Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)

2004-03-05 / 54. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 5. RÖVIDEN Megszavazta a felsőház is Párizs. Elsöprő többséggel elfogadta az iskolák vallási semlegességéről szóló tör­vényt szerda este a francia sze­nátus. A törvénytervezetet az alsóház már február 10-én megszavazta, így a szeptem­berben kezdődő új tanévtől ér­vénybe lép. A törvényt, amely számos iszlám államban tilta­kozásokat váltott ki, 15 napon belül kell Jacques Chirac el­nöknek aláírnia. (MTI) Brüsszel nem kommentál Brüsszel. Az Európai Bi­zottság illetékesei tegnap nem kívánták érdemben kommen­tálni a magyar kormánynak azt a döntését, amely szerint Magyarország a viszonosság elvét fogja alkalmazni a mun­kaerő-piaci korlátozásokat bevezető EU-tagállamokkal Günter Verheugen bővítési biztos szóvivője emlékeztetett arra, hogy az ilyen korlátozá­sok alkalmazásának és esetle­ges viszonzásának lehetősé­gét a csatlakozási szerződés rögzíti. (MTI) Marovics aggodalmai Belgrad. Szvetozar Maro­vics szerbia-montenegrói ál­lamfő arra figyelmeztetett, hogy komoly következményei lennének annak, ha az új szerb kormány nem működne e- gyütt a hágai Nemzetközi Tör­vényszékkel (NT). Marovics ,jobb szerette volna, ha az új kormány teljes demokratikus és reformkapacitással működ­ne”. Az USA hamarosan dönt a Szerbiának és Montenegrónak elkülönített idei pénzügyi se­gély sorsáról. A Szerbiának szánt százmillió dolláros se­gély a Hágával való együttmű­ködéstől függ. (MTI) Hort Köhler az elnökjelölt Berlin. Horst Köhler, a Nemzetközi Valutaalap jelen­legi vezetője lett a német ellen­zéki pártok, a Keresztényde­mokrata és a Keresztényszo­ciális Unió (CDU, CSU) és a Szabad Demokrata Párt (FDP) közös államfőjelöltje. A hosszú vajúdás után megszületett döntés azt valószínűsíti, hogy a gazdasági-pénzügyi körök­ben ismert 61 éves Köhler lesz Németország államfője a kö­vetkező öt évre. A német tele­víziós állomások azt is jelentet­ték, hogy a kormánykoalíció Gesine Schwan politológust indítja az államfői posztért fo­lyó versenyben. (MTI) Köhler korábban 2 évig állt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) élén (Reuters) Egyelőre nem állapítható meg kapcsolat az AZF-csoport és szélsőséges iszlám szervezetek, illetve a csecsen vonal között Terrorpánik Párizsban Párizs. Ki zsarolja az álla­mot? Ez a kérdés foglalkoz­tatta a tegnapi francia saj­tót, miután előző nap kiszi­várgott, hogy egy homá­lyos csoportosulás hetek óta alkudozik a belügyi szervekkel egy ötmillió dolláros váltságdíjról. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Az ismeretlen csoport ennyi pénzért hajlandó elállni az orszá­gos vasúthálózat ismeretlen pont­jain elrejtett pokolgépek felrob­bantásától. „Az aljasság terepén mozgunk” - jelentette ki Domi­nique Perben igazságügy-minisz­ter az RTL rádióban tegnap reg­gel. Közölte, hogy napok óta kü­lönleges biztonsági intézkedések vannak érvényben, de ezekről nem adott bővebb felvilágosítást. Sajnálkozással jegyezte meg vi­szont, hogy a sajtó jóvoltából 48 óra óta másról sincs szó, noha „igen nehéz reflektorfényben dol­gozni egy ilyen ügyben”. Mint em­lékeztetett, Nicolas Sarkozy bel­ügyminiszter diszkréciót, felelős­ségteljes szakmai magatartást kért a sajtótól a kivételes feladat zavartalan lebonyolításához, a toulouse-i La Dépeche de Midi azonban - egyedül - megszegte a hallgatási parancsot. „Mindenkit