Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)

2004-03-05 / 54. szám, péntek

8 Befektetések Amit a bankról tudnunk kellene Adósminősítés - egy bank hosszabb távú értékelése hitelért folyamodó ügyfeléről. A bank részben erre a dokumentumra alapozza hitelkérelemről szóló döntését. Aktív bankügylet - a bank eszközeit érintő ügylet, ide sorolódik például a hitelezés, a lí­zing vagy a garanciavállalás. Bankfelügyelet - a hitelintézetek állami felügyelete, melynek célja a nagyméretű, pénzügyi rendszert veszélyeztető pénzügyi válságok kialakulásának megakadályozása. Bankfiók - egy bank ügyfelek fogadására és kiszolgálására létrehozott üzlethelyisége, amely körzetében bizonyos fokú (általában nem túl nagy) önállóságot élvez a betétgyűj­tésben, illetve kisebb hitelek nyújtásában. Bankostrom - egy bank megrendült hely­zetének következtében kialakuló öngerjesztő folyamat, mely során a bank betétesei és hite­lezői egyszerre igyekeznek kivonni elhelyezett betéteiket és hiteleiket, „megostromolják” a bankot, amely külső segítség nélkül képtelen az ostrom kivédésére, a betétek és hitelek visz- szafizetésére. Mivel a bankostrom öngerjesztő folyamat, megindulhat rosszindulatú pletyká­ra alapozva egy egészséges bank ellen is. A bankostrom kísérő jelenségei a bankfiókok előtt kígyózó hosszú sorok. Befektetési bank - kizárólag befektetési szolgáltatásokat - értékpapírügyieteket, ta­nácsadást, kibocsátás-szervezést, aláírást, jegyzési garanciavállalást, stb. - nyújtó bank. Elsősorban az USA-ban elterjedt, mivel ott ko­rábban törvény tiltotta a befektetési és keres­kedelmi banki tevékenység együttes végzését. Befektetési kockázat - a bank befektetése­inek esetleges értékcsökkenéséből, illetve azok vészhelyzetben való költséges értékesíté­séből eredő kockázata. Céltartalék - a bank várható veszteségei vagy kétes követelései után a forrásoldalon céltartalékot képez eredménye terhére, amit a „veszély” elmúlásával felszabadíthat. A céltar­talékok képzésével kapcsolatos előírásokban óriási eltérések vannak az egyes számviteli standardok között. Devizakockázat - a bank nyitott devizapo­zícióiból eredő kockázata, melynek forrása a devizaárfolyam volatilitása. Hitelintézet - az a pénzügyi intézmény, amely betétet gyűjt, és egyéb pénzügyi szol­gáltatási tevékenységet végez. Kizárólag hitel- intézet jogosult betét gyűjtésére, pénzforgal­mi szolgáltatások nyújtására, illetve készpénz­helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására. A hitelintézet bank, szakosított hitelintézet vagy szövetkezeti hitelintézet (takarék-, illetőleg hitelszövetkezet) lehet. Hitelkockázat - egy banknak az általa hite­lezett vállalat vagy egyén bizonytalan jövőbeli fizetőképességéből eredő kockázata, amely legrosszabb esetben a hitel és a kamatok ösz- szegének teljes elvesztését jelenti. Hitelminősítő - hitelminősítéssel profesz- szionálisan foglalkozó cég, amely rendszere­sen publikálja az általa elemzett hitelfelvevők kockázatát tükröző mutatókat. A legnagyobb nemzetközi hitelminősítők a Moody’s és a Standard & Poor’s. Hitelminősítés - a hitelfelvevő egy adott tí­pusú hitelének kockázatát jellemző mutató, amelyet a hitelminősítő intézet ad. A hitelmi­nősítés kialakítása gondos elemzésen alapul, és a hitelfelvevő nemfizetési kockázatát fejezi ki. A hitelminősítés alapján a hitelnyújtó dönt­het a hitel odaítéléséről, illetve annak árazásá­ról. Kamatlábkockázat - a bank eszközeinek és forrásainak eltérő átlagos futamidejéből ere­dő kockázata. Mivel az eszközök lényegesen érzékenyebbek a kamatlábváltozásra, mint a források, így kamatláb-emelkedés esetén az előbbiek jóval nagyobb mértékben értékelőd­nek le az utóbbiaknál, így jelentős mértékű sa­ját tőke veszteség keletkezhet. Lakossági üzletág (Retail Banking) - a ke­reskedelmi bankok lakossággal, illetve kisvál­lalkozásokkal kapcsolatos tevékenységeinek gyűjtőneve, a bank fő forrásgyűjtő területe. A klasszikus lakossági szolgáltatások közé tarto­zik a betétgyűjtés, a pénzforgalmi szolgáltatá­sok és a fogyasztási hitelezés. A „retail“ köz­pontú bankra jellemző a nagy ATM illetve fi­ókhálózat. Likviditás - a bank fizetőképessége. Előfor­dulhat, hogy egy bank bár jövedelmezően he­lyezi ki hiteleit, nem figyel arra, hogy mindig legyen azonnal felhasználható pénzeszköze, például egy bankostrom esetén. Nem megfele­lő likviditásmenedzsment esetén a bank köny- nyen csődbe mehet. Likviditási kockázat - a banknak a vele szemben fennálló kötelezettségek nem megfe­lelő teljesítéséből, illetve