Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)

2004-03-05 / 54. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 5. Régió 5 A gyermeküket tudatosan anyanyelven nevelő szülők a gyermek óvodás korában eldöntik, milyen iskolába kerüljön a csemetéjük Több magyar óvodás lesz SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. A hét eleji, két na­pon át tartó óvodai beiratkozások során a magyar szülők a Pavol Blaho utcai óvoda vagy a Cirill- Metód utcai intézmény között vá­laszthattak. Mindkét helyen több gyermeket és szülőt reméltek. „Tavaly tavasszal összesen 17 gyermeket írattak be magyar óvo­dai csoportjainkba, szeptemberig újabb kicsik érkeztek hozzánk, és évközben is akadtak érdeklődők. Idén a szlovák osztályokba 18, a magyar csoportokba összesen 24 gyermeket hoztak beíratni” - tájé­koztatott Szabó Eleonóra, a Pavol Blaho utcai óvoda igazgatója. A tapasztalatok szerint szülők egy része szeptemberben kap észhez. A családi vasárnapjairól ismert óvodában négy csoportban, több mint száz gyermekkel foglalkoz­nak magyar nyelven. A Cirill-Me- tód utcai óvoda megbízott igazga­tóhelyettesétől, Tóth Erikától meg­tudtuk, idén csak öt gyermeket írattak be az óvoda egyetlen ma­gyar csoportjába, melyet jelenleg összesen 27 gyermek látogat. Kö­zülük ősztől tíz magyar, kettő szlo­vák alapiskolába kerül. Az óvoda pedagógusai elmondták, az utóbbi években ritkábban íratják a magyar szülők szlovák csoportokba gyer­mekeiket. Azt tapasztalják, a kicsit tudatosabban anyanyelvén nevelő szülő már az óvodában kiválasztja csemetéje számára azt a nyelvet, melyen később taníttatni fogja. Saj­nos, azok, az otthon magyarul be­szélő családok, ahol legalább az egyik szülő már államnyelven ta­nult, gyermeküket többnyire szlo­vák óvodába, majd iskolába íratják. (Csuport István felvétele) Szabó Eleonóra igazgatónő saját óvodai csoportjával Felmérés a Komáromi járás alapiskoláiról és óvodáiról Odafigyelni az óvodákra! V. KRASZNICA MELITTA Az egészségügyi tárca pályázatán 150 ezer koronát nyert a komáromi kórház Céljuk az ISO-minősítés Komárom. Érdekes és tanulsá­gos előadást tartott tegnap a IX. Ko­máromi Pedagógiai Napok kereté­ben Fodor Attila, a Comenius Peda­gógiai Intézet vezetője. Jókai Ti­borral, a Szlovákiai Magyar Peda­gógusok Szövetsége Komáromi Re­gionális Központjának vezetőjével közösen felmérést készítettek a já­rás magyar óvodáiról és alapiskolá­iról. A polgármesterek és az igazga­tók által kitöltött kérdőívek összeg­zése során néhány meglepő és el­gondolkodtató dolog derült ki. A Komáromi járás lakosságának het­ven százaléka magyar nemzetisé­gű, ám a gyermekek mindössze 52 százaléka jár magyar nevelési nyel­vű óvodába. Az előadó szerint eb­ből az következik, hogy az eddigi­nél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani az óvodákra, az óvodás­korú gyermekek szüleinek felvüá- gosítására. Az alapiskolák esetében a magyar iskolát látogatók aránya 59 százalék. Ami viszont örvende­V. KRASZNICA MELITTA Tata. Együttműködési megálla­podást írt alá tegnap Tatán Nyitra és Komárom-Esztergom megye ké­zilabda-szövetsége. Szlovák részről Ivan Ivanov, a szövetség alelnöke, tes tény, hogy a 2003/2004-es tan­évben a gyermekek 69 százaléka