mozgósítottunk, reméljük hogy mielőbb azonosítani tudjuk a tet­teseket” -jelentette ki a miniszter. A francia vasúttársaság, az SNCF tízezer vasutast rendelt ki a 32 500 kilométer hosszúságú vasút­hálózat minden méterének tüze­tes átvizsgálásához, és minden pályaudvart is ellenőriztek. Az aprólékos szemrevételezés tegnap délig befejeződött. A belügymi­niszter kabinetfőnöke szerint egy­előre nem állapítható meg kap­csolat az AZF-csoport és szélsősé­ges iszlám szervezetek, illetve a csecsen vonal között. Zsarolás a síneken című, elsőol­dalas anyagában a Libération visszapörgeti az ügy állomásait. A baloldali lapnak különleges sze­rep jutott az első ízben december­ben jelentkezett „AZF csoport” és a hatóságok közötti kapcsolatfel­vételben. A lap apróhirdetés-rova­tában váltottak egymással kódolt üzeneteket a Lucy jeligét használó elhárítok és a Nagy Farkas néven „ajándékot” váró zsarolók. A tit­kosszolgálatok február 21-én Nagy Farkas pontos leírása nyomán megtalálták a Limoges melletti vi­adukton átvezető sínpár alá csem­pészett nagyerejű, de lebénított in­dítószerkezetű pokolgépet. Most hétfőre a zsarolók randevút adtak a hatóságoknak, de a helikopteren érkező elhárítok elvétették a hely­színt, s azóta Nagy Farkas nem je­lentkezett. Lucy legutóbb szerdán üzent: „Kedves nagy farkasom, nem láttam a kék sáladat, beszél­jük meg megint”. A zsarolók ko­rábban virágnyelven azt a feltételt szabták, hogy a „fehér madár” (a szolgálat helikoptere) a mezőre te­rített kék ponyvára eressze le az öt­milliót. Ebben az esetben nem nyomják meg a 10 pokolgépet mű­ködésbe hozó távirányítót. Hason­ló kihívással húsz éve került szem­be a francia állam. 1984 nyarán az M5 csoport ugyancsak bombafe­nyegetéssel akart 30 millió frankot kizsarolni a párizsi kormánytól. Három pályaudvaron robbantot­tak bombát, a két tettest egy héttel később elfogták és elítélték. Tízezer vasutas tüzetesen átvizsgálja a pálya minden méterét (TASR/AFP-felvétel) Ugyanabban a percben kezdődött el a bagdadi és a kerbelai merényletsorozat Öngyilkos lett a gyászoló házaspár Talán ismét Tora Bora barlangjaiban bujkál Körbezárták bin Ladent MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Kirkuk/Bagdad/Washington. Öngyilkosságot követett el egy iraki házaspár, miután megtudta, hogy 12 esztendős fiuk a kedden Kerbelában elkövetett véres me­rényletsorozat áldozata lett. A 39 éves férfi és 35 éves felesége az észak-iraki Kirkuktól egy 30 kilo­méterre lévő településen tűzfegy­verrel vetett véget életének. Gyer­mekük, Abdallah a hét elején a suta muzulmán naptár legszentebb ün­nepére, az ásúrára zarándokolt Kerbelába. A Bagdadtól 110 kilo­méterre délre lévő városban ön­gyilkos merénylők aknagránátok­kal és pokolgépekkel összehangolt támadássorozatot indítottak a za­rándokok ellen, akik közül 112 éle­tét vesztette. A vallási jellegű összetűzések ve­szélyére figyelmeztetett tegnap az Iszlám Világliga a bagdadi és kerbelai, összesen mintegy 170 ha­lálos áldozatot követő merényletek után. A szervezet felszólította az iraki népet, hogy előzze meg a za­vargásokat, és ne váljon bizonyos „tendenciózus felek” játékszerévé, őrizze meg nemzeti egységét, és működjön együtt Irak érdekében. A mekkai székhelyű Iszlám Világliga olyan civil szervezet, amely az isz­lám ország különböző szövetségeit és más államok muzulmán kisebb­ségeit képviseli. Ugyanabban a percben kezdő­dött el kedden a bagdadi és a kerbelai