az ennek következté­ben felmerülő többletköltségből eredő kocká­zata. Likviditásmenedzsment - egy bank likvi­ditásának minél kisebb költséggel és minél biztonságosabb módon történő fenntartására irányuló tevékenységek gyűjtőneve. Nostro számlák - hazai kereskedelmi banknak egy külföldi banknál vezetett szám­lája, melynek segítségével külföldi átutalásait bonyolítja. Passzív bankügylet - a bank forrásait érin­tő ügylet, idetartozik a betétgyűjtés, bankközi forrásfelvétel, vagy az értékpapír-eladás. Pénzügyi közvetítők - a pénzügyi szektor szereplői, azaz a megtakarítók és a hitelfelve­vők, közötti közvetítést végző pénzügyi intéz­mények (bankok, biztosítók, befektetési ala­pok, nyugdíjpénztárak, stb.) elnevezése. Refinanszírozás - refinanszírozásnak ne­vezzük, amikor egy bank az általa nyújtott hi­tel finanszírozására egy másik banktól hitelt vesz fel. A másik bank lehet egy nagyobb nem­zetközi bank, vagy a jegybank. Specializált bank - a pénzügyi szolgáltatá­sok egy-egy kiemelt területével, befektetési szolgáltatásokkal, nagyvállalati forrásgyűjtés­sel és hitelezéssel, foglalkozó bank. Szindikált hitel - olyan nagyhitel, mely nyújtásának kockázatát egy bank nem tudja, vagy nem akarja felvállalni, ezért a hitel nyúj­tására egy bankokból álló konzorciumot, szin­dikátust, szervez. így bár egy hitelszerződés jön létre, az adóssal szemben több hitelnyújtó áll, megosztva a terheket és a kockázatot. Tőkemegfelelés (Capital Adequacy) - a bank tőkével való ellátottsága az idegen forrá­saihoz, illetve a kockázatos eszközeihez viszo­nyítva. A tőkemegfelelési mutató = (Saját tő­ke + Alárendelt kölcsöntőke) / Kockázattal korrigált mérlegfőösszeg. Univerzális bank - olyan kereskedelmi bank, amely a hagyományos kereskedelmi banki tevékenységen kívül egyéb pénzügyi szolgáltatásokat is nyújt, különös tekintettel a befektetési bankszolgáltatásokra (értékpapír- ügyletek, kibocsátás-szervezés stb.). Vállalati üzletág (Wholesale banking) - a kereskedelmi bankok nagy vállalkozásokkal és egyéb kiemelt ügyfelekkel kapcsolatos tevé­kenységeinek gyűjtőneve. A vállalati üzletág meghatározó szolgáltatása a hitelezés, de ide­tartoznak a vállalati betét-, és értékpapírügy­ietek is. (e) BEFEKTETÉSEK Kire bízzuk megtakarításainkat? Szlovákiában a lakosság nagy részének a szemében még mindig a bankok számítanak az egyedüli befektetési lehetőségnek. Bankkönyvek, lekötött betétek, folyószámlák - fogalmak, amelyek mindannyiunk számára ismerősen hangzanak. Talán épp ezért ragaszkodunk hozzájuk annyira, még annak ellenére is, hogy a bankok egyre kevésbé értékelik a hűségünket. Az elmúlt években folyamatosan csökkennek a bankok által a betéteseknek nyújtott kamatok, és mára ott tartunk, hogy betétjeinken reálértékben nem hogy nyernénk, de még vesztünk is. Többségünk ennek ellenére kitart a bankok mellett, többnyire ugyanis fogalmunk sincs arról, hogy már évek óta másképp is befektethetjük a pénzünket. A közvetlen befektetés helyett nyugdíjpénztárat, életbiztosítást, vagy befektetési alapot is választhatunk. A három befektetési mód közül a nyíltvégű befektetési alap a legrugalmasabb, legkönnyebben áttekinthető és nyomon követhető. Hátránya, hogy alapvetően inkább középtávra kiváló befektetés, ezt szolgálja a költségstruktúra, az alacsony adóelőny és a flexibilitás. Ezt a befektetési formát ezért - hosszabb távon - inkább azon befektetőknek ajánljuk, akik (bár nem rendelkeznek megfelelő szakértelemmel ahhoz, hogy konkrét értékpapírokba fektessenek) mégis igénylik, hogy alacsony költségek mellett befektetési stratégiát válthassanak. Milyen lehetőségek állnak azok előtt, akik a pénzüket részesedési alapokra kívánják bízni? Mire kell ügyelnünk a megfelelő alap kiválasztásánál? Ezekre, és még sok egyéb kérdésre keressük a választ mellékletünkben. Tartalom Szakmai szemmel a hazai befektetési lehetőségekről........................................2. Társas befektetés - történelem és a valóság ..................................................3. Nyitot t és zárt részesedési alapok..................................4. Mi mindent kellene figyelembe vennünk a választáshoz........................................4. Jobban odafigyelnek a befektetők védelmére.........................5. Ho l juthatunk bővebb információkhoz?....................................5. A legkeresettebb és legnagyobb alapok.................................6. Befektetői fogalomtár.............................7. Mi mit jelent a pénzintézetek szótárában? 8.

Next

/
Thumbnails
Contents