hátrálva mozog”. Az ókori emberek különböző istenek megtestesítőjé­nek gondolták a bolygót: a babilo­niak a „halál csillagának” nevezték, a* görögök pedig - akárcsak a róma­iak - a háború istenét látták benne. Egyébként a Mars nevet a rómaiak adták neki. Lezárták a bukmékerek a fogadásokat Brit fogadóirodákban már nem lehet arra fogadni, hogy volt-e élet a Marson, miután a NASA kedden bejelentette: vizet találtak a bolygó felszínén. A brit Ladbrokes fogadóiroda szerdán jelentette be, hogy leállította a fogadásokat abban a kérdésben, hogy volt-e valaha élet a Marson vagy sem - írta az AP hírügynökség. A fogadó­iroda azt követően döntött így, hogy az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) tegnap közölte: az Opportunity marsjármű kimutatta, hogy a vörös bolygón elegendő víz volt az élet kialakulásához, bár élő szervezetek nyomaira nem bukkant. A Ladbrokes irodáiban leg­utoljára 16:1 arányban lehetett fogadni arra, hogy a bolygón volt élet. A hetvenes években - amikor a kérdést fogadásra bocsátották- még 1000:1 arányban lehetett tétet tenni, (hvg) Törvényi könnyítés az űrturizmusnak Könnyíteni kívánja a vüágűrben üdülni kívánók dolgát az amerikai képviselőház, amely törvényjavaslatot fogadott el. Az új jogszabály szerint a magánvállalkozások a jövőben gyorsabban és egyszerűbben kapnak majd engedélyt, hogy űrkabinokkal kísérletezzenek kereske­delmi űrutazások céljából. Az új törvény az állami repülésellenőrzési hatóságra ruházza az űrturizmus felügyeletének jogát. (MTI) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: DERÜLT ÉGBOLT; -4-2 FOK ELŐREJELZÉS 0 RV0SM ETE0 R0 L0GIA A Nap kel 06.24-kor - nyugszik 17.42-kor A Hold kel 17.07-kor - nyugszik 06.36-kor A Duna vízállása - Pozsony: 285, árad; Medve: 170, változatlan; Ko­márom: 150, apad; Párkány: 90, apad. Jobbára derült, helyenként eny­hén felhős lesz az égbolt, csapadék sehol sem való­színű. A legmagasabb nappali hőmérséklet -4 és 0 fok között alakul, az ország déli területein akár 2 fokig is felkúszhat a hőmé­rő higanyszála. Délkeleti szél 3 és 6 m/s közötti sebességgel. Éjsza­ka a hőmérő higanyszála -4 és -8 fok közé süllyed. Holnap beborul az égbolt, hószállingózás bárhol előfordulhat. A legmagasabb nappali hőmérséklet -1 és 3 fok között alakul. A délelőtti órákban viszony­lag kedvező hatá­sokkal számolha­tunk. Délutánra csökken a szelle­mi és fizikai teherbírásunk, kevés­bé leszünk képesek összpontosíta­ni a teendőinkre. A reumatikus és mozgásszervi betegségekkel járó fájdalmaink is felerősödnek, de egyes ekcémás bőrbetegségek tü­netei is jelentkezhetnek. Az ala­csonyabb vérnyomásúaknál gya­kori lehet a migrénes eredetű fejfá­jás. Holnap a maihoz hasonló ked­vező hatásokkal számolhatunk. KIJEV -1 tunisz 1 rx

Next

/
Thumbnails
Contents