merényletek sorozata. Ez ritkán tapasztalt mérvű összehan­goltságot jelez, és az al-Kaidára vall - hangsúlyozta tegnap Martin Dempsey tábornok, a Bagdadban állomásozó amerikai csapatok pa­rancsnoka. Az összehangoltságon kívül a merényletekben felhasznált eszközök és az alkalmazott mód­szerek is a bin Laden vezette terror­szervezetre utalnak. Egy eddig ismeretlen bagdadi felkelőcsoport közleménye sze­rint már nem él az öngyilkos me­rényletekkel kapcsolatba hozott jordániai származású terrorista, Abu Muszab az-Zarkavi. A doku­mentumban, amelynek hitelessé­gét lehetetlen igazolni, az áll, hogy Zarkavi életét vesztetne az észak-iraki Szuleimáníja környé­két ért amerikai bombázásokban. Az amerikai légierő utoljára ápri­lisban bombázta az Anszár al- Iszlám szélsőséges szervezet állá­sait az említett vidéken. A magát Allahu Akbar Mudzsáhidín Veze­tőségének nevező csoport állítása szerint hamisítvány az a Zarka- vinak tulajdonított, februárban nyilvánosságra hozott levél, amelynek szerzője a június 30-ára tervezett iraki hatalomátadás ter­vét meghiúsító, látványos akció­kat helyezett kilátásba. A tervezettnél négyszer több ügynököt vetett be Irakban az ame­rikai CIA, mégsem boldogul az el­lenállással. A The Washington Post tegnapi száma szerint a CIA erede­tileg 85 tiszttel számolt, ez a szám időközben már több mint 300-ra nőtt, és összesen mintegy 500 fős a jelenléte a rövid megbízatási időre vezényelt személyekkel és a szerző­déses bedolgozókkal együtt. Irak­ban van a CIA legnagyobb részlege a világon, és mérete csak a 30 évvel korábbi saigonihoz fogható a viet­nami háború idejéből. MTl-HÍR Kabul. Az amerikai hadsereg egységei körülzárták az afganisztá­ni Tora Bora hegyvidéket, Oszama bin Laden szaúdi terroristavezér utolsó ismert, több mint két évvel ezelőtti rejtekhelyét. Erről egy nemzetközi humanitárius szerve­zet névtelenséget kérő vezetője számolt be tegnap a helyi lakosság közléseire hivatkozva. A Pentagon egyelőre nem kommentálta a hírt. MTI-HÍR Brüsszel. A NATO főtitkára, Jaap de Hoop Scheffer meghívta Igor Ivanovot, az orosz diplomácia vezetőjét a szövetség külügymi­nisztereinek április 2-i brüsszeli ta­nácskozására. Ez a nap történelmi jelentőségű lesz a NATO életében, bár nem a miniszterek találkozója miatt: egyre bizonyosabb, hogy ek­kor rendezik meg Brüsszelben a hét Az amerikai és más koalíciós egysé­gek elvágták a Pacser Agam járás felé vezető utat. A járás mintegy öt­ven kilométerre délre fekszik Dzsalalábádtól a pakisztáni törzsi határ mentén. 2001 decemberében a menekülő tálibok és a bin Laden vezette al-Kaida tagjai a barlangok­kal, sziklába ásott pincékkel teli To­ra Bora körzetében találtak mene­déket. Azokban a hetekben az ame­rikai légierő súlyos bombatámadá­sokat intézett a hegyvidék ellen. új tagállam, Lettország, Észtország, Litvánia, Szlovákia, Szlovénia, Ro­mánia és Bulgária csatlakozásának ünnepélyes ceremóniáját, a zászló- felvonást, valószínűleg mind a hét ország miniszterelnökeinek jelen­létében. A hetek taggá válása ugyanakkor pár nappal korábbra várható: akkor, amikor ratifikációs dokumentumaikat átadják az USA kormányának, s a hírek szerint erre március végén kerülhet sor. Meghívót kapott Igor Ivanov orosz külügyminiszter is NATO-tagság márciusban Aranyvonat-ügy: az amerikai kormány szemet hunyt afelett, hogy a kincseket széthordják New York a magyar holokauszt-túlélőkért Teljes riadókészültség Tartanak a bosszútól