magyar iskolában kezdte meg ta­nulmányait, vagyis az iskolalátoga­tási adatok nagyjából tükrözték a járás nemzetiségi összetételét. Pásztor Beáta, az oktatási mi­nisztérium szakelőadója a pedagó­gusok munkaidejéről tartott elő­adást, Pék László, a SZMPSZ elnö­ke pedig a státustörvényből adódó támogatási lehetőségeket és a pén­zek megpályázásának módját ecse­telte. Ugyancsak tegnap volt a pe­dagógiai napok vendége Berényi József külügyi államtitkár, aki elő­adásában a szlovákiai magyarok helyzetének várható alakulását la­tolgatta az EU-s csatlakozás után. Egyebek mellett kiemelte, hogy az EU-nak nincs kifejezett kisebbség­politikája, és ezt a kérdéskört a szervezet egyre inkább biztonság- politikai és stabilitási, nem pedig emberjogi problémaként kezeli, a kisebbségek helyzetének rendezé­sét pedig inkább a tagállamok saját hatáskörében hagyja meg. magyar részről pedig Szappanos István elnök látta el kézjegyével a dokumentumot. Az ünnepélyes aláíráson részt vett Fehér Miklós, Nyitra megye alelnöke és Láposi El­za, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés alelnöke is. Komárom. A napokban 150 ezer koronát nyert a komáromi kórház az egészségügyi minisztérium által kiírt, „Minőségi díj” megjelölésű pályázaton - tudtuk meg Král’ Katalin igazgatónőtől. V. KRASZNICA MELITTA A pályázatra az egészségügyi el­látás minőségének javítására vo­natkozó projektet kellett benyújta­ni, és a fekvőbeteg-ellátás kategó­riában a komáromi kórház terve­zetét találta a legjobbnak az értékelőbizottság. A tervezet ki­dolgozásában az igazgatónőn kí­vül Baráth László és Eduard Sebő vett részt. A pénzt - természetesen más forrásokkal kiegészítve - a kórház teljes számítógépes rendszerének kiépítésére szeretnék fordítani, amire elsősorban az egyes osztá­lyok közti gyors kommunikáció, információcsere céljából lenne szükség. További jó hírnek számít, hogy a szaktárca engedélyezte a kórház számára a daganatos bete­gek fekvőbeteg-ellátásának bein­dítását, mégpedig 12 ágyon. Ed­dig ugyanis a daganatos betegek részére csak ambuláns kezelést tudtak biztosítani, aminek viszont köztudottan nagyon jó híre van a környéken. Már csak arra van szükség, hogy a biztosítók szerző­dést kössenek a kórházzal erre a fekvőbeteg-ellátásra is. Az igazgatónő a továbbiakban beszámolt arról, hogy az intéz­ményben lényegében befejeződött a szerkezeti átalakítás, és újabb létszámleépítés már nem várható. „Március elsejétől megerősítettük az orvosi ellátás minőségének ja­vítását elősegítő személyzetet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezentúl két szakmai igazgatóhe­lyettes segíti munkámat - mondta. - Az egyik Baráth László, az fül- orr-gégészeti osztály főorvosa, aki elsősorban azért felel majd, hogy kórházunk mihamarabb megsze­rezze a nemzetközi minőségi bi­zonylatot, az ISO-t. A másik he­lyettes, Petrányi Zlatica az idős és az elfekvő betegeket gondozó osz­tály főorvosa, egyben a kórház gyógyszerszakértője. Eduard Sebő, az onkológiai sebészeti ren­delő vezetője, volt igazgatóhelyet­tes továbbra is felvállalta a biztosí­tókkal való kapcsolattartást.” A kórház gazdasági működésé­vel kapcsolatban megtudtuk, hogy a tavaly januári 25,7 millió korona kiadással és a 9,2 millió korona bevétellel szemben idén januárban a kiadás 18,9 millió, a bevétel pedig 17,3 millió korona volt. Ez azt jelenti, hogy az akkori 16 milliós havi hiányt 1,6 millióra faragták le. Januárban a távozó alkalmazottak végkielégítésére 2,2 millió koronát fordítottak, eb­ből a pénzből 1,3 milliót tett ki a távozó főorvosok végkielégítése. A bevételek növekedése minde­nekelőtt annak köszönhető, hogy a biztosítók egyre magasabb telje­sítményre és betegszámra kötnek szerződést a kórházzal. „Ez egyér­telműen cáfolja azt a rosszindula­tú híresztelést, miszerint az intéz­mény leépítése zajlana - mondta az igazgatónő. - Mi több, nagyon közel járunk ahhoz, hogy az elkö­vetkező hónapokban már ki­egyenlített költségvetéssel gaz­dálkodjunk. Ennek köszönhetően már olyan beruházásokat is meg­engedhetünk magunknak, ame­lyek évekig háttérbe szorultak: egy hónapon belül ágynemhuza- tokat, tányérokat szeretnénk vá­sárolni és felújítjuk a szociális he­lyiségeket, mindez körülbelül másfél-kétmilliós beruházás. To­vábbi 4-5 millió koronát szeret­nénk fordítani műszerek - laparoszkóp-szett, képernyővel kiegészített defibrillátor és bron- choszkóp - vásárlására.” Král Katalin végezetül elárulta azt is, hogy május elsejét követően nemcsak a hazai, hanem a határon túli betegek egy részének kezelé­sét is fel szeretnék vállalni. Már folynak is a tárgyalások a dél-ko­máromi ipari park képviselőivel az ott dolgozók egészségügyi ellátá­sának lehetséges formáiról. Kézilabda-szövetségek határon átnyúló kooperációja Sportdiplomáciai lépés Lukanényén mintegy százan - oktatók, fenntartók és más magyar közszereplők - vettek részt a Palócföldi Pedagógusok XII. Találkozóján A pedagógustalálkozó részvevőinek egy csoportja (A szerző felvétele) A kisiskolákról is tanácskoztak SZÁSZI ZOLTÁN Lukanénye. Mintegy száz ér­deklődő - elsősorban pedagógu­sok, iskolafenntartók és a Nagy­kürtösi járás több magyar közéleti személyisége - vett részt a Palóc­földi Pedagógusok XII. Találkozó­ján, amelyet szerdán tartottak a te­lepülésen. A Palóc Társaság által szervezett szakmai fórum vitaindító előadá­sán Szigeti László oktatási állam­titkár a szlovákiai magyar oktatás­ügy elveit, a hatályban lévő törvé­nyek kínálta lehetőségeket és ezek­nek a szlovákiai magyarság boldo­gulását, megmaradását befolyáso­ló tényezőit vázolta. Az államtitkár szerint rugalmasan, műidig a helyi igényeket figyelembe véve kell al­kalmazni az előírásokat. Legfonto­sabb tényezőként a minőséget és a helyi kezdeményezések felkarolá­sát említette. A szakmai tanácskozás hat szek­cióüléssel folytatódott. A legna­gyobb érdeklődés az iskolairányí­tás és működtetés kérdését kísérte. A közelmúltban elfogadott fejkvó­tarendszer miatt ugyanis a kisisko­lák egy része - és a Nagykürtösi já­rás magyar tanintézményei közül a legtöbb éppen ilyen - szinte lehe- teden helyzetbe kerül. Csala Lász­ló, a csábi alapiskola igazgatóhe­lyettese a tanintézmény helyzetét elemezve lehangoló végkövetkez­tetésekre jutott: szerinte a norma­tívák meghatározásakor egyálta­lán nem vették figyelembe a reali­tásokat. Példaként az iskolai klu­bokra kiszámított fejenkénti 4000 koronás támogatást hozta fel, amely összeg - ha Csábon a mosta­ni, hatvan körüli klubtaglétszám marad - egyáltalán nem fedezi az ott dolgozó három pedagógus alapbérét sem. A találkozón az óvodai nevelés minőségbiztosítási rendszeréről, a hon- és népismeret összevont osz­tályokban történő tanításának módszereiről, az irodalmi műelem­zésről, a számítástechnika oktatás terén való felhasználhatóságáról és az iskolák internetes bemutatásá­nak lehetőségéről is szó. A jelenlé­vők a státustörvény felvidéki ta­pasztalatairól ugyancsak eszmét cseréltek. Kuzma Zoltán lukaényei polgármester, a rendezvény fő véd­nöke szerint a Palócföldi Pedagó­gusok Találkozójának felbecsülhe- teden haszna van a nagykürtösi ré­gió magyar közéletében. RENDŐRSÉGI NAPLÓ Újabb uzsorásokat fogtak Marcelháza/Komárom. Újabb uzsorásokat fogtak el a Komáromi járásban. Ezúttal Marcelházán, ahol tegnap a kora reggel kommandósok be­vonásával ütöttek rajta L.-éken - tudtuk meg a komáromi rendőrparancsnokság illetéke­sétől. Az L. házaspárt azzal gyanúsítják, hogy ezertől tíz­ezer koronás nagyságrendig terjedő kölcsönöket adtak az arra rászorulóknak, mégpedig havi 30-100 százalékos kamat­ra. Ha nem tudták megadni a tartozásukat, halálosan meg­fenyegették és lopásra kényszerítették őket. A segé­lyek fizetésekor az uzsorások nemegyszer a posta előtt vet­ték el áldozatuktól a pénzt. L.- ék luxuskörülmények között éltek, és a náluk tartott házku­tatás során több értékes tárgyi és más bizonyítékot is találtak a rendőrök. Az év eleje óta megszaporodtak a lopások a községben, amelyek - infor­mációnk szerint - összefüg­gésben állhatnak az uzsorá­sokkal. A komáromi rendőrök a napokban fogták el F. Ottót és F. Ivánt, akik kiskorú tár­sukkal összesen 58 ezer koro­na értékű árut loptak el egy hétvégi házból és a volt trak­torállomás területéről, (vkm) Hazatoloncolták az exférj et Vágsellye. A városi rend­őröknek gyakran családi per­patvarok megszüntetésében is szerepet kell játszaniuk. A minap a 35 éves M. K.-t a vá­rosi rendőrség járőrének kel­lett hazatoloncolnia. Az el­vált férfi volt feleségét annak lakásán fenyegette. A nő fé­lelmében a városi rendőröket hívta segítségül. Az egyenru­hások jelenlegi lakhelyére kí­sérték a dühös férfit, (gl) Halálos kutyaviadal Vágsellye. Az 50 éves F. B.- nek elég sok pénzébe került, hogy a Vág partján hagyta szabadon szaladgálni a ku­tyáját. A németjuhász a sétál- tatás közben összeverekedett egy kisebb ebbel. Az esethez kihívták a városi rendőröket, de a megsebzett kutyával már hiába keresték fel az ál­latorvost, aki még megműtöt- te a kutyát, ám az eb később mégis elpusztult. A németju­hász gazdája ötezer korona kártérítést fizetett az elpusz­tult kutya gazdájának, (gl) Előadások több helyen is Keresztúti ájtatosság Érsekújvár. Csallóközi fiatalok egy csoportja immár harmadik éve zenés keresztúri ájtatossággal ké­szül a húsvétra, a kereszténység legnagyobb ünnepére. A fiatalok idén Sillye Jenő és Kovács Gábor Az üdvösség útja című keresztútját ad­ják elő. Február 28-án a bényi, 29- én pedig a szögyeni római katoli­kus templomban volt hallható mű­soruk, ma a szimői, március 21-én a besenyői, március 28-án a garamkövesdi, április 4-én pedig az érsekújvári hívek hallgathatják meg a művet, (kcr)

Next

/
Thumbnails
Contents