MTI-JELENTÉS Washington. A holokauszt túl­élőinek gyors és méltányos kárpót­lásra sürgeti az amerikai igazság­ügyi tárcát New York város tanácsa a magyar zsidók elkobzott javait Németországba szállító úgyneve­zett aranyvonat ügyében. A tanács kulturális bizottsága szerdán dél­után fogadott el erről határozatot, amelyet hamarosan az egész testü­let elé terjesztenek. A dokumen­tum emlékeztet rá, hogy az ameri­kai hadsereg a háború végén, 1945 májusában Ausztriában lefoglalta az aranyvonat rakományát, s noha megígérte a javak visszaszolgálta­tását a túlélő jogos tulajdonosok­nak, az amerikai kormány mégis szemet hunyt afelett, hogy a kin­cseket széthordják és elárverezzék. A határozat felrója továbbá a kor­mánynak, hogy a túlélőket évtize­deken át félrevezette, majd az igaz­ság teljes feltárását és kártérítést követelő idős emberekkel bírósági huzavonába bocsátkozott, halogat­va az ügy elintézését. New York vá­ros tanácsa ezért úgy határozott, hogy támogatja a magyar holo- kauszt-túlélők ügyét és felszólítja az amerikai igazságügyi minisztéri­umot, szüntesse be ellenállását az idős túlélőkkel szemben és jusson mihamarabb méltányos megálla­podásra velük. Az aranyvonat ügyében a múlt ősszel az amerikai kongresszus több demokrata párti tagja is bí­rálta az igazságügyi tárca haloga­tó taktikáját John Ashcroft igaz­ságügyi miniszternek írt levelük­ben. Képtelenségnek nevezték, hogy az amerikai kormány ne úgy járjon el, mint amit a nemzetközi közösségtől elvár. Az aranyvonat­ról eltűnt javak ügyében 2001 má­jusában indítottak pert a panaszo­sok, a holokauszt Amerikában elő magyar túlélői, illetve örököseik egy miami bíróságán. A németek által 1944 végén Budapestről nyu­gat felé indított szerelvényen a ha­láltáborokba hajtott magyar zsi­dóságtól elkobzott vagyontárgyak voltak. A dokumentumok szerint 20 tehervagon zsúfolásig meg volt rakva arany- és ezüstrudakkal, ék­szerekkel, drágakövekkel teli lá­dákkal, perzsaszőnyeggel, több száz nagy értékű festménnyel, műtárgyakkal. Bili Clinton ameri­kai elnök 1998-ban tényfeltáró bi­zottságot hozott létre, amely két­évi kutatómunka után közzétett jelentésében megállapította: az amerikai katonai hatóságok nem tulajdonítottak kellő fontosságot annak, hogy a vagyontárgyak visz- szakerüljenek jogos tulajdonosa­ikhoz. A miami bíróságon benyújtott kereset elsődleges követelése az, hogy ismeijék el a jogtalanságot és adjanak számot arról, mi történt a javakkal. A követelés pénzbeli kár­térítési igényt is tartalmaz. A per­irat szerint a magyar aranyvonat rakományának korabeli értéke mintegy 200 millió dollárra volt te­hető, ami ma legkevesebb tízszer akkora értéknek, vagyis kétmilliárd dollárnak felel meg. Jeruzsálem. Riadókészültségbe helyezték tegnap az izraeli bizton­sági erőket, miután palesztin fegy­veres csoportok terrortámadásaitól tartanak. Több ezer határőrt és rendőrt vezényeltek önkéntesekkel együtt a legveszélyeztetettebb kör­zetekbe, iskolákhoz, kereskedelmi központokhoz. A nagyvárosokhoz vezető utaknál torlaszokat állítot­tak fel. Az intézkedéseket a vasár­nap tartandó Purim zsidó ünnep miatt hozták a hatóságok. A belbiz­tonsági szolgálat, a Sin Bét szerint a palesztin fegyveres csoportok na­ponta átlagosan 57 merényletet ter­veznek. A hadsereg attól tart, hogy a Hamász radikális iszlám szerve­zet bosszút áll, amiért három har­cosát szerdán megölték. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents